Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Bakonyalja-Kisalföld kapuja VE

1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Bakonyalja-Kisalföld kapuja VE A ’Bakonyalja-Kisalföld kapuja’ térsége, mint fejlődő vidéki élettér – ahol jó élni, dolgozni és kikapcsolódni Budapest, 2009 November 27. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

3. Bakonyalja-Kisalföld kapuja VE – Összefoglaló a térségről A(z) Bakonyalja-Kisalföld kapuja VE területe 25 települést foglal magába, melyek közül 3 város. A térség lakossága 42,855 fő, a városokban élő lakosok száma 16,795 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 2 A térségben összesen 5 db fő fejlesztési prioritás és 18 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 12 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 50%-a, 6 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 18 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 5 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Bakonyalja-Kisalföld kapuja VE – Általános áttekintés Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Általános információk Népesség 42,855 Ács 7,252 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Kereskedelem, javítás Települé-sek száma 25 Kisbér 5,793 fő Legnagyobb fogl. szektor Városok száma 3 Bábolna 3,750 fő Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Hátrányos helyzetű települések száma 5 Nagyigmánd 3,092 fő Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Települések száma, ahol... ...nincs szélessávú internet 0 5 Fő fejlesztési prioritások száma 18 Fejlesztési intézkedések száma ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 0 12 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma ...nincs helyközi autóbusz-megálló 0 18 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park 3 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

5. Bakonyalja-Kisalföld kapuja VE – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 905,524 EUR – a Falumegújítás és -fejlesztés jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 2 • 845,527 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 2 • 696,000 • Falumegújítás és -fejlesztés • 2 • 905,524 • A kulturális örökség megőrzése • 2 • 604,000 • Leader közösségi fejlesztés • 6 • 203,358 • Leader vállalkozás fejlesztés • 5 • 498,112 • Leader képzés • Leader rendezvény • 5 • 184,000 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • 1 • 28,000 • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • 1 • 16,000 • Leader komplex projekt • Leader tervek, tanulmányok 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Bakonyalja-Kisalföld kapuja VE - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség • Az akciócsoport területének alacsony népsűrűsége – a jó környezeti állapot kivételével – a térség számos problémájának (vállalkozások csekély aránya, nagyszámú ingázó, munkanélküliség) eredője. A helyben előállított jó minőségű termékek további feldolgozása, marketingje nem megoldott. Magas a tőkehiányos vállalkozások aránya. A térség természeti-, épített- és kultúrtörténeti értékei csak kis mértékben kihasználtak. A helyi közösségek megfelelő programok és közösségi terek hiányában szétesőben vannak. A cigányság lassú integrációja a térség népességmegtartó-, munkaerő képessége szempontjából negatív irányban hat. • Az akciócsoport területén fellehető nemzeti történelmi-, természeti- és épített értékek, hagyományok fejlesztése és fenntartható hasznosítása a turisztikai potenciál növelése érdekében. A gazdaság innovatív, versenyképes fejlesztése, a térségi vállalkozások jövedelemtermelő képességének fokozása. A több településen kialakított, szabad potenciával rendelkező iparterületek hasznosítása, bedolgozói tevékenység kialakítása, ill. fejlesztése. A fellelhető alternatív energiaforrások használta. Megfelelő programokkal, infrastruktúra-fejlesztéssel a helyi közösségek szervezése. A cigányság integrációjának elősegítése. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

