1 / 146

A VÁLLALKOZÁSOK JOGI HÁTTERE

A VÁLLALKOZÁSOK JOGI HÁTTERE. dr. Vereczkey Zoltán. A jogrendszer. 1. A jogforrások és azok hierarchiája. Jogrendszer: Egy országban, egy időben érvényes jogszabályok összessége Jogszabályok hierarchiája: A jogalkotó állami szervek hierarchiájához igazodik.

eyad
Download Presentation

A VÁLLALKOZÁSOK JOGI HÁTTERE

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A VÁLLALKOZÁSOK JOGI HÁTTERE dr. Vereczkey Zoltán

  2. A jogrendszer

  3. 1. A jogforrások és azok hierarchiája Jogrendszer: Egy országban, egy időben érvényes jogszabályok összessége Jogszabályok hierarchiája: A jogalkotó állami szervek hierarchiájához igazodik. Az alacsonyabb szintű jogszabály a magasabb szintűvel ellentétes nem lehet.

  4. 1. A jogforrások és azok hierarchiája

  5. 1. A jogforrások és azok hierarchiája Egyéb jogeszközök: • Országgyűlés  határozat • Kormány  határozat • Önkormányzat  határozat • Miniszter  utasítás • Országos hatáskörű szerv vezetője  utasítás

  6. 1. A jogforrások és azok hierarchiája • Magyar Nemzeti Bank elnöke  jegybanki rendelkezés • Országgyűlés  irányelv, elvi állásfoglalás • Kormány  irányelv, elvi állásfoglalás Az Alkotmány az írott jog legfelsőbb szabálya.

  7. 2. A jogszabályok érvényessége és hatályossága A jogszabály érvényes, ha: • a kibocsátásra jogosult szerv bocsátotta ki, • azt az előírt eljárási szabályok szerint hozták, • beilleszkedik a jogforrási hierarchiába, • az előírt helyen és módon kihirdették.

  8. 2. A jogszabályok érvényessége és hatályossága Hivatalos lapok: • Magyar Közlöny: mindenki számára kötelező jogszabályokkal • Határozatok Tára: a Kormányhatározatok kihirdetésének lapja • CD jogtár

  9. 2. A jogszabályok érvényessége és hatályossága A jogszabály hatálya lehet: A, Időbeli: Időtartamot határoz meg. A kezdő időpont általában a kihirdetés napja. Jogszabály visszaható csak akkor lehet, ha az érintetteket kedvezőbb helyzetbe hozza. Kihirdetés előtti időpontra tehát kötelezettséget nem állapíthat meg jogszabály.

  10. 2. A jogszabályok érvényessége és hatályossága B, Területi: Földrajzi területet határoz meg. Általában az ország területére terjed ki, de egyes szabályok csak az államterület meghatározott részén alkalmazandók. C, Személyi hatály: Akikre a jogszabály vonatkozik.

  11. A polgári jog

  12. 1. Általános rész A Polgári jog rendelkezéseit a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) tartalmazza. A Ptk. a vagyoni viszonyok egységes kódexe. A Ptk. felépítése: • bevezető rész • a személyek jogai • a tulajdonjogi rész • a kötelmi jog • az öröklési jog • záró rendelkezések

  13. 1. Általános rész A Ptk. főbb alapelvei: • A személyek védelmének elve • A tulajdon védelmének elve • A jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelő eljárás elve • Az együttműködés elve • A joggal való visszaélés tilalmának elve • A reális teljesítés elve • A magatartásért való helytállás szabálya • A törvényben biztosított jogok védelmének elve

  14. 2. A Ptk. alanyai – a személyek jogai Az ember, mint jogalany: Jogképesség: jogai és kötelezettségei lehetnek – a jogképességről lemondani nem lehet, az embert a fogamzástól megilleti, és a halállal szűnik meg. Cselekvőképesség: • teljesen cselekvőképes: 18. életévét betöltött, értelmes (nem szellemi fogyatékos) ember

  15. 2. A Ptk. alanyai – a személyek jogai • korlátozottan cselekvőképes: az a kiskorú, aki 14-18. év közötti és nem cselekvőképtelen, illetve gondokság alá helyezett, jognyilatkozatához törvényes képviselőjének beleegyezése szükséges • cselekvőképtelen: az a kiskorú, aki még nem töltötte be a 14. életévét, illetve akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett

  16. 2. A Ptk. alanyai – a személyek jogai Az állam, mint jogalany Az állam jogképes, a pénzügyminiszter képviseli. A Kincstári Jogügyi Igazgatóságról szóló törvény életbelépésével e szerv fogja képviselni. A jogi személyek Jogi személy: Emberek meghatározott célból alakult olyan szervezete, amelynek elkülönített vagyona van és az állami szervek elismerik.

