1 / 67

Felszíni vizek: vízfolyások, tavak.

Felszíni vizek: vízfolyások, tavak. Föld története.

ludwig
Download Presentation

Felszíni vizek: vízfolyások, tavak.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Felszíni vizek: vízfolyások, tavak.

  2. Föld története  Az ősi Föld légköre (első légkör) valószínűleg hidrogénből és héliumból állt. Ezek a gázok egy része a világűrbe távoztak, a maguk után hagyva a másodlagos légkört, amely a következő gázokat tartalmazta jelentős mennyiségben: H2O, CO2, CO, H2, N2, HCl, SO2, Cl2, NH3, CH4, valamint nyomokban O2-t. A másodlagos légkört alkotó gázok döntően a vulkáni tevékenység során kerültek a légkörbe. Néhány kutató valószínűsíti, hogy a Föld kezdeti összetétele hasonló lehetett egyes meteoritokhoz, tehát akár 15-20% vizet is tartalmazott, jóval többet, mint manapság.

  3. A hidroszféra kialakulása A víznek tehát egy része a légkörbe került, kondenzálódhatott, létrehozva az első óceánokat. A gázok hatására csökkent a beérkező napsugárzás nagysága, lehűlt a felszín, s a folyamat az óceánok kialakulásához vezetett kb. 600-700 millió évvel a bolygónk kialakulása után (mintegy 3,9 milliárd évvel ezelőtt). A későbbi meteorbombázások és üstökös becsapódások tovább növelhették a földi vízkészletet (juvenilis víz-először veszt rész a körforgásban).

  4. 361,1 millió km2 – 70,77% tenger149,1 millió km2 – 29,23% szárazulat eloszlásuk nem egyenletes a szárazföldek eloszlása: északi félteke: 70%déli félteke: 30% szárazföldi félteke: 50-50% tenger-szftengeri félteke: 90-10% tenger-szf

  5. Víz – szárazföld aránya a Földön

  6. 1. A hidroszférával foglalkozó tudományok: Hidrológia (víztan): A hidroszféra fizikai, vegyi, műszaki kérdéseivel foglalkozó tudomány. Hidrogeográfia (vízföldrajz): A hidroszféra földrajzi szempontú vizsgálatával foglalkozó tudomány.

  7. A természetben a víz állandó változásban körforgásban van a légkör, a folyóvizek, tengerek a föld és az élőlények között. A körforgás részfolyamatai: Párolgás Csapadék Lefolyás

  8. Körforgás

  9. Vízkészlet Földünk felületének 75%-a víz, de csak 1%-a édesvíz. A Földön található teljes víz mennyisége az alábbiak szerint oszlik meg: 97,2%-a sós tengervíz kb. 1.321.890.000 km3 2,14 %-a a sarki és a gleccserek jegében lévő víz 0,001%-a felhők, köd, vízgőz formájában az atmoszférában van jelen 0,6%-a azaz 8,7 millió km3 édesvíz, amelyből, 3% felszíni víz, tavak, folyók, 97% talajvíz 800m mélységig a felszín alatt.

  10. Képen:

  11. Vízgyűjtő terület és vízhálózat A felszíni vízfolyások együttese egy adott terület vízhálózatát rajzolja ki. (219 vízfolyást ábrázol)

  12. A földfelszínnek az a része, amelyről valamely fő vízfolyás az összes lefolyó vizet összegyűjti, az adott vízfolyás vízgyűjtőterülete. A vízgyűjtő területet rendszerint kiemelkedéseken húzódó vízválasztó vonal határolja. É D Rajna Pó Alpok

  13. Vízhozam – vízállás – vízjárás • Ha kiszámítjuk, hány köbméter víz folyik át egy másodperc alatt a meder kereszt-metszetén, a folyó vízhozamát kapjuk (m3/s). • A vízállás a folyó vízszintmagassága. • Vízállás alapján megkülönböztetünk: - kisvizet - középvizet - nagyvizet - árvizet.

  14. Vízmérce A vízmérce egy relatív skála, 2 centiméterenkénti beosztással. Az adott napra a napi vízállás értékét úgy számítják ki, hogy reggeli és esti mérés átlagát veszik.

