1 / 45

TŰZVÉDELEM II.

TŰZVÉDELEM II. TŰZVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK. 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 1999. évi LXXIV. törvény

edythe
Download Presentation

TŰZVÉDELEM II.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. TŰZVÉDELEM II.

  2. TŰZVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) kiadásáról

  3. TŰZVÉDELMI ALAPFOGALMAK • Tűz– égési folyamat • veszélyt jelet életre, testi épségre anyagi javakraés károsodást okoz • Tűzvédelem • tűzesetek megelőzése • tűzoltási feladatok ellátása • tűzvizsgálat (tűzoltóság szakmai tevékenysége a tűz okának és helyének felderítése) • valamint a fentiek feltételeinek megteremtése • Tűzmegelőzés • tüzek keletkezésének megelőzése • tüzek továbbterjedésének megakadályozása • tűzoltás feltételeinek biztosítása • Tűzoltás • veszélyeztetett személyek mentése • anyagi javak védelme • tűz terjedésének megakadályozása • tűz eloltása • tűz közvetlen veszélyének elhárítása

  4. TŰZVÉDELEM RÉSZTVEVŐI • A tűz elleni védekezés résztvevői • belügyminiszter • BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság • megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok • helyi önkormányzatok • hivatásos önkormányzati tűzoltóságok • tűzoltó egyesületek • önkéntes tűzoltóságok • magánszemélyek • gazdálkodó szervezetek • létesítményitűzoltóságok • Magánszemélyek tűzvédelemmel kapcsolatos feladatai: • A magánszemélyeknek meg kell ismerniük és meg kell tartaniuk a tulajdonukban, használatukban levő épületek, lakások, járművek, gépek, berendezések, eszközök és anyagok használatára és működtetésére vonatkozó tűzmegelőzési szabályokat.

  5. TŰZVÉDELEM RÉSZTVEVŐI

  6. TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT • Tűzvédelmi Szabályzatot kell készíteni: • munkavégzésben öt főnél többen dolgoznak (családtagokkal) • ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítmény • kereskedelmi szálláshelyeken • tűz- és robbanásveszélyes besorolás esetén • Tűzvédelmi Szabályzatnak tartalmaznia kell: • tűzvédelmi feladatokat ellátó személyek feladatait és kötelezettségeit • tűzvédelmi szervezet feladatát, felépítését és működését • tűzveszélyességi osztályba sorolását és a tűzvédelmi használati szabályokat • tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat • alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység esetén a teendőket (időpontját,helyét, tevékenység leírását, munkavégző nevét, tűzvédelmi szakvizsga számát, előírásokat) • tűzvédelmi oktatás, tűzvédelmi képesítéshez kötött munkákat • munkavállalók a tűzjelzéssel, tűzoltással kapcsolatos feladatait. • létesítményi tűzoltóság működését

  7. TŰZRIADÓ TERV • Tűzriadó Tervet kell készíteni: • „A”-„C” tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekre • művelődési, oktatási, egészségügyi és szociális létesítményekre • egy tűzszakaszon belül több mint 300 fő tartózkodik • kereskedelmi szálláshelyre • szórakozóhelyekre (egy időben 50 főnél több személy tartózkodik). • Tűzriadó Tervnek tartalmaznia kell: • a tűzjelzés módját; • riasztási rendjét és a létesítmény elhagyásának módját • a tűz esetén a munkavállalók szükséges tennivalóit • a létesítmény helyszínrajzát (menekülési útvonalak, tűzoltócsap)

  8. TŰZVÉDELMI OKTATÁS • Tűzvédelmi oktatás tartalma: • általánosságban a tűzvédelmi szabályok ismertetése, • a tevékenységet érintő szabályok, • a tűzjelzés módja, • a tűz esetén szükséges feladatok, • a tűzvédelmi szabályzat tartalma. • Indokolt évente egy alkalommal ismétlődő tűzvédelmi oktatást tartani. • A tűzvédelmi oktatás gyakoriságát a tűzvédelmi szabályzatban kell meghatározni. • Új munkavállalót a munkavégzés megkezdése előtt kell tűzvédelmi oktatásban részesíteni. • Soron kívüli oktatást kell tartani pl. tűzesetet követően, vagy ha a új tűzveszélyes technológiát vezetünk be.

