A dísztyúkok általános jellemzése A felnevelés környezeti igényei

1. 9. Ismertesse hobbi célból tartott baromfi- és fácánfélék tartástechnológiáját, környezeti igényeit! A dísztyúkok általános jellemzése A felnevelés környezeti igényei A dísztyúk fajták felsorolása A víziszárnyasok általános jellemzése - récék, ludak felsorolása A fácánok általános jellemzése - fácánfélék felsorolása A keltetés mechanikai, fizikai tényezői, keltetési idők

2. A madarak rendszertana • A Földön kb. 9 700 madárfaj él • A madarak rendszerezése nem könnyű, mert a fajok között jelentős a hasonlóságok • A madarakat a korszerű rendszerezések a ma élő hüllőkkel együtt a Reptilia csoportba sorolja. • A törzsfejlődés során a hüllők és a madarak közös őseik révén csak néhány anatómiai tulajdonságban különböznek. HEFOP 3.3.1.

3. fotó: Dr. Gyüre Péter HEFOP 3.3.1.

4. Család: Fácánfélék Tenyésztett fajok, fajták • Házityúk (Gallus domesticus) Őshazája: DK-Ázsia – bankivatyúk Hazánkban több őshonos tájfajtát tenyésztettek ki. Pl.: magyar kendermagos tyúk • Pulyka (Meleagris gallopavo) Őshazája: Észak-Amerika hazai fajták: rézpulyka, bronzpulyka HEFOP 3.3.1.

5. Dísztyúkok jellemzése: • Közepes vagy nagy termetű madarak. • Testük zömök, rövid, szárnyuk általában lekerekített ; többségük rossz repülő. • Erős csőrük a végén kampós. • Lábuk erőteljes, karmaik jól fejlettek, táplálékukat legtöbben kapargálással keresik. • Jól futnak. • Hátsó ujjuk többnyire magasan ül. • A hímek általában sarkantyút viselnek, amely védekezésre is szolgál, másrészt az egymással folytatott párviadalban használnak, olykor halálos sebet ejtve egymáson. • A két ivar rendszerint igen eltérő (kakas, tyúk). • Ha a fejükön taraj bőrlebenyeket hordanak, az a hímen mindig nagyobb, színesebb. • A hímek gyakran különleges, szép dísztollakat viselnek. Sok fémfényű faj akad köztük. • Több fajuk poligám. • Az egész világon sok fajjal elterjedt csoport, földön vagy fákon tartózkodnak. Táplálékuk zömmel növényi anyagokból tevődik ki, de vannak inkább állati anyagokkal táplálkozók is. • Fiókáik fészekhagyók.

6. A környezeti tényezők hatásait csak mérsékelni tudjuk, hogy madaraink el tudják viselni a szélsőséges időjárási hatásokat. Vizsgáljuk meg a dísztyúkok tartási helyével szemben támasztott követelményeket.

11. Díszbaromfi tartása • Színenként is szétválogatva tartjuk. • Egész évben így ajánlatos tartani őket, mert a tenyész idényen kívüli összevegyítésnek sok hátrányos következménye lehet. • A tenyészállományok kiscsoportos elhelyezésekor figyelembe kell venni a helyes ivararányt. • A szakirodalmak szerint a házityúk helyes ivararánya 1:10, ami azt jelenti, hogy 1 kakas, 10 tyúkot tud megfelelően ellátni a tenyészidőszak folyamán. • Ilyen ivararány esetén a tojások termékenységi százaléka 80- 90% lesz. • A díszbaromfiak esetében ez az arányszám módosulhat optimális arány 1:5-1:7-re módosul

12. Az állománysűrűség tojó típusú fajtáknál 5-6 db/nm egyedsűrűséget javasol, hústípusú fajtáknál 4-5 db/nm-t ajánl. • A legideálisabb egyedsűrűség egy nehéztestű fajtánál 1-2 db/nm. a könnyűtestű fajták esetében 3-5 db/nm. a törpéknél pedig 6-8 db/nm. Baromfiainkat tarthatjuk teljesen zárt körülmények között. • A karámokban érdemes kis ólakat elhelyezni, ahová a madarak éjszakára behúzódhatnak, vagy ülőfákat készíteni. • A ketrecek belterületét az elhelyezni kívánt madarak száma határozza meg, belmagassága 50-60 cm lehet. Ezeket a ketreceket egymás fölé rakva, 2-3 szintet is kialakíthatunk. Ilyen tartásmódot azonban csak kis mozgásigényű, törpe fajták esetében alkalmazhatunk.

