Perpetuum mobile – közlekedés az agglomerációban

1. BUDAPEST│AGGLOMERÁCIÓ Konferencia 2013. március 7. – ÚJVÁROSHÁZA Perpetuum mobile –közlekedés az agglomerációban Somodi László Vezérigazgató-helyettes BKK Zrt.

2. Tartalom • BKK létrehozása, helye a régió közlekedési intézményrendszerében • Főváros és környezete közlekedési kapcsolatai • Együttműködés az NFM ellátásért felelős szervezeteivel, az agglomerációt érintő fejlesztések • Az elővárosi tarifarendszer jövője, a Budapest-bérlet kiterjesztése, elektronikus jegy- és bérletrendszer

3. 1. A BKK létrehozása, helye a régió közlekedési intézményrendszerében

4. A BKK létrehozásának célja, modellje Általános célok: • Világos koncepció: integráltközlekedésszervező (közösségi, közúti, gyalogos, kerékpáros közlekedési feladatok összevonása – közlekedési kompetenciaközpont) • Világos kompetenciák: a tervezési, üzemeltetési, beruházási és ellenőrzési feladatok professzionális és felelős ellátása • Világos célok: finanszírozható, fenntartható üzemeltetés és fejlesztés A BKK modelljének mintája: TransportforLondon

5. Budapesti Közlekedési Központáltalános feladatai • Integrált városi közlekedésirányítás (közlekedési stratégia kidolgozása, napra készen tartása, projektek kidolgozása, megvalósítása, szakmai koordináció) • Közösségi közlekedési szolgáltatásokmegrendelése(hálózattervezés, megrendelés, ellenőrzés, jegyek kibocsátása, ellenőrzése, regionális összehangolás) • Közutak, műtárgyak, forgalomtechnikai rendszer kezelői feladatainak ellátása (felújítási, építési munkák kidolgozása, koordinálása) • Átfogó fővárosi közlekedési rendszerekkialakítása és működtetése (parkolás, „dugódíj”, teherforgalmi behajtás, „közbringa”)

6. 2012. május 1-jével befejeződött a budapesti közlekedésirányítás intézményrendszerének kialakítása A BKK ellátja a közlekedésszervezési és tömegközlekedési megrendelői feladatokat is, azaz • közszolgáltatási szerződéseket kötött a BKV-val és a versenyeztetett szolgáltatókkal; • végzi a viteldíj-rendszer felülvizsgálatát, javaslatot tesz a fejlesztésre; • szervezi a tömegközlekedési szolgáltatást, meghatározza a hálózat elemeit, a járatok és menetrendek jellemzőit; • felel a jegy- és bérletértékesítésért, ill. végzi a jegyellenőrzést; • kézben tartja a budapesti forgalomirányítást és felügyeli a rendkívüli forgalmi helyzeteket.

8. Változások a közszolgáltatást végző üzemeltetési szervezetekben A BKK vagy az általa felügyelet szervezetek ellátnak közszolgáltatási feladatokat is, amelyekben az alábbi változások következtek be, vagy vannak folyamatban • fővárosi parkolás-üzemeltetés törvényi változás miatti átalakítása • kerületi parkolás üzemeltetési feladat ellátása • BKV Zrt. belső szervezeti átalakítása, majd buszágazat és kötöttpályás ágazat önálló társaságokba szervezése • az autóbusz szolgáltatások versenyeztetése

9. Fenntartható mobilitás – igénybefolyásolás A fenntartható városi mobilitás-tervezés: úgy tervezni városunk jövőjét,hogy az emberek legyenek a középpontban. „Emberközpontú tervezés”

10. Igénybefolyásolás – tudatos közlekedés Nemcsak fővárosi kompetenciába tartozó kérdések: • parkolási díjak szabályozó hatása • P+R szabályozás, módváltási zónák • egységes városi és elővárosi menetdíjrendszer • munkába járás utazási költségtérítésének egységesítése • cégautó használat szabályainak szigorítása

11. 2. A főváros és környezete közlekedési kapcsolatai

12. Agglomeráció és előváros - Budapest hétköznapi ingaforgalma 300 ezer fő. - Budapest vonzás- körzete nem követi a közigazgatási határokat. - Hat megyét érint és közel 200 települést ölel fel.

