A megváltozott munkaképességűek ellátásai

1. A megváltozott munkaképességűek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. tv. (Megjelent a Magyar Közlöny 2011. évi 162. számában)

2. Visszatekintés 2011.12.31-ig az egészségkárosodott személyek az alábbi ellátásokat vehették igénybe • I., II. és III. csoportos rokkantsági nyugdíj • I., II. és III. csoportos baleseti rokkantsági nyugdíj • rendszeres szociális járadék • átmeneti járadék • bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka • rehabilitációs járadék • mg. szövetkezeti tag munkaképtelenségi járadéka • munkaképtelenség címén megállapított özvegyi járadék • Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított rendszeres rokkantsági segély 2012.01.01. napjától a fenti ellátások már nem állapíthatóak meg

3. Megváltozott munkaképességű személy Megváltozott munkaképességű személynek minősül: akinek az egészségi állapotaa rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján60 százalékos vagy kisebb mértékű. Egészségi állapot: az egyén fizikai, mentális, szociális jóllétének betegség, illetve sérülés után kialakult vagy veleszületett rendellenesség következtében fennálló tartós vagy végleges kedvezőtlen változásait figyelembe véve meghatározott állapota

4. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira való jogosultság 1. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira az jogosult, aki a komplex minősítés alapján megváltozott munkaképességű személynek minősül, és • a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át biztosított volt, • keresőtevékenységet - sem belföldön, sem külföldön - nem végez és • rendszeres pénzellátásban - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátásokban - nem részesül. Nem kizáró ok, ha az igénylő • a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásait, • a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot, • az ápolási díjat, • a hozzátartozói nyugellátásokat, • valamint a nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátásokat kapja

5. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira való jogosultság 2. Kivétel a jogosultság megállapításához A biztosításának tartamára tekintet nélkül jár az ellátás annak, • aki iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, és a kérelem benyújtását megelőzően 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt, vagy • aki 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült. Az 1095 nap biztosítási időbe be kell számítani a biztosítás megszűnését követő • táppénz, baleseti táppénz, • terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, • álláskeresési támogatás, • a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, • rehabilitációs járadék, • egészségkárosodott személyek szociális járadékai és • megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának idejét.

6. Az új ellátás típusai 1. Az új ellátás az NRSZH komplex minősítése alapján megállapított rehabilitációs javaslattól függően kétféle típus lehet: • Rehabilitációs ellátás • Rokkantsági ellátás

7. Az új ellátás típusai 2. Az NRSZH az elvégzett komplex minősítés eredményeként az állapíthatja meg, hogy a megváltozott munkaképességű személy • rehabilitálható, vagy • rehabilitációja nem javasolt A rehabilitáció a törvény alkalmazása szempontjából orvosi, szociális, képzési, foglalkoztatási és egyéb tevékenységek komplex rendszerét jelenti, amelynek célja a megváltozott munkaképességű személy munkaerő-piaci integrációja, megfelelő munkahelyen történő foglalkoztatásra való felkészítése, továbbá a munkaképességének megfelelő munkahelyen történő elhelyezés biztosítása.

8. Rehabilitációsellátás 1. A megváltozott munkaképességű személy rehabilitációs ellátásra jogosult, ha az NRSZH a komplex minősítése alapján rehabilitálható. A rehabilitálhatóságon belül belül két eset lehetséges: • foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy • tartós foglalkozási rehabilitációt igényel A rehabilitációs ellátás keretében a megváltozott munkaképességű személy • a rehabilitáció sikeres megvalósulásához szükséges rehabilitációsszolgáltatásokra, • valamint rehabilitációs pénzbeli ellátásra jogosult.

9. Rehabilitációsellátás 2. • Megállapítása: a rehabilitációs ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától állapítható meg • Időtartama: a rehabilitációhoz szükséges időtartam, legfeljebb azonban a folyósítás kezdetétől számított 3 év. • Kötelezettségek: az ellátásban részesülő személy a rehabilitációs hatósággal történő együttműködésre köteles, amelynek keretében teljesíti a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségeket. Köteles továbbá az előírt időpontban megjelenni, aktívan munkahelyet keresni, a felajánlott képzési lehetőséget és megfelelő munkahelyetelfogadni. • Meghosszabbítás: az ellátás időtartama keresőtevékenységet folytató ellátott esetén meghosszabbodik a keresőképtelenség időtartamával (amelyre tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre szerezhet jogosultságot). • Szünetelés: az ellátás folyósítását szüneteltetni kell, ha az ellátott keresőtevékenységet végez, közfoglalkoztatásban vesz részt, vagy keresőképtelen.

