PROJEKTMENEDZSMENT ÉS PÁLYÁZATÍRÓI KÉPZÉS

1. PROJEKTMENEDZSMENT ÉS PÁLYÁZATÍRÓI KÉPZÉS HUSK/1101/1.5.1/0232 – KÉT LÁBON ÁLLVA – HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLAT ÉS ERŐFORRÁS FEJLESZTŐ PROGRAM / STOJAC PEVNE- PROGRAM PRE ROZVOJ CEZHRANIČNÝCH VZŤAHOV A ZDROJOV

2. A CÉLORIENTÁLT PROJEKTTERVEZÉS - LOGIKAI KERET MÓDSZER (LKM) – LOGICAL FRAMEWORK (LOGFRAME)

3. Célorientált projekttervezés - Logikai Keret Módszer (LKM) MIÉRT CÉLORIENTÁLT PROJEKTTERVEZÉS? a célorientált projekttervezés egyrészről biztosítja, hogy egy támogató szolgáltat működtetéséhez és szolgáltatásainak kialakításához, fenntartásához szükségesmenedzsmentismeretekkelrendelkezzenek, másrészt az Európai Unióban kötelezőn használt módszer, amely felkészíti a szervezeteket a későbbi EU csatlakozás elvárásainak történő megfelelésre.

4. Célorientált projekttervezés - Logikai Keret Módszer (LKM) MIÉRT CÉLORIENTÁLT PROJEKTTERVEZÉS? a menedzsment számára nyújtott célcsoport ismeretek segítik, hogy a célcsoport és a szolgálat működésének legmegfelelőbb döntéseket tudja meghozni a menedzsment, amely a célcsoport ismeretére és igényeire épít. a menedzsment szolgáltatásfejlesztésre történő képzése lehetőséget teremt a menedzsment ismeretek keretében elsajátított elméletek gyakorlati alkalmazására és egyben a szervezet különböző szintjein dolgozók team együttműködését alapozza meg.

5. Célorientált projekttervezés - Logikai Keret Módszer (LKM) CSELEKVÉS SZINTJE: Program – meghatározott célok érdekében egymás mellett, egymás hatását erősítő különböző projektek egységben és rendszerként való összefogása. Projekt – meghatározott célokérdekébenkifejtett tevékenység

6. Célorientált projekttervezés - Logikai Keret Módszer (LKM) CÉLKATEGÓRIÁK: Fejlesztéspolitikai célok Kormányzati vagy regionális szinten megfogalmazott fejlesztéspolitika Felsőbb célok Kormányzati vagy regionális együttműködésekben az arra vonatkozó megállapodás az együttműködők között, hogy melyek a közös célok. Előírásokat is tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy milyen koncepció alapján kerüljenek kialakításra a projektek.

7. Célorientált projekttervezés - Logikai Keret Módszer (LKM) CÉLKATEGÓRIÁK: Fejlesztési célok A fejlesztési cél fogalmazza meg azt a változást, amire a célcsoportok maguk is törekednek. A projektek a változások támogatására jönnek létre. A fejlesztési célok különböző csoportok közötti tárgyalások eredményeként jön létre. Projektcélok A projektcél az emberek vagy szervezetek cselekedeteinek tervezett változásait írja le. A projekt szolgáltatásai arra irányulnak, hogy ez a változás bekövetkezzék. Ezáltal a célcsoportok olyan helyzetbe kerülnek, hogy javítani tudnak helyzetükön.

8. Célorientált projekttervezés - Logikai Keret Módszer (LKM)

9. Célorientált projekttervezés - Logikai Keret Módszer (LKM)

10. Célorientált projekttervezés - Logikai Keret Módszer (LKM) 1. lépés:Érdekegyeztetés, igény- és szükségletfelmérés azon csoportok, személyek, szervezetek számbavétele, akikre a projekt valószínűleg hatással lesz, továbbá az alapvető problémák, korlátok, lehetőségek felderítése, amelyekkel az érintettek szembesülnek.