13. Az elmúlt időszak elővárosi fejlesztései • éjszakai szolgáltatás bővítése (hálózat, sűrítés) • nappali szolgáltatás bővítése (hálózat, sűrítés) • alacsonypadlós járművek arányának növelése • tarifaszabályok egységesítése (határponti megállóhelyek) • fedélzeti jegyértékesítés bővítése • vasúti csatlakozások javítása (13, 64) • hév: pályarehabilitációk, sebességkorlátozások megszüntetése, vonalszámozás bevezetése • P+R parkolók (Kerepes, Mogyoród, Szigetszentmiklós, stb.)

14. Fejlesztési programjaink • KÖZOP projektek előkészítése • M2 és H8-H9 összekötés • észak-déli regionális gyorsvasút déli ága • FUTÁR projekt megvalósítása (utastájékoztatás és forgalomirányítás fejlesztése) • elektronikus jegyrendszer bevezetése • jegyautomata hálózat fejlesztése • szolgáltató-független integrált menetrendek megvalósítása (Bécsi út, Csepel, Diósd) • hév járművek utazási komfortjának javítása (ülések felújítása, arculat, kerékpárszállítás fejlesztése) • Budakeszin díjmentes átszállás bevezetése, vonali helyett területi érvényességű tarifával (március 1-jétől)

15. Előkészítés alatt lévő projektek Az M2 metró és a H8-H9 (gödöllői) hév összekötése, rákoskeresztúri szárnyvonal • Budapest XVI. és XVII. kerületéből a hivatásforgalmú utazások legnagyobb része ma elhagyja a kerületet • Az agglomeráció keleti szektorában erőteljes népességnövekedés várható a jövőben • Megoldást jelenthet egy közvetlen belvárosi kapcsolatot nyújtó kötöttpályás közlekedési elem létesítése és a meglévő hév-vonalak rekonstrukciója

16. H8-as hév és M2 metró összekötése • Örs vezér terei átszállási kényszer megszüntetése, közvetlen belvárosi kapcsolat • Eljutási idő rövidülése • Új városrészek bekötése

17. Előkészítés alatt lévő projektek Az észak-déli regionális gyorsvasút déli szakaszának előkészítése • Első lépésben a déli szakaszok Astoriáig történő bevezetése. • Budapest külső kerületei, valamint a dél-pesti agglomeráció települései számára ad új kötöttpályás kapcsolatot. • A déli szakaszok üzemmódjának és vonalvezetésének meghatározása. • A ráckevei ág alternatív bekapcsolási lehetőségei. • A belvárosi vonalvezetés alternatívái.

18. Jobb forgalomirányítás, valósidejű utastájékoztatás Forgalomirányítási és Utastájékoztatási Rendszer (FUTÁR) • 2300 jármű műholdas követése • 250 utcai kijelző • GPS-alapú forgalomirányítás • Valósidejű utastájékoztatás, utazástervezés • Független TETRA rádiós rendszer • Előnyben részesítés 30 csomópontban • Beruházás értéke: 7 milliárd Ft • Uniós támogatás: 4 milliárd Ft • Átadás: 2013 tavasza Eredmény: kiszámíthatóbb, megbízhatóbb közösségi közlekedés

20. Rövid távon fejleszthető terület:Utastájékoztatás • hév vonalszámozás bevezetése 2011. július • Volánbusz vonalszámozás befejezése • MÁV-START vonalszámozás megvalósítása

21. Rövid távon fejleszthető terület:Utastájékoztatás • Új vonalhálózati térképek a Volánbusznál • Új vonalhálózati térképek a MÁV-START-nál

22. 3. Együttműködés az NFM ellátásért felelős szervezeteivel az agglomerációt érintő fejlesztésekben

23. A kooperáció területei • Budapest-bérlet használatának kiterjesztése és elszámolási kérdéseinek teljes körű újragondolása • háromoldalú megállapodások az agglomerációs buszközlekedésről (NFM-BKK-környéki település) • kétoldalú megállapodás hév közlekedésről (NFM-BKK) • együttműködés a közlekedési jogszabályok és az NKS megalkotásában • aktív szakértői közreműködés az egységes elővárosi menetdíjrendszer előkészítésében • az együttműködés kereteinek megállapodásos fejlesztése • szakértői együttműködés a NIF-fel az elővárosi vasúti fejlesztésekben

