A nonprofit gazdasági társaságok adózása és számvitele 2011

1. A nonprofit gazdasági társaságok adózása és számvitele2011 Gottgeisl Rita adószakértő, könyvvizsgáló Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke 2011. január 13. MKVK Fejér Megyei Tagszervezete

2. Jogszabályok – 1. 2006.évi IV törvény a gazdasági társaságokról (Gt.) 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről (Közh. szerv.) 2000. évi C. törvény a számvitelről (Sztv.) A nonprofit gazdasági társaságok adózása és számvitele 2011

3. Jogszabályok – 2. 1990. évi C. törvény a helyi adókról (Helyi adó) 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról (Flt.) 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (Szja tv.) 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról (Tao. tv.) 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetésről (Tbj.) 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról (Szh.) 2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, … továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról (Öszt. fogl.) 2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről (Önkéntes tv.) 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról (Áfa tv.) A nonprofit gazdasági társaságok adózása és számvitele 2011

4. Nonprofit szektor fogalma Verseny szféra Állami szféra Civil szféra önkéntes adómentes jótékonysági önálló nonprofit független A nonprofit gazdasági társaságok adózása és számvitele 2011

5. Ötlettől a megvalósulásig Mi a célja a szerveződésnek? Ezt a célt hogyan kívánják elérni, milyen értékrendek mentén? Milyen működési keretek között képzelik a munkavégzést? Milyen forrásokra számíthatnak? nonprofit gazdasági társaság alapítvány társadalmi szervezet (egyesület) A nonprofit gazdasági társaságok adózása és számvitele 2011

6. Közös jellemzők • elsősorban nem nyereségszerzés céljából jönnek létre, de folytathatnak vállalkozási tevékenységet is, közérdekű céljukat nem veszélyeztető mértékben, és annak javára • nyilvántartásba vétellel jönnek létre • jogi személyiséggel rendelkező szervezetek (kiv. nonprofit kkt, bt) • jogszabályok határozzák meg a működési kereteiket, képviseleti, ügyintéző, esetleg ellenőrző szervvel rendelkeznek • létrejöttük után minden olyan jogszabály vonatkozik rájuk, mint a gazdálkodó szervezetekre (adótörvények, számviteli, munkaügyi jogszabályok), de vannak csak rájuk érvényes speciális jogszabályok • a törvényi előírások figyelembevételével közhasznú, vagy kiemelkedően közhasznú minősítést kérhetnek. A nonprofit gazdasági társaságok adózása és számvitele 2011

7. Alapítás - 1. Nonprofit gazdasági társaságot • magánszemélyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok alapíthatnak, • nem jövedelemszerzésre irányuló közös gazdasági tevékenység folytatására, • bármely társasági formában, az adott társaságra vonatkozó általános szabályok szerint, de speciális előírások betartásával. A nonprofit gazdasági társaságok adózása és számvitele 2011

8. Alapítás – 2. Nonprofit kkt. és bt. alapításához = legalább két tag szükséges, nonprofit kft.-t és rt.-t = egyetlen tag, illetve részvényes is alapíthat. A társasági formától függően a nonprofit gazdasági társaság lehet • jogi személy (nonprofit kft., rt.), vagy • jogi személyiséggel nem rendelkező (nonprofit bt., kkt.). A nonprofit gazdasági társaságok adózása és számvitele 2011

9. Alapítás – 3. A nonprofit kft-re vonatkozó szabályok röviden: • az alapításhoz min. 500 eFt törzstőkére van szükség, mely állhat (lehet pénzbeli, nem pénzbeli hozzájárulás) • a pénzbeli legalább felét a bejegyzési kérelem benyújtásáig be kell fizetni, teljes összegét egy éven belül; • a nem pénzbelire is a Gt. szerinti szabályok alkalmazandók, • társasági szerződésben (egyszemélyes társaság esetén alapító okiratban) kerülnek rögzítésre a tagok törzsbetéteinek mértéke, jogaik és kötelezettségeik, a választott tisztségviselők, a társaság tevékenysége stb. Eltérés a kft. alapítására vonatkozó szabályoktól, hogy a társaság nonprofit jellegét az elnevezésben fel kell tüntetni! A nonprofit gazdasági társaságok adózása és számvitele 2011