  15. Negatív? A vízmércék „0” pontját a Tiszán 1842. évi, a Dunán 1834. évi, a Rábán 1875. évi kisvízszint magasságához adták meg. A vízállások elnevezése a mederkitöltési tényező figyelembe vételével a következők: 0 – 20% igen alacsony 21 – 40% alacsony 41 – 60% közepes 61 – 80% magas 81 – 100% igen magas

  16. Vízállásjelentés

  17. Három-szurdok-gát

  18. A vízjárás a folyók vízhozamának és vízszintjének váltakozása. Megkülönböztetünk • Egyenletes: egész évben közel azonos a vízszint (Amazonas), • Ingadozó: árad és apad(Duna-hány ár van?), • Időszakos (sivatagok folyói-vádi) • vízjárású folyókat.ezek összefüggnek éghajlatukkal: • ingadozó: a mérsékelt éghajlati övezetben pl. a kontinentális és mediterrán éghajlat folyói • egyenletes: óceáni, hegyvidéki éghajlat folyói

  19. Időszakos „vízfolyás”

  20. Áramlás a felszín alatt! A felszín alatti vízáramlás legfőbb hajtóereje a gravitáció. A felszínről beszivárgó, majd felszíni vizekben, forrásokban, illetve párolgás révén ismét a felszínre jutó (megcsapolódó) víz felszín alatti útja.

  21. A folyók hordalékszállítása • A folyók vízen kívül hordalékot is szállítanak magukkal. Hordalék: A folyókban áramló víz mozgási energiája révén megtámadja a meder fenekét és oldalát, és annak anyagát leválasztva hordalékot termel. A hordalék ezután maga is részt vesz a meder formálásában. A hordalék szállítása történhet: lebegtetve, görgetve, ugráltatva és oldva (Sárga folyó, Tisza). A hordalékszállítás függ: - a vízsebességtől, - vízhozamtól. A hordalék osztályozása szemcsenagyság szerint: iszap  homok  kavics.

  22. Szakasz jellege Munkavégző képesség, hordalék lerakása

  23. Mutassa be ábrák, képek alapján a folyóvíz építő és romboló munkáját.

  24. Meanderezés

  25. Szelidi-tó, Duna-holtág

  26. Éghajlatváltozás, lemezmozgás A folyóteraszok a folyók életében többször bekövetkező tartós szakaszjelleg-változás miatt alakulnak ki. Képződésükben a felső- és a középszakasz-jelleg cserélődése a döntő. A Duna esetében hét ilyen teraszt írtak le, melyekből négy a legutóbbi jégkorszakok miatt képződött.

  27. A tavak • Tó: Minden oldalról zárt mélyedést kitöltő, nyílt vízfelületű állóvíz.

  28. Limnológia Egyes földrészeken eltérően tekintenek a felszíni vizekre. Észak-Amerikában és jórészt Európában élhető ökológiai rendszerként, amelytől ugyanakkor elvárják, hogy kiszolgálja a gazdaságot is.

  29. Tómedencék keletkezése Mélyedést tölti ki (hidrológiai viszonyok) -külső erők (feltöltik) Tavak keletkezhetnek: kimélyüléssel vagy elgátolással.

  30. I. Kimélyüléssel keletkező tavak: 1. Árokban kialakult tavak: Törésvonalak között lesüllyedt árokban alakulnak ki. Hosszúak, keskenyek, mélyek. Pl.: Bajkál-tó (1620 m), Tanganyika-tó, Balaton, Velencei-tó

  31. Maga a tó viszonylag fiatal képződmény, a holocénben, mintegy 15 000 évvel ezelőtt kezdődött kialakulása. A jégkorszaknak ebben a szakaszában a térségben száraz éghajlat volt, és valószínűleg az uralkodó szélirány mélyítette ki a Balaton medrét. A szélerózió mellett tektonikai mozgások is szerepet játszottak. Az éghajlat nedvesebbé válásakor a mai Keszthely környékén mélyedésekben tavak alakultak ki, amelyek fokozatosan összekapcsolódtak egymással és mintegy 5000 évvel ezelőttre a tó az egész jelenlegi medret kitöltötte, sőt azon is túlterjeszkedett. Nem csak a Kis-Balaton, hanem az egész Tapolcai-medence, a déli oldalon pedig a jelenlegi ún. berkek is a tóhoz tartoztak. A Sió völgyén keresztül időnként természetes lefolyása is volt, de más időszakokban a hullámzás által létrehozott turzások (földtorlaszok, „dűnék”) ezt elzárták.

