Kínai asztrológia I

1. Kínai asztrológia I Jóslás, Égi Mandátum elmélete, Kozmológia

2. Mi az asztrológia? • Mai terminológia szerint: • Asztronómia a csillagászat • Asztrológia a csillagjóslás • Régen nem volt különbség. • Alapvetően nem személyes jóslatok, hanem országra vonatkozók. • Különösen fontos az asztrológia naptárkészítő szerepe, mikor van újév, mikor kell vetni, mikor kell aratni. A 365 nap követése nagyon nehéz feladat.

3. Naptárkészítés tudományossága • Hogy értelmezzük? • Amikor a nap ebben és ebben a csillagképben jár, akkor van x. hó y.-a. Ha ekkor vetjük a gabonát, akkor jó lesz a termés. • Amikor a nap ebben és ebben a csillagképben jár akkor a csillagnak köszönhetően áldásos elvetni a gabonát. • Az előbbi szerint ma is értékelhető tapasztalati tudásról van szó, de prezentizmus hibájába esünk. • Empirikus adat vagy korrespondenciális elmélet?

4. Csillagászat és a tudománytörténet • Az általunk ismert kultúrák nagy fontosságot tulajdonítottak a csillagok megfigyelésének. • Értékelni lehet, hogy az egyes csillagászati adatokat milyen pontosan ismerte egy adott kultúra. • Nagyon könnyű a prezentizmus hibájába esni, és elfelejteni, hogy nekik mást jelentettek ezek a „tudományos eredmények”. • Ha ezt a hibát elkerültük, akkor jól láthatóak itt a felfogásbéli különbségek.

5. Mérés, megfigyelés és az elmélet • Nincs értelme értékelni az adatokat az elmélet nélkül, mert nincs céltalan adatgyűjtés. Az adatok pontossága a mi tudományunk „szubjektív” értéke (ami gyakran ütközik például a koherencia értékével). • „Az elmélet határozza meg, mi az, amit megfigyelhetünk” (Einstein) • Minden megfigyelés elmélettel terhelt. • Az ókori csillagászatban a mitologikus kozmológia az elmélet

6. Naptárkészítés • A kínai ősi vallásosságban a mezőgazdasági és asztrális mítoszok a legkorábbi időktől jelen vannak. • A mezőgazdasági év tevékenységeit mindig egy királyi rítus kezdte, majd hierarchikusan elvégezték a rítust a birtokokon, végül maguk a parasztok az igazi munkát. • Hitük szerint, ha nem mutatják be megfelelő időben a rítusokat, a természet nem követné éves ritmusát.

7. Falusi és udvari naptár • Már időszámításunk előtti első évezred elejére a kínai kultúrkör hatalmas területet foglal magába. Nem lehet egyszerre kezdeni a munkálatokat. Falusi naptárak különválnak. • Udvarban a naptárkészítés önmagában a világ rendezésének egy módja. Mágikus tevékenység, amely az uralkodó feladata, hogy fenntartsa a rendet a világban.

8. Csillagjóslás • Voltak jósló szövegek is, hasonlóak a mezopotámiaiakhoz: „A Kuei hsziu elhalványodása rossz aratást jelent; ha a Mars áthalad a Csio hsziun háború lesz; ha a Merkúr és a Vénusz együtt jelenik meg keleten és mind a kettő vörös fénnyel sugároz, akkor az idegeneknek végük és Kína seregei győzedelmeskednek.”

9. Dinasztia váltás és az Égi Mandátum • Az első két dinasztia váltáskor egy-egy fejedelemség felemelkedett és átvette a királyság intézményét a hagyomány szerint. Az utolsó királyok mindig dekadensek voltak, ezért Shangdi illetve az Ég az új dinasztiát támogatta. • Ebből lett később az Égi Mandátum elmélete.

10. Égi Mandátum és a csillagászat • Amikor a Zhou dinasztia átvette a hatalmat az utolsó dekadens Shang királytól, -1059-ben, az öt bolygó együtt állt a Vörös Madár csillagképben. A hadműveleteket a bolygók állásának függvényében indították és állították le. • Mítosz szerint a Zhou-k földoltárára a Vörös Madár leszállt csőrében egy jogarral. Vajon ez a csillagászati eseményre vonatkozó emlék? • Öt elem tan szerinti későbbi magyarázat: Vörös Madár a tűz elemhez tartozik, és a Zhou dinasztia is.

11. Égi Mandátum és a csillagászat • Együttállás volt -1953-ban és –1576-ban is. A második jól illeszkedik a Shang dinasztia hatalomra jutására. 600 évenkénti váltások gondolata innen eredhet. • Később úgy gondolták, hogy ha az Ég megvonja a Mandátumát, akkor jeleket küld. A jeleket az asztrológusok észreveszik és intik a királyt, ezért nagy befolyásuk lett. • A nagyobb jelek pedig éhínség, szárazság és járványok, amikor is a nép fellázad és megdönti a dinasztiát.

