Nemzetközi migráció

1. Nemzetközi migráció Lévai Imre 2011

2. Kötelező irodalom Kötelező: Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. HVGORAC, Budapest, 2007. 511-529., 578-580. Lévai I.: Nemzetközi migráció és világgazdasági ciklus. Társadalomkutatás, 1993. 4. sz. 46-60. Lévai I.: Zavaros vizekről biztos kikötőbe. Társadalmi Szemle, 1993. 8-9. sz. 129-136. Rédei Mária: Mozgásban a világ. A nemzetközi migráció földrajza. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2007. Sik E. (szerk.): A migráció szociológiája. SzCsM, Budapest, 2001. 9-103. Tamás P. – Inotai A. (szerk.): Új exodus. MTA TKKK – VKI, Budapest, 1993.

3. Ajánlott irodalom Ajánlott: Lévai I.: Az Északi együttműködés az Európai Unió migrációs rendszerében. MTA PTI, Budapest, 2000. • Lévai I.: Diákok és céhlegények vándorlása Európában. Társadalomkutatás, 2000. 3-4. sz. 211-222. (Letölthető: http://www.akademiai.com/content/?k=l%c3%a9vai+imre) Lukács É. – Király M. (szerk.): Migráció és az Európai Unió. SzCsM, Budapest, 2001. L. Rédei M.: A tanulmányi célú mozgás. REG-INFO Kft., Budapest, 2009. Sik E. – Tóth J. (szerk.): Migráció és politika. MTA PTI, Budapest, 1997. Tóth P. P. – Illés S. (szerk.): Migráció. Tanulmánygyűjtemény. II. KSH NTI, Budapest, 1999.

4. Alapfogalmak • Migráció • Emigráció • Immigráció • Remigráció (Turizmus: jogilag és munkaerő-piaci szempontból más!)

5. Ch. Tilly típusai • Telepes (colonist) • Kényszer (coerced) • Körkörös (circular) • Lánc (chain) • Karrier (career) Társadalmi hálózatban elfoglalt hely szerint: • Átmeneti áttelepülés (mobilitás) • Végleges áttelepülés

6. D. Meissner bevándorló típusai • Jogilag befogadott személyek: - bevándorlók (immigrants) és - nem-bevándorlók (non-immigrants: students, research fellows, experts, managers, technicians, etc.) • Szerződéses munkavállalók (contract labour) • Illegális bevándorlók (illegal immigrants) • Menedékjogot keresők (asylum seekers) • Menekültek (refugees) Jogi és munkaerő-piaci státusz szerint

7. Genfi Konvenció • 1951 (Genf): aláírt, 1954: hatályba lépett “A menekültek helyzetére vonatkozó Egyezmény” • 1967 január (New York) – október: “A menekültek helyzetére vonatkozó Jegyzőkönyv” “faji, vallási okok, nemzeti hovatartozás, meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozás, politikai nézetek miatti üldözéstől való megalapozott félelem”

8. A. Richmond általánosítása Gazdasági, politikai, környezeti, társadalmi és pszichológiai (strukturáló: előmozdító vagy korlátozó) hatások (52 =25) figyelembevételével “önkéntes” és “kényszer” migráció helyett: - proaktív (szakértők, vállalkozók, nyugdíjasok, szerződéses munkavállalók, kémek, stb.) és - reaktív (konvenciós + természeti vagy társadalmi katasztrófa) kontinuuma

10. E. G. Ravenstein (1834-1913) • 1876: Census of he British Isles, 1871. Birth Place and Migration = The Geographical Magazine. • 1885-1889: The Laws of Migration = Journal of the Royal Statistical Society. “Növekszik-e a migráció? Úgy hiszem! … A migráció életet és haladást jelent, a mozdulatlan népesség stagnálást.”(1889)

11. A migráció „törvényszerűségei” • Migránsok többsége rövid távolságon vándorol • Migráció nagy üzleti központok felé irányul • Minden migrációs áramlás ellenirányú áramlást indukál • Minkét irányú áramlás hasonló jellegű • Nagy távolságú migráció a legnagyobb üzleti központok felé irányul • Városi népesség kevésbé hajlandó vándorolni, mint a falusi népesség • Férfiak inkább nagyobb távolságú migrációra hajlandóak, mint a nők

