TEHETSÉGFEJLESZTÉS - KORPARANCS Debrecen, 2009. július 10.

1. TEHETSÉGFEJLESZTÉS - KORPARANCSDebrecen, 2009. július 10. Dr. Balogh László Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke Debreceni Egyetem, BTK Pedagógiai – Pszichológiai Tanszék (l_balogh@tigris.unideb.hu) További források:- www.mateh.hu - www.tehetsegpont.hu

2. I.1. A XX. század utolsó évtizedei: világszerte pezsdülés a tehetséggondozásban • A Tehetség Világtanács (Word Council for Gifted and Talented, WCGT) 1975-ös megalakulása • Az Európai Tehetségtanács (European Council for High Ability, ECHA) 1987-es megalakulása • Európa Parlament ajánlásai: 1994./1248. • (+)

3. 1994./1248. Európa Parlament ajánlásai: 1.A törvényalkotásnak el kell ismernie és figyelembe kell vennie, hogy a gyermekek különböző adottságokkal születnek. (Esélyegyenlőség!?) (+) 2.Meg kell szervezni a tehetséggondozást végző tanárok, más szakemberek továbbképzését. 3.A tehetségre és a tehetséges gyerekekre vonatkozó információkat széles körben el kell juttatni a pedagógusokhoz, könyvtárosokhoz, muzeológusokhoz, orvosokhoz, szociális munkásokhoz, szülőkhöz és az oktatásügy irányítóihoz stb. 4.A különlegesen tehetséges gyerekek gondozását már iskoláskor előtt el kell kezdeni. 5.Az iskolákban rugalmas és differenciált tantervekre van szükség, továbbá meg kell valósítani agyorsítást.

4. Kiválóság szemben az egyenlőséggel: szükségtelen feszültség • Minden gyermeknek egyformán meg kell adnunk a lehetőséget, hogy tanuljon és kiteljesítse potenciálját. Az egyenlőséget úgy kell tekinteni, mint egyforma hozzáférési lehetőséget a megfelelő oktatáshoz. • Sirotnik : ”Az iskolázás minősége nem csupán a feladattal eltöltött időt jelenti, hanem a hasznosan eltöltött időt is” • Gardner: „A jó társadalom nem az, amelyik figyelmen kívül hagyja az egyéni eltéréseket, hanem az, amelyik bölcsen és emberségesen kezeli azokat” . A differenciált tehetségfejlesztés az egyik módja a tanulási képességben jelentkező egyéni eltérésekre való reagálásnak.

5. I.2.Európai fejlesztő munka: publikációk, konferenciák 1. Heller - Mönks - Sternberg - Subotnik /edrs./: International Handbook of Giftedness and Talent, Amsterdam – New York – Oxford - Tokyo, 2000, Pergamon, ( Balogh, L - Persson, R. - Joswig, H. : Gifted Education in Europe: Programs, Practices and Current Research ) 2. Educational Research Workshop: „Education of the Gifted in European Schools” (University of Nijmegen, The Netherlands, 5-9 June 2002.) 3. Mönks, F. J. - Pflüger,R. 2005.: Gifted Education in 21 European Countries: Inventory and Perspective (University of Nijmegen, The Netherlands) 4. „Gifted Education in Europe” (Conference of civil organizations, professionals, administrators and policy makers, Hungary, 3-6 April, 2006) - résztvevők 30 országból

6. I.I.3. Az európai helyzetelemzés főbb szempontjai, az előrelépés keretei A- A tehetséggondozás törvényi szabályozása. - A - A tehetség-azonosításra használt eszközök, módszerek. - Tehetségfejlesztő programok. IV. - Pedagógusképzés, szakember-továbbképzés a témakörben. V.  - A tehetséggondozást elősegítő kutatások helyzete. Magyarország helye az európai rangsorban: - ECHA-értékelés a fenti szempontok szerint: „Napfény ragyog hazánk tehetségfejlesztése egén ”. - Heidrich & Struggles tanácsadó cég és az Economy Intelligence Unit értékelése (Talent-index, friss adat, 13 ország elemzése Közép- és Kelet- Európában): összesítve 4. hely – Ausztria, Oroszország és Lengyelország után; tehetség-kibontakozás feltételei: 4. hely - Ausztria, Szlovénia és Csehország után; tehetségvonzó képesség: 12. hely.