  9. TŰZVÉDELMI SZAKVIZSGA • Az alábbi foglalkozási ágakban és munkakörökben tűzvédelmi szakvizsga nélkül az adott tevékenység nem végezhető: • Hegesztőkés az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők, • Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt, 300 kg tömegmennyiséget meghaladó anyagoknak ipari és szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználását és tárolását végzők, • Propán-bután gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását végzők, • Üzemanyagtöltő állomások üzemviteli dolgozói, • Tűzoltó vízforrások felülvizsgálatát végzők, • Pirotechnikai szakbolti eladók, raktárkezelők, termék-üzemeltetők, anyag- és termék-gyártásvezetők, • Tűzoltó készülékek karbantartását végzők, • Beépített tűzjelző berendezések szerelését, telepítését, felülvizsgálatát, javítását és karbantartását végzők, • Beépített tűzoltó berendezések szerelését, telepítését, felülvizsgálatát, javítását és karbantartását végzők, • Beépített tűzjelző berendezéseket tervezők, és a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, • Beépített tűzoltó berendezéseket tervezők és a kivitelezésért felelős műszaki vezetők.

  10. TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBASOROLÁS A tűz elleni védekezés fontos kiindulópontja a tűzveszélyességi osztálybasorolás. Minden anyagot, tevékenységet, veszélyességi övezetet, helyiséget, épületet, szabad teret, létesítményt tűzveszélyességi osztályba kell sorolni. Veszélyességi övezet: a helyiségben vagy a szabadtérben lévő anyagnak, gépnek, berendezésnek tűzvédelmi szempontból önállóan értékelhető környezete. Helyiség: minden irányból épületszerkezetekkel körülhatárolt, önálló légtér. Szabadtér: helyiségnek nem minősülő térség, ahol termelést, raktározást vagy ezekhez kapcsolódó tevékenységet végeznek. Építmény: olyan ideiglenes vagy végleges műszaki alkotás, amely alapozás révén jöhet létre (válhat ingatlanná). Épület: olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot.

  11. TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBASOROLÁS Létesítmény: egy építési telken álló építmények és szabad terek összessége. Tűzveszélyes tevékenység: az a tevékenység, amely a környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel és/vagy nyílt lánggal, izzással, parázslással, szikrázással jár. Tűzszakasz: építmény, illetve szabadtér tűzvédelmi szempontból meghatározott olyan önálló egysége, amelyet a szomszédos egységektől meghatározott éghetőségű és tűzállósági határértékű tűzgátló szerkezetek, illetve tűztávolságok választanak el. Mértékadó tűzszakasz: szabadtéren vagy a létesítményben a legtöbb oltóvizet igénylő tűzszakasz alapterülete. Tűztávolság: az építmények, illetve a szabadtérben tárolt anyagok függőleges vetületei, illetőleg az épületek homlokzati kontúrjai közötti legkisebb távolság.

  12. TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYOK

  13. TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBASOROLÁS A tűzveszélyességi osztálybasorolásnál az alapterületeket az „A” osztálytól az „E” osztály felé haladva kell összesíteni, és azt a tűzveszélyességi osztályt kell választani, amelyiknél az összesített alapterületek meghaladják a 40 %-ot. A helyiség, illetve szabadtér abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzátartozó veszélyességi övezetek összesített alapterületei a helyiség, illetve a szabadtér alapterületének 40 %-át meghaladják

  14. TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBASOROLÁS Tűzszakasz abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzátartozó helyiségek, szabadterek tűzveszélyességi osztályonként összesített alapterületei a tűzszakasz alapterületének 40 %-át meghaladják.

  15. TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBASOROLÁS Több tűzszakaszból álló építmény abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzátartozó tűzszakaszok tűzveszélyességi osztályonként összesített alapterületei az építmény alapterületének 40 %-át meghaladják.

  16. TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBASOROLÁS Létesítmény abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzátartozó építmények, szabadterek tűzveszélyességi osztályonként összesített alapterületei az létesítmény alapterületének 40 %-át meghaladják.

