Tervezés Területfejlesztés Területrendezés

1. TervezésTerületfejlesztésTerületrendezés

2. A tervszerűség elve A tervezés, bármilyen tervről is legyen szó, folyamata több lépésből áll, melyek közül a legalapvetőbbek a következők: • az adott környezeti állapotról szerzett reális információ összegyűjtése és elemzése, a megalapozott tervezés előfeltételeként; • a célok kitűzése, melyek megjelenhetnek a környezet célállapotának felvázolásában, illetve egyes konkrét feladatok megvalósításában; • a kitűzött célok eléréséhez elengedhetetlen eszközök, intézmények, jogi és igazgatási keretek megfogalmazása; • a visszacsatolás, ellenőrzés lehetőségének beépítése a tervezés folyamatába.

3. EPER- (European Pollutant Emission Register) • PRTR- (Pollutant Release and Transfer Register) • E-PRTR. (The European Pollutant Release and Transfer Register (E-PRTR) is the new Europe-wide register that provides easily accessible key environmental data from industrial facilities in European Union Member States and in Iceland, Liechtenstein, Norway, Serbia and Switzerland. It replaces and improves upon the previous European Pollutant Emission Register (EPER).

6. Tervek A környezetvédelmi törvény 48/A. § (1) bekezdése: • a környezettel, annak védelmével, illetve a környezetet veszélyeztető tényezőkkel kapcsolatos általános tervet (átfogó környezetvédelmi terv) • az országos környezetvédelmi programot (Nemzeti Környezetvédelmi Program), • a területi regionális, • a megyei és • a települési környezetvédelmi programokat; • az egyes környezeti elemekkel, azok védelmével, illetve a környezeti elemeket veszélyeztető egyes tényezőkkel kapcsolatos részletes tervet (tematikus környezetvédelmi terv) és • egyedi környezeti adottsággal, problémával foglalkozó tervet (egyedi környezetvédelmi terv) kell készíteni. A törvény másik csoportosítása: • alacsonyabb területi szintű környezetvédelmi tervek • magasabb területi szintű környezetvédelmi tervek t

7. Az átfogó környezetvédelmi terv tartalmazza: • a környezeti elemek állapotának bemutatásán és az azt befolyásoló főbb hatótényezők elemzésén alapuló helyzetértékelést; • a fenntartható fejlődéssel összhangban álló, elérni kívánt környezetvédelmi célokat, valamint környezeti célállapotokat; • a célok és célállapotok elérése érdekében teendő főbb intézkedéseket (különösen a folyamatban lévő, illetve az előirányzott fejlesztésekkel és a működtetéssel kapcsolatos feladatokat), valamint azok megvalósításának ütemezését; • a kitűzött célok megvalósításának szabályozási, ellenőrzési, értékelési eszközeit; • az intézkedések végrehajtásának, valamint a d) pont szerinti eszközök alkalmazásának várható költségigényét, a tervezett források megjelölésével.

8. Települési környezetvédelmi program A települési környezetvédelmi program. A képviselőtestület (közgyűlés) fogadja el. Minimális tartalma: • légszennyezettség-csökkentési intézkedési program, valamint a légszennyezés, • a zaj és rezgés elleni védelem, a külön jogszabály alapján stratégiai zajtérkép készítésére kötelezett települési önkormányzatok esetén a stratégiai zajtérképek alapján készítendő intézkedési tervekkel egyetemben, • a zöldfelület-gazdálkodás, • a települési környezet és a közterületek tisztasága, • az ivóvízellátás, • a települési csapadékvíz-gazdálkodás, • a kommunális szennyvízkezelés, • a településihulladék-gazdálkodás, • az energiagazdálkodás, • a közlekedés- és szállításszervezés, • a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárítása és a környezetkárosodás csökkentése • kapcsán felmerülő feladatok és előírások.

