Érintésvédelem

1. Érintésvédelem Készítette: Szántó Bálint

2. Célja • Az érintésvédelem célja, hogy intézkedésekkel megelőzze a villamos berendezések aktív részével való érintkezést (közvetlen érintésvédelem), valamint elhárítsa a villamos berendezések üzemszerűen feszültség alatt nem álló de meghibásodás folytán feszültség (testzárlat) alá kerülő részének érintéséből származó veszélyeket (közvetett érintésvédelem).

3. Az érintésvédelmet védővezetővel vagy védővezető nélkül valósíthatják meg. A védővezetős érintésvédelmi módok működéséhez az érintésvédelemmel ellátott villamos szerkezetek testét védővezetővel kell összekötni. Ilyen megoldás a nullázás és a védőföldelés.

4. A villamos áramütés súlyosságát (veszélyességét) az áramerősség (az emberi testen átfolyó), a behatás időtartama, az áram útja, az áram neme, az áram frekvenciája, az emberi test ellenállása és az áthidalt feszültség nagysága befolyásolja. Az áramütéskor további tényezők is számottevőek: az egyén testi, lelki állapota, vagy az, hogy számít-e az áramütésre.

5. A veszélyesség szempontjából az érzékelhető áramerősség átlagosan 0,5... 1 mA, amelyet érzetküszöbnek nevezünk. Veszélyes az a határ, amely a végtagizmok görcseit kiváltja. Ez az elengedési áramerősség kb. 10...20mA . A 80mA körüli áram-erősség már a szívkamra és a pitvar egyidejű összehúzódását okozza, aminek következtében a normális szívműködés az áram megszűnése után is szünetelhet. Klinikai, majd biológiai halált okozhat a 100 mA-es vagy nagyobb áramerősség.

6. Érintésvédelmi osztályok

7. Érintésvédelmi osztályok 0. Érintésvédelmi osztályú gyártmány. Az áramütés elleni védelem az üzemi szigetelésen alapul. A gyártmány testén védővezető csatlakoztatására nincs lehetőség, az üzemi szigetelés meghibásodása esetén a védelem a környezetre hárul (pl. a környezet elszigetelése). • I. Érintésvédelmi osztályú gyártmány. Az üzemi szigetelésen kívül járulékos óvintézkedéseket is alkalmaznak. A gyártmány testéhez csatlakoztatható a villamos hálózat vezetője úgy, hogy a megérinthető villamos vezető részek még az üzemi szigetelés meghibásodása esetén sem kerülhetnek veszélyes feszültség alá (pl. nullázás, védőföldelés).

8. Érintésvédelmi osztályok II. Érintésvédelmi osztályú gyártmány. Az üzemi szigetelésen kívül járulékos óvintézkedésként a gyártmányt kettős szigeteléssel vagy megerősített szigeteléssel látják el. A védelem független a villamos hálózattól. A felhasználó az adattáblán látható kettős négyzet jelről ismeri fel. III. Érintésvédelmi osztályú gyártmány. Az áramütés elleni védelem megoldása az érintésvédelmi törpefeszültségű tápláláson alapul.

9. Az egyik csoportba az ún. aktív érintésvédelmi módszerek tartoznak, amelyeket az jellemez, hogy ha az érintési feszültség meghaladja a megengedett értéket, akkor önműködően , az előírt időn belül lekapcsolja a meghibásodott készüléket. Aktív érintésvédelmi módszerek: - védőföldeléses jel VF - nullázás NU - egyenpotenciálra hozás EPH - áramvédő – kapcsolás ÁVK. A másik csoportba az ún. passzív érintésvédelmi módszerek tartoznak, amelyeknek jellemzője, hogy az érintési feszültséget mindig veszélytelen értéken tartják, tehát lekapcsolás nem szükséges. Passzív érintésvédelmi módszerek: - kettős szigetelés KSZ - törpefeszültség TF - védőelválasztás VE Érintésvédelmi módszerek Két fő típusa:

10. A magyar előírások szerint csupán a limitfeszültségnél nem nagyobb feszültség juthat az emberi testre. Ez a feszültség súlyos, de még nem életveszélyes balesetet képes okozni. • Az előírások tehát azt jelentik, hogy ha valahol nem biztosítható az érintési feszültségnek a limitértéknél kisebb értéke, ott önműködően lekapcsolásról kell gondoskodni. • A lekapcsolási idő hordozható készülékek esetén 0,2 s-nál nagyobb nem lehet.

11. Elsősegélynyújtás áramütés esetén

12. Elsősegélynyújtás áramütés esetén • A sérültnek az áramból való kiszabadítása. Kisfeszültség, azaz 1000V alatt a sérültet az áramkörből száraz ruhával rántjuk ki / farúddal, lapátnyél J /. 1000V-nál nagyobb feszültség esetén villamos szakember szigetelt mentőrúddal végezheti a kiszabadítást. • Az elsősegélynyújtás a diagnózis megállapítása után kezdődik:

13. Elsősegélynyújtás áramütés esetén • ha a sérült eszméleténél van állandó megfigyelés alatt kell tartani • ha a sérült eszméletlen, de légzése és vérkeringése van hagyjuk fekve, eszméletre hozása nem feltétlenül szükséges. Azonnal mentőt kell hívni. • ha eszméletlen, nincs légzése, de vérkeringése van akkor mesterséges lélegeztetéssel kell az életét a mentő megérkezéséig fenntartani • ha nincs légzés és vérkeringés » mesterséges légzés és szívműködtetés