  17. VESZÉLYESSÉGI ÖVEZETEK • Veszélyességi övezetek meghatározása éghető gáz, gőz és köd esetén • Veszélyes koncentrációk előfordulási lehetőségei: • a közeg a légtérben folyamatos és üzemszerűen jelen van • a közeg a légtérben időszakonként, üzemszerűen megjelenik • a közeg a légtérben időszakos üzemzavar vagy meghibásodás miatt jelenik meg • a közeg a légtérben ritkán, váratlan műszaki meghibásodás miatt jelenik meg • Gázok és gőzök terjedését meghatározza: • a levegőhöz viszonyított (relatív) sűrűségük [dr] • diffúziós tényezőjük • Relatív sűrűség alapján lehetnek: • 0,8 vagy annál kisebb, a levegőnél könnyebb – elméletileg lefelé terjedő • 0,8 – 1,1 bizonytalan a terjedésük, levegővel könnyen keverednek • 1,1 – 4,0 gyakorlatilag lefelé szálló, könnyen kúszó • 4,0 nagyobb folyadékszerűen kúszó

  18. VESZÉLYESSÉGI ÖVEZETEK Veszélyes övezetek kiterjedése gázok és gőzök esetén

  19. LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI • Létesítés általános előírásai: • az épületek megfelelő tűzbiztonságúak legyenek; • az esetleges tűz épületen belüli terjedése korlátozott legyen; • a keletkező füstöt, hőt elvezessük; • az esetleges robbanás káros hatásai az épületszerkezeteket ne károsítsák; • az épületben tartózkodók azt veszély esetén rövid idő alatt elhagyhassák; • a tűzoltóság felvonulásához, működéséhez megfelelő utak, területek álljanak rendelkezésre, legyen elegendő oltóvíz; • a beépített technológia veszélyeit minimálisra csökkentsük, ezért • villamos berendezések feleljenek meg az ott folytatott tevékenységnek; • indokolt esetben legyen villámhárító berendezés; • olyan legyen a szellőzés, hogy ne alakulhasson ki robbanásveszélyes koncentráció; • a tüzelő- és fűtőberendezések feleljenek meg az épület, a technológia jellegének, legyenek biztonsággal üzemeltethetők; • legyenek veszélyt jelző berendezések; • a kezdeti tűz oltására álljon rendelkezésre megfelelő tűzoltó felszerelés.

  20. LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI • Építőanyagok osztályozása: • Éghetőségük szerint: • A – nem éghető • B – éghető • B1 – nehezen éghető • B2 – közepesen éghető • B3 – könnyen éghető • Füstfejlesztő képesség szerint: • F0 – füstöt nem kibocsátó • F1 – mérsékelten füstfejlesztő • F2 – fokozottan füstfejlesztő • Égve csepegési tulajdonság szerint: • C0 – égéskor olvadék nem keletkezik • C1 – égéskor gyulladást okozó olvadék nem keletkezik • C2 – égve csepeg és gyulladást okoz

  21. LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI • Épületszerkezetek tűzállósági határértékei (TH): • törési határérték (THt) – elveszti hordképességét • lángáttörési határérték (THe) – olyan repedés vagy nyílás keletkezik, amelyen a láng, forró füstgáz áthatol • felmelegedési határérték (THt) – tűzmentett oldal hőmérséklete 140 C-al emelkedik, vagy 220 C-ra melegszik fel Épületek vagy azok tűzszakaszinak kialakítása • Épületek tűzállósági fokozatai: • fokozottan tűzálló, • közepesen tűzálló, • mérsékelten tűzálló, • lángálló, • nem lángálló. Óvodát, bölcsödét, szociális otthont, kórházat, kétszintenél magasabb szállodát I – II; Iskolát, kétszintenél magasabb lakóépületet I – III; Számítóközpontot legalább IIItűzállósági fokozatúra kell építeni.

