Gyógyturizmus: a több-lábon állás egy esélye

1. Gyógyturizmus:a több-lábon állás egy esélye Kincses Gyula

2. Általános status • Az egészségügy (ez a kapacitás) csak közfinanszí-rozásból nem finanszírozható. A fenntarthatósághoz működést több-lábon álló finanszírozásnak kell biztosítani: • kötelező egészségbiztosítás, mint fő szolgáltatásvásárló, • a betegek és kiegészítő biztosítójuk, • a gyógy-idegenforgalmon keresztül külföldi betegek és/vagy biztosítóik (külső forrás!!!), • az egészségügyi ipar, mint K+F partner (külső forrás!). • A turizmus szintén szerkezet- és profilváltás előtt/ alatt áll.

3. Miért, és kinek fontos a gyógy-turizmus? Általában, az országnak: • A gazdasági válság átrendezi a világ-gazdaságot. Magyarországnak is újra kell pozícionálnia magát, ehhez prioritások kellenek. • Az esélyes pontok: a geopolitikai szerep jobb kihasználása („hídfőállás”) és a a szolgáltatásokra (hozzáadott értékre) épülő ágazatok. • Ezért egy új Magyarországon kiemelt szerepe lehet az egészségügynek és az erre épülő/ezt megalapozó egészségiparnak, ebben a gyógy-turizmusnak.

4. A gyógyturizmus ma • Az orvosi szolgáltatásokra épülő gyógyturizmus a világ egyik legdinamikusabban fejlődő üzletága. • 2006-ban az egészségturizmusvilágpiacát szakértők (McKinsey and Co.) 60 milliárd dollárra becsülték, 2012-re ez 100 milliárd dollárra növekedhet. • Egyes (zömmel távol-keleti) országok erre ipar-szerűen álltak rá. • A gyógyturizmus a turizmusnak az az ága, ahol a legmagasabb az egy vendégéjszakára jutó fajlagos költés. • A piac felosztása a végefelé tart…

5. A gyógyturizmus irányai • Ahonnan a betegek tömegesen mennek: • Észak-Amerika, Anglia, Skandináv országok, Közel-Kelet, Oroszország. • Potenciálisan: Közel- és Távol-Kelet, Ukrajna. • Ahová a betegek tömegesen mennek: • India, Malajzia, Thaiföld, Szingapúr, • Brazília, Costa Rica, Panama, • Bulgária, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Törökország.

6. Hagyományok, amire építhetünk • Nemzetközileg ismert nagy egyéniségek: Semmelweis, Szentgyörgyi stb.; • A szakmai közvélemény ennél jóval több nevet ismer: Politzertől, Fodor Józseftől a Hültl Hüméren át a Bárány és Békésyig; • Az orvosképzés piacán ma Magyarország jelentős pozíciót foglal el; • Kiemelkedő a gyógyvízkészletünk, és a gyógyvízre alapozott rehabilitációban komoly hírünk és hagyományaink vannak; • A Pető módszer is egy hungarikum; • Magyarország a fogászati turizmusban jól pozícionált, és feljövőben van az esztétikai sebészet is; • A wellness turizmus dinamikusan fejlődő ágazat.

7. Szinergista hatások • A két ágazat érdeke közös: minél több turisztikai és minél több egészségügyi szolgáltatás árulása. • Ezért egymást támogató stratégiát kell kialakítani: • a turisztikai szolgáltatásokhoz, a természeti gyógy-tényezőkhöz minél több és minél magasabb szintű és komplexitású egészségügyi szolgáltatás társuljon, • a beteg-mobilitáshoz viszont minél több turisztikai szolgáltatás kapcsolódjon (kiegészítő programok, családi programok stb.). • Az egészségügyi piac kevésbé recesszió-érzékeny a szükséglet jellege miatt, és ez igaz a hozzá kapcsolt turisztikai szolgáltatásokra is.

8. A gyógyturizmus átértékelődése • A gyógyturizmus tradicionálisan: • „az igazi” eü-n kívüli területek (balneológia, fogászat, esztétikai sebészet stb.), • főleg magánfinanszírozás terhére, • az orvosi szolgáltatások főleg magánszolgáltatóknál (fogászat, lombik bébi, stb.). • A változások: • lopakodó megjelenés a közszolgáltatóknál (főleg határmentén), • a medikális szolgáltatások súlyának növekedésével együtt nő a közszolgáltatók szerepe, • Az EU direktíva: a közfinanszírozott beteg is a gyógyturizmus alanya lehet.