10. Alapítás – 4. Szigorúbb alapítási szabályokat írhatnak elő egyes köztulajdont védő jogszabályok: • A költségvetési forrásból finanszírozott, vagy az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyonból létrehozott szervezetek csak olyan jogi személyiséggel rendelkező formában hozhatók létre a közpénzek átláthatósága érdekében, melyben a tagok felelőssége nem haladja meg a tag vagyoni hozzájárulásának mértékét. • Központi költségvetési szerv nonprofit gazdasági társaságban alapítás, vagy részesedés megszerzése következtében tagként csak a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács előzetes engedélyével vehet részt. A nonprofit gazdasági társaságok adózása és számvitele 2011

11. Alapítás – 5. A nonprofit kft. alapítását a létesítő okirat keltétől számított 30 napon belül kell benyújtani a székhely szerint illetékes megyei (fővárosi) cégbíróságnak. (Ha a társaság tevékenységének végzése hatósági engedélyköteles, úgy az engedély kézhezvételétől számított 15 napon belül.) A létesítő okiratra ügyvédi, vagy közjegyzői ellenjegyzés szükséges. A cégbejegyzési eljárás elektronikus formában működik 2008. január 1-je óta, a cégbíróság előtti eljáráshoz jogi képviselő (ügyvéd) közreműködése szükséges. A nonprofit gazdasági társaságok adózása és számvitele 2011

12. Alapítás – 6. A bejegyzéshez csatolni kell: • a társasági szerződést/alapító okiratot, • a hatósági engedélyt (ha kell), • ha a cég névfoglalással élt, a névfoglalást elrendelő végzés másolatát, • székhely használatra vonatkozó nyilatkozatot és a használat jogcímét igazoló iratokat, • a képviselő, a tisztségviselők (felügyelőbizottsági tagok, könyvvizsgáló) elfogadó és összeférhetetlenségre is kiterjedő nyilatkozatait, • a vezető tisztségviselők és cégvezetők nyilatkozatait arról, hogy nem állnak a Gt. 23. §-ban foglalt eltiltás hatálya alatt, • a tagjegyzéket, • jogi képviselő meghatalmazását, • a vagyon rendelkezésre bocsátását igazoló bizonylatokat. A nonprofit gazdasági társaságok adózása és számvitele 2011

13. Alapítás – 7. A cégbírósági bejegyzésre kötelezettek adóhatósági bejelentkezése az úgynevezett „egyablakos rendszer” segítségével történik, ezért az adózással kapcsolatos nyilatkozatokat is a cégbejegyzéssel egyidejűleg kell megtenni és benyújtani. Ennek a rendszernek a keretén belül kap a szervezet adószámot és KSH számot is. Ha a cégbírósági bejegyzési kérelemmel egyidejűleg az adóhatóság és a KSH számára szükséges adatok nem kerülnek bejelentésre, a bejelentkezést követő 15 napon belül az APEH-nek meg kell azokat küldeni a _ _T201/T számú adatlapon. Külön be kell jelentkezni az illetékes önkormányzatnál is! A nonprofit gazdasági társaságok adózása és számvitele 2011

14. Alapítás – 8. A legtöbb nonprofit kft. a közhasznú társaságokról szóló jogszabályok változása következtében alakult meg: • közhasznú társaság 2007. július 1-ig volt alapítható, melyek 2009. június 30-ig működhettek ilyenként, • ezt követően a kht. vagy jogutód nélkül megszüntette a tevékenységét, vagy a társasági szerződés módosításával és annak cégbírósági bejelenése után nonprofit kft-ként működött tovább. Az egyik leglényegesebb különbség a régi, közhasznú társasági forma és a nonprofit gazdasági társaságok között, hogy míg előbbi csak közhasznú, a társadalom közös szükségleteinek kielégítése céljából jöhetett létre, addig az utóbbinál ez nem feltétel. A nonprofit gazdasági társaságok adózása és számvitele 2011

15. Alapítás – 9. Nonprofit kft. alapítható úgy is, hogy már működő gazdasági társaság alakul át nonprofit gazdasági társasággá. Ekkor a nonprofit kft. lesz a cég jogutóda, és ennek megfelelően kell módosítani a létesítő okiratot. Ebben az esetben új cégbejegyzési eljárásra nem, csak a módosítások cégnyilvántartásba való átvezetésére van szükség. Ugyanez visszafelé nem működhet! A nonprofit gazdasági társaságok adózása és számvitele 2011

