CÉGES BIZTOSÍTÁSOK ADÓZÁSÁRÓL 2014 dr. Kis Réka NAV KMRAI Tájékoztatási Osztály

1. CÉGES BIZTOSÍTÁSOK ADÓZÁSÁRÓL 2014dr. Kis RékaNAV KMRAI Tájékoztatási Osztály

2. A biztosításokról általában Az üzleti biztosítások adóztatási pontjai: 1. Munkáltató biztosítás díjat fizet → Biztosítás 2. Biztosító teljesítése → magánszemély részére A biztosítási díj lehet: - adómentes - adóköteles A konstrukció résztvevői: 1.) Biztosító – akivel a szerződés kötése történik, 2.) Szerződő – akit a díjfizetési kötelezettség terheli lehet: munkáltató, kifizető (társas vállalkozás, egyéni vállalkozó, egyéb szervezet) magánszemély 3.) Biztosított – akinek a javára kötik a szerződést. Mit értünk a biztosító teljesítése alatt? Például • biztosítási esemény bekövetkezése – biztosítási szolgáltatás (pl. haláleseti kifizetés, balesetbiztosításnál egészségkárosodás vagy rokkantsága esetére járadék vagy biztosítási összeg fizetése) • maradékjogra tekintettel történő kifizetés (pl. visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítás részleges vagy teljes visszavásárlása)

3. Biztosítások típusai Adózási szempontból 3 csoportot különíthetünk el: • a kockázati biztosításokat, • a megtakarítási, befektetési jellegű biztosításokat és • a teljes életre szóló életbiztosításokat. A személybiztosítások típusai: • életbiztosítás, (az olyan személybiztosítás, amely alapján a biztosító a természetes személy halála, meghatározott életkor vagy időpont elérése vagy más esemény bekövetkezése esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg kifizetésére, járadék élethosszig tartó vagy meghatározott időszakra történő folyósítására vállal kötelezettséget.) • balesetbiztosítás, (az olyan betegségbiztosítás (vagy egészségbiztosítás), amely alapján a biztosító a biztosított baleset miatt bekövetkező halála, egészségkárosodása vagy rokkantsága esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg vagy járadék fizetésére, valamint a szerződésben meghatározott egyéb szolgáltatásra vállal kötelezettséget.) • betegségbiztosítás, (az olyan személybiztosítás, amely alapján a biztosító a biztosított megbetegedése esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget, azzal, hogy betegségbiztosítás esetében a biztosító szolgáltatása kiterjedhet a szerződésben meghatározott, biztosítási eseménnyel kapcsolatban álló egészségügyi szolgáltatások miatt felmerült költségek egészségügyi szolgáltató számára történő megtérítésére is.)

4. Kockázati biztosítások I. Azok a biztosítások, melyek kizárólag valamely kockázat kivédésére irányulnak. A biztosító tehát kizárólag halál, megbetegedés, baleset bekövetkezésekor szolgáltat. Tovább szigorodott a kockázati biztosítás fogalma: csak az a személybiztosítás minősül 2014-től kockázatinak, amelynél biztosítási esemény bekövetkezése nélkül semmilyen módon nincs lehetőség vagyoni érték kivonására. Vagyoni érték kivonásának minősül, ha biztosítási esemény bekövetkezése nélkül történik biztosítói teljesítés (pl.díjengedmény, díjvisszatérítés) a magánszemély részére, feltéve, hogy a díjat más személy (kifizető) fizette. 2014. január 1-jétől magánszemélyt megillető engedmény (kármentesség esetén díjvisszatérítés) esetén az adott biztosítás nem minősül kockázatinak, ebből következően a biztosítás kifizető által fizetett díja kifizetői adóteher mellett lesz adóköteles (egyes meghatározott juttatásként). Természetesen arra van lehetőség, hogy a kifizető kapja vissza a térítést. Nem minősül kockázati biztosításnak, ha a biztosító teljesítésének összege nem haladhatja meg az adott biztosítási díj és a hozam együttes összegét.