12. Taszítás és vonzás E. Lee általánosítása

13. A neoklasszikus J.Harris-M.Todaro modell

14. Szimbólumok • wr= bérráta (munka határtermelékenysége) a vidéki agrárszektorban • le= állások (foglalkoztatott munkások) száma a városi szektorban • lus= álláskeresők (foglalkoztatott és munkanélküli munkások) száma a városi szektorban • wu= bérráta a városi szektorban

15. A világvándorlás története I. N. Federici általánosítása: “Az emberek migrációja magával az emberiséggel egyidős.” • Történelem előtti vadászok, gyűjtögetők • Modern kor előtti hódítások, kalandozások

16. A világvándorlás története II.H. Fairchild tipológiája:

17. A világvándorlás története III. L. Potts általánosítása

18. A világvándorlás története IV. A. Portes – J. Böröcz periódusai • Kényszermunka-migráció XVI-XVIII. sz. (rabszolga-kereskedelem) • Munkaerő-toborzás XIX-XX. sz. (vendégmunka-rendszer) - Spontán munkaerő-áramlás XX. sz.-tól

19. A világvándorlás története V. A. Zolberg periódusai • Merkantilizmus – rabszolga-kereskedelem • Ipari forradalom – szabad migráció • Közlekedés fejlődése – tömeges migráció • Hidegháború vége – új migrációs nyomás

20. Új migrációs elméletek • A migráció új közgazdaságtana • A duális munkaerőpiac elmélete • Hálózatelmélet • Intézményelmélet • Kumulált okság • Világrendszer-elemzés – a nemzetközi migrációs rendszer elmélete Közös: szakítanak a neoklasszikus egyéni költség-haszon elemzéssel, de át is fedik egymást

21. A migráció új közgazdaságtana • Migrációs döntéseket valójában nem egyének, hanem inkább közösségek (család, háztartás, stb.) hozzák • Relatív bérkülönbségek a migráció nem elégséges magyarázó tényezői • Kivándorlás vagy maradás előnyei, ill. hátrányai nem kölcsönösen megfeleltethetőek • Kormányzati politikák differenciált migrációs hatásokat válthatnak ki (Edward Taylor, Oded Stark)

22. A duális munkaerőpiac elmélete • A befogadó társadalmak munkaerő-keresletének szerkezete, nem a kibocsátó országok munkaerő-kínálata a döntő tényező • Inkább a munkaerő-toborzás, nem annyira a bérajánlat a meghatározó módszer • A munkaerőpiac strukturális megkettőződésével a bérszínvonal is megkettőződik • Kormányzati (adó-, foglalkoztatási) politikák hatástalanok lehetnek a migrációs döntésekre (Michael Piore, Randy Hodson, Robert Kaufman)

23. Hálózatelmélet • Kapcsolati (családi, rokoni, ismerősi) hálózatok a migráció fő mozgatói • Hálózati kapcsolatok terjedelme a beindított migráció korlátja • A hálózatok intézményesítik a migrációt, függetlenítik a kiinduló keresleti-kínálati állapottól • Kormányzati politikák hatástalanná válhatnak az intézményesült hálózatokkal szemben (Douglas Massey, Richard Mines, Manuel Castells, Alejandro Portes, Charles Tilly)

24. Intézményelmélet • Nemcsak informális kapcsolati hálózatok, hanem formális magán- és társadalmi intézmények is előmozdítják a migrációt • A kormányzati politikák komoly ellenállásra számíthatnak a kiépült migrációs intézményi rendszer részéről (Raymond Wiest, Thomas Straubhaar, Georges Tapinos)

25. Kumulált okság elmélete • A migráció előidézte komplex társadalmi, gazdasági, kulturális változások pozitív (öngerjesztő) visszacsatolásokat hoznak létre • Kormányzati politikák az öngerjesztő migrációs mechanizmusokat a megváltozott társadalmi, gazdasági, kulturális viszonyok között hagyományos eszközökkel nem képesek módosítani (Rafael Alarcón, Joshua Reichert)

26. Világrendszer-elemzés • A világrendszer komplex (nemlineáris dinamikus) rendszer, amelyben a tőke- és munkaerő-áramlást a ciklikus tőkefölhalmozás öngerjesztő mechanizmusa irányítja • A migráció okainak és következményeinek befolyásolására a kormányzati politikák csak a társadalmi, gazdasági, politikai, jogi és kulturális viszonyok világméretű összetettségét (komplexitását) figyelembe véve lehetnek képesek (Immanuel Wallerstein, Saskia Sassen, Aristide Zolberg, Stephen Castles, Böröcz József)