9. Tér-terület-település A tér és a település kapcsolata - társadalmi térelemek ábrázolása: • Ponttal ábrázolható, amelyekben az elemek kiterjedése elhanyagolható az egymás közti távolságokhoz, vagy annak a területnek a kiterjedéséhez képest, ahol elhelyezkednek. • Vonallal ábrázolható: vonalas térbeli rendszerek, (vasút, kommunikáció) és térbeli áramlások. • Geometrikus rácsokkal részekre felosztott síkkal ábrázolható: régiórendszerek, térfelosztások. A tér elsődleges formáló tényezője a társadalom, az egyéneken, csoportokon, és intézményeken keresztül. A település nem különül el a tértől, annak szerves részeként funkcionál. Egy adott térség (ország, régió stb.) településeinek összességét településállománynak nevezzük. Ezzel majdnem szinonim településhálózat és településrendszer kifejezések már utalnak arra, hogy a települések között kialakuló kapcsolatok az egyes elemekből sajátos új minőséget, rendszert hoztak létre.

10. Társadalmi szerveződési (elemzési) szintek egy rendszere

11. Walter Christaller 1930-as években a központi helyek elmélete: A települések közötti kapcsolatok alá- és fölérendeltségi viszonyokat hoznak létre, amelyek rendszere hierarchiát alkot. A települések egy részének önmagán túlmutató jelentősége van (ez az ún. jelentőségtöbblet), amely révén nem csak saját, hanem a környező települések (a vonzáskörzet) népességét is ellátja különböző szolgáltatásokkal, javakkal. Ezeket hívják központi helyeknek. • A központi helyek hierarchiaszintekbe szerveződnek, annak megfelelően, hogy mekkora a jelentőségtöbblet, milyen széles a központ által nyújtott szolgáltatások köre, mennyire ritka az adott településen elérhető szolgáltatás, valamint, hogy mekkora a vonzáskörzet mérete, lakosságszáma. • Leghíresebb eredménye az ún. hatszöges-rendszer - egy magasabb rendű központot mindig hat alacsonyabb rendű vesz körül. Ezek a hatszögek így elvileg a teret tökéletesen lefedő rendszert alkotnának.

12. Christaller hatszög

13. A tér szerveződése Christaller szerint három elv mentén mehet végbe: • ún. Marktsystem (piaci rendszer, nagyjából megegyezik a fentiekben tárgyalt funkcionális kapcsolati típussal) • a közlekedési elv (Verkehrsprinzip) a különböző szintű központok közötti közlekedési kapcsolatokat optimalizálja, • az igazgatási elv (Verwaltungsprinzip) szerint a vonzott települések a hatszögön belül, és nem annak határain helyezkednek el, így a magasabb szintű központhoz való megfeleltetésük egyértelmű

14. Térbeliség, térbeli kapcsolatok • : • Eleinte a térbeliség kategóriája a had- és földrajztudomány számára bírt jelentőséggel. • XIX. században megjelent a közigazgatásban • A XX. században a területi folyamatok vizsgálata multidiszciplinárissá vált • Az állam közbülső szintjein zajló folyamatok elemei: • gazdasági folyamatok (pl. tőkemozgások) • társadalmi jelenségek (pl.: korösszetétel, munkanélküliség, migrációs nyomás) • környezet állapota (víz, talaj minősége, légszennyezettség, természetvédelem) • műszaki infrastruktúra léte/hiánya (pl.: energiaellátás, közlekedés). • Ezek mindegyike térségformáló erővel bír. • A területi folyamatok további sajátossága, hogy azok szinte kivétel nélkül sokszereplősek,

15. A területfejlesztés és -rendezés története a kisebb, lokális egységektől halad a nagyobb területegységek felé, szabályanyaga pedig a homogenitástól a heterogenitás irányába, a hierarchikus viszonyok felől a horizontális kapcsolatok felé mutat. Történeti alakulás: • Kiindulás: építési jog • Következik a már városfejlődés • Majd országosan egységes építési szabályok • Az újabb lépcsőfok a nagyobb területekre kiterjedő (vonalas) hálózatok megjelenése • A XX. század közepén megjelenik az integrált területfejlesztési politika, és önállósulnak a területfejlesztés és- rendezés közigazgatási eszközei. • XX. sz. közepe után pedig európai integrációs szervezet és annak regionális politikája • ’80-as években decentralizációs folyamat – középszint felé, illetve elsődlegesen önkormányzati egységek felé. • Hatáskörök átrendeződése révén megjelenik a korábbi középszint és a központi szint között újabb igazgatási szint – regionalitás A területi jelenségeket komplex módon kell értelmezni és kezelni. A területfejlesztésben és –rendezésben a hierarchizált utasításos viszonyok helyett hangsúlyos az együttműködésre építő intézményrendszer.

