1 / 27

India

India. Ipar. XVII.-XVIII. sz. európai utazóknak India a „jólét és bőség országa” Gyarmatosítás – Brit Kelet-Indiai Társaság kiszorítja ellenfeleit (francia, holland…)

lucus
Download Presentation

India

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. India

  2. Ipar • XVII.-XVIII. sz. európai utazóknak India a „jólét és bőség országa” • Gyarmatosítás – Brit Kelet-Indiai Társaság kiszorítja ellenfeleit (francia, holland…) • 1858 brit korona fennhatósága (táska-kapitalizmus – angol pénz, helybeli gyapot, munkás, piac itteni pamutüzem) „Oszd meg és uralkodj” elvOlcsó angol iparcikkek behozatala,indiai kézműipar elsorvad, alapanyagot kezd termelni (gyapot Malva-fennsíkon…)

  3. Következmény: csak textilipar marad (kézművesség, bányászat … nincs)Ipari növények, élvezeti cikkek termelése miatt csökken a gabonatermelés – éhínségek • 1947 függetlenségÁllamosítás, 5 éves tervekmezőgazdaság, szállítás fejlesztése, iparosítás(lassú fejlődés + népességnövekedés gyors)

  4. Energiagazdaság • Feketeszén (falu fával, trágyával fűt) a legfontosabbNagy készletek, jó minőségű kokszolhatóDamodar-folyó völgye „indiai Ruhr-vidék” • BarnaszénHimalája Sivalik lánca, Assam tartomány, • Kőolaj, földgázBengál-öböl selfen – kevés, drága (áramlások)Import 32%-a!!!

  5. Villamosáram termelés • Szén alapú hőerőmű • 1/3 vízerőmű – Gangesz és mellékfolyói • Atomerőmű – (Világ 7. urán)fejlesztik, katonai célú felhasználás (atomhatalom)

  6. MumbaiBhabha Atomkutató Központ projektje: India áramellátásának egy részét tórium alapú atomreaktorok végzik • Miért éppen tórium? Felhasználása után sokkal kevesebb veszélyes hulladék marad, a tóriumalapú reaktorok ráadásul olcsóbbak, helytakarékosak, hiszen hűtésük nem igényel nagy nyomású vizet. Az uránreaktorokkal szemben a robbanás esélye is jóval kisebb, mert víz hiányában nem képződik hidrogén sem. Az átállás ráadásul igen gazdaságos: egy tonna tórium körülbelül kétszáz tonna uránt vagy három-négymillió tonna szenet helyettesíthet. Mindezek ismeretében sem mellékes, hogy becslések szerint a világon háromszor annyi tórium áll rendelkezésre, mint urán. A tórium főként ritkaföldfémekben és a monazit nevű ásványban található meg.

  7. Ásványkincsek • Vasérc (Világ 6.-7.)Hatalmas készletek, jó minőségű (2/3-a Fe)2/3-át exportáljaDamodar-folyó völgye „indiai Ruhr-vidék”(ahol szén is!) • Mangán (Világ 6.-7., exportban az 1.) • Bauxit India közepén • Réz (Bihar állam) • Króm, Nikkel, Ólom, Cink - (Gudjarat állam) • Egykor hatalmas gyémánt, arany és ezüst bányászat csökken

  8. Feldolgozóipar • A II. világháború után fejlesztették( csak textilipar, teafeldolgozás, cukoripar volt) • Nagyon koncentrált (gyarmati múlt)Kikötőkben+indiai Ruhr-vidéken • Erős állami szerepvállalás • Alapja: nyersanyag bőséges, olcsó munkaerőGond: tőke hiánya, szakemberek hiánya, helyi piac óriási, de szegény

  9. Kohászat, gépipar • Vaskohászat – Jamshedpur(Jamshed Tata nevű párszi (nép) gazdag ember alapította)Bhila-i (Rajpur mellett) – orosz segítséggel épült • Alumíniumkohászat (Világ X.)Kohóalumíniumot exportál

  10. Bhila

  11. Főleg közlekedési gépek gyártása (nagy távolságok!)Önellátó: textilgép, bicikli, elektrotechnikaTöbbi import! • Mozdony, vagongy. – Delhi, Jamshedpur, Varanasi (Benares), Madras (különféle nyomtáv!)

  12. Hajóépítés – Mumbai (Bombay), Calcutta • Repülőgépgyártás – Bangalore, Delhi, Varanasi • Autógyártás, összeszerelés - Mumbai (Bombay), Calcutta, Bangalore, Delhi

  13. Tata Motors  Headquartered in Mumbai

  14. Vegyipar • A legdinamikusabban fejlődő iparág • Szénvegyészet –Sindri - Ázsia egyik legnagyobb műtrágya és cementgyára

  15. Kőolajfinomítás és gyógyszeripar a kikötőkben • (India a világ 3. legnagyobb un. Generikus gyógyszergyártója. Pl. az USA-ban eladott gyógyszerek hatóanyagainak 80%-a, a generikus AIDS szerek 4/5-e itt készül!Generikus – a gyógyszer szabadalma lejártIndia küzd az un. Evergreening ellen – a világ gyógyszergyártói kis változtatással ismét szabadalmaztatják termékeiket. A tét a gyógyszerek ára, vagyis a hozzáférés. A indiaiak 2/3-a kevesebb mint 2 dollárból él naponta)(2004 óta Richter-nek is van indiai vegyesvállalata Vapi-ban)

  16. Könnyűipar - textilipar • Ma is a legfontosabb ág. Legősibb • Pamutipar (Világ 2.)Jutaipar (Bangladesbe került jutaföldeket újra telepítették) – kötelek, zsákokSelyemipar (ma inkább műselyem) • Calcutta, Mumbai, Varanasi, Madras,Kanpur, Hyderabad

  17. Élelmiszeripar • Cukorgyártás – Gangesz mentén

  18. Élelmiszeripar

  19. Elekrotonika, IT (informationtechnology) • Elektronikai berendezéseket, mobiltelefonokat és távközlési műholdakat gyártanak. • Nukleáris kutatások • Szoftverfejlesztés (a világ vezető szoftvergyártói közé tartozik). • IT Services and business process outsourcing (BPO) Üzleti folyamatok kiszervezése • Bangalore,  Hyderabad, Delhi, Mumbai and Kolkata.  • Bangalore= Silicon Valley of IndiavezetőIT központ

  20. India a következő Szilícium-völgy –A legnagyobb technológiai cégek programozók tízezreit képezik ki és állítják ott munkába. Folyamatosan figyelik India iskoláit, hogy a végzős diákoknak autót, lakást és rugalmas munkabeosztást kínálva jussanak jól képzett, olcsó alkalmazottakhoz. Egy indiai programozó átlagosan 15-20 dollárt keres óránként. Egyesült Államokbeli társa 120 dollárt is kaphat. • Újabb és újabb cégek jönnek létre. A bővítéseket többek között a „Kövesd a Napot” típusú modellek gerjesztik. Amikor az amerikai központban lemegy a Nap, és az alkalmazottak befejezik a munkát, az elkészített anyagot elektronikusan Indiába továbbítják. A cég ottani emberei aztán továbbdolgoznak vele. Így amíg amerikai kollégáik alszanak, ők elvégzik a következő munkafázist. Este pedig visszaküldik az anyagot az akkor ébredő Amerikába. Igen sok cég végezteti Indiában pl. a könyvelését, adatainak feldolgozását. Így válik India a „világ háttérirodájává”.

  21. Mumbai

More Related