  17. 2. A Ptk. alanyai – a személyek jogai Jogi személyek lehetnek: • állami, • önkormányzati, • gazdasági, • társadalmi, • egyéb szervezetek Jogképesség létrehozható: • szerződéssel • jogszabállyal

  18. 3. Tulajdonjog A tulajdonjog megszerzése A szerzés módja: • eredeti módon: ha a tulajdonnak nem volt előző tulajdonosa • származékos módon: ha a tulajdon más személytől származik A szerzés jogcíme: Az a jogi cél, amelynek érdekében a tulajdont megszerezték.

  19. 3. Tulajdonjog A tulajdonjog megszerzésének fontosabb esetei: A, Átruházás: adásvétel, csere, ajándékozás B, Hatósági határozat C, Árverés D, Elbirtoklás (nem lopás!): Mind ingó, mind ingatlan dologra kiterjedhet, ingatlan esetén az ingatlan nyilvántartásba vétel nem maradhat el. Tulajdonos lesz, aki 10 éven át szakadatlanul sajátjaként kezeli a dolgot.

  20. 3. Tulajdonjog Az elbirtoklási időt megszakítja: • ha a tulajdonos a birtokost a dolog kiadására írásban felszólítja • ha a tulajdonos a dologgal rendelkezik • ha a birtokos a dolgot elveszti és azt egy éven belül nem szerzi vissza

  21. 3. Tulajdonjog E, Találás: Eredeti tulajdonszerzésnek számít. A találó tulajdonossá válik, ha a talált dologra igényt tart, és mindent megtett, hogy a dolog visszakerüljön az eredeti tulajdonoshoz, valamint a dolog eredeti tulajdonosa a dologért a találástól számított egy éven belül nem jelenkezik.

  22. 3. Tulajdonjog A tulajdon formái(egyenrandú és egyenlő védelem): • magántulajdon • köztulajdon Magántulajdon A tulajdonos jogosult a tulajdon birtoklására, használatára, a haszon „szedésére”, és a rendelkezési jog gyakorlására. Egyszemélyes tulajdon esetén a tulajdonos egyedül és szabadon rendelkezhet.

  23. 3. Tulajdonjog Közös tulajdon A tulajdonjog olyan hányadban illeti meg a feleket, ahogy azt a szerződésben a felek meghatározták. Ha különleges arány nincs meghatározva, akkor a felek egyenlően részesülnek a tulajdonjogból. A felek tulajdoni joguk arányában részesülnek a hasznokból, és ennek arányában kötelesek a kötelezettségek teljesítésére. Minden tulajdonos saját tulajdoni hányadával szabadon rendelkezhet, de a többi tulajdonost, elővásárlási, előbérleti, stb. jog illeti meg.

  24. 3. A kötelmi jog Kötelmi jog: Olyan polgári jogi viszony, amelyben a kötelezett valamilyen vagyoni értékű szolgáltatást köteles teljesíteni és ezt a teljesítést a jogosult követelheti. Legfontosabb területe: a szerződésekkel kapcsolatos szabályozás

  25. 3. A kötelmi jog A szerződés A szerződés létrehozása: A felek szabad akaratának kölcsönös, egybehangzó kifejezésével jön létre. Legalább két egybehangzó akaratnyilatkozat szükséges hozzá. Abban a pillanatban jön létre, amikor az ajánlatot elfogadják. A résztvevőket feleknek nevezik.

  26. 3. A kötelmi jog Az akaratnyilatkozat létrejöhet: • szóban • írásban • ráutaló magatartással A szerződésben minden lényeges dologról meg kell állapodniuk a feleknek, nem kell megállapodni olyan dolgokban, amit a jogszabály rendez. A feleknek együttműködési kötelezettségük van, így kötelesek tájékoztatni egymást minden lényeges információról.