  22. LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI Tűztávolság • Építmények között tűztávolságot kell tartani • tűz vagy robbanás szomszédos építményeket ne veszélyeztesse • személyek eltávozása vagy eltávolítása lehetséges legyen • tűzoltó egységek zavartalanul fel tudjanak vonulni és működni Mezőgazdasági építmények legkisebb tűztávolsága

  23. LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI • Atűzszakasz • A tűzszakasz nagysága függ az építmény: • rendeltetésétől • tűzveszélyességi osztályától • tűzállósági fokozatától • tűzterheléstől [MJ/m2]

  24. LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI Ipari építményekre megengedett legnagyobb tűzszakasz terület legfeljebb háromszintes  legfeljebb egyszintes

  25. LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI • Tűzterhelés • Tűzterhelés az építmény, épület adott tűzszakaszában, helyiségében jelenlévő és beépített anyagok tömegéből és fűtőértékéből számított hőmennyiség egységnyi padlófelületre vonatkoztatva. • A tűzterhelés függvényében határozható meg: • a tűzoltáshoz mennyi oltóvizet kell biztosítani • a tűzszakasz mekkora alapterületű legyen • a tűzszakasz határon kell-e alkalmazni vízfüggöny tűzgátló szerkezetet • az alkalmazott épületszerkezetek mértékadó tűzállósági követelményei milyenek legyenek p– tűzterhelés [MJ/m2] pn– állandó tűzterhelés [MJ/m2] ps – időleges tűzterhelés [MJ/m2] m – anyagok tömege [kg] H – anyagok fűtőértéke [MJ/kg] i – állandó anyagok fajtáinak száma k – időleges anyagok fajtáinak száma A – alapterület [m2]

  26. LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI Valóságos vagy számított tűzterhelés • a– az anyagok égési sebességére jellemző, az anyag sűrűségétől és • raktározási tömörségétől függő tényező • Várható tűzidőtartam függ: • mértékadó tűzterheléstől • tűz légellenállástól • épület belmagasságától • tűzoltás hatékonyságtól • Várható tűzidőtartam [tm]: • tMO– elsődleges tűzidőtartam, amely a mértékadó tűzterhelés függvénye • fm – belmagassági tényező • fl– légellenállási tényező

  27. LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI Épületszerkezetek mértékadó tűzállósági határértéke [TM]: • fb – „biztonsági tényező” • fr– rendeltetési tényező • A mértékadó tűzállósági követelmények ismeretéből ki tudjuk választani azokat az épületszerkezetek, amelyek a tényleges tűzállósági határértékre teljesülnek

  28. LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI Hő- és füstelvezetés • Hő- és füstelvezető berendezés feladata: • biztosítsa a menekülési utak füstmentességét • az épületszerkezetek és berendezések ne károsodjanak • csökkentse a füst és égésgázok okozta károkat • segítse elő a tűzforrás gyors felderítését • Hő- és füstelvezető berendezéssel szembeni elvárások: • tűz esetén is működőképes legyen • a füstöt és forró égésgázokat folyamatosan a szabadba vezesse • biztosítsa a padlószint fölött szükséges füstmentes levegőréteget

  29. LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI Hasadó és hasadó-nyíló felületek Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségeket hasadó vagy hasadó-nyíló felületekkel kell létesíteni. Hasadó felületek felületnagysága (Ah) • fh– fajlagos hasadó felületi tényező, nagysága 0,01 – 0,2 [m2/m3] között változik a • beépítetlen térfogat függvényében • V – helyiség beépítetlen térfogata [m3] • Hasadó-nyíló felületek felületnagysága (Ahn) • fhn – fajlagos hasadó-nyíló felületi tényező, nagysága 0,004 – 0,15 [m2/m3] között változik • a beépítetlen térfogat függvényében

  30. LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI Hasadó és hasadó-nyíló felületek • Hasadó felületként alkalmazható felületek: • egyrétegű húzott síküveg • 2 mm vastag 0,40 m-nél nagyobb befogási méretű • 3 mm vastag 0,80 m-nél nagyobb befogási méretű • 4 mm vastag 1,40 m-nél nagyobb befogási méretű • egyrétegű, legfeljebb 6 mm vastag, cementkötésű szálerősítésű hullámlemez (3 kN/m2-nél tönkremegy) • egyrétegű hornyolt cserépfedés stb. • Hasadó-nyíló felületként alkalmazható szerkezetek: • amelyek felületegységre eső súlya kisebb 80 kg/ m2 és megnyílási nyomásuk 1 kN/m2 alatt van