11. 1. lépés: Érdekegyeztetés, igény- és szükségletfelmérés Érdekegyeztetés A legfőbb érintettek meghatározása, a projektben való érintettségük vagy “érdekeltségük” megbecsülése, és annak megállapítása, hogy az érdekek hogyan befolyásolják a projekt megvalósíthatóságát és kockázatait. Az érintetteknek a megfogalmazott problémával kapcsolatos érdekeltsége, valamint a főbb, a projektben vállalt szerepkörök kialakítása

12. 1. lépés: Érdekegyeztetés, igény- és szükségletfelmérés Érdekegyeztetés A projektre veszélyt jelentő érdek-összeférhetetlenségek tisztázása a projekttagok között Meglévő és potenciális kapcsolatok a leendő projekttagok között, melyekre építve növelhető a projekt sikerének az esélye A leendő projekttagok projektben való részvételének megfelelő módozatai

13. 1. lépés: Érdekegyeztetés, igény- és szükségletfelmérés Érdekegyeztetés

14. 1. lépés: Érdekegyeztetés, igény- és szükségletfelmérés Partner kategóriák 1. Támogatásban részesülő partner (a támogatási szerződésben Támogatásban részesülő partner): Olyan partner, aki aláírja a támogatási szerződést, valamint a partnerségi megállapodást és közvetlenül részesül a támogatásból. A projekt megvalósulásáért saját feladata, és a kapott támogatás mértékéig felel. A pályázat kiírója ösztönözni kívánja azon szereplők összefogását, akik közösen hatékonyabban tudnak cselekedni a pályázati célok elérése érdekében.

15. 1. lépés: Érdekegyeztetés, igény- és szükségletfelmérés Partner kategóriák 2. Közreműködő partner: A projekt végrehajtásában résztvevő, de a támogatásból nem részesülő partner. A projekt megvalósulásában a saját feladata megvalósításáért felelős. A támogatási szerződést nem, de a partnerségi megállapodást aláírja.

16. 1. lépés: Érdekegyeztetés, igény- és szükségletfelmérés Partner kategóriák 3. Egyéb partner: A projekt megvalósítását kívülről támogató szervezet vagy egyén, amely a kitűzött célok eléréséhez nem konkrét tevékenységgel járul hozzá, és sem közvetett, sem közvetlen módon nem részesül a támogatásból, nem írja alá a támogatási szerződést, sem a partnerségi megállapodást

17. 1. lépés: Érdekegyeztetés, igény- és szükségletfelmérés Pályázó (a támogatási szerződésben Főkedvezményezett): Az a szervezet, amely benyújtja a pályázatot. A partnerségi együttműködés kereteiben benyújtott pályázatok esetében a partnerségben vezető szerepet betöltő szervezet nyújtja be a pályázatot, és vállal teljes körű felelősséget a projekt megvalósításáért, a pályázatban foglaltak maradéktalan teljesítéséért.

18. 1. lépés: Érdekegyeztetés, igény- és szükségletfelmérés Pályázó (a támogatási szerződésben Főkedvezményezett): A pályázó szervezet feladata a projektmenedzsment biztosítása, különösképpen a partnerek és alvállalkozók szerződtetése, tevékenységük nyomon követése, a projekt megvalósításának koordinálása, a partneri együttműködés szervezése és fenntartása, a pénzügyi és szakmai menedzsment, valamint az adminisztráció.

19. 1. lépés: Érdekegyeztetés, igény- és szükségletfelmérés Pályázó (a támogatási szerződésben Főkedvezményezett): Minden partnerségi együttműködésben csak egy pályázó van. A partnerségi együttműködésben részt vevő partnerek számát a pályázó a pályázati programmal összhangban önmaga határozhatja meg. A partnerekkel közösen kialakított és a partnerségi megállapodásban rögzített feladat-és felelősség-megosztás alapján vesznek részt az egyes partnerek a projekt megvalósításában.

20. 1. lépés: Érdekegyeztetés, igény- és szükségletfelmérés A partnerválasztás főbb szempontjai: • Érdek azonosság. • Közös jövőkép • A partnerség célja • A partner feladatai. • Az eddigi kapcsolatok, tapasztalatok. • A projekt haszna a partnerségből. • Mennyiben segít a partner a projekt végrehajtásában. • Meglévő hivatalos és nem hivatalos kapcsolatok. • A partner különleges adottságai, lehetőségei.