7. Bakonyalja-Kisalföld kapuja VE – A stratégia alapvető célja A térség hosszú távú jövőképét a következő célkitűzések megvalósításával kívánja elérni: Egy olyan optimális vidéki élettér megteremtése, amely belső és külső erőforrásainak fenntartható kihasználása mellett demográfiai, gazd-i, humán és körny-i adottságainak kedvező irányban történő változásával/változtatásával, ill. a folyamatok visszahatásával érhető el. Célkitűzések: ▫A helyi gazdaság innovatív, versenyképes fejlesztése, a térségi vállalkozások jövedelemtermelő és foglalkoztató képességének fokozása a hátrányok (kevés-, tőkehiányos vállalk.) kezelésével. ▫A turisztikai potenciál gazdagítása a jelentős, és csak kevéssé kihasznált természeti, épített, kulturális környezeti, és infrastrukturális erőforrások mobilizálása, minőségi fejlesztése révén. ▫Térségi, térségen kívüli kapcsolatok fejlesztése, a helyi identitástudat erősítése, közösségépítés. ▫A települések fejlettségében tapasztalható egyenlőtlenségek csökkentése az előző célkitűzések elérésének eredményeként. A térségben főként munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetben lévő társad-i csoportok (cigányság, fiatalok és nők) programban való részvétele, ezen keresztül esélyeik javítása alapvető szempont. A megvalósuló fejlesztések mindegyike harmonizál a fenntartható fejlődés alapelveivel. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 A ’Bakonyalja-Kisalföld kapuja’ előzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport hozzávetőlegesen a volt Komáromi járás területén a Kisbéri statisztikai kistérség 17- és a Komáromi statisztikai kistérség 8 jogosult településének összefogásával jött létre Kom-Eszt. megye nyugati-délnyugati részén. A 311/2007. Korm. rend. szerint a Kisbéri kistérség társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, a vidékfejlesztés szempontjából kedvezményezett, valamint a területfejlesztés szempontjából hátrányos helyzetű. Aka, Csém, Csép és Ete a 240/2006. Korm. rend. szerint társadalmi-gazdasági és infrastrukturális-, Bakonybánk ezen felül a munkanélküliség szempontjából elmaradott település. Elsősorban az akciócsoport területének déli fele jellegzetesen belső perifériás térség. Jelentős fejlesztési csomópontok találhatók közelében, szinte körbeveszik a területet, de maga szervesen egyikhez sem csatlakozik, sőt a centrumok mindegyike szívó hatást gyakorol rá. Az akciócsoport területe (820 km2) a megye területének 36,20%-át foglalja el, ugyanakkor népessége (42 855 fő) mindösszesen a megyei összlakosság 13,6%-a. A ritka településhálózatban a népsűrűség 52,26 fő/ km2, azaz alapvetően vidéki jelegű terület, jó általános környezeti állapottal. A térség 25 települése közül három közepes méretű település rendelkezik városi ranggal, ahol az összlakosság közel 40%-a él. A községek átlagos népessége 1 184,55 fő, ez alatti településméret a déli, aprófalvas területeken jellemző. Az akciócsoport területén két természetföldrajzi középtáj találkozik: a szinte sík, alföldi jellegű Komárom-Esztergomi-síkság (Győr-Tatai teraszvidék, Igmánd-Kisbéri medence) és a Bakony-hegyvidék patakvölgyekkel tagolt, hullámos térszínű, változatos kitettségű hegylábi térszíne (Súri-Bakonyalja, Bársonyosi-dombvidék). E természetföldrajzi, domborzati kettőség a térség számos egyéb tulajdonságát is meghatározza: Északi terület: - sík, alföldi jellegű domborzat - ritkább településszerkezet, nagyobb lélekszámú települések - elsősorban szántóföldi növénytermesztés, szőlészet-borászat - mezőgazdasági termékek feldolgozása, élelmiszeripar, könnyűipar - nyugat-keleti- (M1-es autópálya, 1-es főút, Bécs-Budapest vasútvonal) és észak-déli (komáromi határátkelőhely, 13-as főút) irányú kapcsolatok Déli terület: - magasabb térszínű patakvölgyekkel tagolt dombság - sűrűbb településszerkezet, kisebb lélekszámú települések - elsősorban erdőgazdálkodás, másodsorban szántóföldi növénytermesztés - mezőgazdasági termékek feldolgozása, szolgáltatások - főként déli- (82-es főút) és délkeleti (81-es főút) kapcsolatok Az akciócsoport kiránduló térség, elsősorban a nagyvárosokban élők és az alacsony jövedelemmel rendelkezők körében a legkedveltebb üdülő és kirándulóhely. 8 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

10. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 A táj jellegzetességét, vonzerejét fokozó számos kisebb-nagyobb műemlék, vagy műemlék jellegű építmény található itt. Jellemzőnek tartott, fémjelző termékei: a ló (Bábolna–arab telivér, Kisbér–kisbéri félvér), a bor (az Ászár-Neszmélyi borvidék Bársonyos-Császári körzete) és a vadon élő állatok. 9 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

11. A térség környezeti állapota 1/2 Az akciócsoport területe növényföldrajzi beosztás szempontjából a Pannóniai flóratartományba tartozik, az Alföld- és a Dunántúli-középhegység flóravidékeinek határán található. A két flóravidék természetes növénytakarója a tatárjuharos lösztölgyesek és a homoki gyepek, illetve a cseres-kocsánytalan tölgyesek. A mezőgazdasági művelés következtében azonban a természetes növénytakaró kiterjedése visszahúzódott, azonban a táj megőrizte jellegzetes arculatát, mozaikosságát. Az erdősültségi mutatót vizsgálva a déli, bakonyaljai területek régiós szinten is a legmagasabb értékkel (26,4%) rendelkeznek. Az északi rész esetében az összes hasznosítható terület 5,5%-a erdősült, területileg a Duna árterén, valamint a mezőgazdasági művelésű területekbe szórványerdőként beékelődve találhatók. A térség állatvilága is kétarcú, a Kisalföld- és a fajgazdagabb Dunántúli-középhegység faunajárása találkoznak területén. Leginkább a déli területeken, s a Kisalföldhöz tartozó gyepterületeken számos természeti érték, természetközeli élőhely található, melyek a zöldturizmus és az oktatás potenciális színhelyei, ugyanakkor a turistautak, tanösvények és pihenőhelyek száma elenyésző. Fokozottan védett madárfajok fészkelőhelyeit találjuk a területen. A NATURA 2000 hálózat kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területnek jelölt területei közé a térség gyepei (Császár községben a Bársonyos, a Csépi gyepek) és Ács községben a Duna és ártere tartoznak, különleges természet-megőrzési területek az Ácsi gyepek és a Mocsai ürgés legelő. A természeti tájak összkiterjedése az akciócsoport területének 13%-át jelentik. Az éghajlati viszonyokban a Dunántúli-középhegység kissé hűvösebb, hegyvidéki és a Kisalföld enyhén kontinentális éghajlati jellemzői keverednek. A térség két jelentős vízfolyása – az északi határt jelentő Duna mellett – a Concó és a Cuhai-Bakony-ér. A felszíni tavak részben a vízfolyások felduzzasztásából, másrészt a homok- és kavicsbányászat eredőjeként képződtek. Ezek halászati, horgászati és rekreációs funkciókat lát(hat)nak el. 10 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