16. Átalakulás Nonprofit gazdasági társaság más társasági formába csak • nonprofit jellegének megtartásával alakulhat át, • nonprofit gazdasági társasággal egyesülhet (!), illetve • nonprofit gazdasági társaságokká válhat szét. Nincs tehát lehetőség nonprofit gazdasági társaság és gazdasági társaság egyesülésére még akkor sem, ha az egyesülés eredményeképpen nonprofit gazdasági társaság jönne létre. A nonprofit gazdasági társaságok adózása és számvitele 2011

17. Közhasznú minősítés – 1. A közhasznú szervezetekről szóló törvény lehetőséget biztosít arra, hogy • a nonprofit szektorban tevékenykedők – köztük a nonprofit gazdasági társaságok • bizonyos tevékenységek végzése esetén • társadalmi szerepük, illetve közérdekű-közhasznú jellegük elismeréseképpen • tevékenységük elősegítése érdekében számos kedvezményben, mentességbenrészesüljenek az adó-, illeték- és vámelőírások tekintetében. Ehhez természetesen meg kell felelni a törvényben előírt követelményeknek! A nonprofit gazdasági társaságok adózása és számvitele 2011

18. Közhasznú minősítés – 2. A létesítő okiratban kötelező elemként kell rögzítenie az alábbiakat: • vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet; • gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére kell fordítania; • nem folytathat közvetlen politikai tevékenységet, pártoktól függetlennek kell lennie, azoknak anyagi támogatást nem nyújthat; • a közhasznú szervezet vezető tisztségviselője (alapítvány és egyesület esetében) az általános összeférhetetlenségi szabályokon túlmenően nem lehet olyan személy, aki korábban olyan más közhasznú szervezetnél töltött be ilyen funkciót, amely köztartozás hátrahagyásával szűnt meg. Aki ilyen szervezetnél volt vezető tisztségviselő, az a szervezet megszűntétől számított 2 évig nem lehet máshol vezető tisztségviselő, ha a megszűnt szervezetnél legalább egy évig ilyen tisztséget töltött be; • meg kell neveznie, hogy a törvény mellékletében felsorolt közhasznú tevékenységek közül melyeket végzi; A nonprofit gazdasági társaságok adózása és számvitele 2011

19. Közhasznú minősítés – 3. A létesítő okiratban kötelező elemként kell rögzítenie az alábbiakat (folyt) • ki kell nyilvánítani, hogy ha van tagsága a szervezetnek, akkor tagjain kívül más is részesülhet a közhasznú szolgáltatásokból; • biztosítani kell a szervezet működésének teljesnyilvánosságát; • tartalmaznia kell a vezető szerv ülésének gyakoriságára (évente legalább egyszer), az ülés összehívásának rendjére, a napirend közlésének módjára, üléseinek nyilvánosságára, határozatképességére és a határozathozatal módjára vonatkozó részletes szabályokat; • ha kötelező a felügyelő szerv létrehozása, akkor ennek létrehozására, hatáskörére és működésére vonatkozó szabályokat; • az éves beszámoló jóváhagyásának módjára vonatkozó szabályokat. A nonprofit gazdasági társaságok adózása és számvitele 2011

20. Közhasznú minősítés – 4. A létesítő okiratnak vagy belső szabályzatnak tartalmazni kell, hogy • milyen nyilvántartásból ismerhetők meg a vezető szerv döntései, a döntések időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők aránya (ha belső szabályzatban szabályozza a szervezet az alábbi kérdéseket, akkor a belső szabályzatot a minősítés kérésekor be kell adni a bíróságra, nem elég rá hivatkozni); • rögzíteni kell azt is, hogy a vezető szerv döntéseit az érintettekkel hogyan közlik és hogyan hozzák nyilvánosságra; • szabályozni kell a szervezet működése során keletkezett iratokba való betekintés rendjét, valamint azt is, hogy hogyan lehet a szervezet szolgáltatásait igénybe venni, hogyan lehet működését megismerni és beszámolóját hogyan és hol hozza nyilvánosságra. A nonprofit gazdasági társaságok adózása és számvitele 2011