  31. LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI • A lefúvatás (robbanási túlnyomás kiáramlás környezetének) védelme • a lefúvatás irányában védősávot kell meghatározni • ha a védősávon belül tömeges közlekedés van, akkor védőfal, terelőfal szükséges v – veszélyeztetett terület l – veszélyeztetett terület szélessége h – nyomásmentesítő felület szemöldökmagassága

  32. LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI • Kémények és füstcsatornák • Az égéstermék elvezetőkkel szemben támasztott követelmények: • az égésterméket mindenkor képesek legyenek a tető fölé a szabadba elvezetni • feleljenek meg az alkalmazott fűtőberendezésnek, a felhasznált fűtőanyagnak • ne okozzanak gyújtási veszélyt, korróziót, átnedvesedést • ne érintkezzenek közvetlenül az építmény teherhordó tartószerkezeteivel • az égéstermék kibocsátási helyén ne veszélyeztesse a környezetet szikrával, pernyével, füsttel. • Kémények lehetnek: • egyedi • központi • gyűjtő • ipari • Füstcsatorna nem vezethető át „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségen

  33. LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI Kéményfej méretezése

  34. LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI Tűzoltási felvonulási területek középmagas vagy magas épületeknél T1 2/3 L1 T2  2/3 L2 • Két oldalról kell behajtási lehetőséget biztosítani: • „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó 1 ha-nál • „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó 5 ha-nál nagyobb alapterületű létesítmény esetén

  35. LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI • Középmagas és magas épületetek • Középmagas épület: 13,65 m – 30 m magas • Magas épület: 30 m-nél magasabb • Követelmények: • az épületek tűzállósági fokozata legalább II. • a kiürítési útvonalak falszerkezete legalább 0,65 óra tűzállósági határértékű legyen

  36. LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI Kiürítés • Kiürítés átmenetileg történhet: • tűztől védett tűzszakaszba • füstmentes lépcsőházba • építmények tetőfödémére • erre a célra tervezett térbe • A kiürítésre tervezett terek határoló szerkezeteinek tűzállósági határértékükig • biztosítani kell: • a légtér hőmérséklete, a hősugárzás intenzitása ne érje el az emberre veszélyes értéket • a levegő oxigéntartalma ne csökkenjen az előírt érték alá • égéstermék, mérgező anyag veszélyes koncentrációban ne keletkezzen • a látási távolság megfelelő maradjon • Kiürítési útvonalakra vonatkozó előírások: • általában nem alkalmazható körforgó, toló, billenő fotocellás ajtó • 50 fő feletti tartózkodásra szolgáló helyiségeknél csak a kiürítés irányában nyílhatnak az ajtók • irányjelző felirattal szükséges a nagy forgalmú építményekben, stb.

  37. LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI • Kiürítés szakaszai: • első szakasz – veszélyeztetetett helyiség • második szakasz – veszélyeztetett tűzszakasz, illetve létesítmény • Kiürítés első szakaszának időtartama az útszakasz alapján (t1a): • t1a– a helyiség kiürítésének időtartama a legtávolabbi tartózkodási helytől a hozzá • legközelebb eső kijáratig terjedő útvonalon [min] • si – egyes útszakaszok hossza [m] • vi– egyes útszakaszokhoz tartozó haladási sebességek [m/min]

  38. LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI Kiürítés első szakaszának időtartama az ajtó átbocsátóképessége alapján (t1b): • N – kijáratonként eltávolítandó személyek száma • k – kijárat átbocsátó képessége: 41,7 fő/m/min • x – az ajtók szélességének az összege [m] A kiürítés haladási sebessége

  39. LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI A kiürítés megengedett időtartama

  40. LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI Kiürítés második szakaszának időtartama az útvonalak hossza alapján (t2a): t2a– az ellenőrzött tűzszakasz vagy építmény kiürítési időtartama az útvonalak hossza alapján [min] t1ma – annak az első szakaszak a számított kiürítési időtartama, amely a második kiürítési szakasz kiürítési időtartamával a legnagyobb t2a értéket adja si – annak a helyiségnek a legtávolabbi kijáratától a szabadba vezető kijáratig vett útvonalak együttes hossza [m] vi– a számításba vett útvonalhoz tartozó haladási sebesség [m/min] Kiürítés második szakaszának időtartama az útvonalak hossza alapján (t2b):