16. A közigazgatási térszervezés fontosabb irányzatai A közigazgatási térszervezés fontosabb irányzatai • a)Tájelmélet: a közigazgatási egységeket a természeti tájakhoz kell igazítani (pl. folyók vízgyűjtői, domborzati viszonyok,) Teleki Pál, Magyary Zoltán, Kiss István A tájelmélet a II. vh. után leértékelődött, csak a környezetvédelmi szempontok helyezték újból előtérbe. • b)Gazdasági körzetekelmélete: a gazdaság térszerkezete alapján szervezi meg a közigazgatási területi beosztást. –A gazdasági és közigazgatási körzeteknek egybe kell esniük, nem keresztezhetik egymást. • c)Központi helyekelmélete: a települések közötti vonzáskapcsolatokra alapozza a térszervezést. Minden körzetnek van központot jelentő városa. (városkörnyéki –kistérségi igazgatási rendszer) /Erdei Ferenc -Bibó István/

17. A közigazgatási térszervezést meghatározó tényezők Külső tényezők: •államhatárok, az államterület nemzetközi meghatározottsága, •államközi integrációs kapcsolatok, •más országok közigazgatási reformjaihoz való viszony Belső tényezők: •az állam politikai berendezkedése –unitárius vagy föderális állam •népesség területi, települési eloszlása, •településhálózat struktúrája, •természetföldrajzi tényezők, •infrastruktúra fejlettsége, területi jellege, •a gazdaság fejlettsége, területi megoszlása, •a területbeosztás történelmi hagyományai, •aktuális politikai célkitűzések

18. A területrendezés és területfejlesztés egységes rendszert alkot, de nem azonos! A területfejlesztés azt válaszolja meg, hogy mit és hogyan kell megvalósítani, addig a területrendezés a hol és miként kérdésekre ad választ. Ami hasonlóság: • közfeladatok; • tudatos és folyamatos beavatkozások; • területi beágyazódásuk azonos; • ugyanabba az országos (bizonyos értelemben pedig nemzetközi) egységbe illeszkednek, • mindkettő keresztülfekvő terület

19. Ami eltérés: • a területfejlesztés elsősorban gazdasági és szociológiai szempontokat részesíti előnyben, a területrendezés ökológiai és műszaki szempontokat • a területfejlesztés emberi élethelyzetekre reagál (pl.: munkahelyteremtés), a területrendezés számos esetben csak áttételesen hat ki az emberi viszonyokra (pl. területek lehatárolása) • a területfejlesztés rövid, illetve középtávú, illetve ciklikus jellegű, a területrendezés jellemzően hosszútávú • a területfejlesztés lényege a rugalmasság, a területrendezés statikus • többnyire eltérő szervezetekre van bízva Területfejlesztés jelenti mindazon aktivitásokat, „amelyeken keresztül a közösségi szféra hatni próbál a különböző tevékenységek térbeli megoszlására, vagyis a területfejlesztést a térhasználat tudatos irányításaként, befolyásolásaként fogjuk fel.” (Faragó László) A területrendezés olyan tevékenység, amely „a műszaki és ökológiai adottságok feltárásával és az ezekre alapozott térségi szabályokkal, valamint térségi jelentőségű műszaki infrastrukturális rendszerek térbeli rendjének meghatározásával befolyásolja és szolgálja az országos területfejlesztési politika érvényesülését.” (Tompai Géza)

20. A településfejlesztés, a 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Ötv.) alapján a települési típusú önkormányzatok kötelező feladatai között, kifejezetten egy település belső viszonyainak, képességeinek pozitív formálását célozza + Építési törvény (Étv.) A lakosság materiális és immateriális gyarapodásának támogatása. (László Mária – Pap Norbert ) A vidékfejlesztés (rural development) a fejlesztés olyan részpolitikája, amely a vidékies, falusias térségek társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatainak értékelése alapján a helyi kapacitásokat fenntartó és fejlesztő tevékenysége. (Barta Attila) A végső cél az, hogy a fenntartható fejlődés biztosítása mellett ideális gazdasági, település- és térszerkezet alakuljon ki. (térport.hu) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (Tft. - 2013. elejéig összesen 34 alkalommal módosították) szabályozza, az épített környezet átalakításáról és védelméről pedig az Étv. szól (1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről)