21. Közhasznú minősítés – 5. A kiemelten közhasznú minősítés megszerzéséhez az előbbieken túl • meg kell jelölni azt a közfeladatot, amit a szervezet ellát és amelyről jogszabály rendelkezése szerint valamely állami szervnek vagy helyi önkormányzatnak kellene gondoskodnia. Ebben az esetben pontos jogszabályhelyet kell megjelölni, tehát általánosságban nem lehet arra hivatkozni, hogy például az egészségügyi ellátás az állam feladata stb. A jogszabályhely megjelölése mellett a létesítő okiratnak azt is egyértelműen tartalmazni kell, hogy az állami vagy önkormányzati feladatból ténylegesen és konkrétan mit végez a szervezet; • vállalnia kell, hogy tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza. A nonprofit gazdasági társaságok adózása és számvitele 2011

22. egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása, tudományos tevékenység, kutatás, nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, kulturális tevékenység, kulturális örökség megóvása, műemlékvédelem, természetvédelem, állatvédelem, környezetvédelem, gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet, hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, emberi és állampolgári jogok védelme, magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység, sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével, közrend és közlekedésbiztonság védelme, önkéntes tűzoltás, mentés és katasztrófa-elhárítás, fogyasztóvédelem, rehabilitációs foglalkoztatás, munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése – ideértve a munkaerő-kölcsönzést is – és a kapcsolódó szolgáltatások, euroatlanti integráció elősegítése, közhasznú szervezetek számára biztosított, csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető szolgáltatások, ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység, közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó tevékenység, bűnmegelőzés és áldozatvédelem, az elektronikus közszolgáltatások alapszolgáltatásként történő biztosítása. Közhasznú minősítés – 6. Közhasznú tevékenységek A nonprofit gazdasági társaságok adózása és számvitele 2011

23. Közhasznú minősítés – 7. A közhasznúsági nyilvántartásba vételt • az illetékes Cégbíróságnál kell kérelmezni • a kérelemben fel kell tüntetni, hogy a kérelmező mely fokozatot kívánja elérni (csak egy fokozat jelölhető meg) • a kérelmet már az alapításkor, de akár a későbbi működés során bármikor be lehet nyújtani • az APEH-nél be kell jelenteni ezt is 15 napon belül! • a minősítés a szervezet nevében feltüntethető, de nem kötelező A nonprofit gazdasági társaságok adózása és számvitele 2011

24. Közhasznú minősítés – 8. Köteles a közhasznú nyilvántartásba vételét kérni az a nonprofit gazdasági társaság, melyet a költségvetés rendszeres támogatásban részesít, vagy az államháztartás alrendszereiből származó vagyon felhasználásával alapítanak. A korábban közhasznú társaságból átalakult nonprofit gazdasági társaságoknak külön meg kellett/kell kérni a közhasznú minősítést, mert nevükkel ellentétben nem minősültek automatikusan közhasznú szervezetnek! A nonprofit gazdasági társaságok adózása és számvitele 2011

25. Megszűnés – 1. A nonprofit gazdasági társaság a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg. Mindezt jogutód nélkül teszi, ha • a létesítő okiratban meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult, • legfőbb szerve elhatározza a jogutód nélküli megszűnést, • a cégbíróság a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvényben meghatározott okok miatt megszünteti, • jogszabály így rendelkezik. A nonprofit gazdasági társaságok adózása és számvitele 2011

26. Megszűnés – 2. A nonprofit gazdasági társaságok megszűnése esetén, hogyha a szervezet egyben • közhasznú minősítéssel rendelkezik: a vagyon nem osztható fel, a hitelezők kielégítése után a társaság tagjainak csak a megszűnéskori saját tőke adható ki maximum a tagok vagyoni hányadának teljesítéskori értékének erejéig. Az ezt meghaladó vagyont a cégbíróság a létesítő okirat szerint rendezi, ha nincs ilyen rendelkezés, akkor a megmaradt vagyont hasonló közérdekű célra fordítja; • nem rendelkezik közhasznú minősítéssel: a vagyon a hitelezők kielégítése után a társaság tagjainak felosztható. A nonprofit gazdasági társaságok adózása és számvitele 2011

