1 / 51

MAGYAR GY GYPEDAG GUSOK EGYES LET NEK KONFERENCI JA Salg tarj n, 2005. j nius 23 25.

Mirol fogok besz?lni?. 1. Az olvas?szavar fenomenol?gi?j?nak ?s etiol?gi?j?nak megk?l?nb?ztet?s?rol.2. Egy ?j olvas?svizsg?latr?l ?s hibaelemz?si m?dszerrol.3. A j?l ?s gyeng?n olvas? m?sodik oszt?lyos gyermekek olvas?si hib?ir?l.. FENOMENOL?GIA g?r. el. 1. tud a k?zvetlen?l ?szlelheto saj?tos

gladys
Download Presentation

MAGYAR GY GYPEDAG GUSOK EGYES LET NEK KONFERENCI JA Salg tarj n, 2005. j nius 23 25.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


    1. MAGYAR GYÓGYPEDAGÓGUSOK EGYESÜLETÉNEK KONFERENCIÁJA Salgótarján, 2005. június 23–25. KISISKOLÁSOK OLVASÁSI HIBÁI LORIK JÓZSEF ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Foiskolai Kar Fonetikai és Logopédiai Tanszék információ, megbeszélés: lorik@barczi.hu, lorikfpeteny@t-online.hu

    2. Mirol fogok beszélni? 1. Az olvasászavar fenomenológiájának és etiológiájának megkülönböztetésérol. 2. Egy új olvasásvizsgálatról és hibaelemzési módszerrol. 3. A jól és gyengén olvasó második osztályos gyermekek olvasási hibáiról.

    3. FENOMENOLÓGIA gör. el. 1. tud a közvetlenül észlelheto sajátosságokra, ill. ezek összefüggéseire irányuló leíró... kutatás… 3. orv tünettan (In Bakos F. (1974): Idegen szavak és kifejezések szótára. Budapest, Akadémiai Kiadó, Kossuth Könyvkiadó.)

    4. TÜNET (többnyire tbsz-ban) Vmely folyamat, állapot, jelenség észlelheto külso jele, megnyilvánulása, amelynek alapján a kérdéses állapot, jelenség bizonyos v. valószínu meglétére, ill. bekövetkeztére lehet következtetni. A gazdasági válság, a fellendülés ~ei.; az öregkor ~ei. (többnyire tbsz-ban) (Orvos) Az egészséges, rendes állapottól való eltérésnek, betegségnek észlelheto, külso jelekben való megnyilvánulása. A tífusz ~ei. Vannak ~ek, amelyek jellemzok valamely betegségre. Mérgezési ~ek mutatkoznak. (A magyar nyelv értelmezo szótára. VI. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1983.)

    5. AZ OLVASÁSZAVAR (DISZLEXIA) TÜNETEI Azok az olvasási folyamatban közvetlenül észleheto jelek, amelyek az olvasást jellemzik, ill. az elolvasandó egységek (betuk, szavak, mondatok, szöveg) és az olvasás eredményének összevetésekor eltérést mutatnak. Más szavakkal: az idobeli jellegzetességek, valamint a célszó (-mondat stb.) és a realizált szó (mondat stb.) különbsége. Ilyenek a lassú olvasási tempó, a gyakori újrakezdés, ill. az olvasás hibái: könyv > konyv: ö > o, lapát > latáp: t > p, p > t, szoknya > szonya: k > -, orvos > orovos: - > o.

    6. Az olvasászavarok többdimenziós etiológiai elmélete R. Müller modelljének (1970) fobb elemei

    7. Az elmélet szerint az olvasászavarnál az okok kombinációjaként több tényezo együtthatásáról van szó, illetve ezen okok kombinációjának szerkezete minden egyes gyermekre jellemzo, vagyis gyermekrol gyermekre változó. R. Müller három szintet különböztet meg: – a tünetek fenomenológiai szintjét, – a szekunder okok (második) etiológiai szintjét és – a primer okok (elso) etiológiai szintjét.

    8. A tünetek fenomenológiai szintje Az olvasási zavar megfigyelheto jelenségformái. Ez a felszín, amit tapasztalunk (például hangos olvasáskor). – Kvantitatív (mennyiségi) tünetek: általános teljesítménycsökkenés, amely lassú olvasási-írási tempóban és tartós hibázásban nyilvánul meg. – Kvalitatív (minoségi) tünetek: a hibázás módja, típusa, amelyeket az olvasásgyenge gyermek gyakrabban követ el, mint a referenciacsoport átlaga. – Idobeli tünetek: teljesítményingadozás, vagyis a különbözo idopontokban mért teljesítmény nagyon eltéro.