  32. Bajkál-tó A Bajkál-tó (oroszul Озеро Байкал / OzeroBajkal, burjátul: Baykal-Nur, azaz gazdag tó) a Jenyiszej folyó vízgyűjtő területén, Dél-Szibériában, Oroszországban található. A legközelebbi nagyváros Irkutszk. Az oroszok még ma is tengerként emlegetik, a burjátok és a mongolok pedig sokszor Dalaj-Nor, vagyis szent tenger néven. A világ legmélyebb tava, vize a Föld édesvízkészletének egyötödét teszi ki. A tavat és környező területet egyedi ökoszisztémájára tekintettel 1996-ban felvették a világörökségek közé.

  33. 2. Szerkezeti medencében létrejött tavak Vetősíkok mentén bezökkent mélyedésekben létrejött tavak. Pl.: Balaton, Victória-tó, Csád-tó Katlan formájú, íves vetősík

  34. 3. Jégtakaró által kimélyített tavak: A jégtakaró által letarolt területeken alakultak ki. Ahol puhábbak a kőzetek, ott a jég jobban mélyített, mint ahol kemények, ezért medencék alakultak ki. Ezekben a medencékben gyűlt fel a víz a jég elolvadása után. Szabálytalan alakúak, gyakran tórendszereket alkotnak. Pl.: Finn-tóvidék, Kanadai-ősföld tavai.

  35. 4. Gleccserek által kimélyített tómedencék: Az előzőhöz hasonlóan a gleccserek is jobban mélyítik völgyeik azon szakaszát, ahol puhább a kőzet. Ezekben a túlmélyített szakaszokban gyűlik fel a víz a gleccser elolvadása után. Általában kis területű, nem túl mély tavak ezek. Pl.: Poprádi-tó Garda-tó Genfi-tó

  36. 5. Karsztos mélyedésekben létrejött tó (dolinató): Pl.: Aggteleki-tó

  37. 6. Szél által kimélyített tómedencék: Kis területű, sekély tavak jönnek létre, ráadásul száraz időjárás esetén hamar kiszáradnak. Pl.: Kiskunság szikes tavai szegedi Fehér-tó

  38. 7. Bányagödörben keletkezett tavak: Pl.: Feneketlen-tó, (Budapest) Vadnai-tó

  39. II. Elgátolással keletkező tavak: 1. Krátertavak, kaldera tavak: Kialudt, de még ép vulkáni kráterekben jöhet létre. Pl.: Szent Anna-tó Erdélyben.

  40. 2. Moréna elgátolásával keletkező tó(morénató): A gleccserek és a jégtakaró is nagy mennyiségű törmeléket halmoz fel elolvadásának helyszínén. A törmelékből kialakuló morénák mélyedéseket zárnak közre, s ezeket önti el később víz. Pl.: Germán-Lengyel-alföld tóvidékei Garda-tó

  41. 3. Folyókanyarulat lefűződésével keletkező tó: Természetes úton levágott folyókanyarulatokból alakul ki. Pl.: Szelidi-tó a Dunánál.

  42. 4. Szél elgátolásával keletkező tó: Homokbuckák vehetnek közre mélyedéseket. Pl.: nyíregyházi Sós-tó.

  43. Keresztben is elég széles:

  44. 5. Hegyomlással, csuszamlással keletkezett tó: Kisebb patakvölgyeket elzárhat egy-egy hegyomlás. A torlasz mögött felduzzadó patakvízből alakulhat ki a tó. Pl.: Gyilkos-tó Erdélyben, Arlói-tó

  45. 6. Kiváló mésztufa elgátolásával keletkezett tó: Pl. Plitvicei-tavak

  46. 7. Folyó elgátolásával keletkezett tó: Pl. Tisza-tó,

More Related