Daganatok

1. Daganatok

2. A daganatok (tumorok), olyan szövetszaporulatok, amelyek a szövetek sejtes vagy sejt közötti állományának túlszaporodása révén jönnek létre. Lehetnek: • Jóindulatú daganatok (benignus) – olyan szövetszaporulatok, amelyekben csak azok a szövetalkotók szaporodtak fel, amelyek az adott szövetekben normál körülmények között is megtalálhatók. A szövetszaporulatok ilyenkor csak azon a helyen találhatók, ahol keletkeztek, bármekkorára nőnek is, áttételeket nem képeznek, a testben nem vándorolnak tovább. • Rosszindulatú daganatok (malignus) – olyan szövetszaporulatok, amelyekben az illető szövetre nem jellemző szövetalkotók szaporodnak fel. Szaporodásuk korlátlan, az erek révén szállítódnak a test különböző helyeire, ott ismételt osztódásuk révén újabb daganatokat alakítanak ki.

3. Az anyajegyek, olyan daganatok, amelyekben nem tipikus szövetalkotók találhatók, mégsem tekinthetők miden esetben rosszindulatúaknak, mert ritkán képeznek áttételeket. A daganatok eredetük szerint osztályozhatók: • Hámeredetű daganatok • Kötőszövet eredetű daganatok

4. Hámeredetű daganatok Aszerint, hogy típusos vagy atipusos sejtek alkotják a szövetszaporulatot két nagy csoportjukat különböztetjük meg: • Hámeredetű jóindulatú daganatok • Hámeredetű rosszindulatú daganatok

5. Hámeredetű jóindulatú daganatok • Millium (szaruciszta, gríz) • Gombostűfejnyi, fehéres színű, gömb alakú, tömött tapintatú, a bőr felszínéből enyhén kiemelkedő képlet. • Nincs kapcsolatuk a bőrfelszínnel, zártak, ezért nincs bennük baktérium, és sohasem mutatnak gyulladásos tüneteket. A ciszta ürege keratinmasszával van kitöltve. • Előfordul: szemhéjon, szem körül, orcákon, halántékon, járomcsonton • Keletkezhetnek spontán, gyakrabban szubepidermális hólyagképződéssel járó folyamatok után (égés, fagyás, pemphigoid, acnés jellegű bőrbetegség). A szekunder miliumok hosszabb idő után, általában spontán visszafejlődnek. Kezelése: • Hagyományosan • a vékony felhámot injekciós tűvel eltávolítjuk, a ciszta tartalmát kinyomjuk • fertőtlenítjük • összehúzzuk (összehúzó, gyulladáscsökkentő, hámképző) • Elektromos úton – fehérjekolloidok koagulációja hő hatására (a bőr károsodásához vezethet, lyuk keletkezhet a bőrön).

7. Atheroma (faggyúciszta) • Különböző méretű, néha 2-3 cm átmérőjű, sárgás színű, puha tapintású, rugalmas képletek. Közepükön rendszerint comedo található. • Ritkán érik el a csecsemőökölnyi nagyságot, a felettük lévő bőr atrphiás és a hajszálak rendszerint nincsenek felettük. • A szőrtüsző külső gyökérhüvelyéből indul ki. • Előfordul: szeborrhoeás testtájakon, hajas fejbőrön, halántéktájon, herezacskó és pénisz tövének bőrén • A faggyúmirigy kivezető csövének végleges elzáródása miatt jön létre. • Kozmetikus nem kezelheti! • Megnyitásakor a cisztából avas zsír szagú viszkózus vagy besűrűsödött, kásaszerű faggyú ürül. A visszamaradó falmaradványokból visszaalakulhat.

9. Verejtékmirigyből keletkező daganatok • Hidradenoma eruptivum (apocrin hidrocystoma) • Gombostűfejnyi, kölesnyi nagyságú, barnásvörös színű, az irha középső harmadában ülő, feszes falu hólyagocskák, melyek a pubertás körül hirtelen alakulnak ki. • Előfordulnak: hajtőnél, homlokon, mellcsont területén, törzsön. • Keletkezésüknek a fokozott elszarusodásnak van szerepe. • A szaru-felhalmozódás megakadályozza a verejték felszínre ürülését, az irha alsó harmadában tágult apokrin mirigyjáratok figyelhetők meg, kitisztításukkor vérsavó és verejték ürül. • Kozmetikus nem kezelheti, mert bőrbetegségek és fertőző betegségek is hasonló tünetekkel jelentkezhetnek (dishydrózis, ekzema). • Helye nehezen gyógyul.