5. A kockázati biztosítások II.Adózási pontok (1. Táblázat)

6. Baleset- és betegségbiztosításhoz kapcsolódó változás Az Szja tv. az új PTK. fogalmait alapul véve határozza meg a baleset- és betegségbiztosítás fogalmát. Változik 2014. január 1-jétől a baleset- és betegségbiztosítási szerződés alapján nyújtott jövedelempótló szolgáltatásra vonatkozó rendelkezés. Amennyiben a biztosítási díj adómentességét az 1. számú melléklet 6. 3. pontja biztosította, az adókötelességi vizsgálatot el kell végezni, ha másik rendelkezés alapján volt adómentes a díj, akkor a szerződés alapján teljesített jövedelempótló kifizetés teljes összege és nem csak a 15 ezer forintot meg nem haladó része válik adómentessé. (Tehát ha a magánszemély vagy kifizetőnek nem minősülő más magánszemély fizette a biztosítás díját, akkor a betegség- és balesetbiztosítás alapján teljesített jövedelempótló biztosítói teljesítés teljes összege adómentes lesz!)

7. Kockázati biztosítások III. • Pontosításra került a törvény szóhasználata, mely alapján egyértelmű 2014-től, hogy a fizetett biztosítási díj egy hónapra jutó összegét kell viszonyítani a minimálbér 30 százalékához. Így például éves díj esetén tizenkétszer a minimálbér 30 százalékáig fizethető adómentesen a kockázati biztosítás díja. Miért volt ez fontos? Azért, mert 2013-ban a havonta fizetett összegből mentesítette a minimálbér 30 százalékát az adókötelezettség alól a szabályozás és a kifizető nem feltétlen havonta fizeti a kockázati biztosítás díját.)

8. Adókötelezettség megállapítása csoportos kockázati biztosítás esetén 2014. január 1-jétől csoportos biztosítás esetén az azonos szolgáltatási tartalom alapján kell meghatározni az egy főre jutó biztosítási díjat. Példa: Egy szervezet saját munkavállalóira (100 fő fizikai munkás, 10 fő menedzser) csoportos egészségbiztosítást köt. Havi 1 millió forint biztosítási díj megoszlása: 600 ezer forint a munkások járóbeteg ellátásra és 400 ezer forint a menedzserek fekvőbeteg ellátására szolgál. Az új rendelkezés alapján két biztosítási csoportot kell képezni: 1.) egy hónapra jutó díj a fizikai munkások esetében 600 ezer ft/100 fő= 6000 Ft/fő/hó → a biztosítási díj adómentes lesz 2.) 400 ezer ft/10 fő= 40 000 Ft/fő/hó → a biztosítási díjnak lesz adóköteles része (meghaladja a minimálbér 30 %-t)

9. Megtakarítási biztosítások I. • Megtakarítási biztosításoknak minősülnek azok a biztosítások, amelyeknek van lejárati szolgáltatásuk. Ilyen pl. az olyan életbiztosítás, amely nem a magánszemély halálakor, hanem meghatározott időtartam (5, 10, 20 év) elteltével teljesít. • Vegyes típusú biztosítások, melyek nemcsak a magánszemély halálakor, hanem meghatározott időtartam elteltét követően is teljesítenek. Ezeket a biztosításokat az Szja tv. úgy kezeli, mint két külön biztosítást: egy kockázati és egy megtakarítási jellegű biztosítást. → A vegyes biztosítás elkülönített kockázati biztosítási díjrésze a minimálbér 30 százalékáig adómentes. Például, ha a munkáltató által fizetett díj 100 ezer forint, de abból 8 ezer forint kockázati díjrész, akkor az adómentes lesz függetlenül a fennmaradó 92 ezer forintos díjrész sorsától. • Ha nincs elkülönítés, akkor rendszeres díjfizetésű szerződés esetében a díj 10 %-t, egyszeri díjas biztosítás esetében a díj 1 %-t kell kockázati díjrésznek tekinteni.)

