1 / 183

Média/médium

Média/médium. - közvetítő közegek összessége - (kommunikációs) technológia és azon társadalmi gyakorlatok összessége, amelyek e technológia előállításához és elsajátitásához szükségesek. Média/médium. A tömegkommunikáció az a folyamat, melyben 

elom
Download Presentation

Média/médium

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Média/médium - közvetítő közegek összessége - (kommunikációs) technológia és azon társadalmi gyakorlatok összessége, amelyek e technológia előállításához és elsajátitásához szükségesek

  2. Média/médium A tömegkommunikáció az a folyamat, melyben  - professzionális kommunikátorok üzeneteket készítenek, melyeket - technológiai eszközök - azaz a tömegmédiumok - segítségével széles körben terjesztenek, - térben és idõben szétszórt, nagyszámú fogyasztó - a nézõk, hallgatók, olvasók heterogén csoportja, a befogadók - számára.

  3. Technikai és fiziológiai alapok George Carey: - A továbbítandó képet bontsuk fel sorokra, a sorokat pedig elemi képpontokra - Az átvitel során minden egyes képpontot egyszerre továbbítsunk - sok képpont, megvalósíthatatlan - a szinkronizáció miatt ma is komoly kihívás lenne

  4. Technikai és fiziológiai alapok Maurice LeBlanc - felveti a szekvenciális képátvitel elméletét - a képpontokat nem egyszerre, hanem egymás után sorban továbbítjuk, így egy jelátvitel szükséges - amennyiben elég gyors az átvitel, az emberi szem nem érzékeli a szekvenciális átvitelt, egy állandó képnek tekinti

  5. Televíziós képátvitel 1. Keretezés: Az átviteli jelenet meghatározása. Történhet a felvétel készítése előtt (amit az optika továbbít) vagy utánna (a felvétel egy részletét alakítjuk át elektromos jellé) 2. Képpontokra bontás: Az előbb meghatározott kereten belüli információk felbontása pixelekké. A végfelhasználói magatartástól függően skálázva a felbontást (képpontok számát). 3. Vevő oldalon visszaalakítása: A szekvenciális elektromos jelből fényhullámok gerjesztése. Megjegyzés: - Elengedhetetlen az 2. és a 3. lépés szinkronizálása!

  6. Az első kamera A legkorábbi megmaradt film: - Louis Le Prince - 1888 október 14 - RoundhayGardenScene - 12 kép/másodperc - 2 1/8 inches Kodak Eastman szalag

  7. Analóg film - Analóg film: 8, 16, 35 mm IMAX 2x70 mm - az NTSC szabványhoz képest nagyobb színtér - többrétegű film - 5+ csatornás hang - 3D film sztereóképekkel - akár 120+ képkocka per másodperc

  8. Képátvitel Mechanikus vagy elektromos? Képek átalakítása? Filmszalag: - analóg információ - „végtelen” képpont - viszont diszkrét képkockaszám - már maga a másolás is nehézségekkel küszködik

  9. Fogalmak - interlace: váltott-soros letapogatás a kép csak minden második sorát tapogatja le az elektronágyú - progressive: folyamatos letapogatás a kép minden sorát letapogatjuk - field: egy félkép - frame: egy teljes kép - flicker: speciális esetben a villódzás nem szűnik meg, mivel az átvitt jel gyakorlatilag 25 Hz-es marad (pl. sűrű vonalas képek )

  10. Fogalmak - sorfelbontás: egy teljes kép sorainak száma - félképfrekvencia: egy másodperc alatt átvitt félképek (field) száma - képfrekvencia: egy másodperc alatt átvitt teljes képek (frame) vagy félkép-párok (fields) száma - sorfrekvencia: egy másodperc alatt átvitt sorok száma

  11. Nipkow tárcsa - Alexander Bain 1843 első fax - Szekvenciális képletapogatás! - Paul GottliebNipkow 1883 - elektromos átvitel (fotódióda, szeléncella)

