A szociális gazdaság és a nonprofit szektor

1. A szociális gazdaság és a nonprofit szektor Dr. Frey Mária Szociálpolitikai és Munkaügy Intézet

2. Az előadás témái • A szociális gazdaság fogalma, létrejöttének okai • Tevékenységek • Foglalkoztatási szerep • A szociális vállalkozások előnyei a piaci és közszférával szemben • Mennyiben vannak jelen a szociális gazdaság szervezetei a magyar munkaerőpiacon? • Hogyan tipizálható a tevékenységük? • A szociális gazdaság megerősítésének feladatai

3. Szociális gazdaság: szűkebb és tágabb értelmezés Tágabb értelmezésben: „szolidáris gazdaság” Az erőforrások hasznosításának új módszere • Válasz a XXI. sz. kihívásaira (társadalmi és környezeti) Miben gyökereznek ezek a kihívások? • A gazdasági növekedésért vívott versenyben

4. Szociális gazdaság – szűkebb értelmezésben A szociális gazdaság olyan szociális-közösségi vállalkozásokból áll, amelyek helyi szinten összekapcsolják a kielégítetlen szükségleteket a kihasználatlan munkaerővel, mégpedig úgy, hogy: • köztes helyet foglalnak el az állam és a piac között • gazdasági és szociális küldetést egyaránt teljesítenek • közérdeket szolgálnak • céljuk nem a profit felosztása, hanem újrahasznosítása, szociális küldetésüknek alárendelten

5. A hagyományos nonprofit szervezetekkel szemben a szociális gazdaság szervezetei: • magatartását a vállalkozó jelleg dominálja • kifejezetten ambicionálják a munkahelyteremtést, főleg a hátrányos helyzetűek számára – foglalkoztatási elem nélkül nincs szociális vállalkozás! • autonómabbak: a fogyasztók sokszínűségére alapozva jutnak olyan forrásokhoz, amelyek biztosítják önfenntartóvá válásukat • olyan tulajdonosi struktúrával rendelkeznek, amely képes garantálni az összes érdekelt bevonását és az önigazgatást

6. a településekre fókuszálnak, együttműködnek a helyi közösséggel a szükségletek meghatározásában és kielégítésében • új szolgáltatások és innovatív termékek létrehozására koncentrálnak • bár nem osztják szét profitjukat, nem a profitkorlát lesz mindörökké a megkülönbözető jegyük; sokkal inkább: a szociális küldetés teljesítése, az alapítók megfelelő képviselete, a demokratikus kontroll és ellenőrzés

7. A szociális gazdaság létrejöttének okai • A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet • Ezeknek az igényeknek az „olcsó” kielégíthetősége • A nagy munkanélküliség, és a formális gazdaság képtelensége arra, hogy ennek felszívására kellő számú munkahelyet teremtsen • Új esélyt adni a hátrányos adottságokkal rendelkező kistérségeknek és aprófalvaknak

8. Tevékenységek: hiányzó szolgáltatások, innovatív termékek • Személyi/szociális szolgáltatások (otthoni segítés, gyermekfelügyelet, idősgondozás, laikus betegápolás, felzárkóztatás, háztartási-házkörüli munkák, stb.) • Új info-kommunikációs technológiák alkalmazásához kapcs. szolgáltatások (távmunka-szervezés, komplex internetes információnyújtás, weboldalak fejlesztése, stb.) • Környezetvédelemmel kapcsolatos szolgáltatások (természeti környezet védelme, településüzemeltetés, újrahasznosítható anyagok gyűjtése és hulladék-kezelés, stb.) • Kulturális/szabadidős/közösségépítő tevékenység (helyi turizmus, hagyományőrzés, kult. programok, sportrendezvények szervezése, stb.)

9. Termelés: biogazdálkodás, erdőgazdálkodás, megújuló energiaforrások kiaknázása, hulladék-újrahasznosítás, tranzitfoglalkoztatás, stb. Ezeknek a termékeknek/szolgáltatásoknak a fejlesztése azért ígéretes, mert: • jobb életfeltételeket kínálnak a helyi lakosságnak, • ösztönzik és bővítik a foglalkoztatási lehetőségeket olyan, fogyasztó-közeli, helyhez és időhöz kötött tevékenységekben, amelyek nincsenek kitéve a nemzetközi konkurenciának

10. A nonprofit szektor, mint foglalkoztató EU: 9 millióan dolgoznak ebben a szektorban, ami a foglalkoztatottak 8%-a • Az EU összes munkanélküli létszámának 40%-a • Több, mint a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma • Egyharmada az EU-ban élő önfoglalkoztatóknak A szektor növekedése sokkal gyorsabb, mint a gazdaság egészéé, de nagy országonkénti különbségek A foglalkoztatottak 1-3%-a: Görögország, Portugália 4-8%: Olaszország, Svédország, Németország, Franciaország 13-14%: Dánia, Hollandia, Írország

11. Magyarország nonprofit szektorának foglalkoztatási kapacitása 1993: 50 ezer teljes munkaidős; 2005: 74 ezer • Teljes munkaidős létszámban: 148% lsz.növekedés 1993-2005 között • De: így is csak a foglalkoztatottak 2,1%-a • A nonprofit szektor igen kis létszámmal látja el feladatát: • 1993: 47 ezer szervezet, 50 ezer számított főállású alkalmazott (szfa) • 2003: 53 ezer szervezet, 63 ezer szfa • 2005: 57 ezer szervezet, 81,5 ezer szfa

12. Ráadásul:nagy, bár csökkenő területi különbségek • A fizetett alkalmazottak 2/3-a dolgozik a fővárosban és a megyeszékhelyeken működő szervezeteknél. • Községi szervezeteknél csak egytizedük található. • A szektor bevételében jelentősen nőtt az állami támogatások aránya. 2000-ben 28%, 2005-ben 40%. • 2003-ban 400 ezer önkéntes segítő (16 ezer főállású alk.) • 2005-ben 370 ezer önkéntes segítő ( 36 ezer főállású alk.)