11. Hidradenoma (syringoma) palpebrarum • 2-3 mm nagyságú, szürkés-fehér vagy sárgás színű göbcsék. • Elsősorban középkorú nőkön a szemhéjakon és a törzsön jelentkezik. • A merokrin mirigyek burjánzása van a háttérben. • Kozmetikus nem kezelheti!

13. Mirigyhám túlburjánzásából keletkező daganat • Hidradenoma (syringoma) palpebrarum – merokrin mirigyek burjánzásával keletkező szürkés-fehér vagy sárgás színű göbcsék. • Adenoma sebaceum • 1-2 mm átmérőjű, barnásvörös, enyhén kidomborodó, tömött tapintatú, fénylő, csoportosan rendeződő göbcsék. • A 3-4 éves korban kezdődő és a serdülőkorig szaporodó göbcsék centrofacialisan a nasolabialis redőben, perioralisan és az állon szimmetrikusan helyezkednek el. • Autoszomális dominanciával öröklődő ritka jelenség, mely a belső szervekben jóindulatú tumorképződéssel jár. A tumorok már gyerekkorban jelentkezhetnek, az élet során egyre több képződik. • Az arcon lévő tumorok faggyúmirigyekből és szőrtüszőcsírákból és újraképződött erekből állnak. A periungualisak érben gazdag kötőszövetből, az egyes szervekben levők az illető szerv szöveti struktúrájának megfelelő sejtekből állnak. • Kizárólag orvos kezelheti! • Az arcon lévő kis tumorokat eredményesen lehet eltávolítani dermabrazióval, lézerrel. Az előbbi esetben recidívával lehet számolni.

17. Nyirokerek falának túlburjánzásából keletkező daganat Lymphangioma • Gombostűfejnyi nagyságú, feszes falu, mélyen ülő hólyagocskák formájában jelenik meg, melyekben tejszerűen zavaros nyirok halmozódik fel. • Általában a nyelven és a genitáliák területén jelenik meg. • A nyirokerek jóindulatú daganatos burjánzása. • Csak orvos kezelheti!

20. Hámeredetű naevusok • Hámeredetű malignus (rosszindulatú) daganatok • Praecancerosisok (rákmegelőző állapotok) Keratoacanthoma (molluscum sebaceum) • 1-2 cm átmérőjű, gyorsan növő, félgömbszerűen kiemelkedő, közepén kráter módjára besüppedt, szarumasszát tartalmazó tumor, rendszerint szoliter. • Mindig fedetlen testrészen fordul elő. • 10-20 %-uk átalakul carcinomává. • A szarucsapot körülvevő bőrlebeny hegesedése révén, 4-6 héten belül spontán is gyógyulhat. • Kezelése: sebészi kimetszés.

23. Malignus daganatok • Basalioma (carcinoma basocellulare, alapsejtes bőrrák) • Kezdetben egy áttetsző, gyöngyházfényű, tömött tapintatú 2-3 mm átmérőjű éles szélű göbcse jelenik meg, melyen tágult erek (teleangiectasia) látható. A daganatsejtek minden irányban terjedhetnek, a basalioma növekszik, belenőhet a bőraljába, roncsolhatja a csontot is. Általában szoliter. • A nagyobb tumor szétesik, kifekélyesedik, majd heggel gyógyul. A szélén karéjosan tovakúszó gyöngyházfényű 2-3 mm szegély révén felismerhető. • Leggyakrabban az arcon, főleg a száj, szemzug és az orr körül jelenik meg, de bárhol kialakulhat. A betegek több mint háromnegyed részénél a basaliomák a száj és a fülcimpa összekötő vonala feletti területen jelentkeznek.

24. A hám bazális sejtjeinek burjánzása során kialakuló daganat. A bazális sejtek elvesztették differenciálódási képességüket és keratinképző tulajdonságukat. • Leggyakrabban UV – sugarak, As tartalmú permetezőszerek belégzése következtében alakul ki. • Kezelése sebész kimetszéssel, RTG-besugárzással valósul meg. • A fénynek kitett basaliomák eltávolítása után fényvédelmet kell biztosítani.

