A vám fogalma, fajtái, funkciói

1. A vám fogalma, fajtái, funkciói Készítette: Olasz Nikolett

2. A kereskedelem állami szabályozása • Amióta kereskedelem és államok léteznek, azóta a legkülönbözőbb vámokat illetékeket vetették ki a más országból érkező árukra. • A történelemben: • A középkori szabad királyok legfőbb bevétele • A XVI-XVII. sz.-ban protekcionista eszközökkel korlátozták az importot és próbálták elősegíteni az exportot • XIX. Sz. óta az állami szabályozás történeke nem más mint a protekcionizmus és a szabad kereskedelem váltakozása, mondhatni küzdelme

3. Mi a protekcionizmus? • A kereskedelem azon cél- és eszközrendszerét nevezzük protekcionizmusnak, amellyel az állam biztosítani és javítani kívánja az ország világpiaci versenyképességét, előnyben részesítve a hazai termelőket a külföldiekkel szembe.

4. Mi az oka annak hogy a kormányok korlátozzák a külkereskedelmet? I. A fejlődésben lemaradt országok vagy iparágak felzárkóztatása érdekében a hazai termelők védelmét tartják szükségesnek. Világpiaci pozíció megerősödése

5. Mi az oka annak hogy a kormányok korlátozzák a külkereskedelmet? II. • Politikai, nemzetbiztonsági, ellátási okok késztetik a kormányzatokat a protekcionista lépésekre. • A stratégia termékeket előállító iparágakat a legtöbb állam védi a külföldi versenytől, hogy rendkívüli (természeti katasztrófák, háború) idején biztonságos legyen a hazai ellátás (alapvető élelmiszerek, hadiipari termékek)

6. Mi az oka annak hogy a kormányok korlátozzák a külkereskedelmet? III. • Az elmúlt évtizedben egyre több ország kényszerült arra, hogy fizetési gondjainak enyhítése érdekében korlátozza az importot , ezzel átmenetileg felszabadítva eszközöket az adósság törlesztésére

7. A protekcionista kereskedelempolitika legfontosabb eszközei • Vámok • Kontingensek (mennyiségi korlátozások) • Szubvenciók • Devizapolitika eszközök • Egyéb eszközök

8. A vám • A vám egy olyan adó, amelyet az országhatáron áthaladó áruk után kell fizetni • A vám a legfontosabb kereskedelempolitikai eszköz m a mellyel a kormány terelheti a kereskedelmet, szabályozhatja az export és import nagyságát • A vám segítségével megkülönböztetik a termékeket azok származási helye, termelője alapján • A vám a forgalmazó szempontjából költség , amelynek valamilyen formában meg kell térülnie, ezért hatással van az árakra

9. A vám, mint kereskedelmpolitikai eszköz • Az alkalmazott vámok szintje és szerkezete a gazdaság szinte minden fontos területére hatással van • Hazai termelésre • Fogyasztókra • A költségvetési bevételekre • Jövedelmekre • A vámok éppen a sokoldalú hatásuk miatt a legkülönbözőbb gazdaságpolitikai, kereskedelempolitikai célok elérésére használhatják

10. A vám diszkriminatív hatása • 1. A vám hátrányos helyzetbe hozza a külföldi szállítókat a hazai termelőkkel, illetve a hazai fogyasztókat a külföldi fogyasztókkal szemben • 2. Az importőr ország árucsoportonként, árufajtánként különböző vámtarifákat alkalmaz • Pl. magas vám az importált mezőgazd. termékekre, de az ipar termékek bevitelét nem gátolják • 3. Jogi értelemben diszkriminációról akkor beszélünk, ha a vámtarifákat a származási ország szerint is megkülönböztetik a termékeket

11. Csoportosítás Kereskedelempolitikai Gazdaságpolitikai • Autonóm vám: az ország másoktól függetlenül, egyoldalúan állapítja meg a vám mértékét, így jobban tudja igazítani saját céljaihoz • Szerződéses vám: két vagy több ország közötti megegyezés alapján vetik ki, így nem lehet rugalmasan változtatni a ker.politika aktuális céljai érdekében • Fiskális vám: célja, hogy a külkereskedelmi forgalomból minél nagyobb bevételhez jusson az állami költségvetés • Védővám: célja: a hazai termelők piaci pozíciójának javítása külföldi versenytáraikkal szemben • nevelő-, piacbiztosító-, devizavédelmi-, antidömping-, kiegyenlítő-, prefenciális vám

12. A fejletlen iparágak védelme(nevelővám) • Minden olyan iparágat védeni kell a külföldi versenytől amelyik még csak kialakulóban van és potenciális komparatív előnyre tehet szert • A fejletlen iparágakat addig kell védeni, amíg a támogatott termék vagy iparág el nem foglalja megfelelő helyét a gazdaságban. • A nevelővámot fejlődésben lévő „fiatal”, még nem versenyképes ágazatok védelmére vezetik be.