7. I.3.1.A TEHETSÉGGONDOZÁS TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁSA - Változatos a kép Európában: néhány uniós tagországban nincs külön törvényi szabályozása a tehetséggondozásnak. - Ebben a tekintetben előljárnak a volt szocialista országok, ezek többségében a rendszerváltást követően az új oktatási törvényekben, rendeletekben külön is említést tesznek a tehetséges tanulókkal való foglalkozásról.

8. I.3.2. TEHETSÉGKERESÉS, AZONOSÍTÁS • FŐBB ALAPELVEK a sikeres tehetség-azonosításhoz: • Az azonosításhoz a Mönks-Renzulli-féle modell ad kapaszkodókat, minden összetevőre figyelnünk kell! (ábra!) • A ki nem bontakozott, szunnyadó tehetség rejtekezik, gyakran ezért is nehéz felismerni: kerülnünk kell a „nem tehetséges gyerek” titulust! • A képesség és a teljesítmény két különböző dolog: gyakori az alulteljesítő tehetséges tanuló, ugyanakkor a jó tanulmányi eredmény nem mindig rejt tehetséget! • Komplex azonosítás szükségessége: minél több forrásból szerzünk a gyerekre vonatkozó információkat teljesítményéről, képességeiről, jellemzőiről, annál megbízhatóbb az azonosítás. • (+)

9. A MÖNKS-RENZULLI-FÉLE MODELL

10. KOMPLEX AZONOSÍTÁS • tanári jellemzés, • tesztek és felmérések, • kérdőívek - általános és • tantárgyak szerinti, • iskolapszichológusok • véleménye, • szülői jellemzés, • tanulótársak jellemzése.

11. I.3.3. TEHETSÉGFEJLESZTŐPROGRAMOK - Kiindulási pont: Gagné-féle ábra - A komplex programok összetevői: a tehetséges gyerek erős oldalának fejlesztése, a tehetséges gyerek gyenge oldalának fejlesztése (Csaknem minden tehetséges gyereknél van ilyen, s ez akadályozhatja az erős oldal kibontakozását, például motiválatlanság, alacsony önértékelés, biztonságérzet hiánya, stb.), megfelelő „légkör” megteremtése (kiegyensúlyozott társas kapcsolatok pedagógusokkal, fejlesztő szakemberekkel és a társakkal), szabadidős, lazító programok, amelyek biztosítják a feltöltődést, pihenést. - Fontos elem: egyéni fejlesztési terv (képesség- és pszichológiai hatásvizsgálatokra építve) alapján differenciált munkaformák tanórán és tanórán kívül egyaránt.

13. I.3.4. SZAKEMBEREK TOVÁBBKÉPZÉSE • Gagné-féle ábra: az iskolának, a pedagógusnak és minden fejlesztő szakembernek kiemelt szerepe és felelőssége van! TÉVESZME!: „A tehetség utat tör magának.” • Képzési programok : - Posztgraduális szakvizsga-képzés(Debreceni Egyetem, ELTE): - ”Tehetségfejlesztési szakértő” (1998 óta) – EU-s képzési program. - „Tehetségfejlesztő tanár” (MASTER szint – most indulóban). - 30-60 órás akkreditált tanfolyamok.

14. -I.3.5. FŐBB KUTATÁSI TÉMAKÖRÖK - iskolai programok tehetséges gyerekeknek; - - iskolán kívüli tevékenységformák; - tehetség-azonosítás; - tehetség és információfeldolgozás; -        - a tehetségesek énképe, önértékelése; -        -speciális tehetségfejlesztés; -        - alulteljesítő tehetségesek, tanácsadás - pedagógusszerep a tehetségfejlesztésben. (+)

