Szem - pont

1. Szem-pont Képzőművészet és vizualitás a Balázs Béla Stúdió filmjeiben Meleg Gábor

2. A Balázs Béla Stúdió indulása A Balázs Béla Stúdió megalapítása a magyar filmgyártás emblematikus fordulópontjának számít (1959–61). A stúdió indulásakor a deklarált elvek között fontos volt a kísérletezés, a szárnypróbálgatások lehetőségének biztosítása, ami kezdetben a Színház- és Filmművészeti Főiskola és a profi szakma közötti kapcsolat megteremtését szolgálta. A filmes képzés végén a fiatal rendezők itt próbálhatták ki elképzeléseiket kisjátékfilmes keretek között.

3. Irányváltás a BBS-ben A 60-as években a stúdió a hivatalos kultúrpolitika ellenében határozza meg magát, s az ellenzékiség új irányvonalban ölt testet. Ez az új irányvonal további két utat jelent, melyet egy-egy címkével jelölhetünk: Experimentalizmus (neoavantgárd) Huszárik Zoltán – Capriccio Dokumentarizmus (szociális érzékenység) Sára Sándor – Cigányok

4. Képzőművészet és BBS A fenti osztályozás inkább jellemző irányokat, tendenciákat mutat éles elkülönülés helyett. Ezzel együtt is az experimentalizmus jelszava hívja be a 70-es években a társművészetek – így a képzőművészet – alkotóit a stúdióba, ahol lehetőségük van szabadon alkotni (pl. Hajas Tibor, Najmányi László, Birkás Ákos).

5. A kísérleti filmezés A BBS-en belül a kísérleti filmezés a Filmnyelvi sorozat és a K szekció keretében folyt. Meg kell jegyezni, hogy a tisztán filmnyelvi analízisek nehezen befogadhatóak (ld. Tóth János és Bódy tanulmányai). E kísérletekben a technika iránti kíváncsiság és a képzőművészeti meghatározottság egyaránt jelen van. Kardos Sándor Hymnus című rövidfilmje 1988-ban, talált tárgyakból, film- és televíziós hulladékokból, laboratóriuimi selejtanyagokból kollázstechnikával készült. Négy bagatell (1975) Bódy Gábor Freskó (1984) Tímár Péter

6. Experimentalizmus mindenek felett A kísérletezés jelentősen meghatározta a 70-es évek BBS-filmjeit, s ugyanúgy hatással volt ez a párhuzamosan futó dokumentarista-szociológiai irányvonalra is. Pontosabban, kölcsönösen hatottak egymásra, s az alkotók épp e tendenciák határait feszegették. Az experimentalizmus és a dokumentarizmus egymásba játszása pedig azért volt lehetséges, mert mindkét filmkészítési eljárást ugyanaz az erőtér (a korszak kultúrpolitikája, annak társadalmi- és szociokulturális jellemzői) hívta életre. Szentjóby Tamás –Kentaur Dokumentum-felvételek montázsa utószinkronnal, ami további tartalmakkal tölti meg a képeket Hajas László – Öndivatbemutató Dokumentum-felvételek szerkesztése, ezáltal a megjelenő embertípusokkifigurázása

7. A jelenlét hatása, a hatás fontossága Nem azonos mértékig vettek részt az alkotók a BBS életében: hosszabb-rövidebb ideig csatlakoztak a stúdió munkájába. Volt, aki egy-egy alkotás erejéig volt jelen (lásd Hajas Tibor vagy Birkás Ákos), ám akadt, aki sokáig dolgozott a stúdióban, s több művet is készített. A hosszan alkotók között van Maurer Dóra, aki a filmezéssel és videótechnikával való kapcsolatát még a 90-es években is megőrizte. A kapcsolat természetesen nemcsak az alkotók további munkásságára volt hatással: alapvetően alakították szemléletükkel a stúdióban folyó experimentális filmes munkát, s ez a hatás későbbi BBS-művekben is érzékelhető. Maurer Dóra – Relatív lengések Maurer Dóra – Kalah Maurer Dóra – Kalah

8. Tömeges emigrációk: a tendenciák vége? Maurer Dóra – Egyszer elmentünk (fotóakció) Spontán akciók a kápolnában, amelyről Maurer Dóra „Egyszer elmentünk” címmel fotósorozatot készít. Résztvevők: Erdély, Miklós, Gáyor Tibor, Jovánovics György, Maurer Dóra, Szentjóby Tamás. Lezárta a magyar képzőművészet rövidéletű neoavantgárd irányzatát a kultúrpolitika elutasítása és a70-es évek közepén több meghatározó tagjának emigrálása (Magyar Dezső, Szentjóby Tamás, Halász Péter, Najmányi László). Sokan az önpusztító életmódba menekültek.

