370 likes | 620 Views
Gyomszabályozási alapismeretek. A GYOMNÖVÉNY FOGALMA.
E N D
A GYOMNÖVÉNY FOGALMA • A gyomnövény Ujvárosi szerint (1957) szántóföldön minden olyan növény, melyet nem vetettünk, hasznot nem hoz, s jelenléte káros legalább azzal, hogy a vetett növény elől elfoglalja a helyet, vagy felhasználja a talaj tápanyag és vízkészletét. • Más meghatározások szerint a gyomnövény fogalomkörébe tartozik minden olyan növény, vagy növényi rész, mag, tarack szegmentum, melyet nem mi vetettünk, s melynek jelenléte nem kívánatos az adott helyen.
A kultúrnövény is lehet gyomnövény, mint az árvakelésű napraforgó a gabonában. Réten és legelőn csak az a gyomnövény, melyet a jószágok nem esznek meg, vagy mérgezőek, vagy szúrósak, ill. a hasznos növényeket kipusztítják. A gyomnövény az ősi vegetációban nem fordul elő, vagy előfordul, de a művelt területen nyer nagyobb teret. Világszerte elterjedtek, gyakran már az eredetük sem határozható meg. • A gyomnövény lehet egyúttal gyógynövény is, pl. csillagpázsit, pásztortáska, galaj, árvácska, szarkaláb, de szinte mindegyik növénynek van több, kevesebb gyógyhatása. • A gyomnövények erősíthetik a taposott gyepet, a rézsűk növényeiként megakadályozhatják az eróziót. Sorközfüvesítés helyett a gyomkaszálás is eredményre vezethet. Élőhelyenként más, más megítélés alá esik pl. nád, mely a tóparti helyeken nem csak hasznos, de védendő is, míg a szántóföldeken egy igen terhes, nem kívánatos, nehezen irtható növény.
GYOMNÖVÉNYEK KÁRTÉTELE • Közvetett a kártétel, amikor a hatás nem direkt módon éri a kultúrnövényt. • Közvetlen a kártétel, amikor a gyomnövény a kultúrnövényt, mint élősködő, vagy félélősködő megtámadja, vagy az általa termelt anyagokkal, bomlástermékeivel károsítja.
Közvetett kártétel • Elfoglalja a termőhely egy részét. • Elhasználja a vízkészletet, s a gyenge termés oka gyakran a vízhiány, s a gyümölcsösben rosszabb lesz a termőrügyképzés. A gyomnövények gyökérzete mélyebbre hatol, így a mélyebb réteget is kiszárítják. • A tápanyag elhasználása. A tápanyag nem áll korlátlanul rendelkezésre, s a termesztett növények elől a gyomnövények könnyebben felveszik a N, P, K-t, s némelyik gyom kifejezetten mikroelem gyűjtő. • Talaj hőmérsékletének csökkentése - 1-4 °C-ot jelenthet. Hideg talajból nehezebb a vízfelvétel, lassúbb a tápanyagfelvétel.
Vetett növények elnyomása.Túlnövik a kultúrnövényt, elfogják a napfényt pl. a kukorica nem nő, elsatnyul, elsárgul, ha a vadrepce túlnövi. Sűrű búzában az árvakelésű napraforgó nem nő, elpusztulhat, míg a vetéshibás foltokon jól fejlődik. A versenyben a kultúrnövények megnyurgulnak, gyengébbek lesznek, a termés csökken, de könnyebb a megdőlés is. A tőlevélrózsás növények kipusztítják a haszonnövényeket, így kiritkulhat a lucerna, a gyep az elszaporodása miatt. Verseny a gyomnövények között is van, nem művelt területen, vagy kultúrnövény hiányában a kicsírázott növények jelentős része minden beavatkozás nélkül elpusztul. Újvárosi a kezdeti gyomosodás termést csökkentő hatására is felhívta a figyelmet, s a nyár végén fejlődő gyomnövények már lényegesen kisebb hatást gyakorolnak a termés mennyiségére, mint a vetés utáni hetekben.