10. Megtakarítási biztosítások II. Mivel ezek a biztosítások inkább befektetésként működnek, mint kockázatot kivédő biztosításként, ezért a hozzájuk kapcsolódó adókötelezettség is eltérően alakul a kockázati biztosításokhoz képest. Adóztatási pontok: 1.) A kifizető által a magánszemély javára kötött megtakarítási biztosítás kifizető által fizetett díja adóköteles (Lásd. 2. táblázat) Ha a biztosítás díját külföldi személy fizeti, akkor az adóköteles biztosítási díj a magánszemély jogviszony szerint adókötelessé váló jövedelmének minősül. 2.) A megtakarítási jellegű életbiztosításokból származó jövedelem főszabály szerint kamatjövedelemként válik adókötelessé. Főszabály szerint úgy kell megállapítani a jövedelmet, hogy a biztosítói teljesítésből le kell vonni a magánszemély által befizetett díjat és az adóköteles biztosítási díjakat (a kockázati biztosítási díjak kivételével). Ugyanakkor a kamatjövedelmet csökkenteni lehet akkor, ha a magánszemély hosszabb ideig a befektetésben tartja a vagyonát: vagyis bizonyos feltételek teljesülése esetén a jövedelem kedvezményesen adózhat vagy teljesen mentesülhet az adókötelezettség alól (Lásd. 2 táblázat) Változás: a kamatjövedelem kedvező számításánál a várakozási időt 2014-től a szerződés létrejöttétől kell számítani.

11. Megtakarítási biztosítások III. • Nem alkalmazható a kamatjövedelem csökkentését előíró rendelkezés akkor, ha az elvárt díjon felüli díjfizetés történik, vagy ha a rendszeres díjak jelentős mértékben emelkednek. Ez a mérték a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó KSH szerinti infláció 30 százalékponttal növelt értéke. • Az elfogadható mértékű növelés szabályai változtak 2014-től: • 1. a biztosítási éveket és nem az adóéveket kell összevetni, • 2. az összehasonlítás során a díjelőírásokat kell figyelembe venni, • 3. nem csak a biztosító, hanem az ügyfél által kezdeményzett díjemelést is figyelembe kell venni, • 4. a díjnövekedés mértékének meghatározásakor a kockázati biztosítás díját figyelmen kívül kell hagyni. 2013. január 1-je előtt teljesített elvárt díjon felüli díjnövelés miatt nem veszik el a kamatjövedelemből való csökkentés lehetősége.

12. Megtakarítási biztosítások IV.Adózási pontok (2. Táblázat)

13. Kamatjövedelem utáni EHO fizetési kötelezettség • 2013. augusztus 1-jétől 6 százalékos EHO is terheli a biztosításból származó kamatjövedelmet a 16 százalékos SZJA fizetésén túl. • 2014. január 1-jétől új adómentességi fordulat: mentes a megtakarítási biztosításból származó kamatjövedelem az EHO alól, ha a biztosítás mögött álló befektetés legalább 80 százalékában az EGT állam által kibocsátott, forintban jegyzett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Az eho mentesség feltétele, hogy ez a feltétel a biztosításra vonatkozó jogviszony fennállásának időszakában mindvégig teljesüljön. (2014. január 1-je előtt megkötött szerződések esetén 2014. január 1-jétől a jogviszony megszűnéséig, de legalább 3 évig kell a feltételnek teljesülnie.) További feltétel, hogy a biztosító tőkepiaci felügyelet alatt álljon.