9. A gyógyturizmus piac fejlődési irányai Ma általában ott fejlődik a piac, ahol: • a szolgáltatás terhét az egyén (is) viseli • üzleti típusú az egészségbiztosítás modellje (USA) • A szolgáltatás jellemző módon nem része a csomagnak (fogászat, gyógyfürdő, szanatórium stb.). • Időtényező miatt megy máshova (várólista). • Más technika érhető el vagy, más a szabályozás • otthon nem elérhető magas színvonalú ellátás, • más típusú, szemléletű gyógyítás (a gyógytényezőtől az ayurvédáig), • más szabályozás (pl. szigorú olasz lombikbébi program). • Komplex élménykeresés: üdülés és rehabilitációs kezelések összekötése.

10. A megújított egészség-turizmus területei • Attraktív, de gyógyászati szolgáltatásokat is tartalmazó, rekreációs és egészségmegőrző célú „egészség-turizmus” (medical wellness) fejlesztése, • az egészség-turizmushoz kapcsolt állapotfelmérés célú egészségügyi szolgáltatások társítása (akár közvetlen térítéssel, akár piac-generáló szándékkal), • a természeti gyógy-tényezők minél több egészségügyi és turisztikai hozzáadott értékkel való értékesítése, • a krónikus/rehabilitációs kapacitás piaci alapú hasznosítása, • a minőségi (high-tech bázisú) egészségügyi szolgáltatások komprehenzív csomagban történő értékesítése: • az adott betegség egész egészségügyi folyamatának komplex managelése, • a kapcsolódó turisztikai szolgáltatások beépítése. Turisztikaiszolgáltatások Medikális szolgáltatások

11. Teendők • A gyógy/egészségturizmust általában a magyar gazdaság, a fejlesztéspolitika és az ország-image központi prioritásává kell tenni, • a fejlesztésekhez: a stratégia felülvizsgálata, ezen belül a prioritások meghatározása és a fejlesztések koncentrálása érdekében a gyógytérségek kijelölése, • az UMFT forrásfelhasználásában a fenti prioritások érvényesítése, • a terület fejlesztéséhez központi marketinget kell biztosítani, • nemzetközi szinten is értelmezhető minőségbiztosítási és akkreditációs rendszer kialakítása, amely piacra segíti a minőségi szolgáltatásokat és kiszűri a nem megfelelő szakmaiságú vállalkozásokat.

12. Marketing I. • Általában az egészséget kell a fő kommunikációs iránnyá tenni, Magyarország ország-képéhez azt kell asszociáltatni, hogy a térség egészségügyi központja(beleértve a szoláltatásokat, K+F irányokat, háttéripar és egészségipar fejlesztését is). • Az MT ZRt koordinálásában – források hozzárendelésével együtt – el kell készíteni és meg kell valósítani a marketing stratégiát. • A marketing stratégiához be kell azonosítani a célcsoportokat, és az eltérő célcsoportok szerint rész-stratégiákat kell kidolgozni.

13. Marketing II. • Fő pozicionálási csoportok: • A biztosítással nem lefedett minőségi szolgáltatások „nyugat” felé: fogászat, esztétikai sebészet („azonos minőség, olcsóbb ár, sok szeretet és odafigyelés” elve); • Hiánypótló minőségi szolgáltatások a várólistás területeken (csípőprotézis, szemlencseműtét stb.); • Minőségi high-tech (hiánypótló) szolgáltatások keleti célcsoport felé (Ukrajna, Oroszország stb.); • A hagyományos gyógyvízre alapozott, illetve turisztikai szolgáltatásokhoz kapcsolt szolgáltatások a külpiacok felé, • A „tégy az egészségedért, Rajtad is múlik” elv a belföldi egészség-turizmus fellendítéséért.

14. Marketing III. • Fontos szerepet kell kapnia az állami-diplomáciai szervezeteknek, testületeknek: • A szakdiplomácia eszközeivel államközi megállapodásokra kell törekedni; • A külképviseleteket (nagykövetségek, kereskedelmi képviseletek, ITD, Hungary, MT ZRt külképviseletei) aktívan kell használni ezen a területen. • A több ezer Magyarországon végzett orvost is be kell vonni, a magyar egészségügy utazó nagykövetként kell őket kezelni. (érdekeltségi elemek?) • Szakmai környezetbe ágyazott ágazat-specifikus megoldások, (pl. publikációk, kutatások támogatása, továbbképzési rendszer).