15. Tehetségkutatás a Debreceni Egyetemen • A DE Pszichológiai PhD - programjában az egyik altéma a tehetség problémaköre. (Pedagógiai-Pszichológiai Tanszék) • 1993 óta 25 disszertációt védtek meg a témakörben. • Külföldi tanulmányutak: Anglia, Németország, Ausztria, Hollandia, Spanyolország, Portugália, USA stb. • Külföldi konferenciákon előadások: a nyolcvanas évek végétől a Tanszék munkatársai több mint negyven előadást tartottak a nemzetközi konferenciákon (Zürich, München, Nijmegen, Columbus-Ohio, Arizona, Bécs, Braga, Oxford, Münster, Virginia stb.). • Közel ötven tanulmány jelent meg külföldi folyóiratokban és tanulmánykötetekben.

16. II. MAGYAR GÉNIUSZ INTEGRÁLT TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAM • A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács(2006.): kidolgozta a Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program tervezetét Csermely Péter professzor vezetésével. • Ennek eredményeképpen több mint egymilliárd forintos kerettel megjelent a pályázati program az elmúlt évben, illetve a második eleme a közelmúltban (TÁMOP-3.4.4./A-08/1, valamint -3.4.4./B-08/1. – HATÁRIDŐ: SZEPT. 30.!) • Kiindulási pontok - főbb hiányosságok: nagyon egyenetlen tartalmilag és területileg is a tehetséggondozó tevékenység ; nem működnek rendszerben a programok; nincs korrekt módszertana a programokba való beválogatásnak; hiányzanak a programok szisztematikus értékelésének szempontjai stb.

17. II. 1.FŐBB CÉLOK 1.Ezen hiányosságok megszüntetése érdekében a Magyar Géniusz IntegráltTehetségsegítő Program célul tűzte ki az átfogó szakmai- módszertani fejlesztést, amely biztosítja az iskolán kívüli tehetségsegítés támogatásának egységes alapelvek és célok szerinti megvalósítását. 2. Ennek keretében egy országos civil bázisú tehetségsegítő hálózatot igyekszik kiépíteni, amely az oktatási folyamatban kidolgozott és az iskolán kívüli tehetségsegítő kezdeményezések összekötésével és kibővítésével, a tehetséges fiatalok önszerveződésének támogatásával új lehetőségeket teremt a hazai tehetséggondozás átfogó fejlesztéséhez.

18. II. 2.KIEMELT FELADATOK - a hátrányos helyzetű régiók és fiatalok tehetséggondozásának intenzívfejlesztése; - a tehetséggondozás új formáinak a kialakítása; - az önkormányzati, civil és magán erőforrások mozgósítása ; - átjárási lehetőségek biztosítása a hazai és a határon túli magyar kezdeményezések között; - országos adatbázis létrehozása a tehetségesekről; - az eddigieknél hatékonyabb információ-áramlás biztosítása ezen a területen.

19. II. 3.VÁRHATÓ EREDMÉNYEK - Magyarország és a határon túli területek tehetségtérképének elkészítése; - a támogatott tehetségsegítő programokban résztvevő fiatalok számának jelentős növelése; - nagyszámú új program megjelenése a palettán; - a tehetségpontok számának intenzív növekedése - a határon túli tehetségpontokat is ideértve; - a fejlesztő munkát koordináló Tehetségsegítő Tanácsok létrehozása; - Tehetségnapok rendezése itthon és határon túl; - tehetségsegítők intenzív képzése jelentős létszámban; - az ehhez szükséges szakmai alapok továbbfejlesztése; -Tehetségbónusz program kidolgozása és működtetése; - a „Tehetségbarátok Köre” létszámának növelése.

20. III. ÖSSZEGZÉS: KIEMELET FELADATOK • KOMPLEX PROGRAMOK TEHETSÉGESEKNEK: • - OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK • - SZAKINTÉZMÉNYEK (könyvtár, múzeum stb.) • - CIVIL SZERVEZETEK • SZAKEMBEREK TOVÁBBKÉPZÉSE • 3. A GAZDASÁG IGÉNYEINEK ELEMZÉSE – • A TEHETSÉGESEK IRÁNYÍTÁSA • 4. A TEHETSÉGESEK FELELŐSSÉGTUDATÁNAK ERŐSÍTÉSE