Civil szervezetek a helyi termék piacra jutásáért 2013. december 16. Vecsés

1. Civil szervezetek a helyi termék piacra jutásáért2013. december 16. Vecsés Dr. Major Ágnes/Kislépték

2. Bevezető Tisztázzunk egy-két fogalmat

3. Nonprofit szervezet? Nonprofit gazdasági társaság! Az a gazdasági társaság, amelynek az alapító okirata kimondja, hogy a tagok által folytatott közös gazdasági tevékenység nem jövedelemszerzésre irányul (Gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv. (Gt.) 4§): • közkereseti társaság; • betéti társaság; • korlátolt felelősségű társaság; • részvénytársaság.

4. Társadalmi szervezet? Civil szervezet! 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról (Civil törvény) • a civil társaság (a törvény egyes fejezetei alkalmazandóak), részletes szabályok: Civil tv. 5/A§; • egyesület (a párt kivételével), részletes szabályok. „régi” Ptk. 61-64 §, majd „új” Ptk. 3:63-87§ • alapítvány, részletes szabályok: „régi” Ptk. 74/A-74/F §, majd „új” Ptk. 3:378-404 §

5. Közhasznú/Karitatív? A magyar jog a „közhasznú” kifejezést használja és meghatározását a Civil törvény adja meg: 32. § (1) Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható, és amely: • a) civil szervezet (ide nem értve a civil társaságot), vagy b) olyan egyéb szervezet, amelyre vonatkozóan a közhasznú jogállás megszerzését törvény lehetővé teszi: • (4) Megfelelő erőforrás áll az (1) bekezdés szerinti szervezet rendelkezésére, ha az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül: a) az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy b) a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy c) a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) - a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül - eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét. • (5) Megfelelő társadalmi támogatottság mutatható ki az (1) bekezdés szerinti szervezetnél, ha az előző két lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül: a) személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri az 54. § szerinti bevétel nélkül számított összes bevétel 2%-t, vagy b) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy c) közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább 10 közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően.

6. Civil szervezetek tevékenysége • Egyesület elsődleges célja, alaptevékenysége a köz-, közös, vagy közösségi tevékenység szervezése tartós jelleggel főképpen tagjai számára; • Civil társaság a tagok nem gazdasági érdekű közös céljaik (egészséges élelmiszer, környezetkímélő életmód) előmozdítására és közösségi célú tevékenységük összehangolására alapítható; • (elsődleges) gazdasági célra nem alapítható, de az elsődleges cél, alaptevékenység megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

7. amelyet az állam támogat • A civil szervezet és az a közhasznú gazdasági társaság, amely az állammal vagy önkormányzattal folyamatos szolgáltatás teljesítésére szerződést megkötött, ha kizárólag alapcél szerinti tevékenységet folytat társasági adómentes, még ha eredménye is volt; • Társasági adómentes az a kiegészítő jellegű, az alapcél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység, amely nem haladja meg 10 millió forint, de ez a bevétel nem haladhatja meg az adóévben elért összes bevétel 10 (közhasznú szervezet esetében 15) %-t; • Gazdasági (elsődleges gazdasági [„régi” Ptk.], elsődleges gazdasági-vállalkozási [Civil törvény]) tevékenysége az éves összes bevétele 60 %-tnem haladhatja meg;

8. amelyet az állam támogat • A civil szervezetekre a jövedelemminimum (elvárt adó) nem vonatkozik, a közhasznú szervezetekre továbbá a társaságiadó-feltöltés és az előleg-bevallás sem alkalmazandó; • Tárgyi ÁFA mentesség az alaptevékenységgel kapcsolatban • Egyesület: ÁFA tv. 85 § (1) bekezdés l); • Nonprofit gazdasági társaság: ÁFA tv. 85 § (4) bekezdés e); • Civil társaság: ÁFA tv. 85 § (1) bekezdés p) > együttműködő közösség (polgári jogi társaság)

9. Alapcél, tevékenység: Helyi termék piacra jutásának segítése • Szükség van a gazdák támogatására, szervezési tevékenységre, ismeretek átadására de ez termelő tevékenységhez, árumozgáshoz kapcsolódik, • a tevékenység nem nyereség szerzésre irányul, és nem is eredményez nyereséget, • s nem is viseli el az adóterheket.