    9. A szekunder okok (második etiológiai) szintje Azok a pszichikus teljesítmények és funkciók mutatnak zavart, amelyek az olvasás és írás aktuális megvalósításáért felelosek. Ezek a direkt okok, az aktuális funkció-gyengeségek, amelyek közvetlenül az olvasást és írást akadályozzák, és a fenomenológiai szint tüneteit hívják elo.

    10. A szekunder okok között a következok szerepelnek: gnosztikus gyengeség – észlelési gyengeség: a környezetbol származó információ felvételének zavara (tagolási gyengeség, szintézisgyengeség, differenciálási gyengeség, téri labilitás) – tárolási gyengeség: az információk bevésésének és tárolásának zavara – a gondolkodási funkciók gyengesége: az információfeldolgozás zavara beszédgyengeség (diszfázia) motivációs zavarok

    11. A primer okok (elso etiológiai) szintje A szekunder etiológiai szint aktuális funkciógyengeségét bizonyos meghatározott, permanensen ható kedvezotlen környezeti feltételek vagy konstitucionális, illetve diszpozíciós zavarok váltják ki. Ha ezek a permanensen (állandóan) ható tényezok nem közvetlenül okozzák az olvasászavart, indirekt, közvetett okokról beszélhetünk.

    12. R. Müller a következoket sorolja a primer, (indirekt) okok közé – konstitucionális (diszpozíciós) hiányosságok: fiziológiai zavarok, dominanciazavarok, fejlodési visszamaradás, intelligenciaelmaradás, – környezeti hiányosságok: gyakorlási hiány, neurotikus zavarok.

    13. Bárhogyan vélekedjünk is a Müller által felvázolt modell részleteirol, a hierarchia érvényességét nem vitathatjuk. Vagyis el kell választanunk egymástól az okokat és a tüneteket, s ezt a szétválasztást az elnevezésben is érvényesítenünk kell.

    14. Az olvasás hibáinak (tüneteinek) több szerzo munkájából összeállított (nem teljes) magyar listája (nevezéktana) Kérdés: MINDEN FELSOROLT HIBA OLVASÁSI HIBA, TÜNET (AZ OLVASÁS HIBÁJA, TÜNETE)?

    15. AZ OLVASÁSI HIBÁK ELNEVEZÉSE A MAGYAR SZAKIRODALOMBAN (1-18.) akusztikai hiba akusztiko-motoros hiba asszimiláció áthelyezés auditív felcserélés betoldás betuáthelyezés betubetoldás betuelhagyás betu-elorehelyezés betufelcserélés betu-hátrahelyezés betuhozzátoldás betukihagyás betukontrakció betu-összeolvasási hiba betutévesztés csere

    16. AZ OLVASÁSI HIBÁK ELNEVEZÉSE A MAGYAR SZAKIRODALOMBAN (19-36.) csonkítás elhagyás elorehelyezés értelem nélküli félreolvasás értelmes félreolvasás felcserélés fogyasztás fonetikai hasonlóságon alapuló felcserélés grammatikai hiba grammatikai zavar hangátvetés hangtávhasonulás hasonlósági hiba hátrahelyezés hozzátoldás inverzió iránytévesztés ismétlés

    17. AZ OLVASÁSI HIBÁK ELNEVEZÉSE A MAGYAR SZAKIRODALOMBAN (37-55.) jelentésmódosítás képzési hiba kihagyás magánhangzó-módosulás megfordítás megtapadás metasztázis metatézis mozgásos felcserélés olvasásmegtagadás optikai hiba összeolvasás perszeveráció reverzió rossz kombináció rövidítés sorrendtévesztés súlyos összeolvasási megkésés szaporítás

    18. AZ OLVASÁSI HIBÁK ELNEVEZÉSE A MAGYAR SZAKIRODALOMBAN (56-74.) szemantikai olvasási zavar szóáthelyezés szókihagyás szóroncs szótagáthelyezés szótagbetoldás szótagelhagyás szótag-elorehelyezés szótag-hátrahelyezés szótaghozzátoldás szótagkihagyás találgatás toldalékelhagyás toldalék-hozzátoldás toldalékkihagyás toldás vizuális hasonlóságon alapuló felcserélés

    19. Mi az észlelheto, külso jele, tünete például a következo olvasási „hibáknak”? az akusztikai hibának az akusztiko-motoros hibának az auditív felcserélésnek a fonetikai hasonlóságon alapuló felcserélésnek a hasonlósági hibának az optikai hibának stb. Ezek (és az fentiekbol több) nem a közvetlen megfigyelés, az olvasásból megállapítható eltérések eredményei, hanem a hiba okaira vonatkozó következtetések.

