300 likes | 593 Views
3. előadás: Beruházás . Vállalatgazdaságtan II. Beruházás fogalma:.
E N D
Beruházás fogalma: • Tevékenységként: saját tulajdonú állóeszközhöz jutás folyamata • Erőforrásként: különböző készültségű, előkészítettségi fokon álló, de használatba még nem vett állóeszközök, illetve azok értéke
Beruházások típusai 1. Időbeni kiterjedés szerint: -pontszerű(rövid ideig tartó, pontszerű, pl: gép, értékpapír) -folyamatos (hosszabb időt igénylő, pl: építés) • A majdani állóeszköz fő jellemzői szerint: • Technikai jellemzők alapján: -gép, termelőeszköz -épület, infrastruktúra • Termelési folyamatban betöltött szerepük szerint: -közvetlen termelési célokat szolgáló(termelő) beruházás -a termelés általános feltételeinek megteremtését szolgáló(nem termelő) beruházás
3. Pénzügyi források szerint: • -Saját erős beruházás • -„Hitel-beruházás” 4. Illeszkedési igény, rugalmasság, a méretezés variálhatósága szerint 5. Értékösszeg szerint • Nagyberuházások, stb. • Termelésben betöltött szerepe(célja) szerint • Első beruházás • Pótló • Racionalizáló • Bővítő
A beruházási folyamat szakaszai • 1.Komplex előkészítés • 2.Megvalósítás (kivitelezés) • 3.Üzembe helyezés • 4.Üzembe helyezés utáni teendők
1.1. Döntés előkészítés Döntés előkészítés lépései • információgyűjtés • koncepciók • részletek kidolgozása • gazdaságossági vizsgálatok • egyeztetések • dokumentumok véglegesítése Döntés Követelményei: -komplexitás -távlatiság -változatok kidolgozása -kockázatok feltárása • Megvalósíthatósági • tanulmány • (Feasibility Study)
a, Előzetes megvalósíthatósági tanulmány tartalma • Termék leírása • Piac leírása • Technológia ismertetése • Fontosabb termelési tényezők hozzáférése • Költségek becslése • Elérhető hozamok becslése
b, Megvalósíthatósági tanulmány Ugyanaz, mint az előzetesben, csak részletesebben. Fő részei: • -Piaci elemzés • -Termelési elemzés • -Pénzügyi, jövedelmezőségi elemzés • -Beruházási javaslat –mint befejező fejezet
c, Különböző nagyságú beruházások összehasonlítása Komplementer beruházás: feltételezett befektetés, amely a két beruházás finanszírozása közötti különbséggel egyenlő. A két beruházást csak azonos összbefektetési szinten lehet összehasonlítani.
d, Érzékenység vizsgálat, kockázat elemzés • A bizonytalanság és kockázat a beruházástól elválaszthatatlan jelenség. • Tipikus kockázati tényezők: -piaci kockázati tényezők (kereslet, ár) -finanszírozási kockázat (forrásképzés, szabályozók) -megvalósítási kockázat (kivitelezés, beszerzés) -műszaki kockázat (technológia, műszaki paraméter) -üzemeltetési kockázat (anyag, munkaerőellátás) • Érzékenységi vizsgálat: egyes kockázati tényezőkben bekövetkező változások milyen mértékben befolyásolják a függő változókat (megvalósítási idő, költség, stb.)
1.2. Megvalósítás előkészítése • Területtel, telephellyel kapcsolatos feladatok • Hatósági engedélyek beszerzése • Műszaki kiviteli tervek elkészít(tet)ése • Építési, gépészeti, technológiai kivitelezés előkészítése • Pénzügyi előkészítés • Pályáztatási, közbeszerzési eljárások • Kivitelezői szerződések megkötése
2. Megvalósítás • -Építészeti, gépészeti, speciális kivitelezői munkák • -Műszaki próbák • -Próbaüzemeltetés • -Gazdasági, pénzügyi, adminisztratív folyamatok
3. Üzembe helyezés • Üzembe helyezési eljárás • Használatba vételi engedély • Számviteli aktiválás
4. Üzembe helyezés utáni teendők • Elmaradt, vagy hiányos munkák pótlása • Szerződések lezárása, végelszámolások • Garanciák érvényesítése • Utólagos gazdasági értékelések • Piaci előkészítés • Járulékos beruházások
Gazdaságossági vizsgálatok 1, Megtérülési követelmény vizsgálata 2, Rangsor képzés a megtérülési követelmény túlteljesítése szerint Megtérülési követelmény: • -a vonatkoztatható kiadások megtérülése • -és a kalkulatív kamatláb alapján felszámítható hozam követelmények megtérülése. A gazdaságossági számítás módjától függ, hogy a kiadások, vagy pedig a költségek szerepelnek-e a megtérülési követelmény elemeként.