21. Aktuális szempontok Mo-on: • a társadalmi, gazdasági krízisek nyomása alatt az államok jelenlétük fokozására törekednek. mindinkább markáns szerepet betöltő Győr-Budapest-Szeged fejlődési csatorna léte • elsőszámú szereplők egyre inkább a kvaterner szektornak is otthont adó nagyvárosok, városhálózatok • az egyenlőtlen területi fejlődés törvényszerű, • mind államigazgatáshoz, mind az önkormányzati igazgatás jegyeit hordozza; • erős integrációs kötődés • heterogén alanyi kör, amit a mellérendeltség, és nem az alá-fölérendeltség jellemez, • állami szervek, az önkormányzatok, a természetes személyek és szervezeteik, a gazdálkodást végző szervezetek és az érdekvédelmi szervezetek, valamint más intézmények összehangolt működése

22. Törvényi definíció szerint Magyarországon a területfejlesztés két dolgot jelent (5. §) • egyfelől az országra, valamint térségeire (ezalatt értendő a régió, a megye, ezek területének egy része és a kiemelt térség) kiterjedő társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelését, értékelését, a szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározását, • másfelől rövid, közép- és hosszú távú átfogó fejlesztési célok, koncepciók és intézkedések meghatározását, összehangolását és megvalósítását a fejlesztési programok keretében, érvényesítve azt az egyéb ágazati döntésekben. A területfejlesztést legközvetlenebbül az önkormányzati rendszer átalakítása érintette. A megyei önkormányzatok területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat látnak el.

23. Alapegységek Területfejlesztési tervezés. • az ország, illetve egy térség átfogó távlati fejlesztését alapozza meg a területfejlesztési koncepció (pl. OTK az országos) • ennek alapján középtávú cselekvési tervek készülnek, ún. területfejlesztési programok, amelyek stratégiai és operatív programokra épülnek. • ezzel összhangban területrendezési tervek A Tft. által alkalmazott átfogó kategória a térség: ma Magyarországon a régió, a megye, az előbbi kettő területének egy része, valamint a kiemelt térség, illetve ún. innovációs központ (nem települések nagyobb csoportját lefedő fejlesztési egység, hanem a környezetükre jelentős gazdasági hatást gyakorló egyedi települések, pl. főváros, a megyei jogú városok,

24. Országosan kiemelt térségek • Balaton • Budapesti agglomeráció • Tisza-térség • Duna-mente Kiemelt üdülőkörzetek kategóriába a jelenleg hatályos, 2005-ös OTK, valamint  az 28/1998. (V.13.) IKIM rendelet szerint az alábbi területek tartoznak: • Balaton (egyben országos jelentőségű kiemelt térség) • Velencei-tó - Vértes • Tisza-tó (egyben az országos jelentőségű Tisza-térség kiemelt térség része) • Mátra-Bükk • Dunakanyar • Sopron-Kőszeghegyalja

25. Központi szervek Országgyűlés • jogszabályok megalkotását (pl.: Tft., Étv., Mötv.), • átfogó, hosszútávú koncepciók (pl.: az OTK) elfogadása határozattal, valamint • a szükséges források rendelkezésre bocsátása (pl.: költségvetési törvényben). • (Az Országgyűlés témakörrel foglalkozó bizottsága az önkormányzati és területfejlesztési bizottság.) Kormány • Országgyűlési döntések (pl.: OTK) előkészítése • azok végrehajtása • önálló jogosítványok (pl.: elfogadja a kiemelt térségekre vonatkozó koncepciókat és programokat, gondoskodik az ún. országos területi információs rendszer, azaz TeIR működtetéséről, (https://www.teir.hu) továbbá jelöli az Európai Unió Régiók Bizottságába Magyarország nemzeti képviselőit). A Kormány a területfejlesztés motorja, kulcsszereplője.