10. Minősítés bírósági bejegyzésnél Cél szerinti alaptevékenység v. gazdasági tevékenység? • ALAPÍTÓ OKIRATBAN alaptevékenységet minél tágabban és minél szélesebb körben kell megfogalmazni – szervezés, tanácsadás, segítés, fejlesztés (KISLÉPTÉK példa) • A bejegyző bíróság, hogy elfogadja vagy nem (AJBH Ombudsmani jogi mediáció!)

11. Minősítés adójogilag Az adóhatóság, főképpen az áfa fizetés szempontjából: Gazdasági tevékenység: • valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg(itt jelentése: VAGY) tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, • amennyibenaz ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és • annak végzése független formában történik. Magyarázó cikkek vannak csak arra, hogy a fenti fogalmak alatt mit kell érteni. FÜGGETLEN: A jogalany SAJÁT NEVÉBEN kell végezze! Egy magyarázó cikk szerint: Ha más nevében, képviseletében jár el egy HARMADIK személlyel szemben (tipikusan munkavégzés), úgy ez a tevékenység az Ő szempontjából NEM MINŐSÜL GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGNEK! (Áfa Tv. 6 § (1))

12. üzletszerűség, tartósság, rendszeresség • A Kúria Kfv.I.35.721/2011/6. számú ítéletében egyértelműen leszögezte, hogy az alanyi (SZJA) adómentes határig nem üzletszerű az ingóértékesítés; • értékesítések darabszáma; • értékesített termékek egyenkénti nagyobb értéke; • biztosít-e megélhetést; • az eladások egymást követő években hasonló nagyságrendben vagy esetleg egymást követő években növekvő tendenciát mutatva ismétlődtek;

13. Független forma A civil szervezet az alaptevékenysége körében a helyi termék piacra jutásában tagjai részére nyújt támogatást TERMELŐ CIVIL SZERVEZET FOGYASZTÓK alapcél szerint (tagság, Pártolók)

14. Letéti szerződés áru átadásra Azonosító: (szállítás dátuma/doboz sorszáma) Letéti Átadás-átvételi jegyzőkönyv Letevő, mint termelő, illetve termék-előállító (a továbbiakban Szállító) és Letéteményes (neve, címe. Adóazonosítója). a mai napon átadta letétbe helyezés céljából az alábbi termékeket és a hozzátartó számlát vagy nyugtát a Letevő és a Fogyasztó között létrejött szállítási szerződésre tekintettel és megbízta a Letéteményest azzal, hogy a felsorolásban írt termékeket, illetve termékeket és a hozzátartó számlát vagy nyugtát őrizze meg és legkésőbb 201___________________________-ig adja át a Fogyasztónak, azzal, hogy ezen időpontot követő átvétel esetén a Szállító a Fogyasztó felé szavatosságot nem vállal ezen termények, illetve termékek minőségéért: Fogyasztó neve, címe, adószáma: [táblázatba]: tétel, megnevezés, mennyiség, bruttó érték, számla szorszáma A Letéteményes a fenti megbízást elvállalja, a letett terményeket, illetve termékeket a fent írt ideig átadja a Fogyasztónak, azt követően jogosult a helyben legközelebbi egyházi karitatív szervezet részére adományozni. A Letevő kizárólag akkor jogosult a letett terményeket, illetve termékeket a Fogyasztó részére átadni, hogyha a Fogyasztó az „Összesen” rovatban írt összeget letétbe helyezte a Letéteményesnél.  A Letéteményes a _____ bíróságon bejegyzett nonprofit civil szervezet, s bejegyzett alapító okirat szerinti alaptevékenysége a helyi termelés, a kistermelők tevékenységének szervezése, működési környezetének javítása, fejlesztése [illetve bármi, amely a letéteményes alapító okiratában szerepel], amelyre támogatási munkára tekintettel a Letéteményes jelen tevékenységét ingyenesen látja el. Dátum Letevő és Letéteménye aláírása --------- A Fogyasztó átadás-átvételének igazolása:  201___________________________-án átvettem a listában szereplő terményeket, illetve termékeket és a hozzátartó számlát vagy nyugtát hiánytalanul és rendben és ezzel a Szállító megállapodásunk szerint teljesített. Dátum, fogyasztó aláírása