Kórokozók köztes gazdái lehetnek, pl: - a gabona szártőbetegségének (Ophiobolus cariceti) a tarack, csillagpázsit, héla zab - a borsórozsdának (Uromyces pisi) a kutyatejfélék - a káposzta gyökérgolyvának (Plasmodiophora brassicae) a keresztes gyomnövények - a burgonyaráknak (Synchytrium endobioticum)a fekete ebszőlő - a fekete rozsdának (Puccinia graminis) a sóskaborbolya - a szőlő gyökérgolyvának (Agrobacterium tumefaciens) több féle gazdanövénye is lehet, s nem javasolt a köztes sem ami gyakran a burgonya termesztését jelenti.
Állati kártevők szaporítói, tápnövényei, vagy más esetekben a fertőzés a gyomokról terjed át ill. a gyomnövényeken bekövetkezett túlszaporodásnál terjednek el. - a laboda bogárnak (Cassida nebulosa) a libaparéj, keserűfű, bogáncs, acatfajok a tápnövényei, s a cukorrépára terjed át. - a levéltetű (Aphis rumici) gazdanövényei a boglárka, libaparéj, acat, s a cukorrépa, borsó, bab, lucerna, mák veteményekre terjedhet át - a takácsatkának (Tetranychus) - több, mint 70 gazdanövénye van, ilyen pl. a Convolvulus, melyről a szőlőre terjed át, ha azt kikapálták, vagy levegyszerezték- a vetési bagolypille (Scotia-Agriotis-segetum) sokféle virágzó gyomnövényen kell, hogy táplálkozzon, mert csak akkor tud sok, és életképes petét rakni - a repcebolha (Psylliodes chrysocephala) a keresztes virágú gyomokon szaporodik el - a mezei pocok (Microtus arvalis) a táblaszéleken, ruderális területeken szaporodik el, s csak ezután vonul be a szántóföldre, pl. a lucernába - a drótféreg lárvája (Agriotes obscurus, A.sputator) a gyomnövények gyökereit fogyasztja, s csak ha nincs elég, akkor keresi a kukoricát, de nem szereti pl. a kendert, csillagfürtöt - a lótücsök (Gryllotalpa vulgaris) a gyomok gyökerét rágja - a cserebogárpajorok elsősorban az erdő melletti gyümölcsösben okoznak nagyobb kárt Ugyanakkor az állati kártevők a gyomnövényeket is károsítják, fogyasztják, pl. rovarkártétel éri a szádor toktermését, az acat terméseit, s a levéltetvek szívogatása nyomán torzulnak, mely bár hasonlít, de nem herbicid kár.
A termelés költségeit növeli a több kapálás, a nehezebb aratás, de a betakarítást az erős galaj, ebszékfű, nád, aprószulák,napraforgó fertőzés meg is akadályozhatja. A napraforgóban, ha sok a gyomnövény a betakarítás előtt, a defóliáló Reglone alkalmazása szükséges. Költségnövelő a vetőmagtisztítás az arankás lucerna, a galajos, héla zabos, konkolyos búza, a csattanó maszlag magokkal fertőzött lencse esetében. A gyomnövények miatt nagyobb a termény nedvességtartalma, növekszik a befülledés veszélye, s a szárítás is költségnövelő. Gyakran sorjelző növény vetése szükséges a sárgarépában, petrezselyemben, mert a gyorsabban kelő gyomnövények miatt kapálni kell • A termés értékének rontása is kár, mert a szennyezett termék kisebb értékű, az exportból, az I. osztályú vetőmag minősítésből a termék kizárható, de az ellenőrzési kötelesség, a szemlék előírása, az import vetőmag sorsának nyomon követése is mind gondot jelentenek, pl. a cirok vetésekben a fenyércirok ellenőrzése. Hagymaízű lehet a tej, vagy büdös a szennyezett takarmánytól, vagy kakaslábfű magokkal szennyezett a gyorsrizs. • A mérgező gyomnövényeket a jószág csak ritkán és csak kényszerűségből fogyasztja. Kisebb mérgezések gyakrabban előfordulhatnak, esetenként emésztési zavar, soványodás, bénulás léphet fel. Az állatorvosok által nyilvántartott mérgezés szinte nem fordult elő az utóbbi években. • A gyomnövények allergiát okozhatnak, válthatnak ki. Bőrallergiát okozhat az csalán, kender. Légzőszervi allergiát okoz: május végén-június elején a pázsitfüvek és a ebszékfű pollenje, július-augusztusban az ,csalán, útifű, kender, komló, augusztus-szeptemberben elsősorban az parlagfű, de az fekete üröm, libatop, aranyvessző is jelentős lehet. • A kár mértéke szerzőnként eltérő, a közvetett kártétel nehezen becsülhető, s pl. a tavasszal, nyár elején elpárologtatott víz hiánya később jelentkezik a szőlőben és gyümölcsösökben.