10. Rehabilitációsellátás 3. Rehabilitációs pénzeliellátás Az ellátás havi összege • ha a foglalkoztathatóság rehabilitációval helyreállítható, akkor a havi átlagjövedelem 35 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka és legfeljebb a minimálbér 40 százaléka, • ha a jogosult tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, akkor a havi átlagjövedelem 45 százaléka, de legalább a minimálbér 40 százaléka és legfeljebb a minimálbér 50 százaléka. A havi átlagjövedelem meghatározása: • a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem napi átlagának 30-szorosa • ha a jogosult nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosa Az ellátást a nyugdíjemelésre vonatkozó szabályok szerint kell emelni.

11. Rehabilitációsellátás 4. Rehabilitációs szolgáltatások köre • munkavégzésre felkészítés, • munkaközvetítés, • közfoglalkoztatási lehetőségekhez hozzáférés biztosítása, • munkáltatókkal kapcsolatfelvétel, közvetítés az ellátott és a munkáltató között.

12. Rehabilitációsellátás 5. A rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő személy • kérte, • ellátásának időtartama eltelt, • más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt, • egészségi állapotában olyan tartós rosszabbodás következett be, amely a rehabilitációt lehetetlenné teszi, • egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján már nem minősül megváltozott munkaképességű személynek, • az együttműködési, értesítési vagy a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, • a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt, vagy • foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor. (Ebben az esetben a megszüntetés időpontját megelőzően maximum 12 hónappal folyósított pénzbeli ellátás jogalap nélkül felvett ellátásnak minősül, azt vissza kell fizetni.) Az ellátás a jogosultsági feltételek mellett ismételten csak akkor állapítható meg, ha állapotrosszabbodás következett be.

13. Rokkantsági ellátás 1. A megváltozott munkaképességű személy rokkantsági ellátásra jogosult, ha a rehabilitációja nem javasolt, ezen belül • egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, • egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, • kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, vagy • egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes. Rokkantsági ellátásra jogosult ezen felül az is, aki egyébként rehabilitációs ellátásra lehetne jogosult, de a kérelem benyújtásának időpontjában a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.

14. Rokkantsági ellátás 2. A rokkantsági ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napját megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg. Az ellátás összege a minősítési kategóriáktól függően: Az ellátást a nyugdíjemelésre vonatkozó szabályok szerint kell emelni.

15. Rokkantsági ellátás 3. A rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő személy • kérte, • más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt, • egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn, • keresőtevékenységet folytat és jövedelme 3 egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát, • az értesítési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, vagy • a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt, • foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor, (Ebben az esetben a megszüntetés időpontját megelőzően maximum 12 hónappal folyósított pénzbeli ellátás jogalap nélkül felvett ellátásnak minősül, azt vissza kell fizetni.) Az ellátás a jogosultsági feltételek mellett ismételten csak akkor állapítható meg, ha állapotrosszabbodás következett be.

16. A korábbi ellátások átalakítása 1. A 2011. december 31-én • rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő, és • az öregségi nyugdíjkorhatárt 2011. december 31-éig betöltő - azaz az 1950. január 1-jét megelőzően született -  személy ellátását 2012. január 1. napjátólöregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. A továbbfolyósított ellátás mértéke megegyezik a korábbi rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj 2011. december havi - a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt - összegével. Az érintetteknek nem kellett külön kérelmet benyújtani. A nyugdíjfolyósító szerv a továbbfolyósításról külön döntést nem hozott, a jogszabály alapján hivatalból járt el.