14. Teljes életre szóló visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások I. Kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás. E típusú biztosításoknak van visszavásárlási értéke, ezért nem minősül kockázati biztosításnak. Lejáratuk nincs, ezért nem tekinthetők tipikus megtakarítási jellegű biztosításnak.Jellemzően ezeket a biztosításokat visszavásárolják, azaz a biztosított részére a biztosítási esemény bekövetkezése nélkül a biztosító kifizeti a felhalmozott vagyont. Adóztatási pontok: 1.) Biztosítási díj adókötelezettsége (lásd. 3. Táblázat) A kifizető által fizetett biztosítási díj adókötelezettségét az befolyásolja, hogy rendszeresen fizetett díjról van-e szó, vagy sem. Rendszeres díjfizetésről beszélünk akkor, ha legalább évente egy alkalommal történik a fizetés és azt nem növelik az infláció 30 százalékponttal növelt értékénél nagyobb mértékben. A legalább éves díjfizetési gyakoriságra vonatkozó rendelkezést a 2012. december 31-ét követő első díjelőírástól kell alkalmazni. Adatszolgáltatási kötelezettség terheli a munkáltatót, kifizetőt az adómentes biztosítás díjáról az adóhatóság felé (08-as bevallás – az adómentes biztosítási díj összegén túl a biztosító nevét és székhelyét is szerepeltetni kell.) A nem rendszeres, eseti díjak nem tekinthetők adómentesnek.

15. Teljes életre szóló visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások II. 2.) Biztosító teljesítése (Lásd 3. Táblázat): a.) biztosított halála esetén, b.) a biztosítás visszavásárlása esetén. Ha a teljes életre szóló életbiztosítás díja részben vagy egészben adómentes volt az Szja tv. 1. sz. melléklet 6.9. alpontja alapján és a biztosító azt visszavásárolja, akkor a biztosított magánszemély által megszerzett összegből egyéb jövedelemet kell megállapítani. A magánszemélynek juttatott vagyoni értékből levonhatóak a biztosított által megfizetett biztosítási díjak és az adóköteles biztosítási díjak. Így egyéb jövedelemként a kifizető által befizetett összegek és a befektetés hozamai válnak adókötelessé.

16. Teljes életre szóló visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások III. (3. Táblázat)

17. Teljes életre szóló visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások IV. • Magának a szerződőváltásnak nincs adójogi következménye. A törvény kizárólag a pénzkivonást adóztatja. Így az alábbi két szerződésmódosítás 2014-től nem tekinthető adóztatási pontnak: • 1.)biztosított-csereA WL-t a kifizető köti magánszemély javára. A WL rendszeres díja adómentes. Szerződő: (Kft.) Biztosított: magánszemély → magánszemély Kedvezményezett: magánszemély A szerződő tovább fizeti a biztosítási díjat az új biztosított javára, a biztosított-csere nem keletkeztet adózási pontot. 2.)WLhatározott időtartamúra történő átalakítása. a.) A WL-t az eredeti szerződő kifizető alakítja határozott tartamúvá. A WL rendszeres díja adómentes. A tartammódosítás nem tekinthető adóztatási pontnak, de a tartammódosítást követően a kifizető által fizetett díj adóköteles lesz. A tartammódosítást megelőzően fizetett díj adómentességét azonban nem változtatja meg a módosítás. b.) A szerződőváltást követően a magánszemély a kifizető helyébe lép. (nem adóztatási pont) A magánszemély fizeti tovább a biztosítási díjat, majd egy későbbi időpontban határozott tartamúvá alakítja át a biztosítást. (nem adóztatási pont)

18. Teljes életre szóló visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások V. • Példa: Visszavásárlás utáni adókötelezettség meghatározása A kifizető a magánszemély javára teljes életre szóló, VV értékkel rendelkező életbiztosítást kötött. A kifizető a szerződőváltásig 150 egység adómentes biztosítási díjat fizetett. A magánszemély a szerződőváltást követően 50 egység biztosítási díjat fizetett a visszavásárlás időpontjáig. A visszavásárlási összeg 200 egység (feltételezzük, hogy nincs hozam) Egyéb jövedelem: 200 egység (a biztosító teljesítése) – 50 egység (a magánszemély által fizetett biztosítási díjak összege) = 150 egység (ezután áll fenn az adófizetési kötelezettsége)