24. A BKK célja a nemzetgazdasági optimum elérése • az agglomerációs közlekedési viszonyok nincsenek tekintettel a közigazgatási határokra • a közlekedési szolgáltatásokkal követni kell az utazási szokásokat – befolyásolva kiszolgálni • a helyi és az elővárosi szolgáltatásoknak összehangolt teljesítménykínálatot kell nyújtani • a szolgáltató kiválasztásában fő szempont a nemzetgazdasági költség optimum • ellátási felelősök együttműködési kereteinek megállapodásos fejlesztése, akár közös ajánlat modell az üzemeltetésre

25. 4. Az elővárosi tarifarendszer jövője, a Budapest-bérlet kiterjesztése, elektronikus jegy- és bérletrendszer

26. A leendő elektronikus jegyrendszer • Utasszám-növelés vonzó tarifarendszerrel (időalapú jegy, pay-as-you-go a bérletek mellett) • Pay-as-you-go: érintésmentes bankkártyát egész nap használja az utas, elszámolás naponta egyszer, hajnalban – speciális, tömegközlekedési szabályrendszer (létezik!) • Regionális tarifaközösség lehetősége (MÁV-Start, Volánbusz) • Hamisítás megszüntetése, bliccelés csökkentése, kedvezmények ellenőrzése • Kapcsolódás a Nemzeti Egységes Kártyarendszerhez (NEK) • Érintésmentes bankkártya és NFC-képes mobiltelefon használata • Közvetlen internetes termékvásárlás és egyenleg feltöltés • Teljesen szerveralapú rendszer (kártyára nem írunk adatot)

27. A leendő elektronikus jegyrendszer • Nemzetközi trend: érintésmentes bankkártyára, illetve logikájára és technológiájára alapuló rendszer. Oka: a közlekedés is csak egy termék, amit az emberek megvásárolnak. • Informatikai felépítés: banki rendszerekhez hasonlóElső fecskék: Chicago, London, Philadelphia, New York….Budapest • Nyílt rendszer: • Utasmédia lehet harmadik fél által kibocsátott „kártya”: bankkártya, bankkártyát emuláló mobiltelefon, NEK-hez kapcsolódó oktatási vagy nyugdíjas kártya – többféle nem lehet, mert lelassítaná a kártya azonosítását és leolvasását • Rendszerelemek: önmagukban lehetnek zártak, de nyílt protokollon kell kommunikálniuk (beszállító-kitettség csökkenése). Központi rendszer kivétel – rendszer szíve és agya • Zárt rendszer: • Utasmédia: BKK által kibocsátandó kártyák más termék vásárlására nem használhatóak fel

28. A leendő elektronikus jegyrendszer • Következő „látható” lépések • Metró beléptető kapuk nyilvános tesztje 2013 első negyedévében – 4 gyártó jelentkezett a meghirdetett felhívásra; a világ legnagyobb, specializált cégei • Kártyaleolvasó teszt – a készülék a rendszer Achilles-sarka a válaszidő miatt, biztosra kell mennünk • Jegyautomata-tender – várhatóan 2012 végén, 2013 elején: • szállítói finanszírozás • beruházási igény kb. 2,7 milliárd Ft • üzemeltetési időszak 5-10 év • kompatibilitás a leendő elektronikus jegyrendszerrel • „Nagy” tender • finanszírozást a Főváros/BKK biztosítja • 2013 közepén várható, magyar és angol nyelven • 3 éves, ütemezett üzembe helyezés • 7-10 éves üzemeltetés

29. Elővárosi tarifarendszer jövője • Személyszállítási törvény 2013. január 1. napjától előírja a főváros és elővárosa tekintetében a fővárosi személyszállítási közszolgáltatás és az elővárosi személyszállítási közszolgáltatások igénybevételére jogosító egységes jegy- és bérletrendszer működtetését (32. § (6) bek.) • BKK célja a budapesti tarifaközösség elővárosokra kiterjesztése • NFM kompetenciájába tartozik az elővárosi tarifaközösség kialakítása • BKK szakértői szinten részt vesz a tarifarendszer kialakításában

30. Köszönöm a figyelmet! Somodi László Vezérigazgató-helyettes Budapesti Közlekedési Központ laszlo.somodi@bkk.hu