Közvetlen kártétel • Az élősködő növények a saját testük felépítésére tápanyagot szívnak el. A kultúrnövény vagy elpusztul, vagy rosszul fejlődik, kevesebbet, vagy semmit sem terem. Két csoportjuk van: • A szárélősködők az aranka félék, Cuscuta fajok, mint a C. trifolii a hereféléken, a C. europaea sok tápnövényű pl.a cukorrépán, paradicsomon is előfordulhat, vagy a C. lupuliformis a komlón és a málnán élősködhet. • A gyökérélősködők a vajvirág vagy szádor fajok (Orobanche ramosa - dohányfojtó szádor, Orobanche cumana - napraforgó szádor). A szádor szívógumót fejleszt, s magvai csak a kultúrnövény gyökerének közelében csiráznak. A magok sokáig, 8-10 évig is életképesek maradnak a talajban. • Félélősködők a kakascímer (Rhinanthus minor) elsősorban a füvek gyökerén, a piros fogfű (Odontites rubra) a legelőn, a csormolya (Melampyrum barbatum) főleg régebben a búzavetésben károsított, jelentősége ma már gyakorlatilag nincs. A félélősködők zöldek, tápanyagot nem szívnak el, csak a vizet és a benne oldott anyagokat.
Tolerancia • A tolerancia fogalma: • Egész fajra jellemző tulajdonság. Adott faj egyedei képesek elviselni a herbicidet valamilyen morfológiai, élettani tulajdonságuknak köszönhetően. Ez a tulajdonságuk nem a herbicid nyomás hatására alakult ki, hanem attól függetlenül létezik. • Pl. ebszékfű, ragadós galaj – 2,4-D • Toleráns > a dózis növelésével a tolerancia megszűnik • Rezisztensnél > akármekkora dózis lehet, nem okoz pusztulást. • A tolerancia a növény vele született adottsága. • Lehet: • Morfológiai • Viaszos levél (borsó, pásztortáska) ez lehet pozitív vagy negatív • Szőrös levélfelület (pipitér fajok) • Keskeny, felfelé álló levelek (pázsitfűfélék) > nem tapad meg • Magsapka (Napraforgó, PRE) • Gyökeresedési (PRE-nél, csírázási mélység) • Fiziológiai (milyen gyorsan transzlokálódik, hogyan bontja le) • Fontos, hogy a tolerancia a dózis növelésével megszűnik.
Rezisztencia • A rezisztencia fogalma: • Herbicid nyomás hatására egy faj populációiban kialakuló tulajdonság, melynek köszönhetően ellenállóvá válnak az adott herbiciddel szemben. Pl. szőrös disznóparéj, fehér libatop, parlagfű, stb. – triazin szerbtövis fajok – ALS inhibitorok Betyárkóró – karbamidok • Jellemzői: Biokémiai sajátosság Öröklődik A növényvédőszer hatására alakul(hat) ki. A dózis emelésével sem érünk el hatást! Szerrotáció szükséges • A rezisztencia kialakulását befolyásolja: A növény oldaláról: Maghozam mennyisége, nyugalmi időszak hossza Magvak csírázóképessége (nagyon jó) Többszöri csírázás egy éven belül Mag terjedő képessége Növénytermesztés oldaláról: Vetésforgó alkalmazása Talajművelés minősége (mélyszántás elhagyása) Felhasznált herbicidek hatásmechanizmusa
A GYOMNÖVÉNYEK SZAPORODÁSA • Több magot érlelnek, mint amennyi csírázik, vagy felnőni képes. Nem ritka a 10.000-100.000 mag/növény produkció sem. Mellette fontos az ivartalan szaporodás. A betyárkóró magprodukciója 110-240.000, az szőrős disznóparéj - 500.000 db/növény. Kiemelkedően sok magot érlelhet a Sisymbrium altissimum, a magyar zsombor (1.500.000). A magprodukció termőhelyenként változik • A gyommagokterjedése: A gyomnövény saját maga terjeszti magjait, pl. madársóska, bükköny, Ecballium elaterium, árvácska, kutyatej, ahol a felpattanó tok, hüvely kirepíti a magvakat. A repítőkészülék a szél utján való terjedésben a legfontosabb, pl. az betyárkóró, keszegsaláta, gyeremekláncfű esetében, bár a nagyon apró magot is szállítja a szádor esetében. A víz, állatok szerepe a terjedésben kisebb, a trágyával terjedés jelentősége nagyobb. A folyók mentén terjed ma is a subás farkasfog és a sokvirágú napraforgó, a madarak is terjeszthetik a galaj-ot.
