710 likes | 794 Views
Információs hatalom. mindent tud az egyénről, átlát másokat róla alig tudni valamit, átláthatatlan Az információs szabadságjogok célja az egyént átláthatatlanná, a hatalmat átláthatóvá tenni. Külső és belső élet.
E N D
Információs hatalom • mindent tud az egyénről, átlát másokat • róla alig tudni valamit, átláthatatlan Az információs szabadságjogok célja az egyént átláthatatlanná, a hatalmat átláthatóvá tenni.
Külső és belső élet • lelki és testi élet, spirituális és fizikai lét, szent és profán, az isten és a császár birodalmai, egyház és állam, veleszületett és elidegeníthetetlen jogok és a hatalom által adott, és így el is vehető jogok, társasági lét és egyedüllét • otthon és az otthonon kívüli világ megkülönböztetése, utóbbi az egyén politikai életének színtere, előbbi pedig védelmet nyújt az embernek (az én házam az én váram)
Külső és belső élet • értelmetlen a különbségtétel, mert mindkét szféra az emberi létezés alapvető és egymástól elválaszthatatlan dimenziója. • hibás a különbségtétel, mert egyenlőséget tesz a „magánlét” és a „közösségi lét” szférái, valamint az „egyéni” és a „társadalmi” lét között. Abból, hogy valami magánjellegű, nem következik, hogy egyúttal ne lehetne társadalmilag is hasznos, és az egyén közösségi élete sem feltétlenül hasznos a közösség számára.
mindenki maga döntheti el, mi lesz a saját sorsa, mit tesz magával, a testével és a rá vonatkozó ismeretekkel
Információs önrendelkezés • Az emberek nem szabadforgalmú javak, az emberekre vonatkozó ismeretek sem. • Információs társadalom: a magánszféra nyitottabbá válik, az emberek magukba zárkóznak, az egyén virtualizálódik software-self, data-double
Információs önrendelkezés Az egyén döntési joga a saját maga és a külvilág kapcsolatáról információs értelemben. • az „énnel” lazább és szorosabb kapcsolatban álló elemek • megkülönböztetheti magát a külvilágtól és joga van a külvilág saját magától való elhatárolására is
Információs önrendelkezés • Nemcsak az egyénre vonatkozó ismereteknek a külvilág felé való mozgása feletti kontroll, hanem a külvilágra vonatkozó ismereteknek az egyéni szférába való bejutásának az ellenőrzése is. • Mindenki maga dönt arról, hogy mit enged be a világból a magánszférájába, és arról is, hogy a külvilágról milyen ismereteket szerez meg.
Adatvédelem Olyan alapelvek, szabályok, eljárások, adatkezelési eszközök és műveletek összessége, amelyek az egyénre vonatkozó ismeretek feletti ellenőrzés lehetőségét biztosítják az egyén számára, oly módon, hogy a személyes adatok gyűjtését, feldolgozását és felhasználását korlátozzák és ezáltal az egyént védik.
Adat Adatvédelmi szempontból: bármiféle ismeret, tény, vélekedés, számszerűsíthető vagy szavakkal ki sem fejezhető is. Nem érdemes definiálni.
ISMERET ADAT INFORMÁCIÓ
Ismeret – adat – információ Dr. Szabó Máté felesége szülész-nőgyógyászának 150 000 forint hálapénzt adott 2004 tavaszán.
Ismeret – adat – információ Dr. Szabó Máté felesége szülész-nőgyógyászának 150 000 forint hálapénzt adott 2004 tavaszán.
Ismeret – adat – információ Dr. Szabó Máté felesége szülész-nőgyógyászának 150 000 forint hálapénzt adott 2004 tavaszán.
Ismeret – adat – információ Dr. Szabó Máté felesége szülész-nőgyógyászának 150 000 forint hálapénzt adott2004tavaszán.
Ismeret – adat – információ Dr. Szabó Máté felesége szülész-nőgyógyászának 150 000 forinthálapénztadott2004tavaszán.
Ismeret – adat – információ Dr. Szabó Máté felesége szülész-nőgyógyászának 150 000 forinthálapénztadott2004tavaszán.
