Újabb tankönyvek a természetvédelmi mérnök képzés szolgálatában

1. A Környezetgazdálkodási agrármérnöki, illetve a Természetvédelmi mérnöki alapképzési (BSc) szakok képesítési követelményeinek kidolgozása, a szakok beindításaHEFOP-3.3.1-P.-2004-09-0071/1.0 projekt Újabb tankönyvek a természetvédelmi mérnök képzés szolgálatában Dr. Kondorosy Előd Dr. Juhász Lajos

2. Előzmények • Természetvédelmi szakmérnökképzés Keszthely és Sopron 1991-től • Természetvédelmi mérnökképzés Debrecen 2002-től • Természetvédelmi mérnök alapszak: Debrecen, Gödöllő, Kaposvár, Keszthely, Sopron 2006-tól • Tapasztalatok alapján körvonalazódott az oktatandó ismeretek listája  tantervi reformok következtek be

3. Előzmények II. • Oktatók: számos információ, leadandó ismeretek fejlesztése, szemléletváltozás, fejlődés • Tantárgyi programok • DE: szakspecifikus könyvek nem születtek, pedig számos témában nincs tankönyvként használható szakirodalom (pl. természetvédelmi botanika és zoológia, élőhelykezelés, növény- és állatkereskedelem stb.)

4. Ami megvan • Vannak olyan területek, melyekből van modern szemléletű tankönyv: pl. dendrológia, ökológia, különböző mezőgazdálkodási ismereteket nyújtó könyvek (terjedelme és szemlélete gyakran nem természetvédelmi mérnökre szabott) stb. • Van néhány könyv, ami segítséget nyújt, de nem elegendő, illetve kissé elavult, mint a Vörös könyv, vagy a Természetvédelem c. tankönyv; vagy nem didaktikai céllal íródott, mint az NBmR-füzetek

5. Lehetőség • Gond a hiányzó tankönyvek megírása: a potenciális szerzők leterheltsége stb, de főleg az anyagi források hiánya miatt • Lehetőség a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) pályázati rendszere • 2004-ben elkészített pályázat (2007-ben nyert)  lehetőség tankönyvírásra (is), támogatás 150 oldal terjedelemig

6. Tankönyvek kiválasztása Nagyon hiányzott a természetvédelmi botanika és zoológia könyvszerű összeállítása, ez három könyvben készült el: • Természetvédelmi növénytan • Gerinctelen állatok rendszertana és védelme • Gerinces állatok rendszertana és védelme • Alapvető fontosságú szakismereteket tálal a Természetvédelmi jog Csak egyetemi tankönyvek voltak, nem természetvédelmi szemlélettel: • Magyarország természetföldrajza, Erdő- és vadgazdálkodás, Állattani ismeretek

7. Természetvédelmi értékek közül a földtani, víztani és tájképi értékek megismeréséhez alapoz • A középiskolai alapokon túllépve természetvédelmi szemlélettel, természetvédelmi mérnököknek szóló ismeretek

8. MAGYARORSZÁG TERMÉSZETFÖLDRAJZA • Hazánk legfontosabb természetföldrajzi jellemzői (természeti erőforrásai, éghajlati, vízrajzi, növényzeti adottságai) • Földtani folyamatok (jelenlegi természeti kép kialakulása, felszínt formáló múltbeli és jelenkori folyamatok) • A természetvédelem földrajzi vonatkozásai • A tájfejlődés folyamata (emberi tevékenység hatása), tájértékek

9. BSc szinten tárgyalja az alapvető zoológiai ismereteket, használható pl. Környezetgazdálkodási Agrármérnök szakon is. • Főbb fejezetei: gyakorlati mikroszkópia, szövettan, fejlődéstan, szervezettan alapjai, fontosabb állatcsoportok

10. Tartalmaz • rövid történeti áttekintést • a természetvédelmi értéket befolyásoló és a veszélyeztető tényezők bemutatását • rendszertani alapismereteket • a természetvédelmi szempontból fontos csoportok és fajok bemutatását.

11. Gerinctelen állatok rendszertana és védelme A tankönyv kitér: • a fontosabb védett fajok legfontosabb ökológiai tulajdonságaira, természetvédelmi helyzetére, védelmi lehetőségeire • az egyes csoportok természetvédelmi szerepére • néhány nem védett, de veszélyeztetett vagy éppen veszélyeztető fajra • csak röviden említi a természetvédelmi szempontból alárendelt csoportokat.

12. Az előző könyvre épülve mellőzi az általános ismereteket (rendszertan, állatföldrajz stb.), és a fajok és csoportok jellemzőivel, védelmi helyzetével foglalkozik Csontoshalak és madarak esetében a számos védett fajból csak a fontosabbak fértek bele a terjedelem miatt

13. Nemcsak természetvédelmi mérnököknek alkalmas, hiánypótló munka • Az alapképzés hallgatói számára megfelelő tudást és szemléletet közöl, alapoz további, különböző élőhely-típusok kezelésével foglalkozó tanulmányokhoz, segíti a mélyebb elmélyülést is

14. TERMÉSZETVÉDELMI NÖVÉNYTAN • Főbb részei: • Vadon élő gombák, zuzmók, mohák és edényes növényfajok hazai és nemzetközi védelmének jogi és történeti háttere • Gombák, zuzmók, mohák, edényes növények fontosabb védett fajai, védelmi, kezelési lehetőségei, fajvédelmi tervei • Védett gyepek és védett erdők kezelése

15. BSc szinten több szak részére készült: agrármérnöki szakok, környezetgazdálkodó, természetvédő • Felülemelkedve a szemléletbeli különbségeken alapismereteket nyújt

16. Erdő- és vadgazdálkodás Részei: • magyar erdőgazdálkodás prioritásai és jellemzői, termőhely-meghatározás, erdőművelés, különösen technológiák • természetszerű erdőgazdálkodás • szakigazgatás, erdészeti tervezés • vadászati alapismeretek (vadfajok, vadgazdálkodás, vadászati módok és szabályozás)

17. Jogi szabályozás a hatékony természetvédelemben nélkülözhetetlen • A természetvédelmi szemlélet jogban is megnyilvánuló fejlődésén át jut el a jelenlegi jogrendszerhez, ismertetve a nemzetközi egyezményeket is, összefüggéseiben tálalva a jogszabályok következményeit