21. 1. lépés: Érdekegyeztetés, igény- és szükségletfelmérés A partnerség kialakítása során tisztázandó főbb szempontok: • A partnerség célja, előnyei a szervezetek számára • A feladatok és felelősségek megosztása • A támogatás megosztása • A belső kommunikáció rendje • Az együttműködés szabályai • A teljesítmény értékelés rendje • Az ellenőrzés rendje, módja, eszközei, személyei • A felmerült problémák kezelésének szabályai • Adminisztrációs rend, tájékoztatási kötelezettség, adatkezelés rendje

22. 1. lépés: Érdekegyeztetés, igény- és szükségletfelmérés A partnerség kialakításának szabályai: Részletes minden szempontra kiterjedő egyeztetés A projekt kérdéseiben teljes egyetértés kialakítása A részmegállapodások írásos rögzítése, és a résztvevők által történő aláírása A részletes szabályokat tartalmazó együttműködési megállapodás aláírása

23. 1. lépés: Érdekegyeztetés, igény- és szükségletfelmérés Intézményi értékelés A projekt sikerének fő eleme a résztvevő intézmények teljesítménye és kapacitása. Ahhoz, hogy valamennyi résztvevő intézmény érdekeltségét elemezzük egy projekten belül, intézményi értékelést kell készíteni. A SWOTanalízis az intézményi értékelés egy olyan módja, amely az intézményt az alábbi 4 kategória alapján elemzi:

24. 1. lépés: Érdekegyeztetés, igény- és szükségletfelmérés Intézményi értékelés - SWOT elemzés:

25. 1. lépés: Érdekegyeztetés, igény- és szükségletfelmérés Igény- és szükségletfelmérés A szükségletfelmérés során minden esetben be kell mutatni a jelenlegi helyzetet, számszerű adatokkal alátámasztva, meg kell jelölni az adatok forrását. Szükség esetén több forrás adatait össze kell vetni. Az adatokat úgy kell bemutatni, hogy az itt megadott számszerű adatok majd lehetőséget biztosítsanak a projekt eredményeinek mérésére, értékelésére. Szükség esetén a projekt indokoltságának alátámasztására saját adatgyűjtést kell végezni.

26. 1. lépés: Érdekegyeztetés, igény- és szükségletfelmérés Igény- és szükségletfelmérés A szükséglet felmérésbe be kell vonni a helyi munkaügyi szerveket, a szociális területen tevékenykedő szakembereket, hogy a felmérés naprakész adatokat tartalmazzon. Az igények felmérésébe a célcsoport tagjait, érdekképviseleti szerveit, civil szervezeteit be kell vonni. Egyeztető megbeszéléseket kell szervezni és ezek tapasztalatait, eredményeit a szükségletfelmérésben be kell mutatni.

27. 1. lépés: Érdekegyeztetés, igény- és szükségletfelmérés Igény- és szükségletfelmérés Különös hangsúlyt kell fektetni a társadalmi összefogás erősítésének igényére, a különleges célcsoport specifikus igényekre.

28. 1. lépés: Érdekegyeztetés, igény- és szükségletfelmérés Igény- és szükségletfelmérés A felmérés során be kell mutatni a célcsoportot: demográfiai jellemzőit, iskolai végzettségét, lakókörnyezetét, munkaerő piaci helyzetét, munkavégzési lehetőségeit, életvezetési szokásait, különleges az átlagostól eltérő kultúrájának jellemzőit, tipikus problémáit, képzésre, munkavállalásra motiváltságát speciális igényeiket munkaerő piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférését érdekérvényesítő képességét anyagi helyzetét, szociális rászorultságát

29. 1. lépés: Érdekegyeztetés, igény- és szükségletfelmérés Igény- és szükségletfelmérés Be kell mutatni a projekt megvalósításának helyszínét: A megvalósulás helyszínének földrajzi elhelyezkedését, régiót, kistérséget különös tekintettel arra, hogy a program hátrányos helyzetűnek minősített kistérségben, vagy régióban valósul-e meg. (az ilyen területen megvalósuló projektek a kiírás szerint előnyt élveznek) A projekt megvalósulásának helyszínén a település szerkezet, adottságokat, speciális jellemzőket, különösen akkor, ha ez a projekttel közvetlenül kapcsolatba hozható. A kulturális és természeti értékeket. A hely népességi adatait, demográfiai jellemzőit, iskolai végzettségének főbb mutatóit.