12. Személyes csillagjóslás • A +3. században jelenik meg Kínában a személyes csillagjóslás, amit taoisták műveltek. • Előzménye a szerencsés és szerencsétlen napok rendszere, amely a hatvanas xiazi cikluson alapul. • Tizes és tizenkettes ciklus együtt hatvanas ciklust ad. Napok és évek szintjén is működik. • Napok, hónapok és évek alapján jóslás: három féle sors. • Song korban órák is belekerültek: négy oszlop rendszer.

13. Kozmográfia • Kozmológia a világegyetem felépítéséről szóló tan • Kozmográfia geometriai megközelítése ennek • Számunkra szokatlan mód nem szükséges a csillagászathoz • Paradigmától függ, hogy mik a megválaszolandó kérdések

14. Ptolemaioszi modell a keringési időket elég pontosan adta meg • Viszont ahhoz, hogy ez kijöjjön olyan epiciklusokra volt szükség, ami szerint a Hold-Föld távolság többszörösére nő és csökken a keringés során. • Az, hogy a Hold látható méretének drasztikusan váltakoznia kellene ehhez, az nem zavarta őket.

15. A Hold feletti szféra a matematika és nem a fizika területe a görögöktől kezdve egészen Newtonig. • Ha visszább megyünk, mezopotámiába, azt látjuk hogy még a csillagászatban nem hogy a fizika, de a geometria se jelenik meg. • Kozmográfia nélküli, horizont jelenségek megfigyelésére fókuszáló aritmetikai csillagászat

16. Kínai kozmológia • Kínai alapelv „Az Ég kerek, a Föld szögletes” • Már neolit jáde díszek is erre utalnak, bár a Shang korban lehet hogy kereszt alakúnak tekintették a Földet • Viszont a csillagászat sokáig nem foglalkozik ilyesmikkel, hanem meridián áthaladásokat vizsgáltak

17. Shi – kozmográf • A Hadakozó Fejedelemségek korában, amikor a különféle korrelatív kozmológiák kifejlődnek (Öt Elem Tana, Yin-Yang elmélet) elterjednek az asztrológiai jósláshoz használt segédeszközök • Négyzet alakú Földet jelképező lemezen az Eget jelképező korongot forgatni lehet. • A korong forgatásával a Nap éves mozgását lehet követni az Égbolton

18. Közepén a Nagy Merítőnek nevezett Göncölszekér csillagkép látható.

19. Gai Tian • A Hadakozó Fejedelemségek korának végére, Han kor elejére jelent meg az első ténylegesen kozmográfiai elmélet • Gai Tian 蓋天 az Ég mint Tető • Mintát a kínai kocsik adták, szögletes kocsi felett egy kerek napernyővel. Az Égbolt a nagyobb, csupán a jóstáblákon ezt nem lehetne megvalósítani.

20. Han kor derekán megjelennek olyan változatok is, ahol az Ég és a Föld nem teljesen lapos, hanem domborodnak. • A Nap mindig felettünk van, viszont nem képes egyszerre bevilágítani a Földet. • Amikor távol van nem látjuk és éjszaka van. Az, hogy úgy látjuk mintha a horizont alá menne csupán optikai csalódás

21. Az Ég az égi sark körül forog naponta. • A Nap az ekliptika mentén vándorol, ezáltal a napi pályája változik. • Nyáron közelebb van a sarokhoz, ezért északabbra látjuk a napfelkeltét és napnyugtát. Mivel kisebb körön kering, de ugyanakkora területet világít be, ezért hosszabbak a nappalok. • Télen mindez fordítva van

22. Leghíresebb könyve az irányzatnak a Zhou Bi Suan Jing • Gnomonnal (napóra) végezték méréseiket. A Zhou Bi Suan Jing fő érdeme, hogy deklináció mérésére is adott módszereket, melyre a konkurens Hun Tian iskola eredményei miatt volt szükség.

23. Hun Tian • 渾天 Az Ég mint félgömb borul a Földre • Szorosan együtt fejlődött ki az Armilláris Gömbbel. Ennek segítségével különféle szögeket tudtak mérni, például deklinációt is. • Az égbolt balra forog, a Hold és a Nap jobbra, de magával sodorja őket az Égbolt

24. Közös elem mindkét elméletben, hogy nincs egyszerre nappal a Földön • Felmerül kérdésként hogy ha vannak csillagok, amelyek sosem mennek a horizont alá (cirkumpoláris csillagok), akkor lehetnek olyanok is, amelyek sosem emelkednek fölé. • Tang korban Yi Xing expedíciója elmegy Vietnámig, hogy délebbi csillagokat is kimérjék.