12. A térség környezeti állapota 2/2 A ritka településhálózat, a környezetszennyező ipari tevékenységek hiánya következtében a környezet általános állapota jónak mondható. Veszélyeztető tényezők: - az intenzív szántóföldi növénytermesztésből adódó agrár-környezetvédelmi problémák, - a vízvédelem szempontjából a közműolló nyitottsága (a 2006-ban nyilvántartott 16 403 db lakásból 14 975 db bekapcsolt a közüzemi vízhálózatba – 91,3%, viszont csak 10 028 db rendelkezik közüzemi csatornával – 61,1%), - a levegő- (magas por- és szénmonoxid terhelés), zaj- és rezgésvédelem szempontjából az M1-es autópálya, az 1-es, 13-as és 81-es számú főútvonalak átmenő forgalmának közlekedési eredetű pontszerű terhelése. A térségben minden település rendelkezik értékes épületekkel, építészeti értékekkel. Elsősorban a templomok jelentősek, emellett a mezőgazdasági arculatot megőrző gazdasági épületek, nemesi kastélyok, kúriák, emlékházak képviselnek nagy értéket. 11 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

13. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1 Az akciócsoport területe nem kapcsolódik a 33 leghátrányosabb kistérség egyikéhez sem. 12 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

14. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

15. 2. Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

16. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 22%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 11% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 11% 13% Építőipar 22% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 6% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 8% 3% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 17% 9% Egyéb szolgáltatás 0% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

17. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 45%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 12% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 45% 5% Építőipar 10% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 2% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 8% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 3% 1% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 14% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

18. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 5.9%, ami 0.1 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 5.9% • Változás 2003-hoz képest 0.1 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

19. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 Az akciócsoport területét körülvevő régió az ország egyik legdinamikusabban fejlődő térsége, ezen belül a térséget gazdasági és társadalmi térszerkezeti sajátosságok tekintetében közepes (kisalföldi területek), ill. közepesnél gyengébb (bakonyaljai területek) helyzet jellemzi. A külső kapcsolatok, a gazdaságföldrajzi és közlekedési helyzetkép szempontjából a terület adottságai jók, azonban ez egyelőre a kifelé irányuló mozgást erősíti, főként a munkaerő szempontjából, mely a környező ipari parkokba ingázik. A térség két fő foglalkoztatási, kereskedelmi és egyéb szolgáltatásokat nyújtó központja a kistérségek központi, névadó települései, melyeket nagyjából azonos fejlettségi szintű települések vesznek körül. A KSH 2007. III. negyedévi munkaerő-felmérése szerint a foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbihoz képest az országos tendenciához hasonlóan az akciócsoport területén is alig változott, kissé emelkedett. Az előző év azonos időszakában jellemzőhöz képest a gazdaságilag aktív népesség száma némiképp mérséklődött, miközben az inaktívaké emelkedett, az aktivitási ráta süllyedt. A térség foglalkoztatási helyzetének alakulásában a feldolgozóipar bír meghatározó jelentőséggel, sőt szerepe folyamatosan erősödik, párhuzamosan a mezőgazdaságban, az energiaszektorban és az építőiparban bekövetkezett csökkenéssel. Az akciócsoport munkavállaló korú népessége 28 328 fő, a teljes népesség 66,4%-a. A térségben a nyilvántartott álláskeresők száma 2007. december végén 1 317 főt ért el (4,6%). Azonban a nyilvántartásban nem szereplő munkanélküliek arányát plusz 1-2%-ra becsülik a szakemberek. 2007. folyamán a kisbéri körzetben 19,5 %-kal (150 fő) fogyatkozott meg a nyilvántartásban szereplők száma, azonban munkanélküliségi rátája így is 7,0%-os, amely messze meghaladja a megyei értéket (5,2%). A Komáromi Munkaügyi Kirendeltség működési körzetében jelentősen, 10,3 %-kal (105 fő) nőtt és az év végén 688 főt ért el a nyilvántartásban szereplők száma. A regisztrált álláskeresők 80-82%-a fizikai- (40% szak-, 35% betanított-, 25% segédmunkás állománycsoportú), 18-20%-a szellemi munkás. 18 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

20. A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 Az álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása: 5% 8 általánosnál kevesebb, 36% 8 általános iskola, 30% szakmunkásképző, 3% szakiskola, 12% szakközépiskola, technikum, 10% gimnázium és 4% főiskola, egyetem. A pályakezdő álláskeresők aránya 7-9%, több mint felük középfokú végzettséggel rendelkezik. A regisztrált álláskeresők közel 48%-a nő, 52%-a férfi. Az álláskeresők korcsoportok szerinti megoszlása a következő: 2% 19 éves és fiatalabb, 13% 20-24 éves, 25% 25-34 éves, 23% 35-44 éves, 26% 45-54 éves, 11% 55 éves és idősebb. Az egy évnél hosszabb ideje nyilvántartásban lévő személyek aránya az akciócsoport területén élő összes álláskereső létszámához viszonyítva közel 17%, azonban a kisbéri körzetben arányuk megközelíti a 25%-ot, főként alacsony iskolai végzettségű, fizikai foglakozású, korosabb személyek. Képzettség és munkanélküliség szempontjából a cigány kisebbség százalékos mutatói az átlagnál negatívabbak. 19 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

21. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma 6 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 15%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település • Bábolna székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma 3 db Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 2,654 fő Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 15% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 • Nypro Hungary Kft. • Nagyigmánd • 2521 Műanyag fólia, cső gyártása • 470 • 0 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2 • Hartmann Hungary Kft. • Ács • 2125 Egyéb papírtermék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 419 • 0 3 • U-SHIN Kft. • Kisbér • 3161 Máshova nem sorolt motor-, járművillamossági cikk gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 304 • 0 4 • Tendre Takarmányipari Kft. • Nagyigmánd • 1571 Haszonállat-eledel gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 271 • 0 5 • MOL-LUB Kft. • Almásfüzitő • 2320 Kőolaj-feldolgozás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 220 • 0 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

23. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 • IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Zrt. • Bábolna • 5188 Mezőgazdasági gép nagykereskedelme • 216 • 18,228,900 • Kereskedelem, javítás 7 • ITW Siewer Bt. • Ászár • 3430 Közúti gépjármű, gépjárműmotor alkatrészeinek gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 205 • 0 8 • Bábolna Baromfitenyésztő Farm Kft. • Bábolna • 0124 Baromfitenyésztés • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 196 • 1,500,000 9 • Bábolna Mezőgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt. • Bábolna • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 178 • 658,101 10 • IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Zrt. • Nagyigmánd • 5188 Mezőgazdasági gép nagykereskedelme • Kereskedelem, javítás • 175 • 0 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

24. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 Az északi sík területek jó termőképességű talajain intenzív szántóföldi növénytermesztést folytatnak főként nagyüzemi gazdálkodási formában. A nagyüzemek mellett a kedvezőtlen birtokméreten dolgozó kis- és középgazdaságok száma és termelése ugyancsak jelentős, főként a Bakony közeli területeken. A térség nemzeti jelentősége a Bábolnán kifejlesztett iparszerű termelési rendszerekben, valamint Bábolna és Kisbér – jelenleg nem kihasznált – lótenyésztési hagyományaiban rejlik. A mezőgazdasági termelésben döntően a gabona-hús (baromfi, sertés) vertikumok működnek, kiegészülve a takarmánygyártással és a gépkereskedelemmel. Összességében a mezőgazdaság termények élelmiszeripari feldolgozása csekély – főként a déli területeken. Az agrárvállalkozások lehetőségei, a „zöld energia” alapanyagok előállításával kapcsolatosan bővülnek. A kisalföldi térség kiváló gabona termesztési hagyományait, adottságait kihasználva, biodízel, bioetanol előállítására létesülnek feldolgozók, kiszámítható jövedelmet biztosítva a környék mezőgazdálkodóinak. A térség az Ászár-Neszmélyi borvidék részét képezi, azonban a szőlőültetvények jelentős része kiöregedett, kedvezőtlen fajta-összetételű, ugyanakkor a kistermelők száma és a szőlészeti-borászati hagyomány jelentős. A kertészeti kultúra és gyümölcstermesztés kis részaránnyal bír. A bakonyaljai területeken jelentős az erdőgazdálkodás, azonban a faanyag feldolgozatlanul hagyja el a térséget. A Duna mellett (Almásfüzitő) logisztikai bázis kialakítása folyik, mely alternatívákat nyithat a vállalkozások számára. A folyami kikötő korszerűsítése az áruszállítás olcsóbb, környezetbarát lehetőségét kínálja, erősítve a környezettudatos gondolkodást is. Ipari kultúrával kevés helység, elsősorban a Duna mentén lévő települések (Almásfüzitő, Ács) – melyek kapcsolódnak a Komáromi ipari parkhoz –, valamint Kisbér és Bakonybánk rendelkeznek. A térség iparfejlesztési stratégiájában célként jelenhet meg a közeli ipari parkok számára való ipari jellegű bedolgozói tevékenység kialakítása, ill. fejlesztése. 2006-ban a KSH 3 036 db regisztrált vállalkozást tartott nyilván a térségben – a legtöbbet a térség kisvárosaiban –, ezek közül: 506 db korlátolt felelősségű társulás (16,7%), 346 db betéti társaság (11,4%) és 2 085 egyéni vállalkozás (68,7%) volt. 23 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

25. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 Tehát a regisztrált vállalkozások mindösszesen 31,3%-a társas vállalkozás, és csupán 22,2 db társas vállalkozás esik ezer lakosra Az akciócsoport kistelepülésein igen alacsony a vállalkozói készség, főleg alapszolgáltatásokat nyújtó egyéni vállalkozásokat találunk. A térségi vállalkozások foglalkoztató szerepe alacsony, a nagy központi foglalkoztatók a térségen kívüli településeken működnek, ahova nagy létszámú munkavállaló ingázik naponta. A működő vállalkozások kb. 15%-a a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat területén, 45%-a az iparban, építőiparban, 40%-a a kereskedelem, szolgáltatás területén dolgozik. A 2006. évben 498 db kiskereskedelmi üzletet – ebből 170 db élelmiszer jellegűt –, 9 db gyógyszertárat és 172 db vendéglátóhelyet tartottak nyilván. 24 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

26. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 10 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 2 Vallással kapcsolatos tevékenység 4 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 18 Sporttal kapcsolatos tevékenység 29 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 0 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 43 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 0 Oktatással kapcsolatos tevékenység 22 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 13 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 1 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 4 Nemzetközi kapcsolatok 0 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 7 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 16 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 13 Politikai tevékenység 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

27. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 A civil szféra tevékenysége az akciócsoport minden településén nyomon követhető, azonban kevés helyen rendelkeznek megfelelő humán és fizikai infrastruktúrával. A társadalmi részvétel és a társadalmi kontroll igényeinek egy részét elégítik ki tevékenységükkel. A gazdasági helyzet és a társadalmi aktivitás között nem látszik összefüggés a térségi civil szervezetek eloszlásában, munkájában, annak ellenére sem, hogy láthatóan a település méretével szoros összefüggésben van a településen működő civil szervezetek száma. Jellegüket tekintve meghatározóak a szabadidős-, sport-, oktatási- és kulturális tevékenységet végzők, az ifjúsági szervezetek és a polgárőrségek. Legmagasabb a szabadidővel- és a sporttal kapcsolatos tevékenységgel foglalkozó non-profit szervezetek száma a térségben, azonban a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra minősége tág határok között mozog. A szinte minden településen működő, oktatással kapcsolatos tevékenységet folytató non-profit szervezetek elsődleges feladata az oktatás eszközeinek fejlesztése, szakmai továbbképzések támogatása a helyi oktatási intézményhez kapcsolódóan. A kultúrával kapcsolatos tevékenységet folytató civil szervezetek elsősorban a helyi hagyományok, népszokások és értékek felkutatásával, megőrzésével foglalkoznak. Kapcsolódva a fenti tevékenységekhez, településfejlesztéssel szinte minden településen foglalkoznak. A polgárvédelemmel-, tűzoltással kapcsolatos tevékenységgel foglalkozó non-profit szervezetek nem csak számukat tekintve jelentősek, területünkön három önkéntes tűzoltóság működik. A közbiztonság védelmével kapcsolatosan számos településen működik polgárőrség, különféle szervezettséggel és eszközállománnyal. A helyi közösség területén a ritka településhálózatban az alapvetően vidéki jelegű terület jó általános környezeti állapota miatt érthető, hogy jelentős a horgász- és vadászegyesületek száma. A nagyüzemek mellett a kedvezőtlen birtokméreten dolgozó kis- és középgazdaságok száma és termelése ugyancsak jelentős – főként a Bakony közeli területeken –, de a gazdasági érdekképviselet és a kistermelők érdekvédelmi szervezetei kevéssé működnek. 26 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

28. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2 Jelentősek viszont a szőlő- és bortermelők közösségei, a hegyközségek. A térség nemzeti jelentősége a lótenyésztési hagyományaiban rejlik. Jelentősek a lovas hagyományok, a lovas turizmus és a lótenyésztés szakmai képviseletét felvállaló egyesületek. Közöttük megtalálható az országos jelentőségű, nemzetközi kapcsolatokat is ápoló szervezet és a térségünkön átnyúló területi lefedettséggel megalapított egyesület is. A vallással kapcsolatos tevékenységgel foglalkozó non-profit szervezetek száma nem jelentős. Egy non-profit szervezet foglalkozik agrárgazdasággal kapcsolatos kutatással, tudományokkal térségünkben. A cigány kisebbség kulturális értékeinek megőrzésével, hagyományápolással, a cigányság integrációjának elősegítésével, érdekképviseletével a civil szervezetek közt a Komárom-Esztergom Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzatok Szövetsége tesz komoly erőfeszítéseket. 27 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

29. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 487 fővel csökkent, ami arányosítva 1%-os csökkenést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 43,342 43,205 43,126 43,061 42,855 Éves változás -65 -206 -137 -79 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 487 fővel csökkent • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1%-kal csökkent Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

30. A térségben az aktív korú lakosság aránya 65%, ami 5 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 3% 3% 0-2 év 3% 3% 3-5 év 10% 13% 6-14 év 65% 60% 15-59 év 20% 21% 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

31. A térségben elsősorban a Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 2% 2% 0 általános 9% 9% 1-5 általános 12% 9% 6-7 általános 32% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 4% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 22% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 7% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 8% 12% 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 5% 10% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