30. 1. lépés: Érdekegyeztetés, igény- és szükségletfelmérés Igény- és szükségletfelmérés Be kell mutatni a projekt megvalósításának helyszínét: A roma lakosság arányát, összehasonlítását az országos átlaggal. A megvalósulás helyszínén a gazdasági helyzetet, a vállalkozások jelenlétét, fejlődését, átalakulását, esetleges csökkenését, a piac jellemzőit, az elmúlt évek gazdasági változásának főbb trendjeit. A fejlődés lehetőségeit. A terület szociális helyzetét, hátrányos helyzetűek arányát, a társadalmi leszakadás trendjét, a kirekesztődés jellemző folyamatai, főbb okait. A munkaerő-piaci helyzetet, a munkanélküliség mértékét, arányát az országos átlaghoz viszonyítva, a munkanélküliség okát, a betöltetlen álláshelyek jellemzőit, betöltetlenség okát.

31. 1. lépés: Érdekegyeztetés, igény- és szükségletfelmérés Igény- és szükségletfelmérés Be kell mutatni a projekt megvalósításának helyszínét: A munkaerő piacról kiszorult csoportok (pl. nők, 50 év feletti munkavállalók, alacsony iskolai végzettségűek, gyermeküket egyedül nevelők, pályakezdők, stb.) speciális problémáit, létszámát A megváltozott munkaképességűek munkavállalási lehetőségeit A gyermekvédelmi intézményben felnőtt fiatalok elhelyezkedési esélyeit A megvalósítás helyszínén az infrastruktúrát, úthálózatot, közlekedést, informatikai fejlettséget

32. 1. lépés: Érdekegyeztetés, igény- és szükségletfelmérés Igény- és szükségletfelmérés Be kell mutatni a projekt megvalósításának helyszínét: A megvalósítás helyszínén ill. annak közelében lévő oktatási intézményeket, a képzések főbb csoportjait. A civil társadalmat, a civil szerveztek főbb tevékenységét, eddigi eredményeket, a civil társadalom önszervező képességének fejlődését, az érdekképviseleti szervezeteket, érdekérvényesítő képességüket. A környezetvédelem helyzetét, a környezettudatos magatartást.

33. 1. lépés: Érdekegyeztetés, igény- és szükségletfelmérés Igény- és szükségletfelmérés A projekt megvalósítása során támogatást jelentő lehetőségek bemutatása: A szervezet szakmai hátterét, szakember ellátottságát. A szervezet beágyazottságát, a szakmai kapcsolatokat, a szakma esetleges igényeit. Az egyéb támogatóknál felmerült igényeket. Civil szervezetek, kisebbségi önkormányzatok, társadalom igényeit.

34. 1. lépés: Érdekegyeztetés, igény- és szükségletfelmérés Igény- és szükségletfelmérés Be kell mutatni, hogy milyen korábbi kísérletek történtek az adott célcsoport reintegrációjára milyen tapasztalatai vannak a pályázó intézménynek és konzorciumnak a célcsoporttal való foglalkozásban bemutatni, hogy a pályázó konzorcium által alkalmazott módszerek (képzés és foglalkoztatás) miért a legalkalmasabbak a célcsoport rehabilitációjára és reintegrációjára

35. 1. lépés: Érdekegyeztetés, igény- és szükségletfelmérés Igény- és szükségletfelmérés Források: A célcsoport személyes megkeresése (kérdőív, interjú stb.) Önkormányzati adatbázisok Helyi / kistérségi / regionális fejlesztési tervek, akciótervek, fejlesztési koncepciók Népszámlálási adatok KSH adatok Munkaügyi Központok és kirendeltségeik statisztikái Érdekképviseleti szervezetek adatai Képzőközpontok adatai A szociális ellátást biztosító intézmények (családsegítő, gondozási központ) adatai, személyes tapasztalatai