17. A korábbi ellátások átalakítása 2. A 2011. december 31-én • I-II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, • az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, • az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött vagy 5 éven belül betöltő rendszeres szociális járadékban, • átmeneti járadékban részesülő személy ellátását 2012. január 1. napjátólrokkantsági ellátásként kell továbbfolyósítani. Ezen személyek ellátását meg kell szüntetni, ha keresőtevékenységet folytatnak és a jövedelmük 3 egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát. E rendelkezés alkalmazása során a 2012. július 1-jétől szerzett jövedelem vehető figyelembe. Az átalakítás nem érinti a soros felülvizsgálati kötelezettséget. Az minősül az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő személynek, aki 2011. december 31-éig az 57. életévét betöltötte, azaz 1955. január 1-jét megelőzően született.

18. A korábbi ellátások átalakítása 3. Annak az 1954. december 31-ét követően született személynek, aki 2011.12.31-én • III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, • rendszeres szociális járadékban részesült, az ellátását 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátásként kell továbbfolyósítani. A továbbfolyósított ellátás összege megegyezik a 2011. december hónapra járó - a III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülők esetén a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt - ellátás összegével. Keresőtevékenység folytatása esetén ezen személyek ellátásának szüneteltetésére nem kerül sor. Keresőtevékenységet ezek a személyek az alábbi feltételekkel végezhetnek: • rokkantsági/baleseti rokkantsági nyugdíjnál a 6 egymást követő hónap átlagkeresete nem haladhatja meg az ellátás kétszeresét, de legalább a minimálbért, • rendszeres szociális járadéknál ugyanezen átlag a minimálbér 80%-át (74.400,- Ft) nem haladhatja meg.

19. A korábbi ellátások átalakítása 4. Ezeket a személyeket a nyugdíjfolyósító szerv 2012.01.31-ig az alábbiakról tájékoztatta: • Az érintett személy korábbi ellátása rehabilitációs ellátásként kerül folyósításra. • Az érintett személy jogosult rehabilitációs kártyával történő foglalkoztatásra. • Az érintett személy a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez 2012.03.31-ig benyújtott nyilatkozatában kérheti a komplex minősítés elvégzését. • Az előző pont szerinti jognyilatkozat elmulasztása esetén atovábbfolyósítottrehabilitációs ellátást 2012. május 1. napjával meg kell szüntetni.

20. A korábbi ellátások átalakítása 5. A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés elvégzését kérő személyeket felülvizsgálja.A felülvizsgálat időpontja nem lehet későbbi a soros felülvizsgálat időpontjánál. A felülvizsgálatot követően a jogosultsági feltételek fennállása esetén a rehabilitációs ellátást vagy a rokkantsági ellátást az erről szóló döntést követő harmadik hónap első napjával kell megállapítaniazzal, hogy ennek összege • rokkantsági ellátás esetén nem változik, • rehabilitációs ellátás esetén a minősítéstől függően a közfoglalkoztatási bér 40%-a, vagy 80%-a (28.720,- vagy 57.440,- Ft).

21. A korábbi ellátások átalakítása 6. • Az új rendelkezések azokra a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személyekre is vonatkoznak, akiknek az ellátását a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai, vagy a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló törvényerejű rendelet alapján állapították meg. • Az érintett, 2011. december 31-énrokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy - az új törvény szerinti rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás megszüntetését követően - szolgálati járandóság megállapítását kérheti, ha a szolgálati nyugdíjjogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati ideje 2011. december 31-én eléri a 25 évet, beleszámítva a szolgálati időbe a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban eltöltött időt is.

22. A korábbi ellátások átalakítása 7. Az új rendelkezések nem vonatkoznak a 2011. december 31-én • a rehabilitációs járadékban részesülőkre (esetükben az ellátást a hatósági döntésben megállapított időtartamig rehabilitációs járadékként kell továbbfolyósítani, az érintetteknek az együttműködési kötelezettségüket továbbra is teljesíteni kell); • a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában részesülőkre (az érintettek 2012. január 1-jétől bányászok egészségkárosodási járadékára jogosultak); • a mezőgazdasági szövetkezeti tag munkaképtelenségijáradékaiban, munkaképtelenség címén megállapított özvegyijáradékaiban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított rendszeres rokkantsági segélyben részesülőkre (ezekre az ellátásokra az érintettek a továbbiakban is jogosultak). A keresőtevékenységre vonatkozó szabályok • Abányászok egészségkárosodási járadékában részesülő keresőtevékenységet folytató személy ellátásának folyósítását tárgyév december 31-ig (de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig) szüneteltetni kell attól a naptól, mikortól az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes minimálbér havi összegének tizennyolcszorosát. • A rehabilitációs járadékban részesülő, keresőtevékenységet folytató személy ellátását meg kell szüntetni, ha a járadékban részesülő hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének havi átlaga meghaladja a rehabilitációs járadék összegének kétszeresét és a minimálbér összegét.