  12. Braun-cső - majd katódsugárcső (Cathode Ray Tube) meleg katód, Johnsson 1922 - Karl Ferdinand Braun 1879 - eredetileg hideg katód (pl. neon) - az 1854-es Geissler-cső majd Crookes-cső módosítása - a katód melegítése során elektronok emittálódnak a foszfor felület felé (a katód és anód közti potenciálkülönbség gyorsít), mely a becsapódó elektronok hatására fontonokat bocsát ki - a pozicionálásért egy elektromágneses mező felel

  13. John LogieBairdNoctovisionrendszere - 1926 január 26-án Londonban egy 30 soros Nipkow-tárcsás rendszer segítségével elektromosan képet továbbít 12.5 képkocka/sec - 30 sor épphogy elegendő egy emberi alak felismeréséhez - Rendszerét továbbfejlesztve már 1928-ban színes televíziót készít!

  14. John LogieBaird - 1928 már London-bólHartsdale-be - 1931 élő adást közvetít az EpsomDerbyről - 1935-re a 30 soros átvitelt felváltja Baird új 240 soros rendszere - A BBC 1929-től 1935-ig 30-soros Baird - 1930-ban bemutat egy módszert mellyel a moziszínházakban képes televíziós jeleket vetíteni - Közben kifejleszt egy 30-soros videófelvevőt

  15. John LogieBaird • Miután a BBC mellőzi rendszerét, elektromos televízió fejlesztésébe kezd • 1939-ben elkészíti egy speciális (nem tisztán elektromos) színes televízió rendszert, melyet a CBS és a RCA is használ évekig • 1944-ben már egy teljesen elektromos színes televíziót szabadalmaztat • 600 sor • Váltott-soros, viszont három menetben • A második világháború után 1000 (!) soros színes (kiváló képminőségű) átvitel

  16. Tihanyi Kálmán - 1926 Tihanyi Kálmán szabadalmaztatja a töltéstárolás elvét (storageprinicple) - 1927-ben módosítja, majd 1928-ra kidolgoz egy televíziós rendszert is (Radioskóp) - 1928-tól megpróbálja eladni találmányáit elsősorban németországi gyáraknak (Siemens, Löwe stb.) - Katonai felhasználásra is gondol

  17. Tihanyi-Zworykin - 1930-tól kapcsolatban áll az amerikai RCA-val - 1930-ban az RCA elindít egy kísérletsorozatot Zworykin vezetésével - 1925 Zworykin sikertelen elektromos képbontója (a fotocellák fényérzékenysége) - 1930-ig csak mechanikus megoldásokon dolgozik - 1931-ben Tihanyi szabadalmaira építve egy Iconoscope prototípust mutat be - 1936, Berlini olimpiai közvetítés Tihanyi rendszerére alapozva

  18. Ikonoszkóp - A töltéstárolás elvére épít. Egy fotócella mozaikon a fénnyel arányos elektron emittálódik, majd az elektronágyú segítségével kisül, majd a kilépő elektronok feltöltik a kondenzátort - sajnos mai szemmel nézve ennek is kicsi a fényérzékenysége - hajlamos foltosodásra - továbbfejlesztett változata a szuperikonoszkóp (a fotókatód és a töltésjellemez szétválasztása, megnövekedett fényérzékenység, a foltosodás a szekunder elektronok miatt megmaradt)

  19. Emberi korlátaink - Azt a legkisebb látószöget, amelynél a szem még éppen meg tud különböztetni két egymás mellett lévő pontot, a szem felbontóképességének nevezzük - ennek reciproka a látásélesség - televíziós rendszer tervezésénél nem érdemes nagyobb sorfelbontást alkalmazni, mint amennyit az emberi szem a szokásos (vagy a rendszer tervezésekor meghatározott) látószögből láthat - a korai rendszereknél a néző távolságát a vevőkészüléktől a képernyő magasságának hatszorosában határozták meg

  20. Emberi korlátaink D=6*V

  21. Emberi korlátaink - ezen nézési körülmények között még éppen megkülönböztethető függőleges képpontok (sorok) számát a következő képlettel határozhatjuk meg: - ha D=6*V, és egy ívperccel számolunk: 573-at kapunk (a mai napig használt PAL rendszer látható sorfelbontása 576)