36. 1. lépés: Érdekegyeztetés, igény- és szükségletfelmérés Igény- és szükségletfelmérés Forma: A szükséglet és igényfelmérés kb. 5 oldal terjedelmű legyen, és lehetőleg két szempontot tartson szem előtt. Egyfelől pontos, forrásokra hivatkozott adatokat tartalmazzon a megadott jelenségekről, támassza alá grafikonokkal, ábrákkal, egyéb szemléltető, könnyen értelmezhető és átlátható módszerekkel a pályázat indokoltságát. Másfelől tartalmazzon szövegesen megfogalmazott konklúziókat, a grafikonokon és ábrákon túlmutató belátásokat, érzékeltesse a folyamatokat, adjon leíró formában beszámolót a jelenségekről, okairól és következményeiről, hivatkozzon a szak-publikációknál elvárható pontossággal forrásaira

37. 1. lépés: Érdekegyeztetés, igény- és szükségletfelmérés Igény- és szükségletfelmérés Forma: Adjon olyan helyzetképet, mely sem pusztán az adatokból, sem az adott célcsoportra vagy régióra vonatkozó köztudomású tényekből nem lenne feltárható. Alapvető elvárás, hogy átlátható és könnyen értelmezhető legyen.

38. Célorientált projekttervezés - Logikai Keret Módszer

39. 2. lépés: Problémaelemzés 2. lépés: Problémaelemzés problémák megfogalmazása, ok és okozat összefüggések meghatározása, probléma diagramm készítése.

40. 2. lépés: Problémaelemzés A problémaelemzés célja, hogy a problémagráfon keresztül meghatározzuk a problémák közötti ok-okozati összefüggéseket. A problémagráf nem más, mint a problémák hierarchikus rendszerben történő ábrázolása.

41. 2. lépés: Problémaelemzés A problémaelemzés két feladatból áll: a kedvezményezettek előtt álló főbb problémák meghatározása és a problémagráf felvázolása az okok és hatások meghatározásához

42. 2. lépés: Problémaelemzés A központi problémát felírjuk, a kapcsolódó, másodlagos problémát pedig ehhez viszonyítjuk: ha a probléma egy ok, akkor egy szinttel lejjebb kerül ha a probléma egy okozat, akkor egy szinttel feljebb kerül ha a probléma sem nem ok, sem nem okozat, akkor ugyanarra a szintre kerül.

43. Célorientált projekttervezés - Logikai Keret Módszer (LKM)

44. 3. lépés: Célelemzés 3. lépés: Célelemzés Konkrét problémákból a célkitűzések meghatározása, célok eléréséhez szükséges eszközök feltárása, majd a célok logikus csoportosítását követően a projekt stratégia kidolgozása

45. 3. lépés: Célelemzés Amíg a problémaelemzés a meglévő helyzet negatív oldalait ábrázolja, addig a célelemzés a jövőben elérni kívánt helyzet pozitívumait mutatja be. Magába foglalja a problémák célokká történő átalakítását, ezért a célgráf felfogható, mint a problémagráf pozitív tükre.

46. 3. lépés: Célelemzés Célok meghatározása, jellemzői: Realitás – a projekt megvalósíthatósága az adott pénzügyi és tárgyi feltételekkel és a kitűzött időn belül Konkrétság – bármely, a cél irányába megtett haladás a projektnek legyen tulajdonítható és ne egyéb oknak. Mérhetőség – elfogadható áron és erőfeszítéssel a projekt teljesítménye mérhető legyen

47. 3. lépés: Célelemzés A célok megfogalmazása történjen erős igékkel, azok főnévi igeneves formájában (tenni valamit), határozzák meg a projekttel (célcsoporttal) elérni kívánt változás természetét, rendelkezzenek mérhető mutatókkal, mellyel tájékoztatják a tervezőket és döntéshozókat a program közeli és távoli céljainak megvalósulási mértékéről.

48. 3. lépés: Célelemzés Célok csoportosítása A célgráf több célt tartalmaz, mint amennyi a projektben majd szerepel. A célelemzés utolsó része, a programon belül vagy azon kívül alkalmazott stratégiák kiválasztása. A “stratégia” szorosan kapcsolódó célok csoportjaiból áll. A stratégiaelemzés meghatározza, hogy mely célcsoportnak kell bekerülniük a projektbe, továbbá vizsgálja azok megvalósíthatóságát.

49. 3. lépés: Célelemzés

50. Célorientált projekttervezés - Logikai Keret Módszer (LKM)