Download
1 / 36
360 likes | 453 Views
A felszínborítás változásai a Hanságban a XVIII.-XX. században. avagy a történeti térképek felhasználásának lehetőségei a természetvédelmi munkában. Takács Gábor Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság. Előzmények.
E N D
A felszínborítás változásai a Hanságban a XVIII.-XX. században avagy a történeti térképek felhasználásának lehetőségei a természetvédelmi munkában Takács Gábor Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Előzmények • A történeti térképeket már a 70-es években is használták tájtörténeti munkákhoz • Pl. Balsay et al. 1975 • A természetvédelemben és a botanikában a 90-es években kezdett el terjedni használatuk • Frisnyák 1990, Konkolyné-Gyuró 1990, Bíró & Molnár 1998, Dobány 1999 • Térinformatikai felhasználásuk azonban csak a 90-es évek végén kezdődött meg • Illyés 1997, Nagy 1997, Mari 2000, Nagy 2003
A vizsgálat célkitűzései • Vizsgálni a felszínborítás főbb típusainak elterjedésétés arányait, illetve • Rekonstruálni a hansági táj jellegét az egyes korszakokban • Adatok gyűjtése néhány természetvédelmi szempontból jelentős terület egykori használatáról • A történeti térképek feldolgozási módszereinek és használhatóságának vizsgálata
A vizsgált terület lehatárolása • Probléma: • Mit értünk Hanságon? • Nincs és soha nem is volt állandó határa a Hanságnak • Minden vizsgált időszakban más a határ • Megoldás • Kövér Fidél leírása (1930) és a domborzatmodell alapján megrajzolt feltételezett határ • Területe: 448 km2
Röviden a lecsapolásról… • Az áradások szabályozása és a mocsarak lecsapolásának gondolata már a XVII. században felmerült • A szabályozás első lépésének lehet tekinteni a Pomogy-Eszterháza töltés (Kis 1797) megépítését (1777-1780) • Az 1800-as évek közepétől gyakorlatilag folyamatosan folytak a munkák • Az 1950-es évek végére teljessé vált a Hanság lecsapolása
Módszertan • Vetületbe illesztés (EOV) • ArcGIS ArcInfo 9.2 • Képernyőn történő digitalizálás • A lehatárolt legkisebb foltméret: 0,3 ha • Külön-külön fázisokban történt • a felszínborítás folthálózatának • az úthálózat és a vízhálózat vonalhálózatának • a pontszerű objektumok digitalizálása • Topológiai ellenőrzés
A felszínborítás kategóriái • Elsődleges szempont az összehasonlíthatóság • a legkisebb információtartalomnak megfelelően kell kialakítani • hátrány: információvesztés a részletesebb térképeknél • Minél több hasznos információt rögzíteni kell • Hátránya: korlátozottan összehasonlíthatók a térképek • A megoldás: két szintű kategóriarendszer
XVIII. század vége • I. katonai felmérés térképe alapján (1782-1784) • A térkép a lecsapolás előtti állapotot ábrázolja • Szép rajzolat, de nagyon pontatlan • Inkább csak tájékoztató jellegű információt nyújt
XVIII. század vége • A térképezést megelőző években száraz időszak • Fertő teljes kiszáradása(1738-1742) • A Dél-Hanság legnagyobb része járhatatlan mocsár és láp • Észak-Hanság szárazabb, gyepként ábrázolták • Az erdők és a szántók aránya alacsony és elsősorban a peremterületeken helyezkedtek el. • Vannak nyílt vízfelületek
XIX. század közepe • II. katonai felmérés térképe alapján (1840-1847) • Szép rajzolat, és elég pontos • Vizesebbnek mutatja az egész területet • Megjelennek az egyenes utak és csatornák a térképen
XIX. század közepe • Elkezdődtek a szabályozások • Hanság főcsatorna, mint fő elvezető csatorna • Érdekesség: az 1813-as árvíz az addig elkészült medret teljesen tönkretette • A befolyó vizek szabályozása volt az elsődleges • Répce, Kis-Rába • Kismetszés, Vármegye csatorna stb. • A Dél-Hanságban tervezett erdőgazdálkodásra utaló nyomok (pl. egyenes nyiladékok)
XIX. század vége • III. katonai felmérés térképe alapján (1872, 1880) • Nehezen értelmezhető, fekete-fehér térképek • Előrehaladt a lecsapolás • Csatornák és utak tagolják a medence belső területeit is.
XIX. század vége • A felszínborítási kategóriák határai már szabályosak • Mocsarak gyeppé alakítása – medenceperemi gyepek felszántása • Medenceperemi erdők letermelése és szántóvá alakítása – erdők kiterjedésének csökkenése • Művelés intenzitásának növekedése – a majorok száma 2-ről 21-re növekedett a területen
XX. század eleje • III. katonai felmérés 1:75000 reambulált lapjai alapján (1920-1921) • Zólyomi B. vegetációtérképe (1920-1930) • Az úthálózat és a vízhálózat csaknem megegyezik a maival
XX. század eleje • A mocsarak és lápok aránya 1%-ra csökkent • A gyepek aránya is csökkent, azaz nem alakult ki annyi új gyep, mint amennyit feltörtek • Az erdőknél folytatódott az északra tolódás, némi területnövekedéssel • A Szegedi-csatornától délre kivágták az égereseket, helyette a Rábcától északra ültettek újakat. • Fás gyepek és cserjések aránya nő • Megjelentek a területen a tőzegbányák – fűtés, áramtermelés
XX. század közepe • Katonai topográfiai térkép alapján (1951) • Nagyon jól használható térinformatikai rendszerekben • A maival megegyező infrastruktúra (utak, vasutak, csatornák stb.)
XX. század közepe • Mocsarak és lápok arányának növekedése • Csapadékos időjárás • Háború miatt elhanyagolt csatornahálózat • A gyepek feltörése folyamatos • A gyepek használata csökken, emiatt megkezdődnek az erdősítések a Dél-Hanságban • Égerrel, kb. 650 ha
XX. század vége • Légifelvétel (1999), Landsat ETM (2000) alapján • A lecsapolások a 60-as években teljessé váltak
XX. század vége • Nagy kiterjedésű erdősítések • Kezdetben égerrel, majd nemes nyárral • Amit lehetett (és amit nem) felszántottak • Megjelennek ismét a mocsaras területek – felhagyott tőzegbányák • A megmaradt gyepek természetvédelmi oltalom alá kerülnek (1976) • A kiszárítás azonban ma is működik sok területen
Összefoglalás • A lecsapolással a Hanság egésze művelhetővé vált – legalábbis időszakosan • A gyepek szántóvá alakítása • A mocsarak gyeppé alakulása/alakítása, majd a feltörés és az erdősítés a meghatározó
Összefoglalás • A történeti térképek jól használhatók az egykori felszínborítás rekonstruálásához • A pontatlanságok más források (pl. leírások, korábbi vegetációtérképek, erdészeti adatbázisok) használatával csökkenthetők • Jól használható: • természetvédelmi célkitűzéseinek meghatározása • terület- és tájhasználat vizsgálata • stb.
