VERSENYKÉPESSÉG ÉS ADÓVERSENY A VÁLSÁG UTÁNI EU-BAN

1. VERSENYKÉPESSÉG ÉS ADÓVERSENY A VÁLSÁG UTÁNI EU-BAN WINKLER Gyula európai parlamenti képviselő a Romániai Adótanácsadók Kamarájának tagja

2. A pénzügyi válság következményei az EU-ban • A Gazdasági és Monetáris Unió költségvetési és adópolitikai koordinációját biztosító Stabilitási és Növekedési Paktum (1996) csődje. • Mi a Paktum? A tagállamoknak a Gazdasági és Monetáris Unió létrehozására és fenntartására vonatkozó politikai kompromisszuma. • Az euróövezet tagsági feltételeit, vagyis a Paktum betartását az ún. Maastrichti kritériumok szabják meg : - az éves költségvetési hiány kevesebb mint a GDP 3%-a; - az államadósság kisebb mint a GDP 60%-a; - az árfolyam stabilitására és az infláció mértékére vonatkozó kritériumok.

3. Egy lehetséges válasz a válságra • Visszatérés a 70-es években megfogalmazott elgondolásokhoz Werner-terv (1970), MacDougall-jelentés (1977) • Az egységes pénznem fenntartásához szükség van: - Az euróövezet tagországai között reális gazdasági konvergenciára; - Egy akkora méretű EU-s költségvetésre, amely képes az egységes pénznemet fenntartani (számítások szerint ez a költségvetés az EU-s GDP 5-10%-a); - Egy erős politikai konstrukcióra, amely biztosítani tudja a koherenciát és konvergenciát az EU-politikák és a tagországok politikái között. • Valódi, működőképes pénzügyi unió megalkotása • Egy olyan új döntéshozó intézmény létrehozása a gazdaságpolitika területén, amely az Európai Parlamentnek tartozik felelősséggel (Werner-terv)

4. Az Európai Unió új gazdasági kormányzása • Az új EU-s gazdasági kormányzás a pénzügyi fegyelem és a gazdasági koordináció növekedését célozza. • 2010. szeptember 29-én az Európai Bizottság elfogadta azt törvénycsomagot, amely az EU- és az euróövezet gazdasági megerősítésére vonatkozik, és, amely a legambiciózusabb terv a Gazdasági és Monetáris Unió létrehozása óta. • A több jogszabályt tartalmazó csomag fő céljai: - jelentős mértékben erősíteni az európai pénzügyi ágazat felügyeletét; - az EU egészében tartósan javítani a pénzügyi stabilitást; - kellő időben azonosítani a gazdasági/pénzügyi kockázatokat; - sokkal hatékonyabb uniós szintű döntéshozatalt biztosítani rendkívüli helyzetekben, valamint a felügyeletek és a rendszerszabályozó hatóságok közötti nézeteltérések esetén.

5. Új pénzügyi felügyeleti rendszer • Európai Rendszerkockázati Testületet (ESRB) • Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA) • Európai Biztosítás- és Foglalkoztatói-Nyugdíj Hatóság (EIOPA) • Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság (ESMA)

6. Európai szemeszter (I.) • Olyan uniós gazdaságpolitikai koordinációs ciklus, amely a tagországok költségvetési politikáját, makrogazdasági stabilitását és növekedésösztönzési politikáját követi. • Évente ismétlődő hathónapos időszak (év eleje), amelynek során vizsgálatnak vetik alá a tagállamok költségvetési és strukturális politikáit annak érdekében, hogy rávilágítsanak az uniós iránytól való esetleges eltérésekre és a kibontakozóban lévő egyensúlytalanságokra. • Célja, hogy erősödjön a koordináció a következő évre vonatkozó költségvetési döntések előkészítése idején. • A Stabilitási és Növekedési Paktumban meghatározott megkötéseket az európai szemeszter nem változtathatja meg .

7. Európai szemeszter (II.) • A tagállamok költségvetési bizottságai kötelesek lesznek a Brüsszel által jóváhagyott gazdasági iránymutatásokat belefoglalni saját döntéshozatali folyamatukba. • Az európai szemeszter minden tagországra vonatkozik, a tagállamok már a 2012-es évre vonatkozó költségvetésüket csak azt követően fogadhatják el, hogy megkapták az ECOFIN és az Európai Tanács belegyezését. • Azon tagállamok, amelyek nem veszik figyelembe az európai szemeszter szabályait, szankciókban részesülhetnek. (Az EB blokkolhatja a strukturális és kohéziós alapok folyósítását, ha egy tagállam megszegi a Stabilitási és Növekedési Paktum kritériumait, ugyanakkor kérheti egy kötelező jellegű tartalékalap létrehozását az EU-s hatóságoknál stb.)

