Portfólió bemutatása

1. Portfólió bemutatása Készítette Kovács Nándor KONRACB.PTE

2. Mi a portfólió? „A portfolió olyan dokumentumok gyűjteménye, amelyek megvilágítják valakinek egy adott területen szerzett tudását, jártasságát, hozzáállását” (Bird 1990; idézik Barton és Collins, 1993)

3. Mi a célom a portfóliómmal?A tanári kompetenciáim meglétének bizonyítása A tanár szakmai felkészültsége birtokában hivatásának gyakorlása során alkalmas: • a tanulói személyiség fejlesztésére • tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítésére, fejlesztésére • a pedagógiai folyamat tervezésére • a szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztésére • az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztésére • a tanulási folyamat szervezésére és irányítására • a pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazására • szakmai együttműködésre és kommunikációra • szakmai fejlődésben elkötelezettségre, önművelésre

4. Portfólióm felépítése A portfóliómat 5 részből állítottam össze: 1. Bevezető, bemutatkozó esszé 2. Óraterv 3. Iskola, mint tanulási környezet: A Köztársaság Téri Ált. Isk. „Egész-ség” programja 4. Szakcikk összegzése értékelés Csapó Benő: Az iskolai tudás 5. Esszé Az informatika és a pedagógus kapcsolódó szerepei, az IKT által biztosított lehetőségei 6. Összegzés

5. 1. Bevezetés, bemutatkozó esszé • Bemutatkozás • Visszatekintés saját szakmai fejlődésemre • Szakmai fejlődésem állomásai • Az esszében bemutatkozom, leírom a tanári pályám során a pedagógiához, az informatikához kapcsolódó tanulmányaimat, szakmai fejlődésem állomásait . Ezekkel a következő kompetenciáimat fogom alátámasztani: 8. szakmai együttműködésre és kommunikációra 9. szakmai fejlődésben elkötelezettségre, önművelésre

6. Óraterv A tanítási gyakorlatom elemzése, reflexiók • Az óra helye, célja, • A tananyag tartalma, terjedelme megfelelt, e a tantervi követelményeknek? • Milyen készségeket, képességeket igyekeztem fejleszteni? • Mik voltak a nevelési célok és azok megvalósultak-e? • Motiválás • Tanulásszervezés • Differenciálás • Megvalósultak-e a következők: • Tanulói önállóság • Egyéni korrekció • Felzárkóztatás • Tehetséggondozás • Saját munkám értékelése • A tanuló személyiségfejlesztése • Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése • A pedagógiai folyamat tervezése • A szaktudományi tudás felhaszná-lásával a tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztésére • A tanulási folyamat szervezése és irányítása • a pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazására

7. Iskola, mint tanulási környezet: A Köztársaság Téri Ált. Isk. „Egész-ség”programja Az iskolám „Egész-ség”programjának a bemutatása: I. Bevezetés, a témaválasztás indoklása II. Az anyaggyűjtés módszere III. Az egészség fogalma IV. Az egészségnevelés alakulása a magyar iskolarendszerben V. Az iskola szervezetfejlesztési törekvései, a program előzményei VI. A mentálhigiénére alapozott szervezetfejlesztés létrejöttének közvetlen előzményei A szülők és a tanulók elvárásai A pedagógusok elvárásai VII. Az „Egész-ség” program leírása Céljaikat a következőkben fogalmaztuk meg: A program fő fejlesztési területei Az alkalmazott módszerek VIII. Az „Egész-ség” program rövid krónikája VIII. A mentálhigiénés szervezetfejlesztés eredményei

8. A tanulói személyiség fejlesztése:1.kompetencia A program legfontosabb célja a mentálhigiéné nevelése. A fejlesztési területek e cél megvalósítása érdekében kerültek kidolgozásra. A lelki egészségnevelést szolgálja a helyes önismeret, pozitív énkép, önértékelés fejlesztése,stressz kezelési technikák megtanítása, a döntéshozatal fejlesztése. A szociális fejlődést segíti elő az erőszakmentes konfliktus-kezelési technikák elsajátítatása és a hatékony kommunikáció. A fizikális egészség alapja az előző kettő, de az egészséges életstílusok megismertetése is ezt szolgálja. Az egészség a legfontosabb emberi értékek egyike. Értékrendünkben kiemelt szerepet játszik. Így a tanulók személyiség fejlesztésén belül a program az értékrend alakítását is szolgálja.

9. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése: 2.kompetencia Az egészségnevelési program egyik célkitűzése a személyi környezethez való pozitív viszony, amely megvalósítá-sát a személyiségfejlesztés területén már említett helyes önismeret, pozitív énkép, kommunikáció és kooperáció kialakítása szolgálja. A program módszerei a közvetlen élményen , tapasztaláson alapuló, csoporton belüli együttműködésre épülő munka-formák is ennek a kompetenciának a fejlesztését szolgál-ják.