15. Letétbe vett áru ellenértékének megfizetése • Közvetlenül a termelőnek fizetendő az áru átadását megelőzően, vagy utólag az átadást követően, a termelő és a fogyasztó megállapodástól függően; • Civil szervezetnek a készpénz letéti átvétele aggályos, hogy pénzügyi tevékenységet valósít meg, és gazdasági tevékenységet alapoz mg.

16. ellenérték • a csere ügylet is ellenérték; • ha az ügylet ingyenes, úgy az ügylethez tartozó beruházások áfa-ja sem vonható le; • az áfa levonás lehetősége már önmagában megteremti az áfa fizetési kötelezettséget; • fikciós ellenérték is ebbe a körbe tartozik (Áfa törvény 11 § (1) bekezdés)

17. Együttműködő közösség • 2011. óta az ÁFA törvény módosításával, ÁFA fizetés szempontjából úgynevezett költségmegosztó közösségeket hozható létre, ennek egyik formája az együttműködő közösség, a másik a csoportos adóalanyiság. • Együttműködő közösség adómentességet biztosít a közös cél megvalósítása érdekében felmerülő kiadásoknak az egyes tagokat terhelő része ellenében nyújtott szolgáltatás tekintetében. • Az együttműködő közösség a tagok kollektív adóalanyiságát testesíti meg anélkül, hogy a tagok elveszítenék egyéni adóalanyiságukat. Be kell jelenteni az adóhatóságnál és erre tekintettel kap egy külön adószámot. • Csak arra a szolgáltatásra alkalmazható az adómentesség, amit a tag kizárólag adómentes (tárgyi vagy alanyi) szolgáltatásához vesz igénybe, azaz a tag vagy nem adóalany, vagy a szolgáltatást olyan tevékenységhez veszi igénybe ami ingyenes, vagy adóalanyon kívüli tevékenységhez, vagy „tárgyi mentes” tevékenységhez veszi igénybe.

18. Együttműködő közösség Az együttműködő közösség adómentessége hasznos lehet például egy egyesületnél, amikor a tagdíjon felül, illetve azért cserébe többletszolgáltatást nyújt a tagjai felé, amely egyébként, alapesetben a - tárgyi mentesség alá nem eső - szolgáltatás áfa-kulcsával adózna. Viszont, ha együttműködő közösséget hoznak létre, akkor az tárgyi mentes ügyletté válik, és az egyesületnek nem kell utána áfát befizetnie, de azt is jelenti, hogy a szolgáltatást, értékesítést végző személy (szervezet) az ehhez kapcsolódóan igénybevett szolgáltatásai, termékbeszerzései áfáját nem tudja levonni.

19. Együttműködő közösség Tagja lehet: • nem adóalanyok, vagy • olyan adóalanyok, akik (amelyek) nem adóalanyi minőségükben járnak el (Pl. egyéni vállalkozó magánszemélyként) • adóalanyi minőségükben járnak el, de az így igénybe vett szolgáltatás kizárólag az általuk folytatott olyan gazdasági tevékenységhez kapcsolódik, amelyben az előzetesen felszámított áfa még részben sem vonható le, illetve nem igényelhető vissza. (Pl. humánegészségügy, oktatás, szociális ellátás). Az áfamentesség további feltétele: • együttműködő közösség profitot nem realizálhat, csak a szolgáltatás nyújtásával összefüggésben felmerülő költségeket oszthatja szét • az általa nyújtott szolgáltatás ellenértéke csak a közösség igazolt költségeit fedezheti (azaz a szolgáltatás „ellenértéke” nem haladhatja meg a költségek fedezetére jutó ellenérték-részt.). Működési forma: • már van kapcsolati, szerződéses viszonyban (pl. létezik az egyesület és annak tagjai, létezik a gazdasági társaság és annak tagjai (bejelentés: 11T201 vagy a 11T201T /C adatlapon), vagy • még nincs kapcsolati, szerződéses viszony, e ekkor az együttműködést együttműködési szerződésbe foglalják bele, amely ennek eredményeképpen a felek között polgári jogi társasági formát hoz létre, és amely (a 2011-es módosítások eredményeképpen) adóalanyiság megszerzésére jogosult (bejelentés: a 11T201 jelű adatlapon). Egy személy több együttműködő közösség tagja lehet.

