1 / 24

Személyiségfejlesztés: önismeret és önértékelés

Személyiségfejlesztés: önismeret és önértékelés. Dr. Zsigmond István. Tartalom. Szem élyiségfejlesztés csoportjátékokkal Az önismeret fejlesztése: külső és belső elemek SWOT táblázat – az önismeret, valamint a metakognitív tervezés fejlesztéséért Az önértékelés

mandell
Download Presentation

Személyiségfejlesztés: önismeret és önértékelés

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Személyiségfejlesztés: önismeret és önértékelés Dr. Zsigmond István

  2. Tartalom • Személyiségfejlesztés csoportjátékokkal • Az önismeret fejlesztése: külső és belső elemek • SWOT táblázat – az önismeret, valamint a metakognitív tervezés fejlesztéséért • Az önértékelés • pozitív és negatív önértékelésű tanulók jellemzői • az önértékelést csökkentő és növelő módszerek • Az érzelmek kifejezésének fejlesztése (EQ) • Kommunikáció a tanulókkal

  3. Az értelem és az érzelem • Kogníció és affekció; megismerés és motiváció, stb. • igen hasznos didaktikus elkülönítés • a kettő együtt kellene történjen • többnyire csak az elsőre törekszünk • pl. lecketervek (vagy az óra elgondolása): csak arra gondolunk, hogyan adjuk le, hogy megértsék – a dicséretet, elmarasztalást nem tervezzük meg, a véletlenre bízzuk

  4. Problematika • Az személyiség, önértékelés nevelésének problémái • öngyilkosság, alkoholizmus a magyar társadalomban • vizsgálati eredmények • személyes észrevételek • Megoldás • eddig főként csak elméleti megfontolások • Az előadás végére közelebb kerülünk a következő válaszokhoz • Hogyan fejleszthetjük a gyerekek személyiségét? • Hogyan fejleszthetjük a tanulók önismeretét? • Hogyan alakíthatjuk ki a pozitív énképpel rendelkező személyiség alapjait? • Hogyan fejleszthetjük az Érzelmi Intelligenciát (EQ)? • Hogyan beszéljünk a gyerekekhez?

  5. Személyiségfejlesztés • A diákok közötti kommunikációt fejlesztő módszerek • játék a naranccsal • a személy szimbóluma • János azt mondta, hogy....: • egy szó kitalálása: • „Picasso” • bizalom • a földrengés • tükörmozgás • cukorkák • a meglepetés • születési sorrend csak felsőbb osztályokban • pantomim • rajzábrázolás szóban

  6. Észrevételek • ezek közösségfejlesztő gyakorlatok • a csoportkohéziót lehet még fejleszteni: ünnepek megtartása (pl. mikulásozás), születésnapok nyilvántartása, stb. segítségével • mikor ajánlott különösen • amikor több „outsider” van az osztályban • amikor általában csökkent a tanulási motiváció • új, kialakulóban levő közösség esetén – az összetartozás-érzés erősítése érdekében

  7. Az önismeret fejlesztése: Külső elemek • elemi osztályokban • buzdítsuk önmegfigyelésre a gyerekeket • értékesítsük a gyerek (és kamasz) pozitív értékeit • felsőbb osztályokban • segítsük a gyereket és kamaszt, hogy fedezze fel önmagát • segítsük a fiatalokat, hogy azonosítsák alapvető jellemvonásaikat, temperamentumukat • beszéljük meg a diákokkal azokat a módokat, ahogyan alapvető személyiségvonásaik megnyilvánulnak a meggyőződéseiken, érzelmeikben, viselkedésükben

  8. Az önértékelést fejlesztő oktatási módszerek • Aktív módszerek • Kiscsoportos módszerek • Szerepeket adunk a gyerekeknek, és értékeljük a teljesítményt • A tanulók munkáinak kállítása –fontos az aktualizálás! • Az osztályban érvényes szabályok közös megbeszélése • Mesélés a saját hibákról, tapasztalatokról • A gyerekek kérdéseket tesznek fel egymásnak, és válaszolnak ezekre • Nem szabad a gyerek előtt róla beszélni úgy, mintha ő nem volna ott (még más nyelven sem…) • Bizonyosodjunk meg, hogy a tanulók értik az értékelési és osztályozási kritériumokat, és egyet is értenek vele

  9. Az önismeret fejlesztése: Belső elemek • elemi osztályokban • a saját gondolatok, érzelmek, viselkedések megfigyelése • az élettörténet visszamenő (retrospektív) elemzése • a vágyak és célok elemzése • a fontos dolgok azonosítása • a személyes értékek elemzése • felsőbb osztályokban • másoktól kapott verbális és nonverbális információk • az egyéni és szociális erőforrások felbecslése • az érdekek azonosítása