Egyévesek (planta annua, THEROPHYTA) jelük: T vagy Th. A kedvezőtlen időszakot mag alakban vészelik át, ez lehet a téli hideg, vagy a nyári szárazság. A felosztás további alapja, mikor csíráznak, kelnek, és mikor érlelnek magot.
T1- ősszel csíráznak, tavasszal magot érlelnek, a tőlevélrózsa telel. Sekélyen gyökereznek, a szárazsághoz alkalmazkodtak. Fényigényesek, a csírázási hőmérsékleti optimum 10-14 °C. Év közben még kellő csapadék hullása esetén sem kelnek, egy csírázási periódusuk van évenként: fényes, és borostyánlevelű veronika, piros árvacsalán, olocsán csillaghúr, lúdfű. Több csírázási periódusuk van, a lehulló csapadék után tömegesen kelnek: tyúkhúr, pásztortáska, perzsa veronika, bársonyos árvacsalán, zamatos turbolya, egynyári perje, aggófű. Fagymentes téli napokon is fejlődnek, a talaj herbicidekre érzékenyek, a felső rétegből gyorsan felveszik a vegyszereket. Előfordulásuk: őszi gabonavetések, repce, szőlő, gyümölcs, lucerna, táblaszélek, ahol jobbak a fényviszonyok. • T2- ősszel kelő nyár eleji egyévesek. Ősszel vagy tavasszal csíráznak, nyár elején érlelnek magot, ún. tipikus gabona gyomok. Az optimális csírázási hőmérséklet alacsony, 4-8 °C. Kettős alkalmazkodásúak, hosszabb életűek, gyökérzetük erősebb, a nagyobb szárazságot is elviselik. A telet csíranövény és mag alakban is átvészelik. Pl.: pipacs, búzavirág, mezei szarkaláb, rozsnok fajok, konkoly, kamilla, pipitér fajok, ragadós galaj, poloskafű, vetési hérics, mezei boglárka, parlagi ecsetpázsit, bükköny fajok, nagy széltippan.
T3- Tavasz végén csíráznak és nyár elején vagy ősszel érlelnek magot. Optimális csírázási hőmérsékletük 8-14 °C. Egyformán védekeznek a téli hideg és a nyári szárazság ellen. Tavaszi gabonagyomok, közel állnak a T4-hez, de a kapásokban, kukoricában is tömegesek. Pl.: vadrepce, repcsényretek, hélazab, mezei árvácska. Gyökér herbicidek hatására a T2 és T3 csoport szinte teljesen eltűnhet, a levélen át felvehető készítményekkel szemben több toleráns, rezisztens faj van. • T4- Tavasszal kelnek, nyár utolján érlelnek magot, ún. nyárutói egyévesek. Optimális csírázási hőmérséklet 18-30 °C. A nyári szárazságot jól elviselik, de a legkisebb hidegre is elfagynak, a 0 °C-ot sem viselik el. A tél ellen mag állapottal védekeznek. Pl.: varjúmák, szőrös disznóparéj, fehér libaparéj, tarló tisztesfű, lapulevelű keserűfű, szulák keserűfű, parlagfű, ebszőlő, maszlag, betyárkóró, ebszékfű, kakaslábfű, fakó muhar, szerbtövis, gombvirág, keszegsaláta, kövér porcsin, vadköles.