10. A pedagógiai folyamat tervezése: 3.kompetencia A szervezetfejlesztés során a pedagógiai folyamat tervezésének lépései nyomon követhetőek. - Az iskola működésében, a társadalomban tapasztalt problémák feltérképezése kérdőívek segítségével. - A tapasztalatok összegyűjtése, helyzetelemzés készítése. - A helyzetelemzés alapján a problémák azonosítása, a pedagógiai eljárások kidolgozása, tervezése. - A terv megvalósítása, a tapasztalatok naplózása. - Tanévenként az összegyűjtött tapasztalatok felülvizsgálata szükséges módosítások elvégzése, a program módosítása. - A 10 év pedagógia tapasztalatainak átfogó elemzése, korrekciók a programban.

11. Szakcikk összegzése reflexiókCsapó B.: Az iskolai tudásc. könyve Iskolai és hasznosítható tudás: a természettudományos ismeretek alkalmazása c. fejezet reflektív feldolgo-zása Csapó Benő: Az iskolai tudás. Osiris, Budapest, 2. jav. kiad. 2002. , 4. fejezet: 5. szakmai fejlődésben elkötelezettségre, önművelésre 9. az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztésér

12. Esszé: Az informatika és a pedagógus kapcsolódó szerepei, az IKT által biztosított lehetőségei • Az IKT alkalmazásával kapcsolatos ismeretek: • Az IKT eszközök kiválasztása • Számítógéppel segített tanulási órák tervezése és végrehajtása • Az IKT használata információszerzésre és tanulásra, értékelésre: • Az informatikai kultúrával kapcsolatos társadalmi etikai, jogi és egészségügyi szabályok ismerete és betartása: 5. az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztésére 6. a tanulási folyamat szervezésére és irányítására 7. a pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazására

13. Összegzés

14. Vázolja fel az iskolai egészségnevelés koncepcionális kereteit! • Az egészség több, mint a betegség hiánya • WHO: „az egészség a teljes fizikai, mentális és társas jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya” • Az iskolai egészségnevelés alapvető feladata, hogy a felnövekvő nemzedékeket intézményesen is készítse elő egészségmagatartásuk formálására, jövendő életminőségük alakítására, megőrzésére.

15. Az egészségfogalom részei • Mozgás • Táplálkozás • Eü.-i szokások • Élvezeti szerek Az egészségfogalom dimenziói (Meleg Csilla) A lelki egészség kedvező folyamatai valamennyi dimenzió esetében az egészségesség irányába mutató törekvéseket hívnak elő, míg a lelki egészség megbomlása a többi dimenzióban is az egészség szempontjából kedvezőtlen tüneteket vagy tünet együtteseket eredményez .

16. A lelki egészség A lelki egészség tartalma rendkívül sokrétű. • megküzdési képesség • a feszültségek és a stressz uralásának képessége, • megfelelő énkép és önazonossági érzés, önértékelés, • önfejlesztés és a fejlődés képessége, változási képesség, • a társas támogatások igénybevételének képessége. Tudor (1996) • a társas viszonyok és az ezekkel kapcsolatos egyéni képességek • a tapasztalatból tanulás képessége Doku (1997) Asszertivitás: A belső harmónia legfontosabb alapjai az egyén önelfogadása, önbizalma, valamint a mások irányában - vagyis az egyént körülvevő környezet irányában - való hasonló elfogadás és bizalom.

17. „Egész-ség” program Az egymástól különálló egészségtartalmak nagyobbik részének különböző vonatkozásokban ugyan, de meg lehet találni a tantárgyi megfelelőit. A fizikai aktivitás a testnevelés órák gyakorlatában, • a táplálkozás, • az egészségügyi szokások, • az élvezeti szerekkel kapcsolatos problémák pedig különböző tantárgyak anyagában kapnak helyet. A lelki egészség tartalma azonban nem engedi meg a tantárgyiasítást. Ha tehát az iskola a testi-lelki tartalmakat együttesen tartalmazó egészségnevelést kíván folytatni, akkor járható útként az egész iskolát átfogó nevelési rendszerbe való integrálás kínálkozik.

18. Ismertesse mindazokat az oktatásszervezési és módszertani teendőket, lehetőségeket, amiket egy informatika tanár tud tenni az „Egész-ség” program további sikere érdekében A tanuló készségeinek, képességeinek fejlesztése növeli az a megbetegítő tényezőkkel szembeni ellenállást. A feladatom értékálló, hasznosítható képességek nyújtása. Önismeret - Reális énkép kialakítása (objektív értékelés, dicséret stb.) Kommunikációs készségek képességek fejlesztése: (kooperatív oktatási forma használata) Tanulók megismertetése a kommunikáció történetével, fajtáival Tanulók megismertetése a IKT felhasználási lehetőségeivel ( az információ megszerzésének lehetőségeivel: inf. keresésével, könyvtárak, adatbázisok stb. elérésével használatával ) Az LLL-hez szükséges kulcskompetenciák nyújtása (WEB 2., Google eszközei, közösségi terek használata, szakmai blogok fórumok ismerete, a hálózat alapú tanulás alapjainak a lerakása)

19. Egészségnevelési ismeretek átadása Mivel az egészségnevelés módszerei az egész iskolát áthatják, minden tanórán előkerülhetnek Egészséggel kapcsolatos ismeretek begyűjtése feldolgozása inf. órán pl. excel feladatokban: • Napi szükséges kalóriabevitel • Ételek kalóriatartalma • Gimnáziumban: alkoholszint kalkulátor Környezetvédelem Tanári példaadás Hiteles személyiség (kongruencia) Bár nem vagyok o.f. általában sikerül olyan kapcsolatot kialakítani a diákjaimmal, ami ugyan nem foglalja magában a Facebookos visszajelölést, de különböző, problémáikkal bizalommal fordulnak hozzám.