8. Az Európai Pénzügyi Stabilizációs Mechanizmus • Az Európai Pénzügyi Stabilizációs Eszköz (European Financial Stability Facility, EFSF) 2013-tól kezdődően Európai Stabilizációs Mechanizmussá változik (European Stability Mechanism, ESM) • Európai Pénzügyi Stabilizációs Eszköz – 2013-ig működő időszakos eszköz, felhasználhatósága a jelenlegi 250 milliárd euróról a névértékre, 440 milliárd euróra nő • Európai Stabilizációs Mechanizmus – 2013-től állandó mechanizmus, a 700 milliárd eurós névleges kapacitás 80 milliárd euró befizetett alaptőkéből és 620 milliárd eurónyi lehívható tőkéből áll össze. • Megemlítendő a Nemzetközi Valutaalap kezdeményezése “sovereign debt restructuring mechanism” név alatt 2001-ből, amelynek szerepe a csőd szélére jutott országok megsegítése lett volna. A kezdeményezés nem valósult meg.

9. Versenyképességi Paktum / Euro+ • Célja az euróövezet pénzügyi stabilitásának megerősítése, a gazdasági koordináció fokozása. • Tartalmazza az úgynevezett versenyképességi paktumot, hat jogszabály tervezetét, az állandó stabilitási mechanizmus (ESM) létrehozását és a jelenleg érvényben lévő mentési mechanizmus keretének növelését. • Az eddiginél jobban számon kérhető kötelezettségvállalások és célkitűzések rendszerét állítja fel elsősorban a foglalkoztatás-, a pénzügy- és a vállalkozáspolitika terén. • Az Euro+ paktumhoz hat euróövezeten kívüli ország is csatlakozott: Lengyelország, Bulgária, Románia, Lettország, Litvánia és Dánia. Magyarország, Csehország, Svédország és Nagy-Britannia nem csatlakozott a paktumhoz. • Az Európai Tanács 2011. március 25-i döntése elvi jellegű, az Európai Parlamenttel is egyeztetni kell.

10. Javaslat a közös konszolidált társasági adóalap bevezetésére (I.) • Az Európai Bizottság közös konszolidált társasági adóalapot javasol az EU több tagállamában is jelen lévő vállalkozások számára. • A vállalatoknak nem kellene minden országban külön-külön adóbevallást benyújtaniuk, hanem a cégcsoportot egy vállalkozásként kezelve elegendő lenne egy adóhatóság előtt eljárni. • A közös adóalap nem lenne kötelező, a vállalatcsoportok szabadon dönthetnének arról, hogy továbbra is a nemzeti, vagy az uniós szabályok szerint határozzák meg a társasági adóalapjukat. (Ha az utóbbi mellett döntenek, ettől a választásuktól öt évig nem térhetnének el.) • A bizottsági javaslat szerint a közös adóalap számításánál továbbra is a nemzeti számviteli beszámolók adatait vennék alapul, de a konszolidált adatokat uniós szinten meghatározott csökkentő és növelő tételekkel korrigálnák.

11. Javaslat a közös konszolidált társasági adóalap bevezetésére (II.) • A kiszámított adóalapot úgy osztanák meg az érintett tagállamok között, hogy egyenlő súllyal vennék figyelembe az egyes csoporttagokra eső értékesítések volumenét, a munkavállalók számát és az utánuk fizetett járulékokat, valamint a tárgyi eszközök értékét. • Valamennyi tagállam a saját része után a hazai adókulcsnak megfelelően vetné ki a társasági adót, ugyanis az uniós adóalap az adómérték (kulcs) harmonizációjára nem terjed ki. • A Bizottság javaslatát az Európai Unió Tanácsának egyhangú szavazással kell elfogadnia, az Európai Parlamenttel történő konzultáció után. Ha megszületik a vonatkozó irányelv, azt valamennyi tagállamnak be kell építenie saját belső jogába, ami valószínűleg többéves időszakot jelent majd.

12. Harmonizált uniós adórendszer vagy egymástól eltérő adózási rendszerek versenye • Tanúi lehetünk annak, hogy erősödik az EU gazdasági kormányzása és nagy léptekkel haladunk a hatékonyabb európai koordináció fele. • A tendencia az adózási rendszerek EU-szintű harmonizációja, ami viszont még nem jelent EU-szintű adószabályozást. Utóbbi nehezebben és csupán hosszú évekig tartó folyamat eredményeképpen valósulhat meg. • Több vélemény szerint az adózási rendszerek EU-szintű harmonizációja az egyes tagállamok versenyképességének csökkenéséhez és fiskális felelőtlenséghez vezetne. • Az intézkedést támogató vélemények szerint ellenkezőleg, az adózási rendszerek EU-szintű harmonizációja bátorítaná a versenyképesség növelését és az üzleti környezet javítását.

13. Adózási verseny az EU-ban (I.) Forrás: European Commission: Taxation trends in the European Union, 2010 Edition

14. Adózási verseny az EU-ban (II.) Forrás: European Commission: Taxation trends in the European Union, 2010 Edition

15. Adózási verseny az EU-ban (III.) Forrás: European Commission: Taxation trends in the European Union, 2010 Edition

16. Esettanulmány: Az egykulcsos adó Romániában (I.) Mellette szóló érvek: • Csökkentek az adófizetők adóterhei; • Külföldi befektetők érkeztek és új munkahelyek jöttek létre; • Az egykulcsos adó jövedelemtöbbletet eredményezett az adófizetők számára, amit befektetésekre, megtakarításokra vagy fogyasztásra fordítottak; • Csökkent a vállalkozások emigrálási kedve kedvezőbb adórendszerű államokba; • Egyszerűsödött az adminisztráció az adófizető és az adóügyi hatóság szemszögéből is. Ellene szóló érvek: • Az egykulcsos adórendszer szociális szempontból nem méltányos; • Az egykulcsos adórendszer polarizálja az adófizetők jövedelmét, így társadalmi egyenlőtlenségek kiszélesedéséhez vezet; • Csökkent az önkormányzati költségvetések részesedése a jövedelemadóból.

17. Az egykulcsos adó Romániában (II.) Érvek mellette-ellene: • 2005. január – 2008. szeptember között mintegy 150.000 - 370.000 munkahelyet sikerült „kifehéríteni”. Ugyanakkor más okok is hozzájárultak az új munkahelyek létrehozásához. • Az állami költségvetés bevétel növekedése nem volt jelentős, viszont a bevételek csökkenése sem következett be, mint ahogy azt többen előre jelezték (Európai Bizottság, Nemzetközi Valutaalap 2005).

18. Az egykulcsos adó Romániában (III.) • A statisztikák azt mutatják, hogy az egykulcsos adó bevetése a közvetlen külföldi befektetések növekedését eredményezte. • A Külföldi Befektetések Romániai Ügynöksége szerint (ARIS), 2006-ban, már egy évvel az egykulcsos adó bevezetése után a külföldi direkt befektetések 57%-kal növekedtek 2004-hez viszonyítva, amikor az adórendszer még progresszív volt. • A külföldi befektetések 2009-ben jegyzett csökkenő szintje a globális pénzügyi és gazdasági válságnak tulajdonítható (Forrás: www.arisinvest.ro).

19. Az egykulcsos adó Romániában (IV.) A külföldi közvetlen befektetések alakulása Romániában: Forrás: Román Nemzeti Bank

20. Az egykulcsos adó Romániában (V.) • A 16%-os egykulcsos adó egyértelmű versenyelőnyt jelent Románia gazdasága számára. • Ezt az adórendszert rövid- és középtávon meg kell tartani . • Hatásait erősíteni kell a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentésével és további olyan intézkedésekkel, amelyek az adó- és illeték fajták számának csökkentése révén az adórendszer egyszerűsítésére irányulnak. • Ezzel párhuzamosan, határozott intézkedéseket kell eszközölni az adófegyelem javítása és az adóalap kiszélesítése céljából.

21. Következtetések A pénzügyi és gazdasági válságból való kilábalás után, az EU-nak globális versenyképességét erősítő, új gazdaság-növekedési stratégiákat kell kidolgoznia. A globális versenyképesség erősödését célzó növekedési stratégiák sikerét jelenleg az euróövezeten belüli és kívüli tagállamok eltérő adózási rendszereiből származó szétszórtság gátolja. Az adóügyi harmonizáció fokozatosan valósággá válik, ezzel a jelenlegi adórendszerből származó versenyelőny országainkban csökkenni fog. Ugyanakkor a még meglévő versenyképességből származó előnyöket a konvergencia folyamat felgyorsítására kell fordítani.

22. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! www.winklergyula.eu iuliu.winkler@europarl.europa.eu