    20. Mi az olvasási hiba, a következo szavak olvasásakor? pár > bár; lapát > labát: p > b bab > pap; kabát > kapát: b > p lába > láda; szobor > szodor: b > d pad > pap; láda > lápa: d > p Fonemikus, grafematikus, artikulációs-motoros vagy auditív stb. eltérésrol van szó? Közvetlenül az olvasás eredményébol nem tudjuk megválaszolni a kérdést. Csak az olvasási hiba tényét tudjuk rögzíteni.

    21. Az olvasászavar (diszlexia) megállapítása többlépcsos folyamat és többszereplos feladat.

    22. Az olvasásvizsgálat elso lépése a tények, jelenségek rögzítése. Csak ezután következhet a jelenségek magyarázata. Például az, hogy – vizuális és (vagy) – auditív és (vagy) – beszédmozgási és (vagy) – fonológiai és (vagy) – grafematikus és (vagy) – morfológiai és (vagy) – lexiai stb. nehézség áll-e az olvasási hiba mögött. Ennek kiderítéséhez olvasáson kívüli eszközök (tudás) felhasználására van szükség.

    23. Hogyan lesz a vizuális mintából kimondott hang? Melyek a közbülso lépések? 1) A betufelismerés (a ~ a ~ a ~ a ~ A ~ A ~ A ~ A) 2) A betu grafémává átalakítása (az /a/ graféma függetlenül formájától) 3) A graféma fonémának megfeleltetése (az /a/ graféma azonos az /a/ fonémával) 4) A fonéma beszédhanggá alakítása (az /a/ fonémát így valósítom meg: [a])

    24. A betu–hang megfeleltetés hangos olvasáskor: látható a betu, hallható a hang, de nem érzékelheto a graféma fonémává átalakítása, mert a „fekete dobozban”, (fejünkben) zajlik le a folyamat.

    25. A LORIK-FÉLE OLVASÁSVIZSGÁLAT RÉSZEI A) Betuolvasási feladat 30 magán- és mássalhangzó elolvasása

    26. B) „Szóolvasási” feladat 1. Álszavak (ÁSZ) olvasása (az itt és a késobbiekben bemutatandó példák nem a vizsgálat szavai) 5 két, 4 három, 4 négy és 1 öt szótagú, összesen 15 szó, amely 105 betut tartalmaz: ájpalnü, rékigy, ituná.

    27. 2. Megfordított szavak (MSZ) olvasása 5-5 egy, két, három és négy szótagú, összesen 20 szó, amely 113 betut tartalmaz. Ezek a szavak visszafelé leírt létezo szavak. Például: ósz < szó, nyöggüf < függöny, lotkemregy < gyermektol.

    28. 3. Betuáthelyezéses szavak (BSZ) olvasása 4 két, 6 három és 5 négy szótagú, összesen 15 szó, amely 111 betut tartalmaz. Ezek a szavak egy létezo szó két egymás melletti, illetve egy magánhangzó elotti és utáni mássalhangzó felcserélésével keletkeztek. Például: kilfi < kifli, tarakó < takaró, számítópég < számítógép.

    29. 4. Valódi szavak (VSZ) olvasása 6-6 egy, két, három, négy és öt szótagú, összesen 30 szó, amely 215 betut tartalmaz. Ezek a szavak nagy gyakoriságuk alapján a gyermekek szókincsében feltehetoen szerepelnek.

    30. C) Mondatolvasási feladatok az olvasásértés vizsgálatára Térbeli viszonyok megvalósítását kérik a gyermektol. Például: Rajzolj egy labdát a fiú elé! Cselekvések elvégzésére szólítanak fel. Például: Emeld fel a jobb kezeddel a bal lábad! Igazságtartalom megítélését várják. Például: A kutyának hat lába van.

    31. Az olvasási teljesítmény elemzési szempontjai Olvasási sebesség (betu/mp) Olvasási hibák: – ELÍZIÓ (E, kihagyás), pl.: holnap > holap – SZUBSZTITÚCIÓ (S, helyettesítés) pl.: holnap > hornap – PERMUTÁCIÓ (P, áthelyezés) pl.: holnap > honlap – ADDÍCIÓ (A, hozzáadás) pl.: holnap > honalap Újrakezdések

    32. Az olvasásvizsgálatban résztvevok 48 második osztályos (tanítóik szerint) jól olvasó gyermek (J): 27 lány 21 fiú 47 második osztályos (tanítóik szerint) gyengén olvasó gyermek (GY): 29 lány 18 fiú

More Related