  27. 3. A kötelmi jog Előszerződés esetén a felek abban állapodnak meg, hogy egy későbbi időpontban kötnek szerződést. Az előszerződés alapján a felek kötelesek a szerződést megkötni, mert elmaradása esetén – bármelyik fél kérelmére – szerződést a bíróság létrehozhatja.

  28. 3. A kötelmi jog A szerződés tartalma és tárgya: Tartalmát a felek szabadon határozhatják meg. A szerződében kikötött szolgáltatás irányulhat: • valamely dolog átadására, • tevékenységre, • tevékenységtől való tartózkodásra, • más magatartásra.

  29. 3. A kötelmi jog A szerződés érvénytelensége: Érvénytelen a szerződés, ha jogilag fogyatékos. Az érvénytelenség két formában jöhet létre: • Semmis a szerződés, ha jogszabályba, jó erkölcsbe ütközik, illetve ha a szerződés aránytalan előnyt biztosít valamelyik fél számára, a másik fél kihasználásával.

  30. 3. A kötelmi jog • Megtámadás esetén a szerződés érvénytelenné válik. A megtámadhatóság fő esetei: • az egyik fél a másikat lényeges tévedésben tartotta • valamelyik felet fenyegetéssel bírták rá • a szerződést kötő felet megtévesztették • a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között feltűnően nagy az értékkülönbség

  31. 3. A kötelmi jog A szerződés módosítása: • közös megegyezéssel • bírósági úton A szerződés teljesítése: A szerződés a teljesítéssel megszűnik. A szerződés a tartalma szerinti helyen, időben, mennyiségben és minőségben kell teljesíteni  szerződésszerű teljesítés

  32. 3. A kötelmi jog A teljesítés helye: • általános szabály: a kötelezett lakó illetve székhelye • gazdálkodó szervezeteknél a jogosult telephelye A teljesítés ideje: • általában egy határidőt tűznek ki • megállapodhatnak egyidejű teljesítésben is

  33. 3. A kötelmi jog A szerződésszegés és következményei: Szerződésszegés: A nem szerződésszerűen teljesítő fél a másik félnek ezzel kárt okoz. Esetei: • A kötelezett késedelme: A késedelemből eredő kárt a kötelezettnek meg kell térítenie, de mentesül a kötelezett a kártérítési kötelezettség alól, ha bizonyítani tudja, hogy minden olyan intézkedést. • A jogosult késedelme: A jogosult köteles megtéríteni minden olyan kárt, amit okozott.

  34. 3. A kötelmi jog • Hibás teljesítés: • nem felel meg a szerződésben előírtaknak • hibás termék • a szerződéstől eltérő teljesítés: visszaküldés, csere, árengedmény, elállás – a jogkövetkezmények a szavatosság szabályai szerint alakulnak • A teljesítés lehetetlenné válása (vis major): Sem a kötelezettet, sem a jogosultat nem terheli.

  35. 3. A kötelmi jog • A teljesítés megtagadása: A kötelezett a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja. A szerződés megszűnése: Általában teljesítéssel szűnik meg, de a felek közös megegyezéssel (visszamenő hatállyal) is felbonthatják vagy megszüntethetik (jövőre nézve). Elállás esetén az egyoldalú nyilatkozat a szerződés megkötésére visszamenőleg vonatkozik.

  36. 3. A kötelmi jog Felelősség a szerződéssel kapcsolatban okozott károkért Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül azonban a felelősség alól, ha bizonyítani tudja, hogy úgy járt el, ahogy az tőle elvárható volt.

  37. 3. A kötelmi jog A felelősség általános feltételei: A jogellenes magatartás. A kár lehet: • vagyoni kár vagy elmaradt haszon • sérelem A kár és a jogellenes magatartás között okozati összefüggésnek kell lennie.

  38. 3. A kötelmi jog A vétkesség formái: • szándékosság • gondatlanság Ha többen okozzák a kárt, a felelősségük egyetemleges, azaz bármelyikükön követelhetik a kár megtérítését. A károsultnak kárenyhítési kötelezettsége van.

  39. 3. A kötelmi jog Egyes szerződések fontosabb szabályai Vagyonátruházáshoz kapcsolódó szerződések Adásvételi szerződés Az eladó köteles a dolog tulajdonjogát a vevőre átruházni, a dolgot a vevő birtokába adni, és a dologhoz kapcsolódó minden kötelezettséget és jogot a vevő tudomására hozni.