Ismeret – adat – információ Dr. Szabó Máté felesége szülész-nőgyógyászának 150 000 forint hálapénzt adott 2004 tavaszán.
Ismeret – adat – információ Dr. Szabó Máté felesége szülész-nőgyógyászának 150 000 forint hálapénzt adott 2004 tavaszán.
személyes adat egyszerű vagy különleges személyes adat személyi adat azonosító adat lényegi adat anonimizált adat egyedi adat és statisztikai adat közérdekű adat közzéteendő nem eltitkolható nem nyilvános közérdekből nyilvános adat nyilvános adat közérdeklődésre számot tartó adat Közös fogalom: az adat
Személyes adat Bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt - közvetlenül vagy közvetve - név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet. (Avtv. 2. § 1.)
Személyes adat Bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt - közvetlenül vagy közvetve - név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet. (Avtv. 2. § 1.)
Ismeret alany kapcsolatba hozhatóság ISM.
Személyes adat Adat: bármiféle ismeret, tény, vélekedés, számszerűsíthető vagy szavakkal ki sem fejezhető is. Képmás, ujjlenyomat, vélemény. A lényeg: a kapcsolatba hozhatóság az adatalannyal. Erre szolgálnak az azonosító adatok, amik szintén személyes adatok, de speciálisak.
Példa Esterházy Péter nem kevésbé kiváló író mint Nádas Péter
Különleges adat a) a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó adat, valamint a bűnügyi személyes adat.
Az adatgyűjtés korlátozásának elve Az adatminőség elve A célhozkötöttség elve A korlátozott felhasználás elve A biztonság elve A nyíltság elve A személyes részvétel elve A felelősség elve Adatvédelmi alapelvek
1. Az adatgyűjtés korlátozásának elve A személyes adatok gyűjtése csak törvényes és tisztességes eszközökkel, az adatalany tudtával és belegyezésével történhet.
2. Az adatminőség elve Az adatoknak az adatkezelés céljával összhangban pontosnak, teljesnek és aktuálisnak kell lenniük.
3. A célhozkötöttség elve Személyes adatokat csak előre meghatározott célból, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig lehet kezelni.
4. A korlátozott felhasználás elve Az adatokat csak az adatalany hozzájárulásával vagy törvényi felhatalmazással lehet felhasználni.
5. A biztonság elve Az adatokat a technika mindenkori állásának megfelelő ésszerű intézkedésekkel védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozás, sérülés és megsemmisülés ellen.
6. A nyíltság elve Az adatkezelés tényének, helyének és céljának, az adatkezelő személyének, valamint az adatkezelési politikának nyilvánosnak kell lennie.
7. A személyes részvétel elve Az adatalany megismerheti a rá vonatkozó adatokat, azokat (ha helyénvaló) helyesbItheti, kiegészItheti vagy töröltetheti.
8. A felelősség elve Az adatkezelő a felelős a fenti elvek betartásáért, s bizonyítani kell tudnia az adatkezelés jogszerűségét.
Az adatkezelés jogi feltételei JOGALAP + CÉLHOZ- KÖTÖTTSÉG
Az adatkezelés jogi feltételei JOGALAP vagy + CÉLHOZ- KÖTÖTTSÉG
Az adatkezelés jogi feltételei HOZZÁJÁRULÁS JOGALAP vagy + CÉLHOZ- KÖTÖTTSÉG
Az adatkezelés jogi feltételei HOZZÁJÁRULÁS JOGALAP vagy TÖRVÉNYI FELHATALMAZÁS + CÉLHOZ- KÖTÖTTSÉG
Avtv. 3. § (1) Személyes adat akkor kezelhető, ha a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy b) azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete elrendeli.
Az adatkezelés jogi feltételei HOZZÁJÁRULÁS formai JOGALAP vagy tartalmi TÖRVÉNYI FELHATALMAZÁS + CÉLHOZ- KÖTÖTTSÉG
Az adatkezelés jogi feltételei szóban HOZZÁJÁRULÁS formai JOGALAP vagy tartalmi TÖRVÉNYI FELHATALMAZÁS + CÉLHOZ- KÖTÖTTSÉG