DUNA STRATÉGIA

1. DUNA STRATÉGIA .

2. EU regionális szemlélete • A tanács politikai szándékokat is követ amikor regionális irányban gondolkodik, azaz projektek keretében kooperációkra és együttműködésre kényszeríti a tagokat • A regionális projektekben a donor országok is részesedhetnek a forrásokból • Regionális stratégiák középpontjában konszenzuson alapuló zászlóshajó projektek állnak

3. EU regionális projektek – mintaprojekt • A Balti tengeri régió stratégiáját 2008 júniusban fogadta el az Európai Bizottság. • A stratégia jobb koordinációt és a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb felhasználását várja el a részvevőktől • Az együttműködés szerteágazó és sok területet érint de a fő témák a Balti-tenger romló állapota, a hiányos közlekedési hálózat, a kereskedelmi akadályok és az energiaellátás problémái. • Az együttműködés egy 80 főprojektből álló részletes akcióterv. A programok 15 prioritási területbe tagozódnak, melyek mindegyikéért egy-egy „vezető” ország vagy épp nem kormányzati szervezet felel. • A Balti Stratégia a svéd elnökségének egyik prioritása volt

4. A Duna Stratégia – mint regionális projekt • Osztrák-román kezdeményezéssel indult Magyarország később csatlakozik • Első alkalommal egy nem EU tag is részt vesz –Szerbia • A stratégia három alappillére már az induláskor meghatározásra került (Baroso beszéd): • Közlekedés - connectivity • Környezet védelme – environment • Gazdasági fellendülés – economical development

5. A DS csapdája • Az összes partner Magyarországgal szembeni elvárása: • A Duna hajózhatóvá tétele • Kiegyezés a környezetvédőinkkel • Hozzáállásunk, kooperációs készségünk meg fogja határozni: • Imázsunkat az EU-ban • Súlyunkat a projektben • Prioritási projektjeink elfogadtatását • Ránk allokálható források mértékét • Szlovákiával való viszonyunk alakulását • Mostani döntéseinkkel a jövőben Kárpát medencében élő generációk életkörülményeit határozzuk meg

6. A DS komplex ügy • A 80-90-es években a Duna kérdése -Bős Nagymaros - csak a környezet és a közlekedés konfliktusát jelentette • A helyzet mára gyökeresen megváltozott • Az egyidőben és egyszerre vizsgálandó kérdések és összefüggések • Környezet • Közlekedés • Mezőgazdaság • Időjárás hatásai • Vizgazdálkodás

7. A DS és a klimaváltozás • Az IPCC ajánlására az EU által vezetett ENSEMBLES projekt legvalószínűbb klíma modelljei az évszázad közepére a Kárpát medencében nyári csapadékcsökkenést és a szélsőségesen magas hőmérsékletű napok számának növekedését valószínűsítik. • Az éghajlatváltozás egyik fontos következménye lehet, hogy kritikus időszakokban kevesebb víz ez a mezőgazdasági vízhasználat kielégítését nehezíti, de helyenként az ivóvízkészletek is veszélybe kerülhetnek. • A télvégi, tavaszi árvizek hamarabb, és az intenzívebb olvadás miatt növekvő csúcsokkal érkezhetnek. • A 2002. augusztusi árvíz tetőzése meghaladta az addigi legnagyobb jégmentes vízállást. Ekkor 848 cm-es tetőző vízállásnál 8240 m3/sec, míg 2006. április 4-én, 860 cm-es tetőző vízállásnál, 8520 m3/sec vízmennyiség haladt át a Budapesten

8. A DS és a mezőgazdaság • 2050-re a népesség harmadával növekszik és a mezőgazdasági termékek iránti igény 70%-al nő, a hús iránti igény a jelenlegi duplája lesz • A mezőgazdasági termékek felértékelődése hamarabb elkezdődik • A mezőgazdasági termelés vízigénye növekszik, miközben a magasabb hőmérséklet és a csökkent nyári csapadékmennyiség káros hatással lesz a mezőgazdaság termelékenységére • A hatások mérséklésének lehetősége adott egy megfelelő víztározó-és öntözőrendszer kialakításával.

9. A DS és a vízgazdálkodás • Jövőkép: kritikus időszakokban kevesebb a víz és az ökológiai vízigény a mezőgazdasági vízhasználat kielégítését nehezíti, de helyenként az ivóvízkészletek is veszélybe kerülhetnek. • Az országba kevesebb víz folyik be mint ki • A vízgazdálkodás nem képzelhető el a vízszint szabályzása nélkül, indokok: • Gátak hiányában a meder, ill. vízszint mélyül • Kotrás nem segít, hanem ront a helyzeten • Csökkenő talajvíz-szintek negatív hatással lesznek a mezőgazdaságra és a környezetre • Az árvízi és nyári vízszint különbségének növekedése, az árvízvizek rövid lefolyásúak de intenzívebbek • A Duna szabályozása a szlovák-magyar szakaszon csak a szlovákokkal egyetértésben végezhető el

10. A DS makro-ökonómiai hatásai • A Duna Stratégia magában hordozza a gazdasági fellendülés és az ezzel összefüggő munkahelyteremtés lehetőségét • A meghatározandó magyar zászlóshajó projektek ágazati hatásai előreláthatóak és mérhetőek lesznek • Példaképpen – ha 2% GDP növekedést feltételezünk, ez felosztható: • Mezőgazdaság 1-2% • Megújuló erőforrások (Vizi energia) 0.5-0.6% • Turisztika 0.3-0.4% • Logisztika 0.2-0.3% (Az adatok tájékozató jellegűek és pontosításra szorulnak) • Az Európai Duna Stratégiánk az EU költségvetési támogatásának hatásfokát fogja befolyásolni • Nagy hiba volna a forrásokat sok kis jelentőségű projektekre szétosztani,ez csak a társadalomi elégedettség hamis látszatát erősítené

11. A DS – mi történt eddig • A tagországok megjelentették első álláspont jelentéseiket • A német, román, osztrák álláspont előtérbe helyezi a hajózhatóság kérdését • A környezetvédelem a többi anyagban elsősorban a szállításnak a vizi útra történő terelésében jelenik meg • A magyar anyag „sokat markol és semmit mond” jellegű és a környezetet igyekszik hangsúlyozni • Az eddig elkészített egyetlen szakmai háttéranyag (VITUKI) esetében a megrendelő –kormány- csak a mederkotrás opcióját engedte meg vizsgálni

12. A DS magyar álláspont - célok