32. A térség demográfiai helyzete 1/2 Az akciócsoport területe (820 km2) a megye területének (2 265 km2) 36,20%-át foglalja el, ugyanakkor népessége (42 855 fő) mindösszesen a megyei összlakosság (314 783 fő) 13,61%-a. A 25 település közül három rendelkezik városi ranggal: Ács, Bábolna és Kisbér, ahol az összlakosság 16,92-, 8,75- illetve 13,52%-a (összesen 39,19%-a) él. Egy nagyközség, Nagyigmánd található a térségben. A községek átlagos népessége 1 184,55 fő, ez alatti településméret a déli, ritkábban lakott területeken jellemző (dél – 10 db település, észak – 2 db település). A demográfiai folyamatokat jellemző mutatók alapján a megye jelentősen elmaradott települései találhatók a térségben, főként a déli területeken. Az 1980. és 2000. között bekövetkezett jelentős népességfogyást (5-7%) követően, 2000. és 2006. között a népességszám nem változott, illetve némiképp nőtt (42 383 főről 42 855 főre). 2006-ban a térségben az élveszületések száma 380 (8,87 1 000 lakosra vetítve), a halálozásoké 587 (13,70 1 000 lakosra vetítve) volt, azaz a természetes fogyás 207 fő (két település mutatója kiugró: Ács -35, Kisbér -40). A belföldi vándorlási különbözet összességében 28 fő volt, amely néhány településre (Ászár, Bársonyos, Nagyigmánd) történő beköltözésnek köszönhető, azonban számos településen (Bábolna, Almásfüzitő, Kisbér) a jelentős mértékű elköltözés volt jellemző az év folyamán. A népesség összetételében az utóbbi három évtizedben erősen negatív változások következtek be: elsősorban a 0-6 éves korú gyermekek száma csökkent drasztikusan (a jelenlegi az 1980. évinek csupán 50-55%-a). A 7-17 éves korosztálynál még nem mutatkozik ilyen nagy mértékű csökkenés (a jelenlegi 80-85%-a az 1980. évinek). Az idősebb korosztály esetében ugyanilyen nagy különbségek nem mutatkoznak, azonban a számok egyértelműen az idősek számának növekedését mutatják, amit nagyrészt a születéskori várható élettartam növekedése okoz. A 60 éves és idősebb népesség aránya az állandó népességhez viszonyítva stagnál a térségben: az elmúlt 15 évben átlagban 19-20% között mozgott, azonban jelentős az egyes települések közötti különbség. 31 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

33. A térség demográfiai helyzete 2/2 Az adatok tehát nagy mértékű elöregedést (kiugróan magas Csatka község értéke) és természetes fogyást jeleznek. A ritka településhálózatban a népsűrűség 52,26 fő/km2, azaz alapvetően vidéki jelegű terület, a 120 fő/km2-nél nagyobb népsűrűségű településen (Almásfüzitő) lakók aránya 5,3%. 100 fő/km2 népsűrűségnél nagyobb értékkel három település (Ászár, Bábolna, Kisbér) rendelkezik, a 20 fő/km2 népsűrűséget három kistelepülés (Aka, Csatka, Csép) értéke nem éri el. Az akciócsoport néhány településén több nemzetiség él (cigány, német), melyek számos kisebbségi önkormányzatot alakítottak, illetve nemzetiségi oktatást vezettek be. A cigány kisebbség lélekszáma stagnál, arányuk az összlakossághoz képest nő. Ez főleg az óvodás és az általános iskolás korosztályoknál figyelhető meg. 32 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

34. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet 0 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a 0% • Mindhárom mobilhálózat 0 • Helyközi autóbusz-megállóhely 0 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park 21 84% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

35. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • Kikötő • Repülőtér • EUROVELO kerékpárút Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás Ipari parkok Kultúra Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

36. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Ipari kamara • Agrárkamara Egészségügyi ellátás • Szülészeti ellátás • Egészségügyi kommunikációs pont Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. • Fedett/nyitott úszómedence Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra • Életház Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

37. A térség infrastrukturális adottságai 1/2 A vezetékes ivóvízellátás a Duna menti településeken parti szűrésű-, délebbre rétegvízbe fúrt kutakból, valamint a legtöbb településen a regionális vízmű karsztvíz bázisa által táplált vízellátó rendszerről történik. A talajvíz mennyisége és minősége általában nem felel meg az ivóvízzel kapcsolatos követelményeknek. Az akciócsoport összes települése ellátott közműves vízzel. A közműolló elsősorban a déli településeken nyitott: 2006-ban a 16 403 db nyilvántartott lakásból 14 975 db volt bekapcsolva a közüzemi vízhálózatba (91,3%), azonban csak 10 028 db rendelkezett közüzemi csatornával (61,1%), amely jelentősen elmarad a megyei- (94,4%) és az európai átlagtól egyaránt. A jelenleg csatornával nem rendelkező települések tervezik a hálózat közeljövőbeni kiépítését, a tisztítás megoldását. A szippantott szennyvizek egy részét szennyvíztisztítók fogadják, a többi részben ürítőbe, folyékony hulladék elhelyezésére szolgáló telepekre kerül, azonban az érintett településeken komoly problémát okoz az illegális szennyvíz elhelyezés is. A vezetékes gázszolgáltatás, az ehhez kapcsolódó gerincvezeték minden településen a 1990-es évek második felében kiépült. A vezetékes gázt fogyasztó lakások száma 9 676 db (59%) volt 2006-ban. A vezetékes áramszolgáltatás minden településen biztosított, 2006-ban 17 953 db fogyasztó volt a villamos energia-szolgáltató hálózatba bekapcsolva. Az elmúlt évek folyamán növekvő tendenciával keletkezik települési szilárd hulladék a térségben, melynek szervezett gyűjtése minden településen megoldott, ártalmatlanítása mindenütt kizárólagosan lerakással történik. A 2006. évben 14 957 db lakás volt a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevonva. 24 500 t települési szilárd hulladékot – melyből 10 933 t származott a lakosságtól – szállítottak el térségi vagy regionális lerakóhelyre. A termelési hulladék – melynek kb. 5%-a veszélyes hulladék – zöme állati és növényi eredetű, melyek kezelése, újrahasznosítása megoldott. A szelektív hulladékgyűjtés alternatívája minden településen biztosított. A veszélyes alkotók kiszűrését kampányszerűen több településen elvégzik. Az akciócsoport minden településén gondot jelent az illegális hulladéklerakások nagy száma, valamint az állati hullák kezelése, ill. 36 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