26. Spinalioma (carcinoma spinocelulare, elszarusodó laphámrák) • A tumor kialakulása lassan, szinte észrevétlenül kezdődik egy kicsiny, enyhén kiemelkedő, szürkés vagy sárgásbarna színű hiperkeratoticus göbcsével, azután hirtelen növekedésnek indul, porckemény tapintatúvá válik, karfiolszerű, pörkkel fedett. Kifekélyesedik, mélyen burjánzik a szövetekben, és áttétet képez a nyirokcsomóba. • A spinalioma –basalioma arány 1:10, férfiakon gyakoribb, mint nőkön. • Kedvelt lokalizációja a napnak kitett bőrterületek, nyálkahártya, bőr és nyálkahártya közötti határ. • Keratinocita kötegek nyúlnak a kötőszövetbe. Minél nagyobb az atípusos keratinociták száma, annál malignusabb a daganat.

27. Kialakulásában lényeges a napsugárzás UV-B szerepe, 90%-ban a napfénynek kitett bőrterületeken alakul ki. (Azokon a területeken, ahol magas a napsütéses órák száma, négyszer-ötször gyakrabban fordul elő, mint az északi területeken.) • Világos bőrű, szőke, vörös hajú, szeplős, kék szemű embereken gyakrabban fordul elő. • Gyulladásos elváltozásokban, égések után, hegesedés okozó bőrbetegségekhez társulva gyakrabban észlelhető. • Kiválthatják kémiai anyagok is: olaj, kátrány, olajipari termékek.

28. Melanoma malignum (melanoblastoma) • Sötétbarna, barnásfekete színű, egy része lehet pigmentmentes is vagy egyenetlen pigmentációjú. Másodlagos tünetként jelentkezik a nedvedzés, pörkös felrakódás, stb. • Nőkön kissé gyakoribb, mint férfiakon, elvétve gyerekeken is előfordul. • Felületes, sötétbarna színű junctionáló vagy compound naevusból indul ki, a bőr melanintermelő sejtjeinek rosszindulatú daganata. • A malignus melanomasejtek nem normál szöveti sejt módra nőnek, nincsenek sejtközötti kapcsoló struktúráik ezért hajlamosak a különválásra. Ez magyarázza a tumorsejtek korai szétszóródását. • Fehér bőrű egyéneken található nagyobbrészt. Előidézésében a gyakori leégésnek tulajdonítanak szerepet.

29. Általában: • 50 70 %-ban ép bőrön jelentkezik • 20%-ban lentigóból alakul ki • 30%-ban pigmentált naevusból fejlődhet. • Kezelésének legfontosabb mozzanata az időben és mindiga mélyben és szélesen elvégzett sebészi kimetszés (3 cm-es biztonsági szegélyel). Azokat a pigmentált naevusokat, amelyek növekednek, mechanikai traumának vannak kitéve, megsérülnek, vérzenek, színüket, alakjukat megváltoztatják, azonnal észlelni kell és bőrgyógyászhoz fordulni.

31. Irha és bőralja (kötőszövet) szövetszaporulatai • Irha és bőralja jóindulatú daganatai • Kollagén rostok túlburjánzásával keletkező daganatok • Fibroma (rostdaganat) • Fibroma durum (kemény fibroma) - megvastagodott kollagén nyalábok által alkotott, tömött tapintású félgömbszerű daganat. • Fibroma pedulum (lágy fibroma) – kötőszövetes sejtekből és kollagén rostokból áll, puha tapintású, gyakran kocsányon lógó kötőszöveti burjánzások. • Elhízott egyéneken, klimaxkorban gyakori: nyakon, mell alatt, törzsön, stb. • Egyesével vagy csopoertosan is előfordulhat. • Kezelése: sebészi vagy diathermiás eltávolítás.

34. Keloid (kötőszöveti hegdaganat) • Sérülés (égés, metszés, oltás) helyén éles határú, tömött tapintatú, az ép vagy a heges bőrből kiemelkedő, kezdetben lividvörös, később fehér színű, a környezetbe rákollószerű nyúlványokat bocsátó túltengő hegszövet. • A bőrfelszín domborulatának hiánya miatt a keloidok mindig fényesek. • Az epidermisz elvékonyodott és eltűntek a függelékek. Az irha mélyén homogén kollagénkötegek láthatók. A friss keloid sok fibroblasztot tartalmaz. • Kezelése sebészi kimetszéssel és röntgenkezeléssel, fagyasztással és szteroid bejuttatással valósítható meg.