23. A korábbi ellátások átalakítása 8. A rehabilitációs és a rokkantsági ellátás nem nyugellátás, ezért 2012. január 1-jétől a foglalkoztatottak nem minősülnek nyugdíjasnak, az egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkezők, illetőleg a társas vállalkozás tagjai pedig nem minősülnek kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozónak.

24. A folyamatban lévő ügyek kezelése 1. A 2011.12.31. napján folyamatban lévő ügyekben az igénylőnek nyilatkozni kell arról, hogy a kérelme a 2012. évi ellátásokra is kiterjed-e. Nyilatkozat hiányában az eljárást meg kell szüntetni, illetve nemleges nyilatkozat esetén ellátás csak 2011.12.31-ig állapítható meg.

25. A folyamatban lévő ügyek kezelése 2. Nyilatkozat fenntartása esetén, ha a komplex minősítést 2011. december 31. napjáig elvégezték: • a 2011. december 31-éig terjedő időszakra I., II., III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat, rendszeres szociális járadékot, átmeneti járadékot kell megállapítani a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerint, • 2012. január 1-jétől pedig • az I-II. csoportos (baleseti) rokkantsági nyugdíjban, és az 1954-ben, vagy előtte születettek III. csoportos (baleseti) rokkantsági nyugdíját, vagy rendszeres szociális járadékát és átmeneti járadékát rokkantságiellátásként • az 1955-ben, vagy később születettek III. csoportos (baleseti) rokkantsági nyugdíját, vagy rendszeres szociális járadékát rehabilitációs ellátásként kell továbbfolyósítani.

26. A folyamatban lévő ügyek kezelése 3. Nyilatkozat fenntartása esetén, ha akomplex minősítést 2011. december 31-éig nem végezték el: • 2012.01.01. napjától rokkantsági ellátást vagy rehabilitációs járadékot kell megállapítani (a 2012. évben beszerzett szakhatósági állásfoglalás szerint), • 2011.12.31-ig a 2012. évi szakhatósági állásfoglalás tartalmából következtetve a 2011. évi megfelelő ellátást kell megállapítani, a 2011.12.31-jén hatályos szabályok szerinti összegben (azaz eltérő összegű ellátás kerül megállapításra 2011. és 2012. évekre).

27. Rehabilitációs kártya Rehabilitációs kártyára jogosult: • a rehabilitálható megváltozott munkaképességű, továbbá • a 2011.12.31. napján rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban, valamint • rehabilitációs járadékban részesülő személy. A munkaadó a rehabilitációs kártyával rendelkező foglalkoztatott munkaviszonyára tekintettel őt terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe, melynek mértéke a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27%-a (50.220,- Ft).

28. Rehabilitációs hozzájárulás A munkaadó rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja (eddig 20 fő volt), és a foglalkoztatott megváltozott munkaképességűek száma nem éri el a létszám 5%-át. A hozzájárulás mértéke 964.500 Ft/fő/év, éves összege a hiányzó létszám és a hozzájárulás szorzata. A foglalkoztató nyilvántartást vezet a megváltozott munkaképességű személy azonosító adatairól, TAJ számáról, a munkaképesség változásának, egészségi állapotának, egészségkárosodásának mértékéről, és az igazoló okiratok másolatáról. Megőrzési idő: a foglalkoztatás megszűnésétől számított 5 év. A hozzájárulás megállapítása, bevallása, befizetése a munkaadó kötelezettsége, negyedévente előleget fizet.

29. Köszönöm a figyelmet! Készítette: dr. Fodor János