1 / 48

A Naprendszer és a Nap

A Naprendszer és a Nap. A Naprendszer főbb jellemzői. kb. 2 fényév sugarú gömb, ahol a Nap gravitációs vonzóereje a meghatározó. 8. a Nap tömege kb. 750-szer nagyobb, mint az összes égitest együttes tömege a Naprendszer anyagának kb. 99%-a a Nap szimmetriasíkjában található.

hovan
Download Presentation

A Naprendszer és a Nap

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A Naprendszer és a Nap

  2. A Naprendszer főbb jellemzői • kb. 2 fényév sugarú gömb, ahol a Nap gravitációs vonzóereje a meghatározó 8 • a Nap tömege kb. 750-szer nagyobb, mint az összes égitest együttes tömege • a Naprendszer anyagának kb. 99%-a a Nap szimmetriasíkjában található

  3. a Naprendszer jelentős eredő perdülettel rendelkezik, mivel a bolygók és kisbolygók is ugyanabba az irányba forognak • a bolygók saját perdülete – kivéve Vénusz és Uránusz – ugyanolyan irányú • a Naprendszerben a távolságokat csillagászati egységekben mérjük (1 Cs.E.=149,6 millió km – a Nap-Föld közepes távolság)

  4. Kepler törvényei • Minden bolygó a Nap körül ellipszis pályán kering. A pálya egyik fókuszpontjában van a Nap. • A bolygó vezérsugara egyenlő idők alatt egyenlő területeket súrol. Következménye, hogy a bolygók napközelben nagyobb sebességgel haladnak, mint naptávolban. • A bolygók keringési idejének négyzetei úgy aránylanak egymáshoz, mint a Naptól mért középtávolságuk (vagy félnagytengelyeik) köbei. Következménye, hogy a Naphoz közelebbi bolygónak kisebb a keringési ideje, mint a távolabbinak.

  5. Newton gravitációs törvénye Bármely két test, anyagi részecske kölcsönösen vonzóerőt fejt ki egymásra, amely erő nagysága pontszerű testek esetében arányos a két test tömegével, és fordítottan arányos a köztük lévő távolság négyzetével.

  6. A Nap • átlagos csillag • átmérő: 1,4×106 km • tömeg: 2×1030 kg • sűrűség: 1,41 kg/dm3 • középponti hőm.: 10-20 × 106K • felületi hőmérséklet: 5800 K • gravitációs gyorsulás a felszínén: 270 m/s2 • forgási periódus: 26-34 nap • belsejében magfúziós reakciók • felületének minden négyzetmétere 63,5 MW energiát termel

  7. A Nap felépítése • centrális mag:plazmaállapot, fúziós reakciók helye • röntgensugárzási zóna: elemek ionizált állapotban, energiatovábbítás röntgen és gamma sugárzás formájában • konvektív zóna:semleges gázállapot, hőáramlás • fotoszféra:(400 km vastag) innen származik a megfigyelhető sugárzás 90%-a, innen beszélünk a Nap légköréről, napfoltok • kromoszféra:(10 ezer km) napkitörés /fler/, protuberanciák (gázoszlopok) • korona: • napszél:a Napot elhagyó részecskeáram

  8. A Napban lejátszódó jelenségek • Napfoltok • a Nap felületén látható sötét területek • megjelenésük a fotoszférában időnként megerősödő mágneses térre vezethető vissza • azért sötétebb, mert lényegesen alacsonyabb hőmérsékletű (kontraszthatás miatti optikai csalódás) • foltcsoportokban jelennek meg • maximumok és minimumok (11 évenként) • fáklyamezők: napfolt körüli fényesebb terület

  9. A Nap • 171 A • mágneses jelenségek kimutatása • 304 A • napkitörések • 195A • a Nap aktivitásának megfigyelése

  10. Naprengés

  11. A bolygók és holdjaik • Föld típusú (kőzet) bolygók: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars • viszonylag kis méretűek • nagy sűrűségűek • túlnyomórészt nehéz elemekből állnak. • Jupiter típusú (gáz-) bolygók: Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz • viszonylag nagy méretűek • kis sűrűségűek • könnyű elemek jelenléte jellemzi őket (hidrogén- és héliumgáz) A Naprendszer jelenlegi 8 nagybolygójából 6-ot már az ókorban és a középkorban is ismertek. Az Uránusz és a Neptunusz felfedezése később történt. Hat bolygót mellékbolygók kísérnek, melyeket holdaknak nevezünk. A Merkúrnak és a Vénusznak nincs holdja.

  12. A Merkúr Adatai és érdekességek: Egyenlítői átmérő: 4878 kmKözepes táv. a Naptól: 57 910 000 kmNap körüli keringési idő: 87,97 földi napSaját tengelye körül: 58,6 földi napHoldak száma: 0Légköre: rendkívül ritka (N, He)Sebessége: aphéliumban 38,7 km/h, periphéliumban 56,5 km/h Rendkívül elnyúlt ellipszis pályán kering, felszíne a Holdéhoz hasonló (kráterek,stb.). A Mariner-10 műhold felszínének 45%-át térképezte fel.

  13. A Vénusz A Maat hegység (8,5 km magas csúcs) Adatai és érdekességek: Egyenlítői átmérő: 12 103 kmKözepes táv. a Naptól: 108 200 000 kmNap körüli keringési idő: 224,7 földi napSaját tengelye körül: 243 földi nap (légköre viszont 4 nap alatt)Holdak száma: 0Légköre: A földi légköri nyomás 90-szerese (szén-dioxid és nitrogén) Pályája majdnem kör alakú, felszíni hőmérséklete magas (üvegházhatás). A Mariner-2, Pioneer, Venyera és Magellán űrszondák valamint földi távcsövek segítségével térképezték fel.

