A huszita típusú szekérvár megjelenése a magyar hadrendben

1. A huszita típusú szekérvár megjelenése a magyar hadrendben

2. A régi-új fegyvernem • A szekér használata harci cselekményekhez nem újdonság (magyar hadrendben sem – lásd: Muhi) • XIV. sz. második felében újfajta használat: • CSAPATSZÁLLÍTÓ JÁRMŰ: strassbourgi krónika – 1332  „wagenreiter” • ELŐRETOLT ÜTEGÁLLÁSOK: flamand hadseregek –’ribeaudequin’ • Jan Žižka z Trocnova • tűzfegyver + mállhás- (sószállító-) szekér = huszita típusú hadiszekér

3. Átültetés a magyar hadrendbe • Háború a cseh trónért 1438-ban • Albert és Kázmér is használta – „tüzérpárbaj” Tabor alatt • Hunyadi János itt látta ,mit tud az eszköz  Próbálta bevetni a déli hadszíntéren • Nem biztos, hogy ekkor, de az első sikerek közvetlenül ez után  Şehabeddin ellen 1442-ben

4. 1442 • Şehábeddin hadjárata 1442-ben • Elsődleges cél: a majdani felvonulási terület károsítása • Hunyadinak ekkor már voltak szekerei • Mindkét fél nagyon óvatos • Csata a Ialomiţa felső folyásánál

5. „Hosszú” hadjárat (1443) • Hunyadi sikereinek visszhangja külföldön • „keresztes hadjárat” megszervezése • Cseh vezérek: Jan Čapek, Jenik z Mečkova • Szemtanúk szerint 600 hadiszekér • Sikertelen áttörési kísérlet a Zlatica-hágónál • Szervezett visszavonulás iskolapéldája • Fősereg visszavonulása hadiszekerek fedezete mellett

6. Az 1444-es hadjárat • Előző évi hadjárat megismétlése • Szekerek szerepe hasonló az előző évben játszottakhoz • Csata Várnánál • Szorult helyzet – szekerek másodlagos szerepe • Ulászló meggondolatlan rohama • Szekerek zárt alakzatba – de már késő

7. A várnai csata

8. A szekérvár további szerepe • A magyar hadrend részét képezte még nagyon sokáig – legalább a XV. sz. végéig • Hunyadi is sokszor használta még: pl. Rigómező • Az eszköz sok más ország hadművészetére is hatást gyakorolt második rigómezei csata: már Murad is használta két huszita típusú szekérvár nézett szembe egymással

9. Köszönöm a figyelmet!