  10. SWOT módszer • Az önismeretet segítő módszerként is használható • SWOT = strenghts, weaknesses, opportunities, threats (erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek) • kezdetben csak erősségek, gyengeségek • lehet táblázat formájában • lehet alkalmazni bármilyen, hosszabb tevékenység megtervezése előtt (pl. projektmódszer, problémák elemzése) • változatok: a diák magának; négy diák egy másiknak, majd megbeszélik, és jön a következő (pl. kirándulásokon) Önismereti és személyiségfejlődési, valamint tevékenységtervezési módszer egyben

  11. A jó önértékelésű tanulók felismerése • A pozitív önértékelésű tanulók • a feladatokat kihívásnak tekintik, belevágnak • kifejezik a negatív és a pozitív érzelmeiket is • támogatják és segítik társaikat, és segítséget kérnek • felelősséget vállalnak • függetlenül viselkednek • büszkék a megvalósításaikra A jó önértékelésű gyerekek jobban ellenállnak a rizikóviselkedéseknek és helyzeteknek (egészségtelen társas kapcsolatok, krízishelyzetek, kudarcok)

  12. A negatív önértékelésű tanulók felismerése • A csökkent önértékelésű tanulók • nincsenek megelégedve magukkal, a létformájukkal • elkerülik az új feladatokat, vagy nem oldják meg • nem vállalnak felelősségeket, túl „jók”, tartózkodnak • közömbösnek, rebellisnek tűnnek • úgy érzik, hogy nem szeretik őket, és hogy értéktelenek • másokat hibáztatnak saját kudarcaikért • azt állítják, hogy érzelmileg semlegesek • nem tudnak elviselni egy közepes frusztrációt • könnyen befolyásolhatók

  13. Mitől alakul ki a negatív önértékelés? • nem ismerjük el egy érzelem létezését • megmondjuk a gyereknek, hogy mit kellene érezzen • összehasonlítjuk az egyik gyereket a másikkal • mellőzzük, vagy nevetségessé tesszük a gyereket és szarkasztikusak vagyunk • fenyegetünk és büntetéseket használunk az érzelmeikkel kapcsolatban • ha túl gyakran kritizálunk • magas hangon beszélünk a gyerekkel (kiabálás) • a többiek (szülők, tanárok) azt várják, hogy mindig „tökéletes” legyen (túlzott elvárások) – ettől teszik függővé a szeretetet • a gyereknek sok kudarca van az iskolai vagy iskolán kívüli tevékenységekben Az ilyen viselkedés később súlyos pszichikai problémákhoz vezethet (elsősorban szorongás, gátlásosság, beilleszkedési nehézségek)

  14. Az önértékelést fejlesztő tényezők - I • idejében tervezzük meg a tevékenységeket • világosan fogalmazzuk meg, mit várunk el a tanulóktól. • a tanulók pozitív vonatkozásaira összpontosítson. Minden alkalmat ki kell használni, hogy dicsérjük, buzdítsuk a gyerekeket, hogy minden jó viselkedésüket, erőfeszítésüket, részsikereiket megerősítsük. • amikor egy tanulóval beszélünk, legyünk biztosak abban, hogy a viselkedésének a pozitív aspektusait és hiányosságait is szóba hozzuk. • ajánljunk fel lehetőségeket és választási lehetőségeket a diákoknak ahányszor csak lehet • ajánljunk fel jutalmakat • hallgassuk meg a gyerekek panaszait • tisztelettel beszélni a gyerekkel, emberként, és ne gyerekként kezelni őt • figyeljünk a gyerekre, és időnként öleljük meg

  15. Az önértékelést fejlesztő tényezők - II • a gyerek kompetenciaterületeinek az azonosítása, és minél több siker lehetőség biztosítása • olyan helyzetek teremtése révén, ahol a gyerek megmutathatja erős oldalait, lehetőleg a csoport előtt; • az ön-hasznosság érzésének fejlesztése • olyan helyzetek teremtése, amelyekben a gyereknek megvan a lehetősége, hogy segítsen más személyeken • a szociális, érzelmi, tárgyi és informacionális erőforrások azonosítása • a kommunikációs, valamint a krízishelyzetekkel való megküzdés képességének fejlesztése A felnőttek fontos modellek a gyerekek számára, ezért nagyon nagy a szerpük az önértékelés kialakításában

  16. Az érzelmek kifejezésének fejlesztése • az érzelmek „szótára” • az érzelmek „jelszava” • az érzelmek „szobrai” • az érzelmek „képei” • az érzelmek „hangjai” • A 10 kellemes tevékenység