13. Környezeti tényezők • Az épületen belüli tartásnál mi állíthatjuk be a környezeti paramétereket, a legoptimálisabb mértékben (hőmérséklet, páratartalom, fény, légmozgás). Előnye az ilyen tartásmódnak, hogy a káros hatásokat kiküszöbölhetjük, pl. csapadék, szél, vadmadarak, ragadozók. • Az épület anyaga ezért szilárd, tömör és jó hőgazdálkodású legyen. Fontos, hogy madaraink ne tudják kikezdeni a falat, és kívülről se tudjon behatolni semmilyen kártevő. • A legjobb a tégla, vagy a hézagmentes deszkafal. A tető jól záró, szintén hézagmentes legyen.

14. Fogolyszínű magyar tyúk

15. Fehér és fekete erdélyi kopasznyakú tyúk

16. Kendermagos erdélyi kopasznyakú tyúk

17. Selyemtyúk chabó főnix cochin

18. Dísztyúkok • Fodrostollú Orpington Brahma Hollandbóbitás

19. Takarmányozástan és a baromfi táplálkozás-biológiája • Magvak fogyasztása • A tápanyag őrlése • kapirgálás • Rovarok fogyasztása • Kapirgálás • Magas fehérjetartalom • Legelő baromfi • Nyelőcsőtágulat • Rostfogyasztás szükségessége • Erős zúzógyomor • Viziszárnyas • A víz átszűrése • Kevés nyálmirígy • Vízhez kapcsolódó szaporodási viselkedés

20. fotó: Dr. Gyüre Péter HEFOP 3.3.1.

21. Rend: LúdalakúakCsalád: Récefélék • Hazánkban őshonos, fészkelő faj a nyári lúd (Anser anser). A házi lúd őse. • A házi lúd egyik hazai fajtája a fodrostollú lúd HEFOP 3.3.1.

22. Magyar lúd

23. Fodros tollú magyar lúd

24. Rend: LúdalakúakCsalád: Récefélék • Hazánkban a legnagyobb teremtű madár a bütykös hattyú. A hímek (gúnár) akár 12 kg. is lehet. HEFOP 3.3.1.

25. Rend: LúdalakúakCsalád: Récefélék • Bütykös hattyú (Cygnus olor) HEFOP 3.3.1.

26. Rend: LúdalakúakCsalád: Récefélék • A récék kisebb termetű fajok. Két csoportra oszthatók: - Úszórécék (teljes testükkel nem merülnek a víz alá) - Bukórécék (akár 30-40 méter mélységre is lebuknak. HEFOP 3.3.1.

27. Rend: LúdalakúakCsalád: Récefélék Úszórécék: a leggyakoribb hazai faj a tőkés réce (Anas platyrhynchos). A házi kacsa őse HEFOP 3.3.1.

28. Rend: LúdalakúakCsalád: Récefélék Bukórécék • Barátréce (Aythya ferina) • Kontyos réce (Aythya fuligula) HEFOP 3.3.1.

29. Réce tartás

30. Fehér magyar kacsa

31. Tarka magyar kacsa

32. Család : Fácánfélék • Hazánkban díszmadárként tartják a pávát (Pavo cristatus) Őshazája: India HEFOP 3.3.1.

33. Aranyfácán • Az Aranyfácán (Chrysolophus pictus) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj.

34. A kakas és a tojó ismertetőjegyei • A kakas hossza 100-110 centiméter között van, ebből a farok 70-80 centiméter. • Az aranyfácán tojó hossza 70-80 centiméter,  ebből 40-0 centiméter a farok hossza. • testtömege 600-800 gramm. • A kakas tollazata színpompás, fhasa, melle és a combja sötétvörös, a hát teteje érczöld barnás ibolyakék vállakkal. A hát alsó része, a fartő és a farok felső fedőtollai sötétsárgák. • A fejen van az erős, a tarkóra lecsüngő selymesen aranysárga bóbita, amelyhez a bársonyfekete keresztcsíkos, nagy narancssárga gallér kapcsolódik. • A farok hosszú, barna kormánytollain fekete hálós rajzolat található. A farok oldalt külön sötétvörös lándzsatollak díszitik. • A lábak mindkét ivarnál sárgák. • A tyúk tollazata csak sárgás-barna. • A csibék krémszínűek, vörhenyesbarna pehelytollakkal

35. Fácán jellemzése • A kakas 2 évesen a tojó 1 évesen válik ivaréretté. • Az aranyfácán csibéi krémszínűek, vörhenyesbarna pehelytollakkal. • Talajlakók, repülésük nehézkesnek mondható, de ettől függetlenül éjszaka a fákon alszanak. • A nemek csak párzási időben találkoznak. • Költési időszak: április-május közt. • Párzást követően a tojó 22 nap alatt költi ki az 5-12 sárgás színű tojást. • A fiatal madarak 12-14 nap után repülnek ki. • Közeli rokonával, a gyémántfácánnal hajlamos kereszteződni. • Táplálkozása, életmódja • Talajon élők., bogyókkal, magvakkal, virágokkal, pókokkal és rovarokkal és egyéb növényi részekkel és virágokkal táplálkoznak. Az aranyfácán fogságban 8 évet él.