  41. LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI • Tüzelő és fűtőberendezések • Felhasznált energia alapján a tüzelőberendezések lehetnek: • szilárd tüzelőanyagúak • folyékony tüzelőanyagúak • gázzal üzemelők • villamos energiát felhasználók • Fűtési rendszer kialakítása szerint • helyi • központi • Hőleadás módja szerint • konvekciós • sugárzó fűtés

  42. LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI • Fűtőberendezések létesítésével kapcsolatos előírások: • csak olyan fűtési rendszer alkalmazható, amely nem okoz tüzet vagy robbanást • égéstermék elvezetéséről gondoskodni kell (megfelelő kémény) • csak engedélyezett és megfelelő fűtőberendezés használható • füstcsövet 1,5 m-ént rögzíteni kell • Palackos propán-bután vagy 0,9-nél nagyobb relatív sűrűségű gázzal üzemelő berendezést nem szabad használni: • terepszintnél mélyebb padlószintű helyiségben • olyan helyiségben, ahol vízzár nélküli lefolyórendszer van • olyan helyiségben, mely mélyebb padlószintű helyiséggel légtér kapcsolatban van • Kazánhelyiségekkel kapcsolatos előírások: • kazánhelyiség más rendeltetésű helyiség fölé általában nem telepíthető • ajtaja közvetlenül a szabadba nyíljon

  43. LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI • Szellőztetés • „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben és veszélyességi övezetekben biztosítani kell, hogy ne alakuljon ki robbanóképes koncentráció. • Lehet: • elszívásos • túlnyomásos • kiegyenlített • „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben a szellőzőcsatorna csak nem éghető anyagból készülhetnek. • „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben recirkulációs szellőztetés nem alkalmazható • Tűzszakasz-határon a szellőzőcsatornáknak automatikusan záródni kell

  44. TŰZVESZÉLYES MUNKAVÉGZÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI • Tűzveszélyes munka megkezdése előtti tűzvédelmi feladatok: • az alkalomszerű tűzveszélyességi tevékenységet engedélyeztetni kell; • ismerni és a munkavállalókkal ismertetni kell az adott anyag(ok) tűz- és robbanásveszélyességét, azok jellemzőit (pl. gyulladási hőmérséklet, lobbanási pont, stb.); • fel kell készülni tűzoltókészülékkel, oltóvízzel stb. az esetlegesen bekövetkező tűz oltására; • a tűzveszélyes tevékenység végzésekor az idegeneket távol kell tartani, és figyelmeztető táblát kell elhelyezni; • a munkát végzőkkel ismertetni kell a tűzoltás és -jelzés lehetőségét és módját. • Tűzveszélyes munkavégzés közbeni tűzvédelmi feladatok: • csak az előírt, engedélyezett berendezést, eszközt szabad használni (tűz- és robbanásveszélyes anyagoknál szikrát nem okozó szerszámot stb.); • a tűz- és robbanásveszélyes anyagokból csak a munkához szükséges anyagmennyiséget szabad a munkahelyen tárolni, munka befejeztével ezeket el kell távolítani, és a kijelölt helyen megfelelő szekrényben lezárva kell elhelyezni, • szükség szerint a tűzveszélyes tevékenység végzésekor a dohányzást és nyílt láng használatát meg kell tiltani; • nyílt lángot és izzó anyagot őrizetlenül hagyni tilos; • a közlekedési, kiürítési (menekülési) utakat, ajtókat leszűkíteni, valamint az elektromos, víz- gázvezeték elzáró-szerelvényeit, főelzáróit, kapcsolóit eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad.

  45. TŰZVESZÉLYES MUNKAVÉGZÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI • Tűzveszélyes munka befejezése utáni tűzvédelmi feladatok: • tilos a tűz- és robbanásveszélyes anyagokat, folyadékokat lezáratlanul a munkahelyen hagyni; • a helyiség szellőztetéséről gondoskodni kell; • a tűz- és robbanásveszélyes tevékenység után a munkahelyen fokozott ellenőrzést kell tartani; • a levetett zsíros, olajos munkaruhát csak fémszekrényben szabad elhelyezni. • a villamos-berendezéseket (ha ezt az illetékes vezető külön utasítása nem tiltja) áramtalanítani kell, illetve a világítást ki kell kapcsolni.

More Related