  17. A negatív érzelmek kifejezése: tanítsuk, bátorítsuk • ajánlott bátorítani a gyerekeket a saját érzelmek megfelelő módon történő kifejezésére egy biztos, elfogadó környezetben • a gyerekek megtaníthatók, hogy használják a fantáziájukat az érzelmek kifejezésében • meséljünk el a gyerekeknek előzőleg átélt helyzeteket, vagy meséket, hasonlóakat ahhoz, amit ő élt át • a tanárnak meg kell tanítania a diákokat, hogy elfogadják magukat akkor is, amikor el vannak csüggedve, vagy levertek A felnőtt egy modell kell legyen a negatív érzelmek hatékony kezelésében „a jó tanító az osztály ajtaján kívül tudja hagyni a saját érzelmeit”

  18. Kommunikációfejlesztés: a felelősség nyelve • Van három komponens: • a viselkedés leírása (pl. „amikor nem telefonálsz haza,”, „amikor csúnyán beszélsz velem”, „amikor nem tartod be a szabályt”) • saját érzelmek kifejezése, mint a másik viselkedésének a következménye („aggódom, hogy mi történik veled..”, „idegesít, amikor...”,”mérges vagyok, amikor...”) • a viselkedés következményeinek megfogalmazása a saját személyünkre nézve („mivel nem tudom, hol lehetnél”, „mivel nem tetszik, ha nem tartjuk be, amiben megegyeztünk”)

  19. Példák a hatékony közlésekre • „Gátlást vált ki belőlem (érzelem – mit érzek egy viselkedéssel szemben), amikor a jegyeimről beszélsz a barátaimmal (a viselkedés, ami zavart). Azt fogják hinni rólam, hogy egy hülye vagyok (a viselkedés kihatása rám). • Nem éreztem túl jól magam az utóbbi időben (következmény), mivel kevés időt töltöttünk együtt (viselkedés). Nem vagyok megelégedve (érzés). • Aggódom (érzelem és következmény), mivel nem értesítettél, hogy nem jössz az iskolába (viselkedés)

  20. Ha „címkézzük” a viselkedést: negatív hatások • megerősíti a viselkedést – amennyiben egy személy viselkedését gyakran negatívan minősítünk, egy idő után annak a címkézésnek megfelelően fog viselkedni • szerepeket ad a diáknak – ezek a kissé hízelgő szerepek csökkentik a megcímkézett személy esélyeit, „bezárva őt egy szerepbe” • csökkenti a személyi fejlődés lehetőségeit • csökkenti a változtatási motivációt • kedvez az előítéletek kialakulásának

  21. Tanulság: ne csak a teljesítményük alapján ítéljük meg a gyerekeket! • vannak olyan esetek, amikor egy tanító diákjai jó eredményeket érnek el (tanulmányi versenyek, olimpiák, felsőbb osztályok, egyetem, stb.) – és az illető tanító elismert • azonban: az iskola szocializációs helyszín, sőt, egyre inkább csak az, vagy túlnyomórészt az • a nevelésnek ez a vonatkozása sokkal fontosabb – a motivációs alapot biztosítja • az indirekt nevelés kérdése • több szakértő szerint ez sokkal hatásosabb – ld. Buda Béla

  22. Sose feledjük el, hogy: • Mennyire fontosak vagyunk a gyerek számára: • a tanító akár fontosabb is lehet, mint a szülő (pl. elhanyagoló szülők esetén) • amit mondunk, igen erősen hat a gyerekre: • súlyosbító tényezők: a létszám miatt nem is beszélhetünk eleget hozzájuk (és arányosan sem…)

  23. Összefoglalás: Általános alapelvek • Ha csak ennyit jegyzünk meg, már az is hasznos: • sokkal többet dicsérjünk! még az elmarasztalást is dicsérettel kezdjük! • kerüljük az általános kijelentéseket • mindig indokoljunk • ne a személyre, hanem a cselekvésre koncentráljunk

  24. Az asszertív kommunikáció fejlesztésének alapelvei • mondj nemet akkor, amikor egy jogod vagy személyes értékedet semmibe veszik • motiváld meg az állításadat, anélkül azonban, hogy ki kellene magyaráznod magad • fejezd ki specifikusan és tisztán a saját véleményedet – kerüld el az általános megfogalmazásokat • figadj el és adjál bókokat! • légy egyenes! • kérj visszajelzést – a értelmezési tévedések megelőzése érdekében • változtasd meg a témát, vagy kerüld el a személyt, amikor nem tudsz asszertíven kommunikálni • tégy megjegyzéseket a másik személy nem megfejelő viselkedésével kapcsolatban egy pozitív megjegyzés kíséretében • a viselkedésre és ne a személyre összpontosíts, amikor egy megjegyzést szeretnél tenni • világíts rá egy viselkedés negatív hatásaira rád nézve • határozd meg a kívánt viselkedést, ajánlj fel alternatívákat a viselkedéssel szemben, amit meg szeretnél változtatni • szeretném, ha többet foglalkoznál ezzel a feladattal (nem: nem elég, ha csak ezt csinálod) • elemezd egy viselkedés költségeit és hasznait

More Related