Kalkulatív kamatláb: • A tőkére értelmezett opportunity cost átlagos nagyságának a tőke egységére vonatkoztatott hozamelvárását jelöli. Beruházás-gazdaságosság meghatározói: • -Mennyibe kerül • -Milyen jellemzőkkel működik • -Mennyire versenyképes a tevékenység, ahol felhasználják
Hozamhatások és becslési lehetőségük • -Önálló termelő projekt –nyereség hozama többnyire közvetlenül becsülhető (direkt) • -Bővítés a szűk keresztmetszetek felszámolásával –nyereség hozama a teljes többlettermelés révén elérhető nyereség többletben jelentkezik • -Korszerűsítés –olcsóbb technológia, piacképesebb termék révén keletkezik többlet nyereség • -A gépsor egy elemének szintentartó cseréje –indirekt módszerrel (üzemeltetési ktg és élettartam figyelembe vételével) • -A termelés általános feltételeinek megteremtését szolgáló beruházások –indirekt módszerrel
A gazdaságossági vizsgálat két fő módszertani ága: • 1.Statikus • 2.Dinamikus A direkt és indirekt hozamhatású beruházások esetében is alkalmazható mindkettő.
Statikus módszerek Időtényező nem szerepel a számításokban Keresztmetszet vizsgálat! Gazdaságossági kritérium: Nyereség/Tőke ≥Kalkulatív kamatláb A beruházás jellemzője a változatlan kapacitás és a folyamatos tőkemegtérülés. Mi szerepeljen tőke összegként? (átlagosan befektetett pénzösszeg)
Speciális feltételek teljesülése esetén a statikus módszer a beruházás teljes élettartamát átfogó gazdaságossági vizsgálati módszereként is szerepelhet. Alkalmazási területek: • -pontberuházás (E/R>kamatláb) • -állandó nagyságú nettó hozam • -előzetes vizsgálat dinamikus gazdaságossági vizsgálat előtt (∑E/∑R>1)
Dinamikus módszerek Időtényezőt tartalmaz az eljárás. Feltételrendszere: • - Bevételek és kiadások az időszakok elején, vagy végén merüljenek fel • -A kalkulatív kamatláb a beruházás teljes időtartama alatt állandó • -A befektetési értéktől a kamatos kamat (vagy egyszerű kamat) számítás szerinti növekedésnek megfelelő megtérülést várunk el. Módszerei: • 1.Nettó jelenérték számítás • 2.Belső kamatláb keresése • 3.Annuitás számítás
Csak tipikus beruházás esetén vezet egyértelmű eredményre! (Bevétel –Kiadás előjele) A beruh. gazd. számítás általános becslő módszereinek bruttó nyeresége: • BEVÉTEL –FOLYÓ KÖLTSÉG Magyar neve: bruttó hozam • Angolul: EBITDA (bruttó Cash Flow) A pénzügyi beruh. gazd. számítások bruttó nyeresége: • BEVÉTEL –FOLYÓKÖLTSÉG –NYERESÉGADÓ Magyarul: nettó hozam • (nettó Cash Flow)
1. Nettó jelenérték ( NPV) NPV=∑(E-R)*D E – árbevétel (eredmény) R – folyó költségek és beruházási kiadások (Ráfordítások) D – diszkont kamatfaktor Dt= i – kamatláb
Jövedelmezőségi index (Profitability Index, PI): Gazdaságosság mutatója: g= a, n ∑En•Dn diszkontálás (vissza számítolás) n=1 .előzetes gazdaságossági nszámításoknál ∑ Rn•Dn n=1 b, ∑E•D diszkontálás és kamatolás ∑R•K közbenső gazdaságossági számításoknál c, = ∑E•K kamatolás utólagos gazdaságossági ∑R•K számításoknál
2. Belső kamatláb keresés (IRR) Megmutatja, átlagosan hány százalékos jövedelmezőséggel működik a beruházás. • Kalkulatív kamatláb azon értéke, ahol a NPV= 0. • Tipikus beruházás esetén a belső kamatláb ( r ) a valódi jövedelmezőséget fejezi ki. (A beruházás akkor gazdaságos, ha a valódi jövedelmezősége nem kisebb a kalkulatív kamatláb szerintinél: r ≥i) Számszerűsítési lehetőségek: • -Egyenlet gyökének meghatározása • -Fokozatos közelítés módszere (iteráció)
3. Annuitás számítás Speciális feltételek teljesülése esetén alkalmazható: • -Pontszerű beruházás • -„n”éven át állandó nagyságú hozam Gazdaságossági kritérium: • Évi egyenlő nagyságú tőkehozam ≥Évi átlagos tőkeköltség h ≥ Eq q= törlesztő faktor
Példa: felmerült egy beruházás lehetősége, amely pont beruházásként valósulna meg, s amelynek bruttó értéke 230 millióFt. A megvalósítás eredményeként 5 éven át évi 70 millióFt nettó hozam keletkezik. (A kalkulatív kamatláb 10%) A gazdaságosság vizsgálata az annuitás módszerével: h = 70 millióFt Eq= 230 millió* 0,2638 = 60,67 millióFt Az évi átlagos nettó hozam nagyobb, mint az évi átlagos tőkeköltség (nettó hozam megtérülési követelmény).