II. HT - HEMITHEROPHYTA (kétévesek, planta biennis) • Az első évben csak tőlevélrózsát fejlesztenek, a generatív szervek csak a második évben fejlődnek ki. Van egyéves alakjuk is. Tavasszal későn kelnek, nyáron megerősödnek, nagy tőlevélrózsát és erős raktározó gyökeret fejlesztenek. A következő évben még a nagy nyári szárazság előtt érlelnek magot. Az egyik telet mag, a másikat levélrózsás alakban élik át. Életükben egyszer virágoznak és teremnek, majd elpusztulnak. Pl.: bókoló bogáncs, nagy bojtorján, vadmurok, somkóró. Előfordulásuk: főleg parlagokon, legelőkön.
ÉVELŐ NÖVÉNYEKGEOPHYTA • Az áttelelő szár vízszintes, tarack vagy rhizóma, rajta rügyek vannak, melyek a növény terjedését szolgálják. A legnehezebben irható növények. • G1- Rizómás vagy tarackos fajok – szártarackos fajoknak is nevezzük. Feladata a raktározás, a tarackon csomók vannak, pikkelylevelek, mely alatt rügyek találhatók. Követik a nedves talajt, a tarackok emeletes elhelyezkedésűek. Pl.: zsurló, martilapu, fenyércirok, vidra keserűfű, tarackbúza, csillagpázsit, nád. • G2- Gumós fajok, a földbeli szár a raktározásra módosult, helyenként megvastagszik, a közbülső részek évenként elpusztulnak. Írtásuk nehéz. Pl.: mocsári tisztesfű. • G3- Szaporító gyökeres fajok, gyökértarackos vagy tarackszerű gyökerű fajoknak is nevezzük. A főgyökéren és a gyökérágakon is találhatók járulékos és rejtett rügyek, s a gyökér minden részéből képes új növényt fejleszteni. A rügyek elhelyezkedése rendszertelen, vagy mindenütt található, vagy csak a talaj legfelső rétegében. A gyökerek mindig lehatolnak a nedves talajrétegekig. Gyorsan szaporodnak, föld alatti részeik raktároznak is. Pl.: folyófű, útszéli zsázsa, szeder, mezei aszat, sövényszulák. • G4- Hagymás fajok, hagymával, sarjhagymákkal terjednek. Jelentőségük kicsi, megjelenésük általában rossz talajművelésre, a talajmunkák elmaradására utal. Pl.: madártej, tyúktaréj, üstökös gyöngyike.
HEMIKRYPTOPHYTA • Az áttelelő szerveik függőlegesek, a talaj felszínén tőlevélrózsa van, vagy a talajban nem mélyen helyezkednek el. Általában vegetatív úton, önállóan nem képesek szaporodni. • H1- Bojtos gyökerűek – sem a föld alatti, sem a föld feletti rész nem képes szaporodni, a gyökéren nincsenek járulékos rügyek. Pl.: gólyahír, angolperje, réti boglárka. Nedves réteken fordulnak elő, ill. pillangósokban és szőlőben. • H2- Indás évelők – a földön fekvő szár a csomókon legyökerezik és tőlevélrózsát fejleszt. Pl.: fehér here, sovány perje, libapimpó. • H3- Karógyökerűek, melyek feldarabolva szaporodásra képesek. Rügyeket, ill. rejtett rügyeket viselnek, talajmunkát rosszul tűrik. Pl.: tarka koronafürt, sarlófű, nadálytő, pitypang, katángkóró, fehér mécsvirág. • H4- Karógyökerűek, melyek feldarabolva sem képesek szaporodásra. A karógyökereken nincs rügy, a szántóföldön nem életképesek. Pl.: tövises iglice, mezei iringó, vadrezeda. • H5- Ferde rhizómások, melyek feldarabolva szaporodnak. A gyökértörzs rövid, a rügy a csúcson található. Pl.: lándzsá útifű, nagy útifű, fekete üröm.