9. Új szenzibilitás a képzőművészetben… „1968 augusztusában a prágai Mánesben, az egyik legfontosabb kiállítóhelyen Új szenzibilitás címmel tartottak bemutatót, amely az újítási törekvések csúcspontjának számított. (…) 1971 után jégkorszak kezdődött. (…) A 70-es évek elszigeteltsége képezte azt a sajátos közeget, amely a művészi reflexiók tárgyává vált. (…) Az én, mint tiszta tudat vagy a pszichés élmények szubjektív árama felé fordulás egyrészről, a formai orientáció, melyben további rejtett rétegek váltak fölfedezhetővé másrészről, olyan látványvilágot teremtettek, amelyben sajátos fénytörésbe kerültek a képzetek és a motívumok.” (Srp, Karel, „Belső udvarok” és „komlóföldek” = Szamizdat – alternatív kultúrák Kelet- és Közép-Európában, 1956–1989., szerk. Rissmann Erika, Bp., Stencil – Európai Kulturális Alapítvány, 2004. p. 174 –175.) … s mindez Magyarországon Ez a személyesség jelenik meg Magyarországon is az Új Szenzibilitás csoporttal, melyet Hegyi Lóránd fogott össze. „A nyolcvanas évek fontos »alternatív szervezeteként« (…) nemcsak harminc hazai és külföldi kiállítása volt, hanem rendszeresen jelentek meg publikációi különböző művészeti folyóiratokban (…)” (Hegyi Lóránd, Új helyzetben új identitás = A második nyilvánosság – XX. századi magyar művészet, összeáll. Knoll, Hans, Bp., Enciklopédia, 2002, 281. p.)

10. Új érzékenység a filmben Az új szenzibilitás a filmekben is megjelent. Az irányzat jellegzetes alkotásai: Női kezekben, Diorissimo, Eszkimó asszony fázik, Kutya éji dala, Ex-kódex, Jégkrémbalett, A pronuma bolyok története. Nem mindegyik film készült a Balázs Béla Stúdióban, rendezőik (Xantus János, Bódy Gábor, Szirtes András) mégis szorosan kapcsolódnak a stúdió munkájához.

11. A kettő kapcsolata: és képzőművészet és film és új érzékenység… I. E filmek és a képzőművészeti irányzat kapcsolatát Hegyi Lóránd 1983-ban megjelent 260 oldalas tanulmánykötete alapján (Hegyi Lóránd, Új szenzibilitás, Bp., Magvető, 1983) a következő pontokban lehet összefoglalni: (1) Központi mozzanata ezen műveknek a személyesség, amit az új érzékenység filmjeinek zászlajára is írhatunk. Az új szenzibilitás képei tehát „szubjektív megtestesítései a művészi Én állapotainak.” (Hegyi 1983: 174.) A kép maga ezáltal önálló fantáziavilág. Úgy gondolom, az új érzékenység filmjeinek tereit is tekinthetjük egyfajta szubjektív fantáziavilág elvont tereinek, melyek épp a film mint sajátos médium következtében konkrét módon jelennek meg. Nádler István műve Tímár Péter filmje (Freskó)

12. A kettő kapcsolata: és képzőművészet és film és új érzékenység… II. (2) Jellemző, hogy az esetleges és kiszámíthatatlan benyomások legapróbb töredéke is az emberi kultúra metaforájává válhat. Ennyiben tehát megjelenik benne az egyetemesség. A pronuma bolyok története című film két képkockája. Közben az URH zenekar egyik dala szól: „Ez egy igen-igen kemény, kemény világ…” (3) A művek arra késztetik a befogadót, hogy megkísérelje lefordítani őket, és tapasztalja a fordítás lehetetlenségét. A Jégkrémbalett című filmben több beazonosíthatatlan tárgy is feltűnik – például a képen látható zöld csomag. Egy Nádler-mű, melyben a non-figurativitás a figurális ábrázolás érzetét kelti.