26. OTT A Kormány szakmai javaslattevő, véleményező és koordinációs szerve az Országos Területfejlesztési Tanács (OTT), az érdekegyeztetés és érdekképviselet fóruma. Feladat- és hatáskörei: • részt vesz a területfejlesztési politika kialakításában és érvényesítésében, döntés-előkészítő, javaslattevő, véleményező és koordinációs feladatkörben, • közreműködik az országos és a térségi fejlesztési programok, a központi, ágazati és a térségi elképzelések összehangolásában, • véleményezi a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció irányelveit, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszerét, • javaslatot tesz a területfejlesztési célú ágazati eszközök összehangolására, • véleményt nyilvánít a területfejlesztést szolgáló hazai és közösségi pénzeszközök felosztásáról, a központi keret felhasználásáról, • vizsgálja és értékeli az érintett minisztériumok és az országos hatáskörű szervek, illetve a megyei önkormányzatok fejlesztési célkitűzéseinek összhangját a területi politika céljaival, • véleményezi a lényeges területi hatásokkal járó ágazati fejlesztési koncepciókat, • összehangolja az Országgyűlés által a 6. § d) pontja alapján az önkormányzatok számára kötelezően előírt feladatok végrehajtását, • javaslatot tesz az egyes, megyehatáron túlterjedő területfejlesztési feladatok közös ellátására, • közreműködik az országos, az országos jelentőségű, valamint az országhatárokon átnyúló infrastruktúra tervezés (létesítmények, hálózatok elhelyezése) összehangolásában.

27. Az OTT szervezeti felépítése: • elnöke:a területfejlesztésért felelős miniszter • szavazati joggal rendelkező tagjai:a területfejlesztési szervek részéről: a megyei közgyűlések elnökei, valamint a főpolgármester,a Kormány részéről: a területfejlesztésért felelős miniszter, valamint a Kormány határozatában kijelölt további nyolc miniszteri képviselő,a köztestületek és érdekszövetségek részéről: az országos gazdasági kamarák elnökei; a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács egy képviselője; az országos önkormányzati érdekszövetségek összesen három képviselője; • tanácskozási joggal rendelkező tagjai:az országos környezetvédelmi és természetvédelmi szervezetek egy-egy állandó képviselője,a nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzdő országos szervezetek egy állandó képviselője; 

28. A területi szervek társulása (területfejlesztési társulás) Részleteit az Ötv-ben találjuk meg. A Tft. olyan céltársulás sajátosságait rögzíti, amelyet: • csak települési típusú önkormányzatoknak tart fenn (tehát megyék számára nem); • nem többcélú, miután kizárólag területfejlesztéssel foglalkozhat; • nincs a kistérségi/egyéb lehatároláshoz kötve; • jogi személyiséggel rendelkezik és felette a jogszerű működés biztosítása érdekében a fővárosi, megyei kormányhivatal törvényességi felügyeletet gyakorol Konzultációs fórumok: régiós területfejlesztési konzultációs fórum (RTKF), • eljár a regionális döntést, állásfoglalást, véleményezést igénylő ügyekben; • összehangolja a megyei önkormányzatok döntéshozatalát; • képviseli a megyei önkormányzatok egyező döntését, mint a régió álláspontját; • valamint javaslatot tesz a Kormánynak a Régiók Bizottságában (CoR) a régiót képviselő tag személyére A régió tulajdonképpen a megyék összegződése.

29. A regionalizmus fő típusai Európában • autonóm régiók • szövetségi állam tagállamai (Németország, Ausztria, Belgium) • széles autonómiával felruházott területek választott testületei • etnikai okok miatt jönnek létre autonóm területek (pl. Baszkföld, Katalónia), Egyesült Királyságban Skócia; ill. • tradicionális területi széttagoltság, pl. Olaszország 2001. évi alkotmánymódosítása széleskörű jogosítványokat ad át a regionális gyűléseknek.

30. 2. önkormányzati régiók • Általánosan választott önkormányzati régió: Franciaország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia. • Területi önkormányzatok kötelező társulása működik a régióban (Finnország): nincs önálló választás és önjogú önkormányzat sem alakul. A térségi funkciókat az alapszintű önkormányzatok közös intézményi formán keresztül látják el. 3. területfejlesztési régiók • a régió területi fejlesztési egység delegált, sajátos összetételű testület irányítása alatt, pl. Magyarország • államigazgatási (adminisztratív) egység: a területfejlesztés feladatait regionális szinten tisztán államigazgatási szervek látják el: Portugália, Görögország

