A szociális készségek fejlesztése gyermekkorban

1. A szociális készségek fejlesztése gyermekkorban

2. A szociális kompetencia fogalma A társas viselkedés komplex pszichikus feltételrendszere, amely kognitív, szociálisés emocionális részrendszerekre tagolható. A társas viselkedést szervező, a cél eléréséhez szükséges elemeket aktiváló, módosuló rendszer. A rendszer összetevői a motívumok, valamint a képességek, készségek, ismeretek, szokások és minták.

3. Hazai kutatási eredmények • óvodások: megküzdési stratégiák, minták (agresszivitás, proszocialitás), szociális készségek (Zsolnai, 2007), • kisiskolások: szociális készségek(Zsolnai és Józsa, 2002; Józsa és Zsolnai, 2005) • serdülők: szociális készségek és képességek, személyiségvonások (Zsolnai, 1999; Kasik, 2007) • a vizsgálatok alapján alig van, illetve nincs spontán fejlődés → tudatos fejlesztés szükségessége

4. Hazai kutatási eredmények (DIFER) • minta: 20000 első osztályos gyermek, 150 fős (4–8 éves) rétegzett mintavétel a fejlődési folyamatok feltárására • vizsgált alapkészségek: • DIFER (Nagy, Józsa, Vidákovich és Fazekasné, 2004) • írásmozgás-koordináció • relációszókincs • elemi számolás • tapasztalati következtetés • tapasztalati összefüggés-megértés • szocialitás

5. Szocialitás • kapcsolatfelvétel(udvarias, segítő, együttműködő, ügyetlen, zavaró, erőszakos) • társas viszonyulás (csoportos együttlét, együttes cselekvés, együttműködés) • feladatvállalás(mások által kért tevékenység elvégzésének vállalása) • feladattartás (a vállalt és elvárt feladat elvégzése) • erkölcsi érzék (a szociális aktivitás pozitív/negatív értékének megítélése)

6. ábra. A szocialitás országos átlagának fejlődése • Forrás: Nagy József (2002, szerk.): Az alapkészségek • fejlődése 4-8 éves életkorban. OKÉV, KÁOKSZI, Bp., 86.o.

7. Szociáliskészség-fejlesztés • Az egyes szociáliskészség-fejlesztő programok óvodai és iskolai bevezetése előtt sokféle szempontot kell mérlegelni: • A csoport nagysága és stabilitása. A létszám ugyanis befolyásolja, hogy milyen és mennyi szociális élmény éri a gyereket. • Fluktuáció a csoportban. Ez károsan hat a szorosabb kapcsolatok, barátságok kialakulására. • A szociális készségének fejlettségét is meg kell állapítani egy program bevezetése előtt.

8. A leggyakrabban használt szociáliskészség-fejlesztő technikák: • modellnyújtás, • problémamegoldás, • megerősítés, • szerepjáték, • történetek megbeszélése.

9. A tanítás során a modellnyújtás - a kívánt viselkedés bemutatása - nagyon hatékony, mivel általa a megkívánt magatartás minden mozzanata jól illusztrálható..

10. A problémamegoldás módszerét akkor tudja alkalmazni a pedagógus, ha konfliktus, vita keletkezik csoportjában. A konfliktusok megoldásának menete két lépésben történik: a probléma azonosítása, a megfelelő megoldás keresése.

11. A megerősítésnek, pl. jutalmazás, dicséret nagy szerepe van a viselkedés befolyásolásában. A materiális és a szociális jutalmazás, ill. büntetés közül a szociális megerősítés a leghatékonyabb. Kérdéses azonban, hogy mennyire tartós a megerősítésnek a hatása.

12. A szerepjáték:A játékszituáció megbeszélése és a szerepek kiosztása után minden szereplőnek arra kell törekednie, hogy minél életszerűbb legyen a játéka. Miután a gyerekek egy helyzetet eljátszottak, szerepcsere történik, s így mindenki lehetőséget kap arra, hogy beleélje magát a másik helyzetébe.

13. Mesék,történetek megbeszélésekor olyan szituációkat ismernek meg a gyerekek, amelyekben az elsajátítandó készségek szerepelnek. Az ezt követő megbeszélés pedig lehetőséget ad a hallottak értelmezésére, elemzésére.

14. A felsorolt technikák egyedüli alkalmazása elég ritka a különböző szociáliskészség-fejlesztő programokban. Együttes alkalmazásuk jóval hatékonyabb, így a szociális készségek fejlesztése során különböző módon variálják őket.