38. A térség infrastrukturális adottságai 2/2 a dögkutak rekultivációja. A nyilvántartásban szereplő személygépkocsik száma 11 635 db volt 2006-ban. Az akciócsoport területének megközelítésére közúton (autópályán és főútvonalakon) és vasúton egyaránt lehetőség nyílik. A térséget érintő, az egyes településeket összekötő alsóbbrendű utak hálózata kiépített, azonban számos eleme, szakasza javításra szorul. A települési önkormányzatok tulajdonában lévő bel- és külterületi utak minősége sok esetben nem megfelelő, fejlesztésre, felújításra szorulnak. A kistérségen áthaladó közúti tömegközlekedés a főbb utakhoz igazodik. A térségen belüli ritka járatszámú, központosított tömegközlekedés az összes települést érinti, minden település elérhető. A cigány kisebbség lakhatási körülményei és ezek infrastrutúrális helyzete több településen rosszabb az átlagnál. 37 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

39. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.00 0.01 0.16 0.12 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 25% 23% 9% 18% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

40. Települések főbb jellemzői 1/4 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Ács • Város • 7,252 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.15% • 595,231 • 0.000 • 0.000 Ácsteszér • Község • 752 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 7.38% • 521,182 • 0.000 • 0.169 Aka • Község • 275 • 8.81% • 522,174 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Almásfüzitő • Község • 2,229 • 3.14% • 759,821 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Ászár • Község • 1,739 • 3.77% • 650,308 • 0.092 • 0.000 Bábolna • Város • 3,750 • 3.37% • 834,994 • 1.002 • 0.767 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Bakonybánk • Község • 514 • 11.59% • 473,915 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 39

41. Települések főbb jellemzői 2/4 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Bakonysárkány • Község • 1,000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 5.32% • 575,704 • 0.000 • 0.000 Bakonyszombathely • Község • 1,491 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 7.37% • 523,409 • 0.000 • 0.000 Bana • Község • 1,809 • 4.35% • 595,905 • 0.000 • 0.009 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Bársonyos • Község • 848 • 5.53% • 457,445 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Császár • Község • 1,897 • 5.84% • 544,659 • 0.029 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Csatka • Község • 289 • 6.01% • 362,238 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Csém • Község • 497 • 5.77% • 444,131 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 40

42. Települések főbb jellemzői 3/4 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Csép • Község • 386 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 7.72% • 444,287 • 0.000 • 0.000 Ete • Község • 636 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 6.31% • 491,588 • 0.000 • 0.000 Kerékteleki • Község • 714 • 4.17% • 563,702 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kisbér • Város • 5,793 • 5.56% • 649,617 • 0.295 • 0.185 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kisigmánd • Község • 535 • 5.88% • 471,349 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Mocsa • Község • 2,350 • 4.23% • 550,053 • 0.507 • 0.117 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Nagyigmánd • Nagyközség • 3,092 • 4.69% • 573,071 • 0.000 • 0.127 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 41

43. Települések főbb jellemzői 4/4 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Réde • Község • 1,482 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 6.47% • 542,704 • 0.000 • 0.234 Súr • Község • 1,307 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 6.42% • 563,585 • 0.000 • 0.037 Tárkány • Község • 1,616 • 5.61% • 493,021 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Vérteskethely • Község • 602 • 7.87% • 561,136 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... {TelFoJell.4.Nev} • {TelFoJell.4.M355} • {TelFoJell.4.M354} • {TelFoJell.4.M115} • {TelFoJell.4.M440} • {TelFoJell.4.Magas} • {TelFoJell.4.Alacsony} • {TelFoJell.4.Szektor} {TelFoJell.5.Nev} • {TelFoJell.5.M355} • {TelFoJell.5.M354} • {TelFoJell.5.M115} • {TelFoJell.5.M440} • {TelFoJell.5.Magas} • {TelFoJell.5.Alacsony} • {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 42