36. Histiociytákból, kollagénrostokból és hajszálerekből keletkező daganat Histiocytoma • 5-15 mm átmérőjű, szürkésbarna vagy sötétbarna és fehér színű, tömött tapintatú, az irha különböző rétegében ülő, a bőrből enyhén kiemelkedő csomó. • Rovarcsípés vagy mikrotrauma (szúrás, karcolás, stb.) okozhatja. • A fiatal hisztiocytákban több a sejtes elem és a csomó a környezetétől nem élesen elhatárolt. • Kezelése: szükség esetén sebészi eltávolítás.

38. Idegek lefutása mentén kialakuló daganatok Neurofibroma • Többszörös, 0,5-5 cm nagyságú, kerek, puha tapintatú, bőrszínű, közepükön behúzódott, néha több kilónyi, kocsányosan lelógó tumorok vannak az irhában vagy a bőraljában. Jellegzetesek a café-au-lait, naevus spilus pigmentfoltok. Kezdetben a pigmentzavar jelentkezik, a tumorok évek múlva jelentkeznek és a korral szaporodnak. • A tumorok kötőszöveti és idegrostokba ágyazott Schwann-sejtkötegekből állnak, melyek az irha idegei vagy a bőrhöz vezető idegtörzs körül helyezkednek el. • A nagyobb kocsányosan lelógó, a beteget akadályozó, az idegtörzseket nyomó fájdalmas tumorokat sebészileg el kell távolítani.

41. Zsírszövetből kialakuló daganat Lipoma • A zsírszövetének körülírt daganata. • 2-5 cm átmérőjű kerek, tömött tapintatú, elmozdítható, szoliter vagy többszörös csomók. • Főleg idősebb nőkön jelenik meg, bárhol előfordulhatnak, leggyakrabban mégis a karokon találhatók, szimmetrikus elrendeződésűek. • Kis mennyiségű érett zsírszövet van, amit sövények választanak el egymástól, és tok veszi körül a daganatot. • Ha a daganat tokja nyomja a bőrben lévő idegvégződéseket, indokolt sebészi eltávolítása.

43. Hajmerevítő simaizomból kialakuló daganat Leiomyoma • Barnás színű, 2-4 mm átmérőjű, a bőrből kiemelkedő, csoportosan elhelyezkedő, többszörös és csak ritkán magányos, tömött, fájdalmas csomók. • Hideg hatására kúp alakúvá válik. • Nőkön gyakoribb, ritkán családi előfordulást mutat. Előfordulhat a végtagok feszítő felszínén, farizom, herezacskó, nagyajkak területén, emlőbimbó udvarán. • A m. arrector pilorum izomszövetének burjánzásával keletkezik. • Kezelése sebészi eltávolítással történik.

45. Lipoid anyagcserezavar a hisztiocitákban • Xanthoma • Sárgás színű, 1-4 mm átmérőjű papulák, csomók, plaque-ok formájában jelenik meg a bőrben és az inakon. • Okozhatja a vér magas lipoidszintje, de kialakulhat a szöveti zsírtárolás normális lipoproteinszint mellett is, abnormális érfal permeabilitás, lipoproteinek lerakódás a szövetekben. • A xanthomák zsírtároló hisztiocitákból állnak.

48. Xanthelesma palpebrarum • A szemhéjakon kialakuló, sokszor szimmetrikus, a bőrfelszínből laposan kiemelkedő, sárgásfehér színű puha tapintatú plaque. • A 40-50 év közötti személyeknél gyakran alakul ki, akiknek 50%-ában emelkedett lipoprotein szérumszint mutatható ki. • Sokszor súlyos érbetegség jele lehet, míg máskor nincs mögötte koleszterinanyagcsere-zavar. • Kezelése az esetleges alapbetegség kizárása után 50%-os triklór-ecetsavas ecseteléssel, sebészi eltávolítással történik.

50. Éreredetű szövetszaporulat Granuloma teleangiectaticum (vadhús) • 2-10 mm élénkvörös vagy kékesvörös, félgömb alakú, alapjához keskeny kocsánnyal csatlakozó, rugalmas tapintatú tumor. • Környezete erodált, nedvezik, híg nedves lepedék fedi. Sérülés esetén erősen vérzik. • Leggyakrabban az ujjakon, kézen jelenik meg. Lábujjakon rosszul vágott körömlemez okozta sérülés következtében. • Felépítésében értágulatok kötőszövetes beszűrődés, elvékonyodott, néha erodált hám látható. • Gennykeltő felülfertőzések talaján keletkezett, érdús kötőszövetes tumorocska (sarjszövet). • Eltávolítás esetén recidivára hajlamos. Ennek elkerülése érdekében kerülendő a körömsarok mély kivágása, szűk, lapos orrú cipők viselése.