HERBICIDEK HATÁSKIFEJTÉSÉNEK – HATÁSMECHANIZMUSÁNAK SAJÁTSÁGAI
Hatásmechanizmus: a szer növénnyel való érintkezésétől a tünetek megjelenéséig lejátszódó folyamatok összessége. Fázisai a következők: • A. A herbicid bejutása a növénybe (abszorpció, penetráció) • B. A herbicid mozgása a növényben (transzlokáció) és eljutása a hatáskifejtés helyére • C. A herbicid hatáskifejtésének módja • D. Tünetek megjelenése a növényen, szimptomatológia
Gyökéren keresztül felszívódás: függ a dózistól, a talaj víztartalmától, a humusz és agyagtartalomtól, az agyagásvány fajtájától, a csapadéktól, az oldékonyságtól. Nem csak a gyökér, hanem a növény földbeni része is felveszi a herbicidet. A csírázásgátló herbicideket a csírázó magvak veszik fel, valószínűleg a víz és ionfelvételhez kapcsolódva, passzív módon jutnak be. A gyökéren át történő felvétel könnyebb, mint a levélen át történő behatolás. A gázhatású szerek gázfázisban jutnak be, a növekedési rendellenességet okozók felvétele viszont aktív módon történik. • Felvétel levélen, száron keresztül: a hatóanyagnak át kell hatolnia a sejtfalakon, ill. az epidermiszt borító kutikulán. Ennek a falnak az áthatolása a legnagyobb probléma. A kutikulán át behatoló herbicidek ált. olajokban emulgeáltak, a légréseken (sztómákon) behatoló herbicidek rendszerint csak vizes hordozókban oldottak. A sztómákon át történő behatolást a páratartalom is befolyásolja. A száron keresztül felvett herbicid mennyisége kevesebb ugyan, de gyorsabban bejut a szállító rendszerbe.
Herbicidek hatáskifejtése: a sejtek alapvető fiziológiai-biokémiai folyamatait gátolják, vagy erősen módosítják.
Fotoszintézist gátló herbicidek hatáskifejtése (triazinok, karbamidok) A fotoszintézis folyamatának három alapvető szakasza van • 1. A zöld pigment rendszer abszorbeálja a napsugár energiáját. Az ütköző foton egy molekula elektronját gerjeszti, elektron-kibocsátás történik. A kibocsátott elektronok egy része visszaesik az „üres„ helyre, ezt jelzi az ismert vörös fluoreszcencia jelenség, a klorofill fényt bocsát ki. Az elektronok nagyobb része bekapcsolódik a fotoszintetikus foszforilálásba. • 2. A napsugár energiájának kémiai energiává történő átalakítása Az asszimilációs oxigén a víz fotolízise (Hill reakció) során szabadul fel. • 3. A széndioxid megkötése és redukálása, az un. sötét reakció, de itt nincs szerepe a herbicideknek. • A legtöbb fotoszintézist gátló herbicid a víz fotolízisét gátolja. Az újabb kutatások szerint a hatás komplex jellegű, szinte valamennyi élettani és szövettani funkció rendellenessé válik. Erősen fitotoxikusak a karbamid származékok, a triazinok, uracilok, az amidok, a pyrazon, a fenmedifam.
Triazin típusú gyomirtó szerek • Az ún. fotoszintézis gátló herbicidek csoportjának jellegzetes képviselői. Alapvetően gyökéren keresztül szívódnak fel (kismértékben levélen is). Hatáskifejtéshez 20-30 mm csapadék kell 2 héten belül. Ált. pre szerek, de egyes hatóanyagok poszt kezelésre is használhatóak. Elsősorban magról kelő kétszikűek ellen hatásosak. metribuzin: Sencor 70 WG (burgonya, paradicsom, poszt is: burgonya, paradicsom, szója, borsó) metamitron: Goltix 70 WG (cukorrépa pre és poszt is) Tornado (cukorrépa) Goltix 90 WG (cukorrépa) terbutilazin+S-metolaklór: Gardoprim Plus Gold (kuk., cirok, napraforgó)