27. Működés - 1. A nonprofit gazdasági társaságok működése a vállalkozásra alapított (ún. forprofit) társaságoknak megfelelően folyik. Így a nonprofit kft. legfőbb szerve a taggyűlés, képviselője az ügyvezető. DE, a taggyűlés hatáskörébe utalt jogkörök nem, vagy csak részben, illetve más tartalommal gyakorolhatók a társaság nonprofit jellege miatt, például • a taggyűlés törzstőke emelést csak és kizárólag új törzsbetétek befizetésével határozhat el, a társaság törzstőkén felüli vagyonából nem, illetve • csak tőkeveszteség esetén jogosult a jegyzett tőke összegét leszállítani, tőkekivonással ugyanis a tagok törzsbetéte növekedne a társaság nyereségének terhére. A nonprofit gazdasági társaságok adózása és számvitele 2011

28. Működés – 2. A működésre vonatkozó szigorúbbelőírásokat határoz meg a közhasznú szervezetekről szóló törvény, melyek az összeférhetetlenség és az ellenőrzés területeire terjednek ki. A közhasznú szervezetek legfelsőbb szerve, az ügyvezető és képviseleti szerve határozathozatalának meghozatalábannem vehetnek részt azok, illetve azok közeli hozzátartozói, akik a határozat következtében • kötelezettség, vagy felelősség alól mentesülnek, • bármilyen más előnyben részesülnek, • a megkötendő jogügyletben érdekeltek. Nem lehet közhasznú szervezet vezetőtisztségviselője az, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be vezető tisztséget, amely nem egyenlítette ki köztartozásait, és a szervezet megszűntét megelőző 2 évben legalább 1 évig betöltötte azt. A nonprofit gazdasági társaságok adózása és számvitele 2011

29. Működés – 3. Ha a közhasznú szervezet éves árbevétele eléri az 5 millió forintot, a szervezet működését és gazdálkodását a legfelsőbb szervtől, valamint az ügyintéző és képviseleti szervtől elkülönült felügyelő szerv (pl. Felügyelő Bizottság) köteles ellenőrizni. (Nem közhasznú szervezet esetében a Gt. 33.§ szerint.) A felügyeletet ellátó szerv az ügyrendjét, munkatervét maga jogosult megállapítani, melyet a létesítő okiratnak tartalmaznia kell. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja az, aki: • a vezető szerv elnöke vagy tagja, vagy ezen személyek hozzátartozója, • aki a szervezetnél e megbízatásán kívül egyébként munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll vagy ezen személyek hozzátartozója, • a szervezet cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető, illetve tagsági jogviszony alapján nyújtott cél szerinti juttatást. A nonprofit gazdasági társaságok adózása és számvitele 2011

30. Szabályzatok kialakítása – 1. A nonprofit szervezetek legfontosabb szabályzata a létesítő okirat, mert • a szervezet cél szerinti tevékenységének – és ha végez –, a vállalkozási tevékenységének a megfogalmazása, pontos lehatárolása kerül rögzítésre, az ezekhez kapcsolódó bevételek és ráfordítások (illetve ezek megosztásának módja) pontos ismerete – melyek részletes taglalása már inkább a számviteli politika feladata – segít a nyilvántartások kialakításában, a könyvvitel feladatainak ellátásában, a törvényes működés ellenőrzésében; • az adótörvények a mentességek meghatározásakor mindig a létesítő okiratban foglaltakra nyúlnak vissza. A nonprofit gazdasági társaságok adózása és számvitele 2011

31. Szabályzatok kialakítása – 2. Kötelező elkészíteni (90 nap) a Számviteli Politikát a könyvvezetés módjától függetlenül, melyet a törvény által biztosított választási lehetőségek szabályozásán kívül a szervezet sajátosságait is figyelembe véve kell kialakítani. Részei: • leltárkészítési és leltározási szabályzat, • értékelési szabályzat, • pénzkezelési szabályzat, • önköltség-számítási szabályzat (szükség esetén), • befektetési szabályzat (ha a szervezet végez befektetési tevékenységet), • számlarend, számlatükör (kettős könyvvitel esetén), • bizonylati rend (egyszeres könyvvitel esetén), • bizonylati album. A nonprofit gazdasági társaságok adózása és számvitele 2011

32. Szabályzatok kialakítása – 3. A törvényben megfogalmazottakon túl javasoljuk az alábbi területek kérdéseinek rögzítését: • vállalkozási (kiegészítő) és alap- (közhasznú) tevékenység elkülönítésének módja, • bevételek forrás szerinti elkülönítésének módja, • pályázati elszámolásokhoz kapcsolódó adatok rögzítésének módja, • közhasznú beszámoló részét képező adatok kinyerésének módja, • továbbutalásra kapott, a továbbutalt támogatások elkülönítésének módja, • a KSH felé nyújtandó adatszolgáltatáshoz szükséges adatok kinyerésének módja, • más, az adózás szempontjából fontos, azt alátámasztó egyéb analitikák vezetésének módja. A nonprofit gazdasági társaságok adózása és számvitele 2011