20. Civil szervezetek HELYI TERMÉK és SZOLGÁLTATÁS beszerzései Önálló tevékenységet végző KÉZMŰVES, Szállásadó értékesít (megbízási jogviszony formával egyezik adójogilag) a CIVIL SZERVEZETNEK

21. Civil szervezetek HELYI TERMÉK és Szolgáltatás beszerzései - Számlázás • FONTOS, hogy a teljes vételárat abban az esetben fogja megkapni az eladó, ha magánszemélynek értékesít. • Ha a vevő (kifizető jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, egyéb szervezet, mint például egy egyesület, stb.), akkor NEM a TELJES VÉTELÁRAT KAPJA MEG az eladó!!! • Ebben az esetben a kifizető kötelezettsége hogy az önálló tevékenységet folytatótól járulékokat és szja adóelőleget vonjon. Ez azt eredményezi hogy csak a nettó összeget fizetheti ki. • A kifizető a 08-as havi járulékbevallásban adatot szolháltat a hatóság részére és befizeti a levont járulékokat, adóelőleget. • A kifizető az adóbevallás elkészítéséhez igazolást állít ki a magánszemély részére a levont járulékokról és szja előlegről és POSTÁZZA.

22. Levonandó közterhekNYILATKOZTASSUK meg! • A személyi jövedelemadó-előleg (16%) megállapításához a kifizetőnek ismernie kell a magánszemély jövedelemének megállapításához, hogy mekkora költséghányaddal számoljon (ennek értéke 10%-50 %-ig terjedhet). • Erről a magánszemélynek nyilatkoznia kell! Ennek hiányában a kifizetőnek 10%-os költséghányadot kell alkalmaznia. • Miután az önálló tevékenység az összevonandó adóalap része, így már az adóelőleg számítása során is érvényesíthető a családi kedvezmény! Erről is nyilatkozni szükséges. • Az szja-előleg alapja után, meg kell határozni a levonandó nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot (10% illetve 7%, 1,5%-os munkaerő piaci járulékot nem kell levonni, ha valaki nyugdíjasként végez ilyen tevékenységet, illetve a 7% Eb jár. helyett csak 4 % kell tőle levonni). 

23. Kifizetői feladatok • A kifizetőnek vizsgálnia kell azt is, hogy kell-e az adószámos magánszemélynek történő kifizetés utánszociális hozzájárulási adót (27%) fizetnie. • Ha az adószámos magánszemélynek juttatott bevétel meghaladta a mindenkori minimálbér 30 %-t (2013-ban ez 29.400,- Ft). Be kell vallani és meg kell fizetni ezt, továbbá biztosítotti bejelentést is kell tenni. • Ha a fenti összeget nem éri el a kifizetés, akkor nem keletkezett biztosítási jogviszony, tehát sem szoc.ho. adót sem kell fizetni, sem a járulékokat levonni. • Ebben az esetben csak a személyi jövedelemadó a levonandó. Itt az egy jogügyletre kifizetett összegeket össze kell számítani (vagyis nem lehet megspórolni a járulékokat és a szoc.ho adót úgy, hogy a megbízottnak járó összeget több hónap alatt, 29.400 Ft-nál kisebb részletekben fizetik ki).