  22. Képpont (pixel) - Álló vagy mozgóképek továbbítása elektromos jelek segítségével csak képpontok útján történhet - A emberi szem tulajdonságai alapvetően behatárolják a felismeréshez minimálisan szükséges képpontok számát - Kísérletek bizonyítják, hogy érzékenyebbek vagyunk a sorok számára mint az egy soron belül látható képpontok sürüségére

  23. Képfelbontás - 30 sor és ennek arányaiban megfelelő képpontszám (900 min.) - pl. SDTV: 720x576 , HDTV 1920x1080 (!)

  24. Képfelbontás - függ a nézőtávolságtól - fekete-fehér illetve színes TV! - álló vagy mozgókép? - megjelenítési technika? - általában négyzet alakú pixelek

  25. Képarány - az első rendszerek a sorfelbontást mint tekintették mérvadónak - a korai mozifilmek képaránya zsebkendő méretben - eredetileg 1:1 majd 4:3 (3:4) majd 16:9

  26. Frissítési frekvencia - az emberi szem 60 Hz felett nem érzékeli finomabban a mozgásokat - már 10 Hz is elegendő, hogy mozgásnak higgyünk egy felvételt - a folyamatos mozgáshoz, mely már nem hat idegennek 24 képkocka szükséges (pl. mozifilm) - a gyakorlatban viszont más a képvisszaadó technikától függő aspektusok is közrejátszanak

  27. Sávszélesség - Minden sáv kincs! - Frekvenciaengedélyhez kötött sugárzás - Míg a LowDefinition rendszerek legfeljebb 240 sornyi pixel intenzitását továbbították alig pár adóállomásról, a megnövekedett képpontszám és az exponenciálisan növekvő piac (több adó) miatt a HighDefinition rendszerek tervezése során figyelembe vették az igényelt információ sávszélességét is

  28. Sávszélesség probléma megoldása - a fúziós frekvencia átlépéséhez nem elegendő a 24-25 Hz-es felvétel továbbítása - nagykapacitású tároló csak később (framebuffer) - megoldás: váltott-soros átvitel! - minden második sort továbbítja felváltva 50 Hz-el - a képfelvevők képesek voltak 50Hz-en működni

  29. Váltott-soros - gyakorlatban fele sávszélesség - képminőségben gyakorlatilag észrevehetetlen - további szinkornizációs problémák lépnek fel - az első képtömörítési eljárás - mai napig használják (HDTV 1080i)

  30. Váltott-soros

  31. Váltott-soros - folyamatos eltérítés - az elektroncső folyamatosan mozog lefelé miközben egy sort pásztáz - Egy megfelelően szinkronizált rendszer információveszteség nélkül képes egy mozifilm 24 képkocka/sec-os felvételét továbbítani, hiszen a két félkép egyazon képkocka letapogatása során keletkezett - finomabb mozgásátvitel (nagyobb frekvencia) - fésű effektus progresszív kijelzőkön

  32. Váltott-soros - az elektronágyú útja, a félképátalakítás miatt pontosabb pozivionálást és szinkronizációt igényel, mint a progresszív letapogatás - az egyébként is szükséges sorvisszafutás (a következő sort is balról jobbra tapogatja) mellett egy teljes képen belül kétszer kell visszapozicionálni a jobb alsó sarokból a bal felsőbe (félképvisszafutás) - a fejletlen frekvencia osztók miatt a sorok számát csak primszámosztók segítségével lehetett megvalósítani (pl. 441 = 3x3x7x7)

  33. Fekete-fehér HighDefinition TV - egy fekete-fehér televíziós rendszerben egyetlen fényinformáció, a fényesség (Y csatorna) továbbítása szükséges szemben a színes televízióval, ahol minimálisan három (YUV vagy RGB) - mivel önmagában az Y csatorna semmi információt sem tartalmaz az épp befogott jel képen belüli poziciójáról vagy akár az aktuális képkockáról, szinkornizáció szükséges - elképzelhető egy külön, de minden esetben költségesebb és a kor színvonalán kevésbé megbízható, szinkronizációs csatorna