33. Szabályzatok kialakítása – 4. A pénzkezelési szabályzatnak tartalmaznia kell: • a pénzforgalom (készpénzes, illetve banki) lebonyolításának rendjét, • a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeit, felelősségi szabályokat, • a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeit és eljárási rendjét, • a napi készpénz záró állomány maximális mértékét, • az ellenőrzés módját és gyakoriságát, • a pénzszállítás feltételeit, • a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjét, és • a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartások szabályozását. A nonprofit gazdasági társaságok adózása és számvitele 2011

34. Szabályzatok kialakítása – 5. A számlarend (bizonylati rend) szabályzat célja, hogy • meghatározza azokat az információhordozókat, amelyek vonatkozó jogszabályi előírások alapján a bizonylat fogalmi körébe tartoznak; • megszabja a bizonylatokon rögzítendő információk és adatok keletkezési helyét, a kiállításuk alaki, tartalmi és kelléki szabályait, valamint a továbbításuk rendjét (áramoltatási útvonal és kötelező mellékletek); • előírja a bizonylatok kezelésének (szigorú számadású nyomtatványok!), feldolgozásának, ellenőrzésének és megőrzésének szabályait a felelősök (feladatkörök) megjelölésével; • megszilárdítsa a bizonylati fegyelmet, szervezettebbé tegye az ügyviteli munkát és emelje annak színvonalát; • megismertesse a bizonylatok gazdasági és jogi jelentőségét, a gondatlan eljárások, a visszaélések vagy a súlyos mulasztások jogkövetkezményeit. A nonprofit gazdasági társaságok adózása és számvitele 2011

35. Vagyongazdálkodás – 1. A nonprofit szervezetek vagyongazdálkodásának alapja a nem a nyereség érdekében történő működés: • elsődlegesen nem, csak kiegészítő céllal folytathat vállalkozási tevékenységet, • addig a mértékig, amíg az nem veszélyezteti őt közérdekű céljai elérésében, • a gazdálkodás során keletkezett eredményt a szervezet alapítója, tagjai, vagy legfőbb szervének, ügyintéző és képviseleti szervének tagjai között nem oszthatja fel, • azt a szervezet céljainak megvalósítására kell fordítania. A nonprofit gazdasági társaságok adózása és számvitele 2011

36. Vagyongazdálkodás – 2. A bevételi forrásokat a következők szerint lehet csoportosítani: • cél szerinti (közhasznú) tevékenységből származó bevételek, • támogatások, adományok, • vállalkozási tevékenységből származó bevételek, • eszközök befektetéséből származó bevételek (vállalkozási tevékenységből származó bevételnek minősülhet!), • egyéb bevételek (pl. kártérítés). A nonprofit gazdasági társaságok adózása és számvitele 2011

37. Vagyongazdálkodás – 3. A cél szerint tevékenység bevétele a létesítő okiratban meghatározott célok szerinti tevékenységből származó bevételeket jelenti, melyeket ellenérték fejében végez a szervezet. Ha közhasznú a szervezet, akkor a rá vonatkozó jogszabályok szerint ezen bevételeket is külön kell bontani • közhasznú és • egyéb cél szerinti tevékenység bevételére. A nonprofit gazdasági társaságok adózása és számvitele 2011

38. Vagyongazdálkodás – 4. A támogatások, adományok a következők szerint csoportosíthatók: • költségvetési normatíva, • szerződésen alapuló juttatás (költségvetési fejezetben előre meghatározott támogatások), • pályázaton elnyert támogatás, melynek forrása lehet az állam, a helyi önkormányzat, a magánszféra, ezen belül külföldről, illetve belföldről származó, • önkéntes felajánlás, adomány, melyek származhatnak a vállalkozó szférából vagy magánszemélyek felajánlásaiból. A nonprofit gazdasági társaságok adózása és számvitele 2011