15. Lehetséges területek • A „hagyományos” területek (gyógyvíz, fogászat), • ízület-sebészet, • általában implantológia, • IVF, • kardiológia, (egész spektrum a rehabig) • daganat-diagnosztika terápia, • komplex szűrés, • általános szolgáltatások határmenti együttműködésben.

16. Ami az új EU direktívával változik I. • A direktíva célja:A beteg választása alapján igénybe vett, határon átnyúló szolgáltatások igénybevehetőségének és elszámolásának szabályozása. • A direktíva statusa: A Bizottság által elkészített dokumentumot az EU Parlament első olvasatban elfogadta, de számos módosítást fűzött hozzá. • Döntés az év második felében várható az együttdöntési eljárásnak megfelelően. • Valójában a szabályozás szintje és koherenciája változik, az eddigi precedens (bírósági döntés) alapú rendszer direktívában lesz szabályozva, amihez uniós és tagállami jogszabály kiegészítések társulnak.

17. Ami az új EU direktívával változik II. • Alapelv: • A járóbeteg-ellátásban a beteg előzetes engedély nélkül veheti igénybe külföldön a szolgáltatást, • a fekvőbeteg-ellátás: az országok nem sürgős esetben előzetes engedélyezéshez köthetik a határon túli ellátást. • Az engedélyezés keretszabálya: • Az ellátás engedélyhez köthető finanszírozási és fenntarthatósági okok miatt is. • A „fekvő eset” = engedélyköteles eset. A gumiszabály: • a beteg legalább egy éjszakát bent fekszik, • vagy az ellátáshoz nagyon speciális és költséges orvosi infrastruktúrára, berendezésre van szükség, • vagy olyan ellátásról van szó, amely a beteg vagy a lakosság számára kiemelt kockázattal jár.

18. Ami az új EU direktívával változik III. • Finanszírozás: • csak olyan ellátást lehet visszatéríteni, amit a beteg társadalombiztosítási rendszere otthon finanszírozott volna, kivéve a ritka betegségben szenvedőket, akik visszatérítésben részesülnek akkor is ha a biztosítás helye szerinti tagállam jogszabályai nem rendelkeznek az adott betegségről; • Főszabály: a beteg előfinanszírozza a szolgáltatást, a biztosítója utólag visszatérít, de előzetes engedély alapján igénybevett ellátás esetén az országoknak törekedniük kell a közvetlen elszámolás megvalósítására; • A visszatérítés alapja az olcsóbbik ár, de a kapcsolódó költségek kifizetése megengedhető; • Két éven belül megvalósíthatósági tanulmány kell egy elszámoló házról.

19. Ami az új EU direktívával (nem) változik IV. • Az Európai Tanács 1408/71/EGK rendelete ettől még érvényben marad: • a sürgősségi ellátás az E111 nyomtatvány/EU egészségügyi kártya alapján vehető igénybe a fogadó ország szabályai szerinti eljárásrendben, • a hiánypótló (ésszerű időn belül nem nyújtható) ellátások esetében az E 112-es nyomtatvánnyal engedélyezik a külföldön történő ellátást, és a teljes költséget a küldő ország biztosítója fizeti. • A beteg adott esetben választhat, hogy a direktíva alapján, vagy az E112 segítségével akarja igénybe-venni a külföldi ellátást (finanszírozási különbség!).

20. Ami az új EU direktívával változik V. Hatások • A közfinanszírozott ellátások egyre inkább a gyógyturizmus érdeklődési körébe kerülnek. • A közfinanszírozott betegek választása felértékelődik (nem szabályok, hanem választásuk szerint veszik igénybe az ellátást: egyént célzó marketing technikák). • Az új szabályozás alapvetően az alacsony költségű ellátásokat érinti, így a hatás inkább határmenti. • Ugyanakkor: szellemet engedhet ki a palackból, és alapvető változásokat indukálhat.

21. Összegzés • A magyar egészségügy csak több lábon állással finanszírozható. • Az egyik kitörési pont a külső forrás bevonásra a gyógyturizmus. • Szinergista hatás lehet az egészségügyi ágazat és a turizmus között. • A startpozíciónk (a hagyományaink) jók, de a piac most osztódik újra, és az utolsó pillanatban vagyunk.

22. Köszönöm a figyelmet www.eski.hu