31. Magyarország régiói

32. Megyei területfejlesztési konzultációs fórum (MTKF) Működtetésért felelősséggel a megyei közgyűlések és a megyei jogú városok közgyűlései tartoznak. előzetesen állást foglal a megyei közgyűlés területfejlesztést érintő ügyeiben, A regionális fejlesztési, valamint megyei területfejlesztési tanács jogutódja a területileg érintett megyei önkormányzat (a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanácsé a főváros területi érintettsége esetén Budapest Főváros Önkormányzata, Pest megye érintettsége esetén a Pest Megyei Önkormányzat). Regionális fejlesztési ügynökségek (RFÜ-k) nonprofit gazdasági társaságok, melyek többek között kapcsolattartási, programszervező és lebonyolító feladatokkal rendelkeznek.

33. Térségi Fejlesztési Tanácsok • létrehozhatók, ha a feladat meghaladja a régió, illetve megye határait, avagy a megyei közgyűlés valamilyen kiemelt területfejlesztési feladatot kíván megvalósítani. • kötelező a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet térségében a Balaton Fejlesztési Tanács A TFT összetétele: • a tanács illetékességi területén működő megyei közgyűlések elnöke, valamint egy-egy képviselője, a BFT esetében a Kormány képviselője (hivatalbóli tagok) • felkérhetőek egyéb szervezeteket és személyek, de létszámuk nem haladhatja meg az előbb említett kör egyharmadát • állandó meghívottként részt vesz még a területi gazdasági kamarák egy-egy képviselője, a fővárosi, megyei kormányhivatal vezetője, az állami főépítész, valamint mindazon gazdasági, civil és egyéb szervezetek képviselői, amelyeket a térségi fejlesztési tanács döntése közvetlenül érint, vagy akit az ülésen való részvételre felkérnek. Bizottságokat hozhat létre, döntési jogkör nélkül A TFT-k jogszerű működés felett a Kormány törvényességi felügyeletet gyakorol a tanács székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei kormányhivatal (továbbiakban kormányhivatal) útján. Ez nem foglalja magában a pénzügyi-gazdasági ellenőrzést (ÁSZ)

34. Megyék

35. Kistérségek - járások • Kistérségek, mint területfejlesztési-statisztikai egységek. A területi egyenlőtlenségek kezelése tekintetében tehát a kistérség lett a meghatározó szint. 2012 végéig • 2013-tól új rendszer: A területfejlesztési feladatokra a továbbiakban a Tft. céltársulása keretében foghatnak össze a települések, ezen kívül a többi feladatra szabadon hozhatnak létre társulást. Főszabály szerint egy területfejlesztési-statisztikai kistérségnek legalább két településből kell állnia, ez alól azonban Budapest – speciális adottságai okán – kivételt képez. • Járás 175

36. Kistérségek

37. Járások

38. A területfejlesztés (és -rendezés) eszközei • pénzügyi eszközök • ún. feladat- és forráskoordinációt, • szabad vállalkozási zónák és ipari parkok létesítésének lehetősége, • valamint a területfejlesztési-statisztikai kistérségek intézménye Pénzügyi eszközök: központi, térségi, valamint az előző kettő egyikébe sem tartozó ún. egyéb eszközök. • A központi pénzügyi eszközök: • a fejlesztési célú pénzalapokat, • a költségvetési előirányzatokat, és • a pénzügyi kedvezményeket. A térségi eszközök • a költségvetési törvényben meghatározott területfejlesztési célokat szolgáló előirányzatok • a térség helyi önkormányzatai által átadott források, helyi adókedvezmények A pénzügyi eszközök elosztásának elvei: program-finanszírozás, addicionalitás és decentralizáció

39. Az Európai Unió regionális politikája Az ún. NUTS-rendszer, statisztikai célú területi egységek, ami nem kötelező közigazgatási beosztást, lehatárolást ír elő. Az EU regionális politikája ún. befektetési politika, több eszköz: • az Európai Regionális Fejlesztési Alap • A különbségek mérséklésére és a gazdasági, valamint monetáris unióba való bekapcsolódás előkészítésére hozták létre 1994-ben a Kohéziós Alapot. • Az Európai Szociális Alap az előbbiekhez képest a munkavállalók alkalmazkodóképességének fokozását, valamint a foglalkoztatási lehetőségekhez való jobb hozzáférést hivatott segíteni. Az EU hétéves költségvetési időszakaihoz igazodva a tagállamok elkészítik azokat a dokumentumokat, amelyek tartalmazzák középtávú fejlesztési céljaikat: • 2007-2010 közötti Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), • 2011. január óta Új Széchenyi Terv (ÚSZT). A tervekben foglalt elképzelések konkretizálását operatív programok (OP) látják el. Darányi Ignác Terv, amely a 2012-2020 közötti Nemzeti Vidékstratégia végrehajtási keretprogramja.