19. Összefoglalás hivatkozással

20. Kisadózó vállalkozások tételes adójának változása 2014.

21. Kisadózó vállalkozások tételes adója I. A katából kizárt tevékenységek körének szűkítése • 2013. április 1-től csak a TEÁOR 2008 szerint 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből az adóalanyiság választásának évében bevételt szerez. Egyéni vállalkozók esetében az ingatlan bérbeadás magánszemélyként végezhető kata alanyiság választásának évében. Nem főállású az sem 2014. január 1-jétől: (2. § 8. pontja) • akit több munkaviszonyában együttesen foglalkoztatnak heti 36 órát meghaladóan, • aki más vállalkozásban főállású egyéni vagy társas vállalkozóként biztosított, • aki után más vállalkozásban már vállalkozóként fizettek járulékokat, máshol már főállású kisadózó. Ezekben az új esetekben is havi 25 ezer Ft az adótétel az 50 ezer Ft helyett! Adóalanyiság az előtársasági időszak alatt • kezdő vállalkozás – adóalanyiság a létesítő okirat (jellemzően: társasági szerződés) ellenjegyzésének napjától az adó és nyilvántartási kötelezettséget a kisadózó vállalkozásokra irányadó szabályok szerint kell teljesíteni.

22. Kisadózó vállalkozások tételes adója II. A magasabb összegű tételes adó (Kata plusz) A főállású kiadózó után magasabb összegű (havi 75 ezer Ft) tételes adó választható (Kérdés: kötelező? Nem. Nem főállású kisadózó választhatja? Nem.) • A választásról a nyilatkozat bármikor (bejelentkezéskor is) megtehető • Első ízben a választás bejelentésének hónapjára kell megfizetni (nem a beérkezés időpontja a meghatározó). • Mindaddig fizetni kell, amíg a bejelentést vissza nem vonja, a főállású kisadózói státusz meg nem szűnik, vagy a vállalkozás adóalanyisága meg nem szűnik. • A társadalombiztosítási és munkanélküli ellátások ellátási alapja a magasabb összegű tételes adó fizetése esetén 136 250 forint(81 300 helyett) • A tevékenységüket év közben kezdő vállalkozások a járási, fővárosi kerületi hivatalhoz előterjesztett okmányirodai, és a cégbírósági nyilvántartásba vételi kérelem útján, a már működő vállalkozások pedig az adóhatósághoz benyújtandó ’T101, ’T101E, ’T201T adatlapokon tehetik meg a bejelentést.

23. Kisadózó vállalkozások tételes adója III. A biztosítás szünetelése • szünetel a főállású kisadózó biztosítása abban a hónapban, amelyben a főállású kisadózó után a tételes adót nem kell megfizetni (vagyis a vállalkozás szüneteltetésének idejére) A 2013-ban fennálló joghézag megszüntetése érdekében történt a módosítás! A kisadózó vállalkozást terhelő adatszolgáltatás • akkor is terheli a kisadózó vállalkozást, ha adóalanynak nem minősülő személytől (például külföldi vállalkozástól) szerez 1 millió forintot meghaladóan bevételt. • Adózói megkeresések zöme arra irányult e tekintetben, hogy ez érinti-e a 2013-ban külföldi személytől megszerett bevételeket? Nem áll fenn adatszolgáltatási kötelezettség, csak 2014. január 1-jétől alkalmazandó ez a rendelkezés. Üzleti partnert terhelő adatszolgáltatás • nem kell különválasztani a termékértékesítésből és a szolgáltatás nyújtásából származó bevételt, nem TESZOR szám • külön nyomtatványon (13K102 jelű nyomtatvány – március 31-éig kell benyújtani) • 2013. évre is alkalmazható

24. Köszönöm a figyelmet!