Epocha, projekt, témahét

1. Epocha, projekt, témahét Gyakorlati tanácsok TÁMOP 3.1.4

2. 3.1.4 Alapcél • Központi fejlesztés hasznosítása • Az iskola modernizációja • Ezen belül: • A tanulói motiváció megteremtése, biztosítása, fenntartása • A tanulási képességek fejlesztése • Kultúra közvetítése • A társadalmi együttműködés formái, eszközei kialakulásának, stabilizációjának elősegítése, támogatása

3. 3.1.4. Kérdések, kétségek • Menet közben autót szerelni? Év közben? • Óriási adminisztráció? • Mi marad nekünk? Megint a szakértők kapják a pénzt? • Stabilitás kell, nem változás? • Tanári érdekeltség? • Többletmunka, de miért? • Továbbképzés, már megint- este, hétvégén? • Ki helyettesítsen?

4. Ajánlások • Egész iskolában szervezni • Pontos pályázatkövetés • Elkülönített projektszervezet, érintett, motivált tanárok) • Fenntarthatóságra figyelni, azt átvenni, amivel van azonosulás • Az Educatio anyagaira építeni • Tanári anyagi érdekeltség biztosítása • Jó gyakorlatok átvétele

5. Epochális tanulás

6. Jellemzői • Témakörökre szervezett ciklikus tanulásszervezési eljárás • Mindennapos közös munkára szervezett • Az epocha különösen alkalmas a csoportmunkára, s ezen belül a közvetlen tanári támogatásra, ez teszi lehetővé, hogy egymástól alapvetően eltérő attitűdű, felkészültségű gyerek is megtanuljon együttműködni, s így van mód a hétköznapi munkába az integrált tanulásra • A tanulói aktivitásra, a kooperatívtechnikákraa csoportmunkára, a probléma megoldásokra, esettanulmányokra, irodalom feldolgozásokra építve lehet csak órát tartani. • Minden zárt téma végén egy nagyobb egységet összefoglalunk, lezárunk, s módot adunk a gyerekek számára, hogy összefüggően lássanak egy témát. Minden zárt téma végén egy nagyobb egységet összefoglalunk, lezárunk, s módot adunk a gyerekek számára, hogy összefüggően lássanak egy témát.

7. Hatása a tanulási folyamatra • Erősíti a tanulási motivációt • Az ismeretek megszerzése, használat közben történik • Egyéni munka helyett együttműködésre készteti a tanulókat, a közösség alapértékévé válik kivel lehet együtt dolgozni, kivel nem. • Az iskolai közös mindennapi munka során a tanulás egyéni indítékai csoportmunkaként, a kortárscsoport aktív hatásaként jelennek meg. • A csoportmunka valódi élményt, használható ismeretet jelent. • A tematikus tanulás szintetizálásra ösztönöz, a gyakorlat közbeni tanulás gyorsítja az interiorizálást. • Kikényszeríti a horizontális tanulást, hosszabb távon lehetetlenné teszi az órai munka tanulói elszabotálását. • A folyamatos minden napi közös munka lehetővé teszi az iskolai és az egyéni tanulás közvetlen összehangolását. És az egyéni foglalkozást, hiszen a bevésés fázisa is bekerül a közös munkába • A szakaszonként lezárt képzés rövid távú visszajelzést (kudarc, siker) tesz lehetővé, igazodva a tanulók életkori sajátosságaihoz • A tanulóknak naponta kevesebb tantárgyuk van, viszont ezeket minden nap tanulják. Így egyrészt el tudnak mélyülni az anyagokban, másrészt nem maradnak magukra a felkészülés során. • Az egyéni tanulás szerepe megváltozik, megnő a közös gyakorlás, a spontán elsajátítás aránya.

8. Tanári szerep és feladatváltozás • Egy tanár egy időben legfeljebb két epochális csoportot tud tanítani, velük viszont minden nap együtt van. Ez az idő alkalmas arra, hogy megismerje a gyerekeket – a gyerekek is őt, s valóban személyre szabott feladatokat, intenciókat, értékelést adjon. (egyszerre nem 200, hanem 54-56 gyereket tanít) • Kikényszeríti a szakmai megújulást • Megváltozik a tanár szerepe, kinyilatkoztatóból, animátorrá, segítővé, szervezővé válik. • Nem lehet sietni. De lemaradni sem, mert a zárt egységekben minden témakörnek eleje és vége van. A megszokott tananyag lemaradásnak nincs esélye. (bár a kollégák néha csodákra képesek) • Megnöveli a tanári felelősséget a tanulók fejlődésében. A tanár nem adhatja fel feladatként amit nem tanított meg, a gyerek pedig együtt kell, hogy dolgozzon a többiekkel,

9. Nehézségei • Megnöveli az iskolában töltött idejét a tanulóknak, korlátozódik az otthoni egyéni tanulásra fordított idő • Hosszú idő a tanulók számára a 80 perces tanítási óra a megszokotthoz képest. • Az epocha nélküli időszakban felejtődnek bizonyos ismeretek ( rutinok nem, lényeges elemek nem) • A fix hosszúságú epochákban nehéz az eltérő időigényű témák tervezése. • A csoportmunkának nagyobb a helyigénye • Más térelrendezést igényel • Nagyobb a zaj az órákon • Gyengíti a pedagógusok tekintélyét, mivel kinyilatkoztatóból, segítővé válnak, így csökken a tanulók elfogadási készsége. • Csak bizonyos tárgyak tanulására alkalmas (jellemzően a kultúraközvetítő, az átfogó, nagy műveltségi területet lefedő tárgyakra. • Módszertani megújulást követel, nem lehet rutinból tanítani. • Nincs előzetes szakmai tapasztalata a tanároknak • Hiányoznak, illetve létrehozandók a taneszközök • Jól felszerelt információs bázist igényel, az iskolai könyvtár, a sokféle folyóirat, a IKT eszközök, digitális tábla internet, digitális eszköztár. • Költségigényesebb, mint a tradicionális tanítás

10. Ajánlások • Nagy óraszámú alaptárgyakra • Nem duplaóra- jó gyakorlatokat érdemes megnézni • Tematikus tervezés • Egész iskolára kell tervezni- másképp nem összehangolható a tanári munkarend (osztálytanítós rendszerben lehet külön is) • Van OKM által kiadott epochális tanterv • Koop képzés kell a tanároknak

11. Moduláris tanulásszervezés • Az epochális- szakaszos tanulásszervezés egy- egy eleme, rendszerszerűen a legkönnyebben beépíthető a mai iskolai gyakorlatba • Kiemelt célra érdemes szervezni • Aminek nincs önálló tantárgyi kerete

12. Műveltségterület, integrált tantárgy • A tantárgy maga is műveltség terület (matematika, földrajz, természet-ismeret, társadalomismeret) • Vannak központi kerettantervek

13. Projekt

14. Jellemzői • Rövid távú célokra tervezett, összehangolt célvezérelt közös tevékenység • Közös tanári- tanulói célkitűzések, közvetlen a tanulói motiváció • A rejtett tanterv előtérbe kerül

15. Előnyei • Valóságos feladatokat nyújt, növeli a tanulók önállóságát, autonómiáját • Közvetlen, erős tanulói motiváció- sőt azonosulás a céllal • Az együttműködés kényszer, fejleszti a toleranciát, empátiát • Differenciált tanulói szerepvállalással. munkamegosztással eltérő sikeresélyeket biztosít • Tevékenységen, tapasztalaton alapuló tanulás, képességfejlesztő hatású • Növeli a természetes, spontán tanulás arányát • Rövid távú eredmény, gyors visszajelzés • Erősíti a tanulók felelősségtudatát, javítja döntésképességüket, s ezen keresztül önismeretüket • Bevonja a tevékenységbe a tanulók iskolán kívüli idejét is • Közvetlen egyéni és közösségi hasznosulás • Tanári szerepváltás, közvetlen tanár- diák viszony • Tanári együttműködést követel

16. Nehézségei • Lényegesen több szaktanári előkészítő munkát igényel • A lexikális ismeretek bevésési szakasza gyengébb • Felszínességre is ösztönözhet • Időigényes, nagyon sok munkát követel tanártól, diáktól egyaránt • Gyengíti a tanári tekintélyt • Nehezen értékelhető az egyes tanulók tevékenysége, részvétele • Megnövekszik a konfliktusok száma, új ismeretlen problémákkal kell szembesülni • Kevés szakmai tapasztalat • Nincs kialakult eszköztára • Drágább, mint a tradicionális tanulás

17. Ajánlások • Életkorhoz igazítva, gyerekekkel közösen • Iskolai hagyományok-előkészítése megszervezése • Iskolában összehangolva beépítve a munkarendbe • Szülők részvétele • Helyi társadalom bevonása

18. Témahét • Szociális kompetenciák,tantárgyközi területek,hagyományos iskolai tantárgyon kívül eső területek bevonása az iskolai feladatok közé • Lehet projekt, vagy szimuláció • Kapcsolódhat tantárgyhoz

19. 3.1.4 Ajánlások • Meglévő helyi tapasztalatok alkalmazása (erdei iskola) • Egész iskola együtt- beépítve az iskolai munkatervbe • Jó gyakorlatok átvétele • Együttműködés hálózatban

20. Elérhetőségek • horngy@-akg.hu • www.akg.hu • www.fupi.hu