27. A migrációs rendszer elmélete • A nemzetközi migrációs (al)rendszereket alapvetően politikai és gazdasági kapcsolatok stabilizálják, a fizikai-földrajzi kapcsolódás másodlagos jelentőségű • A nemzetközi migrációs (al)rendszerek centrumai és perifériái átfedhetik egymást, integrált kontinuumot képezhetnek • A nemzetközi migrációs (al)rendszerek központi és peremvidéki területeinek helye és szerepe történetileg változó (Anthony Richmond, Robert Miles)

28. Globális migrációs áramlások

29. A nemzetközi migráció okai I. A. Zolberg igaztalan véleménye szerint: “Visszatekintve is meglehetősen furcsa, hogy a klasszikus migrációs elmélet egyáltalán nem vett tudomást a határokról és azok hatásairól. Ez a példátlan mulasztás az alapítóra háramlik. [...] Bármi is volt Ravenstein mulasztásának oka, hibásan következtetett arra, hogy a nemzetközi migrációt ugyanazok a `törvények` szabályozzák, mint az országokon belüli migrációt. Ez egy olyan elméleti tradíciót eredményezett, amely csak vékony szállal kapcsolódott a valósághoz.”

30. A nemzetközi migráció okai II. A. Zolberg pontosabb: “A régi és az új irodalom között az egyik legélesebb különbség az eltérő lehetőségekre reagáló egyének aggregát mozgásainak, mint `közönséges` nemzetközi migrációnak a szemlélete, valamint a `taszítást` és a `vonzást` egyidejűleg meghatározó transznacionális tőkés gazdaság dinamikája által előrehajtott munkaerő-mozgások, mint folyamatnak a szemlélete közötti eltérésből adódik.”

31. A nemzetközi migráció okai III. • M. Piore duális munkaerőpiac elmélete szerint 1. A vándorlók által különböző országokban és különböző történelmi időszakokban betöltött állások egyformák 2. A fejlett régiók vállalkozói vagy azok ügynökei játsszák az aktív toborzó szerepet a migrációs áramlásokban 3. A potenciális vándor-munkaerő kínálata teljesen rugalmas, azaz kimeríthetetlen 4. A migrációs folyamatot, ha már beindult, rendkívül nehéz megállítani

32. A nemzetközi migráció okai IV. Ad 1. Sem országonként, sem koronként nem egyformák vagy hasonlók a munkafajták (indiai és japán autószerelő – Ford Művek 1900 és 2000) Ad 2.Toborzás 1960-as években Nyugat-Európában, ma inkább hálózatok Ad 3. Elaszticitás kétséges (toborzásnak ellentmond): toborzás ma is egyes szakmában (informatikusok) Ad 4. Beindult migrációs áramlást nehéz föltartóztatni, csak ha hálózat még nem szabott határt

33. A nemzetközi migráció okai V. • S. Castles világrendszer-elmélete szerint: “Az iparosítás története a munkaerő-vándorlás története: a tőkekoncentráció szükségessé teszi a munkaerő mobilitását” - 1960/70: külföldi (arab, török, jugoszláv) munkaerő-toborzás Nyugat-Európában a hazai bérek féken tartására - 1980/90: migrációfékező politikák Nyugat-Európában a munka tőkével való helyettesítése, az emelkedő termelési költségek optimalizálása érdekében

34. A nemzetközi migráció következményei • Kibocsátó és befogadó országokra nézve eltérő • Az előnyök és hátrányok tekintetében aszimmetrikus

35. Előnyök és hátrányok • J. Bhagwati neoklasszikus értelmezése

36. Szimbólumok • O(1)O(2) : tényezőellátottság; • HT(X) : X (elmaradott) ország határterméke; • HT(Y) : Y (fejlett) ország határterméke; • O(1)A : Y (fejlett) ország kezdeti tényezőellátottsága; • O(2)A : X (elmaradott) ország kezdeti tényezőellátottsága.