44. Települések egy mondatos jellemzése 1/13 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Gyenge gazdasági potenciál.” • „Helyi ipari park fejlesztése. Kiváló infrastrukturális adottságok: fő vasútvonal, autópálya-, kikötő- és határátkelő közelsége.” • Ács • „Lakosság csökkenő létszáma. Munkahelyek hiánya. Csatornázottság hiánya.” • „Tiszta, jó levegő. Infrastruktúrával ellátott, nyugodt falusi környezet. Turisztikában rejlő lehetőségek.” • Ácsteszér 43 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

45. Települések egy mondatos jellemzése 2/13 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Lakosság elöregedésse, valamint a lakosság számának folyamatos csökkenése.” • „A helyi természeti és épített értékek kiaknázása, a turizmus fejlesztése.” • Aka • „A közel 60 éves közműrendzser, mely teljes mértékben a Timföldgyáról függött. Nagy gondot jelentett a gyár megszűntetése után a megfelelő szolgáltatás biztosítása. A közműrendszer teljes felújításra szorul.” • „Logisztikai szempontból kíváló a település elhelyezkedése. A fejlődés lehetőségét biztosítja a rehabilitált timföldgyári terület. A község történelmi emlékei (a település múltja visszanyúlik a római korba) és jelenlegi adottságai magukban hordozzák az idegenforgalmi fejlődés lehetőségét.” • Almásfüzitő 44 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

46. Települések egy mondatos jellemzése 3/13 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Csökkenő iparűzési adó mérték a gazdálkodóknál, ami a gátja a fejlesztési lehetőségnek.” • „Ipar telepítésre és új lakóövezet kialakítására alkalmas terület.” • Ászár • „A bábolnai lakott puszták infrastruktúrája katasztrofális, a többnyire magántulajdonban lévő lakások állapota rossz minőségű, s a lakók önerőből nem képesek változtatni ezen. Elmaradt a mezőgazdasági szektor átalakulásakor megszűnt üzemi területek rehabilitációja. Elöregedő népesség.A civil szervezetek tevékenysége nem jelentős.” • „Az önkormányzat tulajdonában lévő oktatási, sport és kulturális létesítmények, egészségügyi és szociális intézmények jobb kihasználása. Bábolna idegenforgalmi ereje - nemzetközi hírű arab ménes, a kapcsolódó infrastruktúra. Gyógyhatású termálvízkút - kidolgozott hasznosítási elképzelések. Szabad kapacitású ipari park.” • Bábolna 45 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

47. Települések egy mondatos jellemzése 4/13 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Nincs kiépített szennyvízelvezető rendszer. Magas munkanélküliségi ráta.” • „Báni Donát szülőfalujaként, több, a megújuló energiákhoz kapcsolódó fejlesztés, bemutatóhely kialakítása. KEOP pályázati lehetőség a szenyvízelvezető rendszer kialakítására.” • Bakonybánk • „Szennyvízelvezetés és tisztítás hiánya. Építési telkek hiánya. Felújításra szoruló belvízelvezető rendszer. Sportoslási lehetőség (labdajátékokhoz sportpálya) hiánya a fiatalok számára.” • „A szennyvízelvezetéshez elkészült az aglomerációs szennyvíz-lehatároltság, valamint a pályázati dokumentumok beadásra kerültek. Az építési telkek kialakítása a településrendezési tervben szerepel, az érintett földterületek megvásárlása folyamatban van. A belvízelvezetés felújítására térségi tanulmányterv készült. A sportpálya létrehozására a területület rendelkezésre áll.” • Bakonysárkány 46 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

48. Települések egy mondatos jellemzése 5/13 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Helyi munkalehetőség nem elégséges. Tornaterem hiánya, gyermekorvosi ellátás hiánya. Járdák és belvizelvezető rendszerek elöregedése.” • „Természeti környezet, adottságok fenntartható hasznosítása.” • Bakonyszombathely • „Felújításra szoruló önkormányzati tulajdonú belterületi úthálózat. Fejlesztésre, felújításra szoruló belvíz-elvezető rendszer.” • „Önkormányzati belterületi utak felújítása, belvíz-elvezetés rendezése.” • Bana 47 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

49. Települések egy mondatos jellemzése 6/13 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Szennyvízcsatorna-hálózat hiánya. Közterületek útjainak elhasználódottsága.” • „Falusi turisztikai szolgáltatások kiépítése.” • Bársonyos • „A településen és közvetlen közelében kevés a munkalehetőség, a lakosság jelentős része naponta távolabbi településre ingázik. A településen nincs megfelelő sportolásra és közösségi célokra alkalmas épület, tér.” • „Dolgozni tudó és akaró szakképzett munkaképes korú lakosság. 100%-ban kiépített infrastruktúra. Jó közlekedési lehetőségek. Szép táj, gyönyörű környezet. Műemlék templom.” • Császár 48 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

50. Települések egy mondatos jellemzése 7/13 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Lakosság csökkenő létszáma. Munkahelyek hiánya. Csatornázottság hiánya.” • „Tiszta, jó levegő. Infrastruktúrával ellátott, nyugodt, falusi környezet. Turisztikában rejlő lehetőségek.” • Csatka • „A szennyvíz csatorna hálózat és szennyvíz tisztítómű hiánya.” • „A település közlekedési csomópontban (M1-es autópálya, 13-as főút) fekszik, megkezdődött az ipar betelepülése.” • Csém 49 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis