A GLOBALIZ CI fogalma s kialakul sa

1. A GLOBALIZ�CI� fogalma �s kialakul�sa K�sz�tette: S�veges Dorottya ELTE TTK,geogr�fus II. �vfolyam

2. A globaliz�ci� fogalm�nak �rtelmez�si lehetos�gei Leg�ltal�nosabban: Az emberis�g idoben egyre jobban egys�gesedo fejlod�st�rt�nete ->t�bb �vezredes folyamat ezen bel�l a gazdas�gi viszonyok vil�gm�retu rendszerbe val� rendszerezod�se a legnagyobb ugr�s gazdas�g=>t�rsadalmi,kultur�lis,politikai folyamatok

3. Szukebb �rtelmez�s: 1970-es �vekben kezdod�tt �s a transznacion�lis t�rsas�gok tev�kenys�g�vel fon�dott �ssze az addigi globaliz�ci�s tendencia betetoz�se-> eg�sz F�ld egys�ges gazdas�gi rendszerbe szervezod�se a vil�gpiac kiteljesed�se, transznacion�lis monopolkapitalizmus korszaka

4. T�rt�nelmi elozm�nyei A n�pcsoportok az oskokort�l kezdve kapcsolatban �lltak egym�ssal. V�ndoroltak a kontinenseken bel�l/k�z�tt,�gy k�zvet�tett�k egym�s �rt�keit. M�s-m�s nemzetek kiemelkedtek,leig�zt�k a gyeng�bb n�peket.

5. T�rsadalmi �rt�krendek,hitek terjedtek-hol eroszakos,hol b�k�s form�ban. �ltal�ban a fejlettebb form�ci�k voltak az ir�nyad�k; �gy k�vett�k egym�st az osk�z�ss�gi->t�rzsi->t�rzssz�vets�gi �llattart�-v�ndorl�->�nt�z�ses f�ldmuvelo ->majd egyben rabszolgatart�->a feud�lis rendszeru->majd a kapitalista ipari termel�st folytat� t�rsadalmak.

6. A F�ld k�l�nb�zo t�rs�geiben elt�ro sebess�ggel haladt elore ez a folyamat. A gyarmatos�t�ssal a tokefelhalmoz�d�s forr�sai egyes�ltek,l�trej�tt a nagyipar l�trehoz�s�nak anyagi b�zisa. A lok�lis �s vil�gm�retu anyagi folyamatok elosz�r egyes�ltek!

7. A kapitalista vil�ggazdas�g kialakul�sa 1.szakasz: XIV.-XVIII.sz. Elorehalad a gyarmatos�t�s,tokefelhalmoz�d�s fokoz�dik(legaliz�lt rabl�s,rabszolga-kereskedelem).Amerika->�ltetv�nyes gazd�lkod�s. A gazdas�gi kapcsolatok bov�l�se<-> protekcionizmus+izol�lt nagyhatalmak. 2.szakasz: XIX.sz. elej�n a kapitalizmus megszil�rdul�sa. Nagy volumenu nemzetk�zi hitelek(vas�tra),k�lso piacokra val� termel�s. Gyarmatok:nyersanyag<->gyarmattart�k:gy�ripari term�kek=>t�nkreteszi az ottani ipart.

8. 3.szakasz: 1870-es �vektol I.vh.-ig,elso nagy ipari monop�liumok,�j ipari konkurensek (USA, N�meto., Olaszo., Jap�n, Belgium), konkurenciaharc ki�lezod�se=> neoprotekcionizmus=>USA,N�meto. felz�rkozik,sot lehagyja Angli�t sok tekintetben

9. 4.szakasz: I.vh. v�g�tol a Nagy Gazdas�gi V�ls�gig(1929-1933), muk�dotoke-kivitel l�nyegess� v�lik=>m�r nem az eroszak,hanem a gazdas�gi �rdek biztos�tja a munkamegoszt�st az elmaradott t�rs�gekkel. Nagyhatalmak �rdek-�sszefon�d�sai<->fesz�lts�g a ter�leti feloszt�s�rt->I.vh. ->nemzetk�ziesed�s elakad,legfejlettebb orsz�gok is fizet�sk�ptelenek.

10. 5.szakasz:1960-as �vekben piaci viszonyok �llami szab�lyoz�sa->��llami monopolkapitalizmus� Marshall-seg�ly=> USA egyed�l�ll� gazdas�gi,politikai �s katonai poz�ci�ja Megszil�rdult a tok�s vil�ggazdas�g �s a politikai hierarchia. Elobbi int�zm�nyes�l�sei:ENSZ,OECD,Vil�gbank,Eur�pai Gazdas�gi K�z�ss�g). DE! 1970-es �vek elej�ig v�makad�lyok, ny�lt/rejtett protekcionizmus

11. 6.szakasz: �llami beavatkoz�sos gazdas�gpolitika kimer�lt,profitok m�lyponton,USA meggyeng�lt =>transznacion�lis v�llalatok tev�kenys�g�k egy r�sz�t kihelyezt�k olcs�bb munkab�ru orsz�gokba,nagy monop�liumok �sszefon�d�sa-> transznacion�lis monopolkapitalizmus-> �GLOBALIZ�CIӔ

12. A globaliz�ci� jellemzoi Nem homogeniz�ci�t jelent,hisz a transznacion�lis v�llalatok az egyes r�gi�k k�z�tti k�l�nbs�geket (b�r,ad�z�s,infrastrukt�ra,k�pzetts�g stb.) haszn�lj�k ki! ->Glob�lis vil�ggazdas�g addig van, m�g vannak lok�lis k�l�nbs�gek! A nemzetk�ziesed�s legink�bb az ipart jelenti. �jdons�g:Nem a munkaero v�ndorol a tok�hez,hanem a toke a munkaeroh�z! Toke-,�s technol�gia intenz�v folyamat.

13. A globaliz�ci� megnyilv�nul�sa a nemzetk�zi kapcsolatokban 1. A p�nz-(toke-) piacok vil�gm�retu �sszekapcsol�d�sa. 2.A transznacion�lis v�llalatok t�rh�d�t�sa,integr�l�d�sa. 3.A regionaliz�l�d�si ir�nyzat eros�d�se �s ezen az alapon a nemzetgazdas�gok k�z�tti k�lcs�n�s kapcsolatok eros�d�se. 4.Az egyre nagyobb m�rt�kben vesz�lyeztetett term�szeti k�rnyezet v�delm�ben vil�gszintu szervezetek,szab�lyzatok.

14. A globaliz�ci� vesz�lyei A nemzetgazdas�gok globaliz�l�sa �s a tok�s t�ras�gok uralm�nak szabadon ereszt�se a feje tetej�re �ll�tja a piac-�llam-civil t�rsadalom k�z�tti egyens�lyt �s fontoss�gi sorrendet->piac elsodleges lesz,az �llam al�rendelodik a tok�s t�rsas�gok �rdekeinek,a civil t�rsas�gok korm�ny elsz�moltat�si joga s�r�l.

15. A legfejlettebb orsz�gokban az �tlagos re�lb�rek sz�nvonala a globaliz�ci�s korszak kezdete �ta stagn�l,�s a j�vedelmi k�l�nbs�gek rohamosan nonek. Legt�bb r�gi�ban nott a munkan�lk�lis�g. Vil�gszerte eros�doben van a globaliz�ci� jelenlegi form�ja elleni tiltakoz�s.

16. A globaliz�ci� �sz�mai� A transznacion�lis v�llalatok adj�k: - a vil�g ipari termel�s�nek t�bb mint fel�t - a nemzetk�zi kereskedelem 2/3-�t (ennek fel�t a v�llalatokon bel�li �raml�s teszi ki) - a vil�g GDP-j�nek 1/4-�t.

17. Globaliz�ci�vagy polariz�ci�? A gazdas�gi globaliz�ci� a maga legteljesebb form�j�ban a klasszikus kapitalizmusban �rv�nyes�lt,amikor az aranyvaluta mechanizmusa szab�lyozta a nemzetk�zi munkamegoszt�st-euroatlanti orsz�gokra igaz. A polariz�ci� a 20.sz.-ban t�lzott leegyszerus�t�ssel �szak-d�l(gazdag-szeg�ny),nyugat-kelet(kapitalizmus-szocializmus) probl�mak�nt mer�lt fel. A hidegh�bor� ut�n->ideol�giai polariz�l�d�s.

18. A 21.sz. k�sz�b�n->nem az ideol�gi�k,hanem a civiliz�ci�k a h�tterei a polariz�lts�gnak.. A Nyugat erof�l�ny�n alapul� egyens�lytart�s globaliz�ci�s koncepci�ja jellemezheti legjobban a sz�ban forg� probl�m�t. Egyszerre �ll fenn a globaliz�ci� �s a polariz�ci� =>civiliz�ci�k k�z�tti ellent�tek,�sszecsap�sok

19. Felhaszn�lt irodalom Bernek �gnes: A glob�lis vil�g politikai f�ldrajza (Nemzeti Tank�nyvkiad�,2002) Csik�s-Nagy B�la: K�zgazdas�gtan a globaliz�ci� vil�g�ban I-II. (MTA,2002) David C. Korten: Tok�s t�rsas�gok vil�guralma( Kapu,1996) Robert Went: Globaliz�ci� (Perfekt,2002)