37. A tőkeáramlás A tőkére vonatkoztatva: • Teljes haszon: PRQ • X (elmaradott) ország haszna: SRQ • Y (fejlett) ország haszna: PSQ

38. A munkaerő-áramlás A munkaerőre vonatkoztatva: • Teljes haszon: PRQ • Az emigráns haszna: SRTQ • X (elmaradott) ország vesztesége (emigráns haszna nélkül): RTQ • Y (fejlett) ország haszna (emigráns haszna nélkül): PSQ

39. Kibocsátó országok I. • J. Simon neoklasszikus elmélete szerinti előnyök/hátrányok: • Hátrahagyott társadalmi tőke • Tőkehozadék csökkenése • Agyelszívás • Fölös munkaerő csökkenése • Hazautalások • Népsűrűség/népességnagyság externáliái • Világméretekben rövid és hosszú távon: adókiesés, ill. jólétnövekedés

40. Kibocsátó országok II. • M. Piore duális munkaerőpiac elmélete szerint: • Gazdasági előny • Hazautalások • Szakismeret 2. Politikai előny: “biztonsági szelep”

41. Kibocsátó országok III. Ad 1. • Valuta-megtakarítás importot is finanszírozhat, ha egyáltalán hazautalják • Megszerzett tudás nem feltétlenül adott szakmában érvényesül, ha egyáltalán hazatér Ad 2. Visszavándorló fokozhatja a politikai-társadalmi-gazdasági “nyomást”

42. Befogadó országok I. • J. Simon neoklasszikus elmélete szerinti előnyök/hátrányok: a) Műszaki-gazdasági fejlődés előmozdítása - Többlet szakismeret révén közvetlenül - Többlet (áru-, szolgáltatás-) kereslet révén b)Társadalmi-gazdasági fejlődés előmozdítása - Többlet szakismeret révén közvetve - Többlet (munkaerő-) kínálat révén

43. Befogadó országok II. • M. Piore duális munkaerőpiac elmélete szerint: • Nincs bérverseny, mert • a “szekunder” szektorban foglalkoztatott, • első generációs bevándorlók “marginálisak” (fokozottabban manipulálhatók, ellenőrizhetők) b) Verseny inkább • “primer” és “szekunder” szektorokon belül, • második, stb. generáció között

44. Befogadó országok III. Ad a) “primer” és “szekunder” szektorok határvonala viszonylagos, inkább “kontinuum” Ad b) marginalizálódás útja minden generáció előtt nyitott

45. A migrációs elmélet fölbomlása I. Th. Straubhaar védelmébe veszi a taszítás-vonzás elméletet a különböző modellekkel szemben • Gravitáció (távolsággal fordítottan, népességnagysággal egyenesen arányos migráció) • Markov-lánc (migráció adott vagy változatlan valószínűségi mátrix szerint)

46. A migrációs elmélet fölbomlása II. Networks vs push-pull • Mindkét modell inkább leíró (deskriptív), mint magyarázó (interpretatív) • Mindkét modell valójában a push-pull elmélet operacionalizálása • Hálózatok modelljén alapuló elméletek (világrendszer- és migrációs) valójában komplex (társadalmi-gazdasági-politikai-kulturális) taszító és vonzó hatásokat magyaráznak

47. A migrációs elmélet fölbomlása III. Komplex rendszerelemzés szerint: • Nemlineáris dinamika (pozitív és negatív visszacsatolások, előrecsatolások) • Determinisztikus káosz: különös attraktora (mintája, “rendje”) nem az indeterminisztikus Brown-mozgás (Harold Hotelling, 1921), hanem a nemlineáris dinamikus Levy-ugrás (Clifford Brown!) • Trajektóriája ciklikus: a modern világrendszer evolúciójának pályáját követi, annak keretében értelmezhető

48. Menekültügy • Kivándorlás szabadsága már ipari forradalom idején állampolgári jog (Württenbergi Királyság 1819-es Alkotmánya) • Bevándorlás szabadsága “eseti”, gazdasági ciklusfüggő (USA, Ausztrália) • Menekültügy I. vh és oroszországi forradalom után válik “globális”, nemzetközi jogi problémává

49. A Népszövetség Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (1921-1930) • 1920: menekültügyi helyzet kritikussá válik Európában - kelet-európai határok átrendezése (versailles-i béke) - orosz politikai helyzet (1,4 millió menekült) • 1921: Népszövetség létrehozza a Menekültügyi Főbiztos Hivatalát Genfben Dr. Fridtjof Nansen (1861-1930), norvég tudós-sarkkutató vezetésével (kezdetben főként orosz menekültügy kezelésére) • 1922: Nansen-útlevél, első úti-okmány menekültek számára (1942-ig 52 állam ismerte el, 450 ezer kibocsátva orosz, görög, örmény, török, stb. menekülteknek) • 1930: Nansen Nemzetközi Menekültügyi Hivatal (1938-ban Nobel Békedíjban részesül, majd megszűnik.)

50. Fridtjof Nansen