39. Vagyongazdálkodás – 5. A támogatásokat, adományokat csoportosítani kell aszerint is, hogy azt a szervezet milyen céllal kapta, így lehet • működésre kapott, • cél szerinti tevékenységre kapott, • továbbutalási céllal kapott. A közhasznú szervezet az államháztartás egyes alrendszereitől – a normatív támogatást kivéve – csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módjait. A nonprofit gazdasági társaságok adózása és számvitele 2011

40. Vagyongazdálkodás – 6. Az adomány (támogatás) olyan pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatás, melyet az adományozó a szervezet részére ellenszolgáltatás nélkül bocsát rendelkezésre a közcél megvalósulásának érdekében. Nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a szervezet cél szerinti szolgáltatás nyújtása keretében utal az adományozó nevére és tevékenységére. Tartós adományozásról akkor beszélünk, ha a közhasznú szervezet és támogatója között írásban kötött szerződés alapján a támogató vállalja, hogy a szerződéskötés évében és az azt követő legalább 3 évben, évente legalább 1 alkalommal – azonos vagy növekvő összegben – nyújt támogatást a szervezetnek. A nonprofit gazdasági társaságok adózása és számvitele 2011

41. Vagyongazdálkodás – 7. A kiadásokat a következő módon kell csoportani: • cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek, ami közhasznú szervezetnél tovább bontandó: • közhasznú tevékenység érdekében felmerült és • egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült költségekre; • vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek; • közvetett (működési) költségek. A közvetett költségeket bevételarányosan kell megosztani a cél szerinti (alap)tevékenységgel kapcsolatos, illetve a vállalkozási (kiegészítő) tevékenységgel kapcsolatos részre. A nonprofit gazdasági társaságok adózása és számvitele 2011

42. SZJA 1% - 1. A magánszemélyek az éves személyi jövedelemadó bevallásukban szereplő összevont jövedelem adójaként szereplő, megfizetett éves adókötelezettségük 1%-át + 1%-át ajánlhatják fel: • civil kedvezményezetteknek – az egyik 1%-ot, és • egyházaknak vagy ún. kiemelt előirányzatok céljára – a másik 1%-ot. A nonprofit gazdasági társaságok adózása és számvitele 2011

43. SZJA 1% - 2. Civil kedvezményezett lehet: • a társadalmi szervezet (egyesület), alapítvány, melyet a bíróság a rendelkező nyilatkozat évének első napját megelőzően legalább 2 évvel nyilvántartásba vett, • kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezet (egyesület), alapítvány, közalapítvány, melyeket legalább egy éve jogerősen nyilvántartásba vettek, Mint látható, a törvényi megfogalmazás nem tartalmazza a nonprofit gazdasági társaságokat civil kedvezményezettként, így ők kimaradnak az 1% gyűjtéséből. A nonprofit gazdasági társaságok adózása és számvitele 2011

44. Nonprofit foglalkoztató – SZJA, TB – 1. Ha munkaviszony vagy megbízásos jogviszony alapján teljesít kifizetéseket, ugyanaz vonatkozik rá, mint bármilyen más társaságra: • a munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatban figyelemmel kell lenni a Munka Törvénykönyve előírásaira, a minimálbérre, a bejelentési kötelezettségre, a költségtérítésekre vonatkozó szabályokra; • ha a foglalkoztatni kívánt személy biztosítottnak minősül, akkor munkavállalás esetén a bejelentést a munkába állást megelőző napon kell megtenni a _ _T1041 sz. nyomtatványon. (2010. évben 10T1041); • be kell tartani az adminisztrációs előírásokat: ezekben az esetekben is szükséges a személyes adatok regisztrálása, az adóelőleg megállapításához szükséges nyilatkozatok megtétele. A nonprofit gazdasági társaságok adózása és számvitele 2011

45. Nonprofit foglalkoztató – SZJA, TB – 2. Az ösztöndíjas foglalkoztatás szakmai készségek megszerzése céljából, munkatapasztalat szerzés biztosítására létrejött, külön törvényben szabályozott jogviszony. Foglalkoztatott lehet az a fiatal, aki • nem töltötte be a 30 életévét, • diplomáját két éven belül kapta, és • még nem áll munkaviszonyban. A foglalkoztatás időtartama 9 hónap és egy év közötti lehet. A foglalkoztató lehet minden jogi személyként nyilvántartott szervezet. A szerződést írásba kell foglalni, és ezért a foglalkoztató felelős. Az ösztöndíjas foglalkoztatott járandósága a minimálbér mértékéig adóterhet nem viselő járandóság, az ezt meghaladó járandóság személyi jövedelemadó köteles. Az ösztöndíja járulékalapot képező jövedelem, ezért a magánszemély biztosítottnak minősül. A nonprofit gazdasági társaságok adózása és számvitele 2011