40. A területrendezés alapjai, jellemzői A Tft szerint a területrendezés az országra, illetve térségeire kiterjedően a területfelhasználás rendjének és a területhasználat szabályainak megállapítása: • az erőforrások feltárása, a táj terhelésének és terhelhetőségének meghatározása, ezek együttes értékelése, előrejelzések készítése; • a területi adottságok célszerű hasznosítási javaslatainak kidolgozása • a fejlesztési koncepciók és programok térbeli, műszaki-fizikai rendszerének meghatározása; • a nemzetközi együttműködés és szerződés keretében az európai és határmenti területrendezési tevékenység összehangolása

41. Területrendezési tervek A területrendezési tervek az igazgatás eszközei. A területrendezési és -fejlesztési tervek nem létezhetnek egymástól elszigetelten, közöttük kölcsönös függőség van. Jellemzők: • A Tft. szerint a területi tervezés alapja a területfejlesztési koncepció és program, valamint a területrendezési terv (23.§) • A rendezési terveknek kötelező ereje van, megjelenési forma jogszabály. • A területrendezési tervek keretjellegűek • Területrendezés csak saját területre vonatkozóan végezhető Országos Területrendezési Terv (továbbiakban: OTrT) - Országgyűlés Megyehatáron túlnyúló kiemelt térségi kategóriák: Budapesti Agglomeráció, Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési terv - Országgyűlés, az érintett megyék véleménye mellett

42. Felelősök 2013-ban Magyarországon a területrendezésért felelős tárca vezetője a Belügyminiszter. A területfejlesztésért felelős miniszterrel közösen hozza létre és működtesse a területi információs rendszert (lásd a korábban már említett TeIR-t).[1] A többi szakminiszter a saját tevékenységi körének megfelelően tud közreműködni ebben a folyamatban. Területi szinten a Tft. a megyék kötelezettségévé tette a területrendezési terv elkészítését, az érintett települések véleményének kikérésével (a megyei terv keretként szolgál a településrendezési tervek kidolgozásához). Az ún. tervjavaslatot egyeztetni kell. A térségi területfejlesztési és területrendezési tervek készítésének folyamata nyilvános A terveket legalább tíz évente felül kell vizsgálni. A kormányhivatalokon belül működnek az állami főépítészek, a tervek véleményezéséhez kapcsolódnak, illetve a területrendezés elsőfokú hatósági feladataihoz (ún. térségi területfelhasználási engedélyek kiadásához) kötődnek. [1] A területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés szabályairól szóló 31/2007. (II. 28.) Korm. rendelet.

43. Főépítész A főépítész - területrendezési hatósági eljárás, ami irányulhat tervi elem pontosítására, eltérés megengedésére, térségi jelentőségű létesítmények beillesztésére, beépítésre szánt övezet kijelölésére, illetőleg tervek tervlapjain előforduló hibák kijavítására. Az eljárás sajátos • az engedély kiadása iránti kérelmet tipikusan önkormányzatok, ritkábban államigazgatási szervek (nem pedig magánszemélyek, vagy szervezetek) terjesztik elő, • az engedély kiadása csak akkor tagadható meg, ha a térségi területfelhasználási kérelemben szereplő javaslat nincs összhangban az elfogadott országos vagy az adott térségre vonatkozó területrendezési terv előírásaival, • a döntés ellen fellebbezésnek nincs helye, a határozat bíróság előtt támadható meg, • az engedély elvi jellegű, tartalmában sem kötelez, hanem megállapít. Azokban a hatósági eljárásokban, amelyek országos, vagy térségi jelentőségű infrastrukturális létesítményre, vagy hálózati elemre vonatkoznak, a főépítész szakhatóságként működik közre.