Szépirodalmi stílus

1. Szépirodalmi stílus Összeállította: Dóber Valéria

2. Általános jellemzés 1. • A szépirodalmi szövegek stílusa sokban eltér más stílusrétegek sajátosságaitól • Minden műalkotás egyedi, magán viseli alkotójának stílusjegyeit, de tükrözi a kort is, amiben az alkotó él(t) (korstílus, stílusirányzat) • Jellemzője: sokszínűség, a stíluseszközök változatossága, az érzelemkifejezés, az esztétikai hatáskeltés szándéka

3. Általános jellemzés 2. • Más stílusjegyek jellemzik az epikai, lírai, drámai műveket és a műfajok között is nagy eltérés lehet • A szépirodalmi szövegekben a szavak többletjelentést hordoznak (=konnotáció) • Minden szépirodalmi szöveg értelmezése egyedi, sokban függ az olvasótól, a befogadótól

4. A szépirodalom stíluseszközei • A legegyedibb, legeredetibb stílusa a lírai műveknek van • Tükrözik a költő egyedi világlátását • A lírai művek mindig többletjelentést hordoznak, az alkotó egyedi világlátását tükrözik

5. Stíluseszközök • 1. Zeneiség, mint stíluseszköz • 2. A szókincs stílusteremtő ereje • 3. Szóalakok, mondatformák, körmondat • 4. Alakzatok • 5. Szóképek

6. A zeneiség stíluseszközei • A hangok kifejező erejét, hatását hangszimbolikának nevezzük • Kifejezőeszközök: • 1. Alliteráció, betűrím („Barlangjában belől bömböl a mord medve.”) • 2. Hangulatfestő szavak • 3. Egyedi hangalaki újítások • 4. Rím, ritmus, soráthajlás (=enjabemant)

7. A szókincs stílusteremtő ereje • A szöveg kifejezőereje gyakran a szavak többértelműségéből fakad • Fontos stíluseszközzé válhatnak az azonos alakú, rokon értelmű, az ellentétes jelentésű szavak • A stílushatás attól is függ, mely szókincsrétegbe tartozó szavakat használ az alkotó (népies, szakszó, archaikus, új szóalkotás)

8. Nominális, verbális stílus • A szöveg stílusát, hangulatát befolyásolja, hogy az igék vagy a névszók uralják-e • Nominális stílus: névszók túlsúlya jellemzi; mozdulatlanságot sugall, a meglévő állapotot hangsúlyozza • Verbális stílus: igék túlsúlya jellemzi; mozgalmasságot, dinamizmust, lendületet, akaratot tükröz

9. Szóalakok, mondatformák • Fontos stíluseszköz: a szóalkotás módja, a különböző szóösszetételek, szóalakok túlsúlya vagy szokatlan szavak használata • Fontos üzenete van a mondatformáknak és terjedelemnek, a mondat modalitásának, az állító és tagadó formának; a szokatlan szó-és mondatrendnek • A nagy ívű körmondat ugyancsak stílusteremtő erejű, ünnepélyességet, pátoszt sugall

10. Az alakzatok • 1. Ismétlés /szó, szókapcsolat, mondat ismétlése; refrén; tőismétlés (figura ethimologyca) • 2. Párhuzam • 3. Ellentét • 4. Paradoxon=álellentét („S nem lelé honját a hazában”) • 5. Felsorolás • 6. Halmozás, fokozás, túlzás • 7. Irónia, gúny

11. Szóképek • A szemléletesség, a hatásosság fontos eszközei • A szövegkörnyezetben jelentésük továbbgazdagodik • Névátvitellel, névcserével vagy egyéb módon keletkeznek

12. Leggyakoribb szóképek 1. • 1. Metafora=két dolog azonosítása a köztük levő közös vonás alapján; lehet teljes vagy csonka („Hálót fon az est, a nagy barna pók.”) • 2. Megszemélyesítés=élettelen dolgokat élőként mutat be („Valami titkot súg a végtelenség.”) • 3. Szinesztézia=különféle érzéki benyomásokat kapcsol össze egy képben („Lila dalra kelt egy nyakkendő.”) • 4. Allegória=elvont fogalmom megelevenítése egy érzéki képben, sorban

13. Leggyakoribb szóképek 2. • 5. Szimbólum=valamely gondolat, eszme, érzelem jelképe („Ezt a vad mezőt ismerem, ez a magyar Ugar”) • 6. Metonímia=ok-okozati kapcsolat, térbeli érintkezés, időbeli érintkezés, anyagnév felcserélésén alapszik („Nem hozok a házra semmi veszedelmet.”) • 7. Szinekdoché=rész-egész; nem és faj fogalom; egyes és többes szám felcserélése („Pata és küllő a tanyahát előtt megállnak.”)

14. Leggyakoribb szóképek 3. • 8. Hasonlat=közös tulajdonságok alapján kapcsol össze két dolgot • 9. Körülírás=a közvetlen megnevezés helyett valamilyen jellemző jegy kiemelésével beszél egy adott fogalomról • 10. Szépítő kifejezés=eufemizmus=a körülírás egy fajtája lehet, amikor valamilyen fogalmat tapintatból, illendőségből nem mondunk ki • Komplex kép=amikor több szókép és alakzat fonódik egymásba és hálózza be a szöveget

15. Gyakorolj! • A BÁNAT A bánat szürke, néma postás,Sovány az arca, szeme kék,Keskeny válláról táska lóg le,Köntöse ócska, meg setét. Mellében olcsó tik-tak lüktet,Az utcán félénken suhan,Odasímul a házfalakhozÉs eltűnik a kapuban. Aztán kopogtat. Levelet hoz. • József Attila