46. Nonprofit foglalkoztató – SZJA, TB – 3. A választott tisztségviselők díjazása a személyi jövedelemadó törvény szerint nem önálló tevékenységből származó jövedelem, ami az összevonandó adóalap része. Speciális előírás, hogy a bevétellel szemben nem lehet költséget elszámolni. Lehetséges azonban, hogy a feladatot ellenérték nélkül (nulla díjazás mellett) lássák el, és kizárólag költségtérítésben részesüljenek. Nem minősülhetnek költségtérítésnek az egyéb juttatások, pl. étkezési jegy, üdülési csekk stb. A megállapodásban szerepeltetni kell, mennyi a díjazás, és mennyi a költségtérítés, illetve ezzel szemben milyen költségeket számol el a választott tisztségviselő. A nonprofit gazdasági társaságok adózása és számvitele 2011

47. Nonprofit foglalkoztató – SZJA, TB – 4. A közérdekű önkéntes tevékenység egy külön törvényben szabályozott jogviszony, melynek végzője ellenszolgáltatás nélkül látja el feladatát. Önkéntes munkát bárki végezhet, aki betöltötte a 10. életévét. Lehet akár külföldi állampolgár is. Önkéntes alapon munkát végzőket kizárólag a külön törvényben felsoroltak foglalkoztathatnak. Ezek az úgynevezett fogadó szervezetek. A fogadó szervezeteknek előzetesen regisztrálniuk kell. Ehhez szükséges egy nyomtatványt kitölteni, és a minisztériumba beküldeni. A nonprofit gazdasági társaságok adózása és számvitele 2011

48. Nonprofit foglalkoztató – SZJA, TB – 5. Fogadó szervezet lehet: • a magyarországi székhelyű közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet a közhasznú működésével összefüggő tevékenysége körében; • közszolgáltatása körében, a magyarországi székhelyű, illetve magyar hatóság által kiadott működési engedéllyel rendelkező, jogképes • szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, illetve intézmény, • egészségügyi szolgáltató, • közoktatási intézmény, • felsőoktatási intézmény, • muzeális intézmény, • nyilvános könyvtár, • közlevéltár, • nyilvános magánlevéltár, • közművelődési intézmény. A nonprofit gazdasági társaságok adózása és számvitele 2011

49. Nonprofit foglalkoztató – SZJA, TB – 6. Az önkéntesnek adott juttatások nem minősülnek ellenszolgáltatásnak és természetbeni juttatásnak sem, azaz az ilyen juttatások után nem kell adót és társadalombiztosítási járulékot fizetni. Ezek a következők lehetnek: munkaruházat, védőeszköz, az utazás és a szállás költsége, az iskolarendszeren kívüli képzés költsége, a védőoltás, a szűrővizsgálat, a balesetbiztosítás és éves szinten a minimálbér 20%-át meg nem haladó értékű jutalom. Az önkéntesnek adható juttatások közös jellemzője, hogy minden juttatás a közérdekű önkéntes munkával összefüggésben kell, hogy álljon, ahhoz elengedhetetlenül szükséges kell, hogy legyen. A juttatásokat az önkéntes szerződésben rögzíteni kell. A nonprofit gazdasági társaságok adózása és számvitele 2011

50. Adott juttatások – SZJA – 1. Ösztöndíj Közcélú juttatások körében adómentes a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú alapítványból, közalapítványbólfizetett összeg, amennyiben a kifizetés összhangban van az alapszabályban rögzített közhasznú céllal, és a magánszemély oktatási intézményben folytatott tanulmányához, kutatásához, vagy külföldi tanulmányútjához járul hozzá. Minden más esetben, illetve más juttatótól – így a nonprofit gazdasági társaságoknál is – ilyen ösztöndíj címen kapott összeg egyéb jövedelemként adóköteles. (Ösztöndíj adómentes ezenkívül csak az 1. sz. melléklet 4. pontja szerint lehet!) A nonprofit gazdasági társaságok adózása és számvitele 2011