ELTE ÁJK 2008. Április 25.

1. ELTE ÁJK 2008. Április 25. • Bíróságok, ügyészségek költségvetése • Dr Darák Péter

2. A bíróság és ügyészség mint költségvetési szerv • Jogi személyiség • az államháztartás része • jogszabályban meghatározott állami feladat • alaptevékenységként • kötelezettségként • haszonszerzési cél hiánya

3. Irányítás és felügyelet • Alapítás, megszüntetés • ellenőrzés • utasítás • jóváhagyás • előirányzat és létszámkeret - meghatározás • munkáltatói jogok • hatáskörelvonás tilalma

4. Felügyeleti szerv • A költségvetési szerv maga • fejezetgazda

5. Alapítás • Alapítók • típusok • alapítás módja /törzskönyvi nyilvántartás

6. Működés • Pénzügyi források • alapító elkülönített vagyona • bevételek • támogatás • támogatásértékű bevétel • saját bevétel • pénzforgalom nélküli bevétel /maradvány

7. Gazdálkodás • Éves • elemi kltsv alapján • szakaszai • tervezés • végrehajtás • beszámolás

8. Gazdálkodási tilalmak, korlátok, lehetőségek • Tilalmak, korlátok • hitel • kezesség-vállalás • értékpapír-vásárlás • váltó, kötvény kibocsátás • lízing, faktoring szerződés kötése • társadalmi szervezet, alapítvány alapítása, támogatása • gazdálkodó szervezet alapítása, abban való részvétel

9. Költségvetési jogállás • Önállóság • önálló • részben önálló • rendelkezési jogosultság • teljes jogkörű • részjogkörű • részjogkörű egység • kincstárhoz kapcsolódás • kincstári kör • kincstári ügyfél • nem kincstári ügyfél

10. Megszüntetés • Jogutód nélkül • jogutódlással • feladat és • vagyonátadás

11. A bírósági, ügyészségi költségvetés előirányzatai • Személyi juttatásra • dologi és folyó kiadásra • intézményi beruházásra • felújításra • fejezeti egyensúlyi tartalék

12. A bírósági költségvetés sajátosságai I. • OIT állítja össze • személyi juttatás magas aránya (90%) • igények és megállapított költségvetés nagymértékben eltérnek (10-19 milliárd Ft különbség!) • bázisszemlélet, kis mozgástér • hiány a dologi költségekben • rugalmatlan kiadások (pl. fűtési költség)

13. A bírósági költségvetés sajátosságai II. • A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. Törvény 6. §-a szerint a bíróságok költségvetését a központi költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezetként kell megjeleníteni. • A kltsv-i törvény meghatározza a bevételi- kiadási főösszegeket • kiemelt előirányzat - támogatási igény • PM korlátozott jogkörű • tervezési köriratnak csak az általános elvei érvényesülnek /pl. bérfejlesztés • egyebekben automatikusan nem alkalmazandó /pl. zárolás sem

14. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. Törvény költségvetési rendelkezései I. • 20.§ (3) A megyei bíróság jogi személy. • 22.§ (4) Az ítélőtábla jogi személy. • 24. § (1) A Magyar Köztársaság legfőbb bírói szerve a Legfelsőbb Bíróság. • 34. § (1) Az OIT a bírói függetlenség alkotmányos elvének megtartásával ellátja a bíróságok igazgatásának központi feladatait, és felügyeletet gyakorol az ítélőtábla és a megyei bíróság elnökének igazgatási tevékenysége felett. • (2) Az OIT jogi személy. • (3) Az OIT irányítása alatt Hivatal működik.

15. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. Törvény költségvetési rendelkezései II. • 39. § Az OIT • b) összeállítja a bírósági fejezet költségvetésére és a költségvetés végrehajtására vonatkozó javaslatát, amelyet a Kormány a központi költségvetési, illetve a zárszámadási törvényjavaslat részeként előterjeszt az Országgyűlésnek, • c) gyakorolja a bírósági fejezet gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat, • g) közvetlenül irányítja a belső ellenőrzést és a bírósági fejezet felügyeleti, pénzügyi ellenőrzését, • 46. § (1) Az OIT elnöke • b) képviseli az OIT-t, ideértve a 39. § g) pontjában meghatározott feladatok ellátását is, • c) ellátja az államháztartásról szóló törvényben és más jogszabályokban a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője számára meghatározott feladatokat a bíróságok költségvetési fejezete tekintetében,

16. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. Törvény költségvetési rendelkezései III. • 63. § (1) A bíróság elnöke • a) a költségvetési keretek között gondoskodik a bíróság működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekről, • 64. § A helyi és a munkaügyi bíróság elnöke a 63. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat a bíróság sajátosságainak megfelelő eltérésekkel gyakorolja: • a) gazdálkodik a rendelkezésére bocsátott költségvetési kerettel, e körben utalványozási és kötelezettségvállalási joga van. A rendes működés kereteit meghaladó - a szervezeti és működési szabályzatban megállapított összeghatáron felüli - kiadásokhoz a megyei bíróság elnökének előzetes írásbeli engedélye szükséges, • b) bér- és létszámgazdálkodási, illetve általános munkáltatói jogköre csak a bírósági tisztviselőkre, ügykezelőkre és a fizikai dolgozókra terjed ki.

17. A bírósági költségvetés sajátosságai III. • OIT jóváhagyás • OIT elnöke tárgyal • OIT és PM eltérő kltsv-i javaslatot tesz. • Országgyűlés dönt. • Állami Számvevőszék szerint a bíróságok alulfinanszírozottak

18. 1972. évi V. törvénya Magyar Köztársaság ügyészségérőlköltségvetési rendelkezései I. • 5. § (1) Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja. • (2) A legfőbb ügyész • k) összeállítja az ügyészségi fejezet költségvetésére és a költségvetés végrehajtására vonatkozó javaslatát, amelyet a Kormány a központi költségvetési, illetve a zárszámadási törvényjavaslat részeként előterjeszt az Országgyűlésnek.

19. 1972. évi V. törvénya Magyar Köztársaság ügyészségérőlköltségvetési rendelkezései II. • 18. § (1) A Magyar Köztársaság ügyészi szervei: • a) a Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészsége; • b) a fellebbviteli főügyészségek; • c) a főügyészségek; • d) a helyi ügyészségek; • e) a Katonai Főügyészség; • f) a Katonai Fellebbviteli Ügyészség; • g) a területi katonai ügyészségek. • (2) Az ügyészségi nyomozás, továbbá indokolt esetben más ügyészségi feladatok ellátására önálló helyi ügyészség vagy önálló főügyészség létesíthető. • (3) Az ügyészség tudományos, kutató és képzési szerve az Országos Kriminológiai Intézet. • (6) Az ügyészség szervezetét, működését és illetékességét, valamint a helyi ügyészségek felsorolását a legfőbb ügyész utasítással szabályozza. Az utasítást a Magyar Közlönyben közleményként közzé kell tenni.

20. Az ügyészségi költségvetés sajátosságai I. • Fejezetgazda a Legfőbb Ügyész • Kormány terjeszti elő a kltsv-i javaslatot • PM költsv-i körirat a létszámcsökkentési előírástól eltekintve elvileg alkalmazandó • centralizált gazdálkodási struktúra /nem önálló a megye, fellebbvitel, Kriminológiai Intézet

21. Az ügyészségi költségvetés sajátosságai II. • LÜ az egyetlen önálló kltsv-i szerv, csak itt van beruházási és felújítási előirányzat • FŐÜ részjogkörű kltsv-i egység, de kincstári ügyfél, havi ellátmánnyal, előirányzat keretében utalványoz /pl. napidíjat, üzemeltetési költséget

22. Költségvetési reformok • Eddig: Nettó finanszírozás, fejezeti egyensúlyi tartalék • Ezután: Bázisszemlélet helyett mutatószámok? • Fajlagos költségszámítás /bíróra, m2-re? • teljesítmény-szemlélet • pályázatok