15. Óvoda: szabad foglalkozás, spontán játék; csoportos együttlét, Iskola: kötött foglalkozások, spontán játék lehetősége kevés, az örömmel végzett együtt cselekvések szinte teljesen megszűnnek, A fejlesztés lehetőségei az óvodában és az iskolában

16. Óvoda együtt-cselekvés, együttműködéses játékok, mese szerepe. Iskola az együttműködés alig használatos, a kooperatív csoportos tanulás nem gyakori.

17. szociáliskészség-fejlesztő programok Magyarországon: • Csendes Éva (1997): Életvezetési ismeretek és készségek óvodai és I-IV. osztályos program, • Konta Ildikó és Zsolnai Anikó (2002): program kisiskolás korú gyerekek számára, • Sütőné Kocza Ágnes (2005): serdülő korú gyerekek fejlesztésére szolgáló program. • Zsolnai Anikó (2006): a szocialitás fejlesztése 4-8 éves korban.

18. A szociális készségek fejlesztése kisiskolás korban 1998/99-es tanévben indult kétéves program másodikos tanulók számára minta: kísérleti cs.:42 fő, kontroll cs.: 51 fő a fejlesztésbe bevont készségcsoportok: személyközi, önmaga, feladatvégzés, környezeti viselkedést működtető sz. készségek köre

19. Eredmények: a kísérletben részt vett gyerekek vizsgált szociális készségeiben átlagosan 52% fejlődés mutatható ki. • A fejlődés mértéke nem függött a nemtől és a tanulmányi előmeneteltől. • A kontroll csoportba tartozó gyerekeknél 5% spontán fejlődés mutatható ki.

20. Foglalkozástervek • Kommunikációt fejlesztő játékok Irodalom – középső-nagycsoport • A foglalkozás anyaga: • Versismétlés / meseismétlés • A foglalkozás feladata: • Verbális emlékezet, képzelet fejlesztése • Kreatív mozgások – kézmozdulatok, mimika kialakítása, gyakorlása • A foglalkozás eszközei: • tölcsér, jegyek, varázsköpeny

21. 1. Kezdeményezés • Óvónő, mint kikiáltó, tölcsérrel a kezében. • Halló, halló, figyelem! • Kezdődik varázslatos pantomim színházam! • Gyertek csak, gyertek! • A belépőjegyek nálam kaphatók! • Fantasztikus lehetőség! Itt minden néző szereplő lehet! Kezdődik az előadás!”

22. 2. A mese / vers bemutatása • 2-3 vers vagy 1-2 verses mese néma játékkal történő bemutatása. • Próbáljátok kitalálni, melyik verset, mesét játszottam el nektek! • 3. Visszavezetés a játékba • Most szerepcsere következik! • Aki átveszi szerepemet, annak a varázsköpenyem is átadom!

23. Pedagógusok szerepe a szociális készségek fejlesztésében: • Empátia: az emberi kapcsolatokban megnyilvánuló beleérző képesség, amely a másik fél érzéseinek a megértése és a lehető legpontosabb visszajelzése. Ez utóbbi azt jelenti, hogy nemcsak passzívan figyelünk a másikra, hanem megértjük azt, hogy hogyan érez, hogyan látja a világot.

24. kongruencia: az ön azonosság, amelyben az önelfogadás és az értékeinkben való bizonyosság fejeződik ki. Az a pedagógus hiteles, akinek a verbális és nem-verbális kommunikációja összhangban van. • kommunikáció: A kommunikációs ügyesség azt jelenti, hogy a „pedagógus a kommunikációs modell mindkét szerepében (üzenő, befogadó) hatékony tud lenni”

25. helyzetfelismerés és a konstruktív helyzetalakítás képessége: A pedagógusnak gazdag viselkedésrepertoárra van szüksége, a megfelelő kiválasztásának és alkalmazásának pedig a gyors helyzetfelismerésa feltétele. A tanárnak mindig át kell látnia a helyzetet, a lehetséges választási módokat és ezek következményeit.

26. együttműködés képessége: Ennek fontos összetevője a mások véleményének az elfogadása, a kompromisszumra való hajlandóság. • pedagógiai helyzetek, jelenségek elemzésének képessége: Ennek a képességnek a megléte feltétlenül szükséges a kellő korrekciók megtételéhez, valamint a pedagógus önfejlődéséhez.