36. A Salvadori-fácán(Lophura inornata) •  a madarak osztályának tyúkalakúak(Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj.

37. A Kasmír-tragopán(Tragopan melanocephalus) • a madarak osztályának tyúkalakúak(Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj.

38. A gyémántfácán, más néven Amherst-fácán(Chrysolophus amherstiae) •  a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj.

39. KELTETÉSI ISMERETEK • Friss tojás az embrió életfolyamataihoz minden szükséges táplálóanyagot tartalmaz. • 12% a héj és héjhártyák; • 56% a fehérje (4 rétegű, baktericid hatású) és jégzsinórok; • 32% a tojássárgája (3 cm átmérőjű gömb) aránya. • -Biológiailag teljes értékű a tojásfehérje; • -Jelentős az ásványi anyag és vitamin tartalma; • -A szilárd héj véd és pórusok hatolnak át rajta (gázcsere) • pórusok száma a tojás tompa végén: 150/cm2; közepén: 140/ /cm2 hegyes végén: 100 /cm2

41. A az embrió vízszükségletet a tojásból, szervetlen só szükségletét a sziktömlőből fedezi; „anyagcserecsúcs” a keltetés 10. napján (házityúk kelési ideje 21nap) 8-9. keltetési napig embrionális szakasz, minden szerv, szervkezdemény kialakul, 9. naptól magzati időszak -mennyiségi fejlődés;

42. Tálcatartó kocsik keltetőgépben

43. Keltetés fizikai és mechanikai tényezői 1. Hőmérséklet (kotlós bőre 39-40°C, fészek felületén 36-37 °C) keltetőgépben: 37,2-37,8 °C (42 °C-on elpusztul az embrió) 28 °C-on megáll a fejlődés embrionális küszöb, élettani nulla 2. Páratartalom (relatív) alacsony páratartalom esetén az extraembrionális hártyák összenőnek; túl magas pára esetén légkamra nem növekszik, vontatott lesz a kelés; keltetés 18. napjáig 60% kell, utána kelésig 70%

44. 3. Légcsere, levegőellátás 21% oxigén a keltetés egész ideje alatt 4. Tojások helyzete: hegyes végükkel lefelé tálcázzák (lúdtojás vízszintesen) forgatás: kotolós a csőrével, lábával nem szabályos időközönként forgatja a tojásokat; gyakorlatban 2 óránként billentik a tálcatartókat 45°-os szögben, 5. Hűtés: időnként 27-29 °C-ra hűtés indokolt (önhő)

45. A kelés időtartama fajok szerint _________________________________ Megnevezés A kelés időtartama, nap átlag szélső értékek _________________________________ Lúd 30 27 - 33 Kacsa 28 26 - 32 Pulyka 28 27 - 29 Gyöngytyúk 27 26 - 28 Tyúk 21 20 - 22 Galamb 17 16 - 18

46. Tojások kelési, keltetési időtartamai • Házityúk és dísztyúkok:...........21 nap • Gyöngytyúk:............................27-28 nap • Pulyka:....................................27-28 nap • Házikacsa:...............................27-28 nap • Némakacsa (Pézsma kacsa):..35-36 nap • Házilúd:................................. 29-31 nap • Tőkés réce:............................. .28 nap • Mandarin réce:.........................29-30 nap • Karolinai réce:..........................28-30 nap • Vörösvállú réce:.................... .26-28 nap • Vadászfácán:...........................22-28 nap • Ezüstfácán:..............................25-30 nap • Aranyfácán:.............................22-23 nap • Japánfürj (Gazdasági fürj):......16-18 nap • Kaliforniai copfosfürj:...............22-23 nap • Páva:.......................................28 nap • Hattyú:.....................................35-36 nap • Hús- és díszgalambok:............17-18 nap • Postagalamb:..........................17-18 nap • Gyémántgalamb:.....................14 nap • Kacagó gerle:..........................18 nap • Strucc:.................................... .40 nap • Emu:........................................ 56 nap 

47. A tojás tömege és formaindexe fajonként Baromfifaj Tojástömeg (g) Formaindex házityúk 52 1,23-1,40 Gyöngytyúk 35 1,15-1,36 Pulyka 70 1,32-1,60 Kacsa 70 1,30-1,45 liba 140 1,36-1,65