  40. 3. A kötelmi jog A vevő köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni. Tárgya lehet minden forgalomképes dolog. Írásba kell foglalni, ha ingatlanra vonatkozik. Csere szerződés Az adásvétel szabályai vonatkoznak rá. Mindkét fél részéről áruszolgáltatásra kerül sor, így az illetékkötelezettség fele-fele arányban oszlik.

  41. 3. A kötelmi jog Ajándékozási szerződés Az egyik fél a saját vagyoni helyzete rovására a másik félnek ingyenes vagyoni előnyt juttat. Ha ingatlanra vonatkozik, írásba kell foglalni. A szerződés jogot biztosít az ajándék tárgyának követelésére, de az ajándékozó megtagadhatja a teljesítést, ha olyan esemény következett be, ami az ajándékozásra őt képtelenné teszi.

  42. 3. A kötelmi jog Az ajándék visszakövetelhető, ha • az ajándékozó megélhetése veszélybe kerül • a megajándékozott súlyos jogsértése esetén • az ajándékozó hitelezőit megillető fedezet elvonása esetén

  43. 3. A kötelmi jog Használati joghoz kapcsolódó szerződések Bérleti szerződés A bérbeadó köteles a dolgot a bérlő használatába adni, és a dolog fenntartásával kapcsolatos nagyobb kiadásokat viselni. A bérlő köteles a bérleti díjat előre megfizetni, a dolog fenntartásával kapcsolatos kisebb kiadásokat megfizetni, és a dolgot rendeltetésszerűen használni.

  44. 3. A kötelmi jog A bérbeadó joga ellenőrizni a használatot, engedélye nélkül a bérlő a dolgot bérbe, illetve használatra másnak át nem adhatja. Elmaradt bérleti díj esetén a bérbeadó a szerződést azonnal felmondhatja. A bérleti szerződés megszűnése: • a szerződésben megállapított idő eltelte

  45. 3. A kötelmi jog • a szerződésben meghatározott olyan körülmény bekövetkezte, ami a szerződés megszűnésével jár • a bérelt dolog elpusztulta A bérlő a bérelt dolgot köteles a bérbeadónak visszaadni, a bérlő azt a dolgot, amit saját költségére felszerelt a szerződés megszűnésével leszerelheti, és magával viheti.

  46. 3. A kötelmi jog Haszonbérlet A haszonbérlő hasznot hajtó dolgot vesz használatba, melyért haszonbért köteles pénzben vagy természetben fizetni, de jogosult a bérlemény hasznait szedni. A fenntartáshoz szükséges felújítás, javítás és a közterhek a bérlőt a rendkívüli felújítás és javítás költségei a bérbeadót terhelik.

  47. 3. A kötelmi jog Lízingszerződés A bérleti szerződéshez hasonló szerződés, melynek lejáratakor az eszköz a bérlő tulajdonába mehet át. • Operatív lízing: Célja a használati-bérleti jog megszerzése. • Pénzügyi lízing: Célja a használt eszköz tulajdonjogának megszerzése a lízingszerződés lejártával. • Visszlízing: Célja átmeneti likviditási problémák áthidalására.

  48. 3. A kötelmi jog Vállalkozás típusú szerződések Szállítási szerződés A szállító köteles a szerződében meghatározott dolgot a szerződésben kikötött időpontban a megrendelőnek átadni. A megrendelő köteles a dolgot átvenni, és ellenértékét kifizetni.

  49. 3. A kötelmi jog Tartalma: • a szolgáltatás tárgyának meghatározása • a mennyiség, minőség és a választék megjelölése • a teljesítés idejének rögzítése • az ellenszolgáltatás meghatározása A teljesítés helye általában a megrendelő telephelye.

  50. 3. A kötelmi jog Fuvarozási szerződés A fuvarozó díjazás ellenében köteles a küldeményt a rendeltetési helyre továbbítani, és a címzettnek átadni. A fuvarozó kötelessége: • a megfelelő fuvareszközt kiállítani • a feladó előírásait követni • A küldeményt biztonságosan, gazdaságosan eljuttatni a meghatározott helyre

More Related