13. Ehhez képest a szociális gazdaság szereplői: • 17,1 ezer főt foglalkoztattak átlagosan 2005-ben • a szervezetek csupán 7%-a nem rendelkezik alkalmazottal • 11%-uk egy főt foglalkoztat, de 70%-uk több, mint 10 főt • bevételi forrásaik között a pályázati bevételek dominálnak (52%)

14. A szociális gazdaság előnyei a piaci szektorral és a közszférával szemben • Az érintettek részvételére épülő döntéshozatali struktúra és demokratikus vezetés ami nemcsak a bizalmi viszonyt alapozza meg, hanem a szervezet küldetésével való azonosulást is • A többes tulajdonosi struktúra ami a fogyasztók, alkalmazottak és gyakran a helyi önkormányzat részvételét garantálja a szervezet irányításában • Önkéntes munkások jelenléte • Szoros kapcsolat a helyi önkormányzattal, mind a szükségletek beazonosításában, mind a források rendelkezésre bocsátásában.

15. Együttműködés a nonprofit szervezetekközött ellensúlyozandó a kis méretstruktúrából adódó hátrányokat • Elkötelezettség az innováció és a kísérletezés mellett mind a szolgáltatások választékát, mind azok nyújtásának módját illetően. Ezeknek az előnyöknek a kihasználásával a szociális gazdaság szervezetei képesek arra, hogy: • zéró profit mellett is nyújtsanak szolgáltatásokat, • serkentsék a lakossági igények fizetőképes keresletté válását • felszínre hozzák és formalizálják a rejtett szükségletek egy részét.

16. Mennyiben vannak jelen a hazai nonprofit szektorban az ilyen speciális projektek kivitelezésére alkalmas szervezetek? • Egyre inkább! • Ebben: meghatározó szerepet játszottak és játszanak: • OFA, JSZA, Autonómia, Nonprofit Vállalkozásokért a Népjóléti Szférában • Önkormányzatok (közcélú munka miatt) • Nemzetközi alapok (Phare, Sapard, HEFOP, ROP, EQUAL, stb.)

17. Hogyan tipizálhatók? • Tranzit-foglalkoztatási projektek (híd szerep! nem igény az önfenntartás) • Termelőiskola • Foglalkoztatási társaságok • Védett (nincs lehetőség az önfenntartásra) • Célszervezetek • Szociális vállalkozások (hosszabb távon önfenntartás) • Szociál-ökonómiai üzemek • Termelő-szolgáltató üzemek

18. A szociális gazdaság megerősítésének feladatai Szervezetfejlesztés • A jogszabályi háttér alakítása • Ahhoz, hogy a nonprofit gazdasági társaságként működő közösségi vállalkozásoknak megérje foglalkoztatni, engedélyezni kell, hogy e tevékenységeket ne csak kiegészítő jelleggel végezhessék. Ehhez: szükség van a Gt. és a közhasznú szervezetekről szóló törvény módosítására. • A szervezetek infrastrukturális hátterének fejlesztése (munkahelyteremtő beruházás a termelő-funkció kiépítéséhez nélkülözhetetlen) A szervezetek közötti kapcsolatok, a hálózat építése

19. Külső szakmai segítői háttér biztosítása • Külső szakmai segítők bevonása • Regionális módszertani központok és ötletbankok kialakítása • Multinacionális vállalkozások CSR (társadalmi felelősségvállalás) tevékenységének államilag elismert formája legyen a közösségi vállalkozásoktól való vásárlás • Finanszírozás: több lábon állás! • A szociális gazdaság fő finanszírozója a piac – ösztönzése indirekt fogyasztási támogatásokkal (szolgáltatási csekk és utalvány) • Értékesítési hálózatok és közös marketing • Normatív támogatások (önkormányzatok feladatátadása, más közfeladat ellátásában való részvétel • Pályázati vissza nem térítendő támogatásokra (a fenntarthatóság és a csökkenő támogatások elvét követve) • Speciális pénzintézet (hitel- és garanciaszervezet) létrehozása

20. Támogatási típusok összefoglalása • Direkt támogatások: • Flt-ben rögzített eszközök • Normatív támogatások • Instrastruktúra-fejlesztés • Indirekt támogatások: fogyasztói támogatások (szolgáltatási csekk és utalvány) • Kiegészítő szolgáltatások támogatása: • Szervezetek részére: humán menedzsment megerősítése • Foglalkoztatottaknak: képzés, mentorálás, munkaerő-piaci szolg. • Regionális tanácsadás: szervezetfejlesztés, marketing, monitoring, ötletbörze

21. Köszönöm a figyelmet!