13. A hazai jövedelem védelme (piacbiztosító vám) • A piacbiztosító vámok segítségével a fejlődésük szintjén túljutott, hanyatlóban lévő, már nem versenyképes ágazatok fennmaradását kívánják elérni. Míg a nevelővám alkalmazása átmeneti jellege miatt összeegyeztethető a szabadkereskedelmi törekvésekkel, a piacbiztosító vámot tipikusan protekcionista kereskedelempolitikai eszköznek kell minősíteni.

15. A külső egyensúly helyreállítása (devizavédelmi vámok) • Célja az ország külgazdasági egyensúlyának javítása (a kereskedelmi, fizetési mérleg védelme) • Devizakiáramlást igyekeznek megakadályozni Külső egyensúlyi zavarok vannak Növelik a vámokat Az import csökken Mérséklődik a devizakiáramlás

16. Retorziók (retorziós vám, antidömping vám, kiegyenlítő vám) • Egy ország mások támadását igyekeznek „megbosszulni” vámok bevezetésével vagy növelésével • Retorziós vám: a vám kivetését az exportáló országban bevezetett vám váltja ki • A dömping ( egy országban x terméket olcsóbban ad a külf.-i fogyasztóknak, mint a hazai kereskedőnek) ellen un. antidömping vámot vezetnek be, így kiegyenlítik a dömpingár és a világpiaci ár közötti különbséget.

17. Retorziók (retorziós vám, antidömping vám, kiegyenlítő vám) • A nemzetközi versenyképesség megtartásának, ill. javításának egyik eszköze az exporttámogatás. • A kormány azt szeretné ezzel elérni, hogy a hazai termelők jobb pozícióba kerüljenek külföldön, ott versenyelőnyre tegyenek szert, hiszen a támogatás mértékével csökkenthetik az exportárakat. • Az importőr ország számára kiegyenlítő vámot vezetnek be, amellyel megszüntetik az exporttámogatás hatását. • A kiegyenlítő vám mértéke megyeggyezik az exporttámogatás mértékével

18. Egyes partnerek előnyben részesítése (preferenciális vám) • A preferenciális vám elsődleges célja, hogy x termék kereskedelmében bizonyos szállítók vagy vevők számára az átlagosnál kedvezőbb feltételeket teremtsen. • Exportra, importra egyaránt • Nem a behozatalt akarják korlátozni, hanem kedvezményezni egyes külföldi termelőket a többiekkel szemben a belföldi fogyasztó, a preferenciális vámmal terhelt(olcsóbb) külföldi terméket vásárolják, a vele kompetitív de magasabb vámteher miatt drágább külf.-i termék helyett

19. Honvédelmi megfontolások • Vannak olyan iparágak, amelyeket azért kell védeni, mert háború esetén fontosak lehetnek • A kormányzatnak meg kell határoznia azt a minimális kört, amelyet a haza védelmének érdekében vámokkal védeni kell

20. A vám mint adó • A vám normatív jellegű, közvetett adó • A legbonyolultabb adófizetési forma • A vám megállapításának formája szerint megkülönböztetünk • Értékvámot • Mértékvámot • Csúszóvámot

21. Értékvám • Az értékvámot a vámárú pénzben kifejezett értékének százalékban szabják meg. • Ft-ban határozzák meg a vám mértékét, ezzel együtt szabják ki a • vámkezelési díj • ÁFA • fogyasztási adó • szakértői díj • egyéb költség

22. Mértékvám • Ebben az esetben a vámköltséget az áru természetes mértékegységére vetítve határozzák meg (pl.:súly, db, terjedelem) • Könnyen adminisztrálható • Nehezen igazítható az árufajta minőségi paramétereihez és a vámtétel biztosítása folyamatos korrekciót igényel

23. Csúszóvám • Elsősorban a mezőgazdasági termékeke importjánál alkalmazzák (pl. az EU-ban) • Mértéke a mindenkori világpiaci ár és belföldi ár különbözete • Célja: • Védje a belső árszintet • Védje a hazai termelőket

24. Mentesség • A vám esetében – mint ahogy az adónál – léteznek mentességek. • Olyan esetekben alkalmazzák amikor egyértelmű, hogy az árut nem az adott országban fogják értékesíteni • A bérmunkaügyletekhez kapcsolódó behozatal is vámmentességet élvez. • Lényege, hogy x termék előállításához szükséges anyagokat, alkatrészeket behozzák az országba, majd feldolgozás után az áru elhagyja az ország területét, vagyis importra csak átmenetileg került sor.

25. Köszönöm a figyelmet!