Karbamid típusú gyomirtó szerek • Tipikus talajon, gyökéren keresztül ható főképpen preemergensen kijuttatható szerek (néhány állományban is) általában kombinációban egyszikűirtó spektrumú szerekkel. Hatáshoz csapadék kell (15-20 mm/2 hét). A hatékonyságot javítja még az egyenletes kijuttatás, aprómorzsás talajszerkezet. Lejtős, laza talajon a lemosódás tőpusztulást is okozhat. Csak 2 % szervesanyag feletti talajon használható. Egy vegetáción belül lebomlanak. Jellemző tünete a levelek szélétől, csúcsi részétől kiinduló klorózis, majd a levelek barnulása következtében a gyomnövény pusztulása. Fitotox veszély: linuron-kétszikű kultúrákra, gabonára, kukoricára sodródva leperzseli, egyes kertészeti kultúrát kipusztítja izoproturon- egyszikű kultúrnövények károsodhatnak (gabona 4-6 leveles állapotától a bokrosodás végéig), a csírázó, 1-3 leveles búza károsodhat, fagy v. magas hőmérséklet károsíthatja a búzát, tünete a levélszáradás. linuron: Afalon Disperzion (napraforgó, kukorica, magrépa, bab, borsó, szója, lucerna, alma, szőlő>2, hagyma pre-post, gyökérzöldség post) -izoproturon: Izoron 500 SC (őszi búza, őszi, tavaszi árpa)
A légzést mérgező herbicidek hatáskifejtése • A légzés folyamatában a szénhidrát molekulában megkötött energia enzimatikus úton szabadul fel, miközben a szénhidrát vízre és széndioxidra bomlik. Több lépcsős folyamat, legalább 50 enzim vesz részt benne, a mitokondriumokban játszódik le. A gátlás a mitokondriumokban történik, s bár a szénhidrogének elégése megtörténik, nem keletkeznek nagy energiájú ATP vegyületek, a légzési lánc szétkapcsolódik, energia nem halmozódik fel, hanem hő formájában elvész (állati és emberi szervezetben is fokozódik a hő termelése, - lázas állapot!). • Tipikus légzésmérgek a DNOC, a DNBP-acetát, de az éter csoport tagjai is hasonlóak. A brómfenoxim a fotoszintézist is gátolja, de a prometrin is hat a mitokondriumokra.
Egyéb csoportok: • A növekedési pontokra, a merisztémák osztódására ható herbicidek (fenoxi-alkán-karbonsavak, aril-oxi-fenoxi-propionátok…) a hormonrendszerre ható (hormonhatású) herbicidek. Jellemzői: Az egyszikű növények az aktív növekedésen kívüli időszakban, a kétszikűek viszont mindig érzékenyek. A növény bármilyen szervén keresztül képes felvenni képes felvenni, vagyis felszívódó, szisztemikus anyagok. A készítmények levélherbicidként érvényesítik legjobban a hatékonyságot, de rövidebb tartamhatásuk talajra is van. A lepermetezett levelek eltorzulnak, kanalasodnak, csalánosodnak, egyszikűeknél dárdaszerűen összepödrődnek. A szár elhajlik, görbül, a hajtáscsúcs megcsavarodik. Nem képődik új levél és új oldalhajtás sem. A főhajtás nem nő. A pusztulási folyamat körülbelül 1-2 hétig tart. Hormonhatású herbicidek: Dezormon (2,4-D), U 46 M Plus 750 SL (MCPA) Banvel 480 S (dikamba), Ikarus (aminopiralid, klopiralid, pikloram), Lontrel 300 (klopiralid)
Egyéb csoportok: • Az ALS, azaz az acetolaktát szintáz működését gátló herbicidek (szulfonil ureák, imidazolinok). Jellemzői: Főleg levélen, hajtásokon keresztül jut be a növénybe, de van gyökérzeten keresztül felvehető hatóanyagok is, melyek szár és gyökérirányba is szállítódnak. Az ALS gátlás hatására s növény fokazatosan elpusztul, a leveleken fellépő színelváltozások ezt jól jelzik (nekrózis, sárgulás, antociánosodás). A sejtosztódásban is zavarok lépnek fel, ez a fiatal levelek csúcsi részén jelentkezik, az új gyökerek képzése gátolt. ALS gátló herbicidek: Secator OD (amidoszulfuron, jodoszulfuron-metil-nátrium, mefenpír-dietil), Milagro 040 SC (nikoszulfuron), Pulsar 40 SL (imazamox) • A karotinoid bioszintézisét gátolják (pl. a Racer (fluorkloridon), Command 48 EC (klomazon)), a növényeken klorotikus tüneteket okoznak, majd a növények tápanyagkészletüket elhasználva elpusztulnak.