  34. Fekete-fehérHighDefinition TV - a kor színvonalán már szinte tökéletesen lehetett (a hálózati frekvenciára alapozva egyenletesen) pozicionálni az elektronágyút - amennyiben minden sorvisszafutást és félképvisszafutást jelzünk az elektronágyú követni fogja a felvevő elektronágyúját - viszont a szinkronizációs jelek nem tartozhatnak a fényességinformációk közé - így csökken a megjeleníthető fényesség dinamikája

  35. Fekete-fehérHighDefinition TV - ma már kisebb arányok mellett is lehetséges szinkronjel kialakítása - a korai rendszerekben az átvihető jel maximális amplitudójának alsó 30 %-át a szinkronjelek , a fennmaradó 70 %-ot pedig a fényességinformáció továbbítására használták

  36. Fekete-fehérHighDefinition TV - ma már nagyon soknak tűnik az így „elvesző” 30 %, de mint látni fogjuk sajnos ma is érvényben van - a sorvisszafutás és a félképvisszafutás jelzése természetesen különböző és időben meghaladja egy egyszerű képpont érvényességi idejét - 4,7 µs (valójában 12 µs) a sorvisszafutásra „hagyott” idő, mely során az elektronágyú „sorkiolt” - a félképvisszafutás ennél lényegesen nagyobb 160 µs

  37. Látható sorfelbontás

  38. Fekete-fehér HighDefinition TV

  39. System-M - 525 sor (ebből 480 látható) - képfrekvencia: 29,975 Hz - félképfrekvencia: 59,95 Hz - sorfrekvencia: 15734,26 Hz

  40. Európai fekete-fehérszabvány - 625 sor - 50 Hz - váltott-soros - marad a 70-30% fényesség-szinkronjel arány - a 60-as évekig használjuk - 15625 Hz sorfrekvencia - 576 aktív sor

  41. Függőleges felbontás - a képernyő magasságában megkülönböztethető váltakozó sorok száma - nem azonos az aktív sorok számával - függ a képfelvevőtől és a képmegjelenítő eszköztől - ideális elektronágyú, megfelelő szinkronizáció és homogén foszforfelület esetében közelít az aktív sorok számához - általában az aktív sorok Krell-faktor (0.7) szorosa pl. Európa: 576*0.7 = 403

  42. Gamma torzítás - egy fontos színreprodukciós módosító is - képcsöves megjelenítők gradáció (gamma) torzítása - ez egy nemlíneáris torzítás, mely az elektromos jelek fénnyé alakítása során lép fel, nem felvételkor - oka: a képernyő fénysűrűsége és a vezérlő feszültség közt nem áll fenn líneáris kapcsolat - mérések útján (minden csatornára) γ értéke 2,2

  43. Gamma torzítás - megoldás a képátvitel előtt - az eredeti jelet inverz torzítottan továbbítjuk - még minden előtt megjegyzés, nem RGB-t továbbítunk!

  44. Gamma torzítás

  45. Gamma torzításwithoutcorrection

  46. Gamma torzításwithcorrection

  47. Digitálizálás - analóg: folytonos idő és jelfelbontás - digitális: diszkrét idő és jelfelbontás - az átalakítás célja elsősorban a átviteli hibák kiküszöbölése - lehetőség hibajavító kódok alkalmazására - analóg jel átalakítása két lépésben: mintavételezés és kvantálás

  48. Analóg jel - az analóg jel: - időben folytonos (t) f(t) jel - f(t) általában folytonos - a átvitel előtti jel szinte sose egyezik meg az átvitel utánival - gyakorlatban nem használható egyes esetekben (korlátozott pontosság) - elektromos zajokra különösen érzékeny

  49. Analóg jel - átviteli csatorna tulajdonságain túl függ a környezeti változóktól (időjárás, külső hatások) - az átvitt jel erősen függ az adó és a vevő karakterisztikájától - nehezen feldolgozható - árnyékolással javítható több hiba - felerősített jelnél(mely drágább) valamelyest javul - számítógép által feldolgozhatatlan - nincs garantálható minőség

  50. ADCAnalog Digital Converter - szokás A/D-ként is emlegetni - analóg jel átalakítása digitálissá két művelet segítségével: - mintavételezés: az időbeli diszkretizálást - kvantálás: a mintavételezett helyeken felvett értékek véges ábrázolása

More Related