1 / 26

Minőségmenedzsment 8.előadás

Minőségmenedzsment 8.előadás. A minőségmenedzsment módszerei I - súlyszámképzés. A funkciók nem egyformán fontosak. súlyozni kell: egyszerű közvetlen becsléssel páronkénti összemérés skálarendszerű értékeléssel (Churman – Ackoff féle eljárás)

lolita
Download Presentation

Minőségmenedzsment 8.előadás

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Minőségmenedzsment8.előadás A minőségmenedzsment módszerei I - súlyszámképzés

  2. A funkciók nem egyformán fontosak súlyozni kell: • egyszerű közvetlen becsléssel • páronkénti összemérés skálarendszerű értékeléssel (Churman – Ackoff féle eljárás) • páronkénti összemérés logikai döntési eredménnyel (Guilford-féle eljárás)

  3. I.Egyszerű közvetlen becslés • Értékelési tényezők teljes preferencia súlya 1 vagy 100% • Meghatározzuk a tényezők preferencia sorrendjét • Pl.: E2E5E3E4E1 • Ezután egyszerű becsléssel súlyszámokat rendelünk hozzájuk • E2:0,5 E5:0,3 E3:0,1 E4:0,07 E1:0,03 • Két tizedes jegy pontosság elég, • 0,5+0,3+0,1+0,07+0,03=1 • Előny: könnyen és gyorsan alkalmazható • Hátrány: kevés értékelési tényező esetén alkalmazható

  4. II.Churchman-Ackoff-féle súlyozási eljárás • 1.lépés: Preferencia sorrend kialakítása előzetes becsléssel (C1, C2…Cn) • 2. lépés: Fontosság szerint hasznossági értékek hozzárendelése • Az első (C1) súlyát 1-nek véve meg kell adni a többi szempont relatív súlyát az elsőhöz képest • Pl. A C1 szempont fontosabb, ugyanolyan fontos, vagy kevésbé fontos, mint az összes többi együtt? • W1>(=,<) w2+w3+…+wn? • Ezek összevetése, és a fontosság korrigálása: • ha C1 szempont fontosabb, de a súlyokkal felírt egyenlőtlenség nem ezt mutatja, akkor w1-et úgy kell módosítani, hogy az egyenlőtlenség tükrözze a relációt 3. lépés • Ha C1 nem olyan fontos, akkor annak megfelelően csökkentsük a w1-et • Majd hasonlítsuk össze a C1 szempontot a {C2, C3…Cn-1} szempontok csoportjával, és ismételjük addig, amíg {C2, C3} csoporthoz jutunk • 3.lépés: hasonlítsuk összes C2-t a {C3, C4…Cn} csoportokkal a 2. lépés szerint • 4.lépés, folytassuk a sort, amíg a Cn-2 {Cn-1, Cn} összehasonlításhoz jutunk • 5. lépés: standardizálás: osszuk el minden szempont súlyát Σwi-vel • Előny: megbízhatóbb eredményt ad, mint a közvetlen becslés • Hátrány: nem alkalmazható 7-nél több szempontra

  5. III. Guilford-féle eljárás (Páros összehasonlítás ) • Párok képzése • A párok elrendezése • véletlenszerű elrendezés • Ross-féle optimális párelrendezés. • Páronkénti értékelés • Preferencia-mátrix összeállítása • Konzisztencia vizsgálat • Összesített preferencia-mátrix elkészítése

  6. Példa • Kávé: • erős (E1) • tejes (E2) • édes (E3) • forró (E4) • fahéjas (E5) • tejszínhabos (E6)

  7. Alakítsuk ki a párokat Helyezzük el őket a megfelelő sorrendben Ross-féle páros elrendezés Vagy véletlen számok módszere Hasonlítsuk össze páronként E1-E2 E6-E4 E5-E1 E3-E2 E5-E6 E2-E3 E2-E4 • E6-E1 • E4-E3 • E5-E2 • E1-E4 • E3-E5 • E2-E6 • E4-E5 • E3-E6

  8. Preferencia mátrix elkészítése • A preferencia-mátrix soraiban és oszlopaiban az értékelési tényezők szerepelnek. A sorban szereplő értékelési tényezőt összehasonlítjuk az oszlopokban felsoroltakkal, s ahol a sorban lévő preferált az oszlopban szereplővel szemben, oda 1-et írunk, ahol hátrányt szenved, oda 0-át. • Az egy sorban lévő egyesek száma azt jelenti, hányszor preferált az adott értékelési tényező összesen. • az oszlopban szereplő érték pedig a hátrányok számát mutatja.

  9. Konzisztencia vizsgálat • három értékelési tényező: A, B, C esetén • Ha A>B és B>C akkor A>C ,feltéve ha a döntéshozó konzisztens • Konzisztencia együttható • Ahol dmax a nem konzisztens körhármasok maximális száma • Ha n páratlan • Ha n páros:

  10. Person 1. d=(5*5*11)/12-55/2=27,5-27,5=0 • K= 1-0/8=1 100,00% a2=55

  11. Person 2 d=27,5-55/2=0 • K= 100,00% a2=55

  12. Person 3 d=27,5-55/2=0 • K= 100,00% a2=55

  13. Person 4 d=27,5-53/2=1 • K= 87,5% a2=53

  14. Person 5 d=27,5-53/2=1 • K= 87,5% a2=53

  15. Person 6 d=27,5-55/2=0 • K= 100% a2=55

  16. Person 7 d=27,5-55/2=0 • K= 100% a2=55

  17. Person 8 d=27,5-55/2=0 • K= 100% a2=55

  18. Person 9 d=27,5-55/2=0 • K= 100% a2=55

  19. Összesített preferencia mátrix

  20. súlyszámképzés • Preferencia arány: • vagy korrigált preferencia arány) • ahol m - a bírálók száma. • Ezeket a normális eloszlás u értékeivé transzformálhatjuk és az alapján rendelünk súlyszámokat az egyes jellemzőkhöz, vagy egyszerűen 100%-os arányra számítjuk át: • Pl.: • és ez alapján 1-5-ig értékeket rendelünk hozzá.

  21. Az előző példánál maradva Pamax=0,5 Pa min=0,271 Pamax – Pamin= 0,229

  22. Kendall féle egyetértési együttható (W) • meghatározhatjuk a döntéshozók véleményének egyezését, illetve eltérésének intenzitását. • Az egyetértési együttható értéke teljes egyetértés esetén W=1, míg egyet nem értés esetén 0.

  23. Kendall féle egyetértési együttható (W) • Δ a négyzetes eltérés • Rj – az összesített preferenciamátrix egyes oszlopainak összege (rangszám). • – a ragszámösszegek számtani átlaga vagy • m – a döntéshozók száma • n – az értékelési tényezők száma

  24. W=76/630=0,12 Rjmean=15 Δ=76 Δmax=630

  25. Kendall féle egyetértési együttható (W) számítása

  26. Köszönöm a figyelmet!

More Related