Deszikkálás, defóliálás • A betakarítás elősegítésére, a szárítási költségek csökkentésére vegyszeres kezelések végezhetők, melyek eredményeként a növények a természetes folyamatokhoz képest gyorsabban és nagyobb mértékben veszítenek vizet, egyszerre érnek be, zöld részeik és az esetleges gyomnövények leszáradnak, a betakarítás zavartalanul elvégezhető, a termény tárolható. • Az erre használható totális, perzselő herbicidek két csoportba sorolhatók: az aromás aminosavak bioszintézisét gátolja a glifozát, az ammónium anyagcserét zavarja meg a glufozinát. • A felszívódó, szisztemikus hatású glifozátot a növények felveszik és így eljutnak a legtávolabbi föld feletti és föld alatti részekbe is. A felvétel levélen keresztül történik és innen transzlokálódik a gyökerekbe. Hatásukat lassan fejtik ki, ez 2-3 hét is lehet, öregedésben, törpe növésben, levél és hajtásbarnulásban nyilvánul meg. Nehezen irtható évelőkre kiváló hatással bír emelt dózissal. pl.Glialka 480 plusz, Glialka Star, Roundup Forte, Roundup Mega
Deszikkálás, defóliálás • Akontakt hatású glufonizát-ammónium és néhány alkil-foszfonát származéka növények zöld részeit szárítja le, vízleadást idéz elő. Hatáskifejtés eltérő mértékű, de gyors, a kezelést a tervezett betakarítás előtt 1-2 héttel el kell végezni. A táblán a betakarítást zavaró gyomnövények föld feletti részeit leperzseli. Finale 14 SL glufozinát-ammónium (gyümölcsös, mezőgazdaságilag nem művelt terület) Zopp glufozinát-ammónium(repce, napraforgó, borsó, szója) 25 °C alatt, 50 % relatív páratartalom felett, elgyomosodott területen is alkalmazható, 0,3-0,4 kg/ha, elvileg minden növényfaj érzékeny, de előfordulhat olyan fejlődési stádium, amikor túlélik • Kontakt, perzselő hatással bírnak a fotoszintézist gátló herbicidek közül a bipiridillium hatóanyagok. Ezek magról kelő fiatal növények állománykezelésére alkalmasak, viszont az évelő, kellően életerős, tarackos növények ellen csak időleges hatást mutatnak. Reglone, Reglone Air diquat-dibromid (burgonya, lucerna, herefélék, szója, borsó stb.)
Kombinált hatóanyagú gyomirtó szerek • Két vagy több, egymás hatásspektrumát általában kiegészítő hatóanyagok gyári kombinációi. • Magról kelő kétszikű gyomnövények + alapvetően egyszikű spektrumú hatóanyag kombinációja pl. Gardoprim Plus Gold (terbutilazin, S- metolaklór ) triazin+kloracetamid • Magról kelő és évelő kétszikű gyomnövények + alapvetően egyszikű spektrumú hatóanyag kombinációja pl. Genius WG (aminopiralid, floraszulam, piroxszulam) hormonhatású+ALS gátló • Magról kelő és évelő kétszikű gyomnövények elleni hatóanyag kombináció Lintur 70 WG (dikamba, triaszulfuron) hormonhatású+ALS gátló Folar 525 SC (II.) (terbutilazin, glifozát) triazin + totális, perzselő hatóanyag kombináció a 3 évet betöltött alma és szőlő ültetvényben alkalmazható, a terbutilazin biztosítja a tartamhatást a totális herbicid mellett
Speciális egyszikűirtó szerek • Poszt, kétszikű kultúrnövényekben vagy üres területen egyszikűek ellen • Hatás lassú: 14-21 nap, tarnszlokálódók, növekedési pontok elbarnulása, viznyősödés, klorózis, antociánosodás, elszáradás • Dózis: kisebbek-magról kelők ellen, magasabbak-évelők ellen (tarackbúza, csillagpázsit, nád), az évelők ellen 10-15-30 cm-es állapotban a leg hatékonyabb • A kultúrnövény fejlettsége nem meghatározó (szuperszelektívek a készítmények) • Poaceae családra hatnak, hagymásra nem • Lehetőleg ne használjuk kombinációban más szerekkel+vigyázni a kijuttatáskori időjárásra • ÉVI: ált. elég hosszú:40-120 nap
Speciális egyszikűirtó szerek • Pantera 40 EC (40 g/l quizalofop-p-tefuril) • Focus Ultra (100 g/l cikloxidim) • Agil 100 EC (100 g/l propaquizafop) ÉVI 90 nap • Fusilade Forte (150 g/l fluazifop-P-butil) ÉVI 56 nap • Targa Super (quizalofop-P-etil) ÉVI 0 nap