  14. A Föld Adatai és érdekességek: Egyenlítői átmérő: 12 756 kmKözepes táv. a Naptól: 149 600 000 kmNap körüli keringési idő: 365,25 földi napSaját tengelye körül: 1 földi nap (24 h) Holdak száma: 1 (Hold)Légköre: van (nitrogén és oxigén + egyéb gázok) Pályája ellipszis, felszíni hőmérséklete 290 K (légkörnek köszönhető).

  15. A Mars Adatai és érdekességek: Egyenlítői átmérő: 6786 kmKözepes táv. a Naptól: 227 940 000 kmNap körüli keringési idő: 686,98 földi napSaját tengelye körül: 24 h 37 perc Holdak száma: 2 (Phobos és Deimos)Légköre: ritka (főleg szén-dioxid) Pályája ellipszis, felszíni hőmérséklete 135-300 K. A Mariner-4, szovjet Mars és a Viking űrszondák térképezték fel nagyrészt, nemrég az Odyssey 2001.

  16. A Mars felszíne Hellasz Olympus Mons

  17. Kráterek Tharsis Marsarc Hósapka

  18. Holdjai: A Marsnak két kicsiny, a felszínhez közel keringő holdja van, amelyeket az 1877-es szembenállás alkalmával fedeztek fel. A felfedező igen találóan Phobosznak (félelem) és Deimosznak (rettegés) nevezte el őket. Phobosz Deimosz

  19. A Jupiter Adatai és érdekességek: Egyenlítői átmérő: 142 984 kmKözepes táv. a Naptól: 778 330 000 kmNap körüli keringési idő: 4333,29 földi napSaját tengelye körül: 398,88 földi nap Holdak száma: 16Légköre: hidrogénben gazdag, hélium (10%) Pályája ellipszis. A Pionner, Voyager és Galileo űrszondák térképezték fel nagyrészt. Kétszer annyi hőt bocsát ki, mint amennyit elnyel.

  20. Az Io kén burkolta vulkáni világ. A szakadatlan kitörésekben az anyag 200 km távolságra lökődik ki a az űrbe, majd visszahullik a hold narancsos-sárgás felszínére. Ez szétrepeszti a kérget, és a kitörések megújítják a felszínét, amely még csak 1 millió éves. Az Io vulkánikus aktivitását a Jupiter gravitációs hatása okozza. Az Io felszínét roppant nagyságú árapály- és elektromos erők gyötrik. Az Európa jéggel borított hold. Feltételezik, hogy belsejéből víz áramlott a felszínére, és ott megfagyva, új felszínt képezett az Europán, miáltal ez lett a legsimább égitest a Naprendszerben. A holdnak állandó légköre van. Fényvisszaverő képessége a Galilei-holdak közül a legnagyobb.

  21. A Ganymedes • a Naprendszer legnagyobb holdja • Főleg jégből áll, felszíne kráterektől szabdalt, némely kráterét sugarak veszik körül. • A Ganymedes felszíne repedezett és vetődéses, ami a kéreg alatti aktivitást jelzi. • Felszíne kétfajta tájegységből áll: • sötét, főleg szennyezett jégből álló ősi területekből, ahol sok a kráter • valószínűleg megolvadt és újabb lehűlésüket megelőzően az idősebb területekre ömlött jégből áll A Callisto a Jupiter második legnagyobb holdja Nagyságban alig marad el a Merkúr mögött.  A jég szennyezettsége miatt felszínének fényvisszaverőképessége meglehetősen alacsony, 0,2. Kráterekkel legsűrűbben borított égitest a Jupiter rendszerében

  22. A Szaturnusz Adatai és érdekességek: Egyenlítői átmérő: 120 536 kmKözepes táv. a Naptól: 1 426 980 000 kmNap körüli keringési idő: 29,46 földi évSaját tengelye körül: 378,1 földi nap Holdak száma: 17Légköre: hidrogénben gazdag, hélium (3,3%) Pályája ellipszis. Felszíni hőmérséklete: 143 K. A Pionner, Voyager, Cassini-Huygens űrszondák térképezték fel nagyrészt. Kétszer annyi hőt bocsát ki, mint amennyit elnyel.

  23. Az Uránusz Adatai és érdekességek: Egyenlítői átmérő: 51 118 kmKözepes táv. a Naptól: 2 870 990 000 kmNap körüli keringési idő: 84,01 földi évSaját tengelye körül: 369,65 földi nap Holdak száma: 15Légköre: hidrogénben gazdag, hélium (15%) és metán (2,3%) Pályája ellipszis. A Voyager-2 látogatta meg. Forgástengelye majdnem merőleges a Keringési pályájára. Kétszer annyi hő bocsát ki, mint amennyit elnyel.

  24. A Neptunusz Adatai és érdekességek: Egyenlítői átmérő: 49 528 kmKözepes táv. a Naptól: 4 497 070 000 kmNap körüli keringési idő: 164,79 földi évSaját tengelye körül: 367,49 földi nap Holdak száma: 13Légköre: hidrogénben gazdag, hélium (19%) és metán (1%) Pályája ellipszis. A Voyager-2 látogatta meg. Kétszer annyi hő bocsát ki, mint amennyit elnyel.

  25. Hold

  26. A Hold eredete

  27. A Hold hatása a Földre

  28. Holdkutatás – Apollo program

More Related