13. A kettő kapcsolata: és képzőművészet és film és új érzékenység… III. (4) E művészeti ág esetében is megjelenik a műfajok keveredése és a meglepő médiumötvözések. Nádler István műveinek megszületésében például alapvető szerepet játszik a zenei alapélmény. „A hangzás jelenik meg itt képi minőségben.” (Hegyi 1983: 95 – 96.) Nádler István – Zenére forgó III Jégkrémbalett – A. E. Bizottság és a zene Nádler István – Debussy: A tenger A pronuma bolyok története – „vizuális zene” Eszkimó asszony fázik – Trabant Zenekar

14. A kettő kapcsolata: és képzőművészet és film és új érzékenység… IV. (5)Mindeközben e művek esetében kiemelt fogalomként van jelen a pillanatnyiság és a véletlenszerűség (ahogy az irodalomban is). Azzal próbálkozik tehát az új szenzibilitás, hogy rögzíti „az elillanó, szertefoszló, tovatűnő, egyetlen aktusban megpillantható, soha vissza nem térő tartalmú” gesztusokat. Maurer Dóra – Keressük Dózsát! Tímár Péter – Freskó (Bár ez nem tartozik az új érzékenység filmjei közé) (6) Az eklektikusság és montázsszerűség is központi fogalmai az új szenzibilitás képeinek, hiszen az alkotó „nem akar egy redukált forma-rendszer keretein belül maradni, hanem merészen vállalja a dolgok és szempontok sokféleségének kifejezését.” Mindez a szépirodalomban is megfigyelhető.

15. A kettő kapcsolata: és képzőművészet és film és új érzékenység… V. (7) Keverednek továbbá az intellektuális és a spontán, olykor primitívgesztusok is. Nádler István képe, s annak hangsúlyos esetlegessége … a játékosság, a primitivitás. A Jégkrémbalett című film több jelenetében is jelen van a véletlenszerűség, az infantilizmus… A Pronuma bolyok történetében a kamera többször pásztáz véletlenszerűen.

16. A kettő kapcsolata: és képzőművészet és film és új érzékenység… VI. (8)Individuális mitológiák születnek – mindkét művészeti ágban. Gémes János – Dixi Méhes Marietta az új érzékenység Marilyn Monroe-ja

17. „Vizualománia” az új érzékenységben Szirtes András – Lenz Xantus János – Diorissimo Az új érzékenység mint filmes irányzat azért is kapcsolódik szorosan a képzőművészethez, mert az irányzat műveiben kiemelt jelentőségű a látvány, a vizualitás. Ez sokszor a közelképekben nyilvánul meg: egészen közel kerül a kamera a felvétel tárgyához, amitől a rögzített tárgy formája, a látvány által keltett érzetek válnak elsődlegessé. Egyfajta absztrahálódás történik tehát, ami által a felvétel új értelmet is kap.

18. A színek jelentősége Lenz Kutya éji dala Ex-kódex Eszkimó asszony fázik A színek intenzív, elemi erejű használata jellemzi e filmeket, ami szintén képzőművészeti megalapozottságú: ahogy Hegyi Lóránt írja, az új szenzibilitás egyes műveiben „a meleg narancsok és lilák, a hűvösebb kékek és szürkék foltjai” jelennek meg. „Különös impresszionisztikus színhangzással találkozunk itt, melyben az egyes színértékek önmagukban éppoly erősek, mint összességükben.” A hatás itt sem fogalmi szinten jelentkezik, hanem az elsődleges érzékelés szintjén. Kutya éji dala Ex-kódex Jégkrémbalett Kutya éji dala

19. „Multimedialitás” az új érzékenység filmjeiben A korábban említett posztmodern gesztusok sorába illeszkedik a korszakban igencsak jellemző mediális eklektikusság: a legkülönfélébb mediális csatornák jelennek meg a filmekben. Ex-kódex – irodalom Kutya éji dala– zene Jégkrémbalett – színház (függöny, színpad)

20. Képzőművészeti alkotások beépülése Igencsak posztmodern gesztus a korszakra jellemző mediális eklektikusság: a zene, a színház és az irodalom mellett a képző- művészet is megjelenik a filmekben. Eszkimó asszony fázik Múzeumi belső szobrokkal Kutya éji dala Templomi belső festményekkel Eszkimó asszony fázik Múzeumi belső képekkel

21. A BBS vége – a képmánia folytatódik Made in Hungária Álom.net Taxidermia Felfokozott színvilág A színek jelentősége A 80-as éveket követően a BBS nem tudta felvenni a versenyt, unikalitása a rendszerváltás következtében megjelenő stúdiók miatt megszűnt. Ezzel együtt is a tárgyalt művek és az új érzékenység máig hatnak – a mai magyar filmekben a felfokozott vizualitás úgy a műfaji, mint a szerzői filmekben megjelenik. Taxidermia Szobor és festmény