20. Technikai feladataim: • Az IKT eszközökhöz való hozzáférés biztosítása • Ergonómiailag megfelelő tanulási környezet kialakítása • Az „Egész-ség” programunk folyamatos fejlesztésében, szülői, tanulói, tanári igényekhez való alakításában fontos szerepet játszó kérdőívek elkészítésének , kiértékelésének megkönnyítésében. (Google űrlapok segítségével pl.:http://bit.ly/eI48zz)

21. Mit értünk konnektivizmus alatt, illetve ez az elmélet, hogyan kapcsolódik, kapcsolható az V. fejezetének IKT témaköréhez? A konnektivizmus • a behaviorizmust, • kognitivizmust • és konstruktivizmust követő tanuláselméleti áramlat. A digitális korszak tanuláselméleteként is szokás emlegetni, George Siemens és Stephen Downes kutatók nevéhez köthető fogalom. A hálózatelméletek pedagógiában való alkalmazása-ként is felfogható. A WEB 2.-es technológiák elterjedésével született.

22. Jellemzői: • A tanulás és a tudás a vélemények különbözőségében rejlik. • A tanulás egy olyan folyamat, melynek során a specializált csomópontokat információforrásokhoz kapcsoljuk. • A tudásgyarapításra való hangolódás lényegesebb, mint a meglévő tudásanyag. • A kapcsolatok ápolása és fenntartása révén tanulunk. • Korunk alapkészsége, hogy különböző területek, gondolatok, fogalmak között összefüggéseket vegyünk észre. • A naprakész tudás a célja minden konnektivista tanulásnak.

23. 4. fejezet Az IKT használata információszerzésre és tanulásra: A tudást nem megszerezzük, hanem létrehozzuk, ezt kell tudatosítani! Azáltal, hogy elolvassuk az adott cikket, leírást, még nem fogunk érteni a kívánt területhez. Az elmélyüléshez tudásszervezésre van szükség: vissza kell osztanunk azt, amit erről gondolunk, tartalmat kell formálnunk, hogy a fejünkben összeálljon a kép.  A tudáshoz tehát a következő lépések ismétlése szükséges: • Olvasás • Alkotás (írás) • Megosztás

24. Olvasás Egy információ két tényező által válik tudássá: • illeszkednie kell a meglévő tudáshálóhoz (asszociáció!!) • rövid időn belül meg kell erősíteni, hogy stabilizálódjon (ismételni, újraalkotni, új kontextusba helyezni!)

25. Alkotás (írás): A tudás hálózatalapú:  attól sajátítunk el egy ismeretet, hogy beépítjük a saját tudáshálónkba azt. Beépíteni valamit csak aktív hozzáállással lehet. Elárasztanak az adatok, a haszontalan információk bennünket, melyből akaratlagosan kell kiválasztanunk azt, amire szükségünk van; célirányosan kell felépítenünk a tudáshálónkat az érdeklődésünknek megfelelően. Az olvasott információk roppant sokféle médiumon jutnak el hozzánk. A webes platformon ez többnyire cikket, prezentációt, gondolattérképet, videót, blog bejegyzést, fórumhozzászólásokat jelent.

26. Megosztás: A tudás tapasztalat. Képtelenség minden területen otthonosan mozogni, így óhatatlanul szükséges mások tapasztalataira is támaszkodni. Ahhoz, hogy a legtöbbet profitáljunk egy-egy közösség tudásanyagából, mindenekelőtt aktív részesévé kell válnunk az adott közösségeknek. Minél többet osztunk meg a többiekkel, és minél inkább odafigyelünk arra, hogy olvasható és felhasználható legyen az általunk szervezett tudásanyag, annál többet profitálhatunk a közösségből.

27. Megosztás, profitálás kérdése Logikailag furcsa: Mi osztunk meg, mi nyújtunk valamit, mégis mi profitálunk belőle a leginkább.  Miért van ez mégis így? Mert a közösség skálafüggetlen hálózatként működik, melyben az egyes személyek képezik az egyes csomópontokat, az élek pedig az adott tudásanyag szempontjából releváns kapcsolatokat. Minél több ilyen éllel bírunk, annál meghatározóbb szerepet játszunk a hálózatban, annál nagyobb hatást gyakorolunk az adott tudásanyagra.