A démosz küzdelme a hatalomért

1. A démosz küzdelme a hatalomért ATHÉN

2. Attikai-félsziget • lakói: iónok • A mükénei világ egyik legfontosabb erődített városa • nem vett részt a gyarmatosításban, ennek ellenére kereskedett, kézműipara fejlődött • Kikötője: Pireusz • Fontos uralkodója: Thészeusz • Nemzetségi arisztokrácia (arisztoi=kiváló) kiszorítja a királyt a hatalomból, és helyét választott képviselő: arkhón veszi át

3. Társadalmi feszültségeket a görög gyarmatosítás oldotta meg megjelent az olcsó Kis-Ázsiából származó gabona • Arisztokrácia élelmiszer-monopóliumát érzékenyen érintette • A középréteg (démosz=nép): kereskedők, kézművesek, hajósok, földművesek száma, gazdasági súlya nőtt, a nemzetségi arisztokraták hatalma úgy csökkent.

4. Arisztokrácia és a démosz küzdelme • királyság megszűnését követően az arkhón(először 1, majd 3, végül 9, majd 10) kezébe került a hatalom → legfontosabb hivatali tisztség • kezdetben életük végéig, majd 10 évre, később évente választották • arkhóni tisztséget csak arisztokraták tölthették be

5. Legfőbb bírói testület, az areioszpagosz(Árész-dombján) tagjai a volt arkhónok→ végrehajtás • államforma → arisztokratikus köztársaság • démosz nem rendelkezik politikai jogokkal, még a meggazdagodott kereskedők és iparosok sem • földművesek jelentős részét még mindig az adósrabszolgaság fenyegeti

6. Kr.e VIII-VII. században Hellaszban megjelenik a türannisz (egyeduralom) intézménye, mely a rendet próbálta fenntartani az arisztokrácia és a démosz között. A türannosz (egyeduralkodó) általában olyan arisztokrata volt, aki a démosz érdekeit képviselte.

7. Drakón (sárkány) arkhón, i.e. 621 • démosz ↔ arisztokrácia ellentéteinek csillapítására • szigorú törvények írásba foglalása „drákói szigor” • ezek a törvények az arisztokraták érdekeit védték • eddig szokásjog alapján ítélkeztek, írott törvény gátat szabott az önkényeskedésnek • Lehetőséget adott a törvény előtti egyenlőségnek

8. Szolón – Kr.e. 594. arkhón

9. eltörölte az adósrabszolgaságot, felszabadította az adósrabszolgákat • elengedte az adósságokat, teherlerázás = szeiszaktheia • Megtiltotta, hogy jövőben úgy adjanak kölcsön, hogy valaki adósrabszolga lehessen • politikai jogok alapja a származás helyett a vagyon lett (1 mérő gabona=52,2 liter, 1 mérő olaj = 39,4 liter) • lakosságot vagyoni helyzet alapján4 csoportba osztotta • meghatározta az egyes csoportokba tartozók milyen hivatalt tölthetnek be

10. 4 vagyoni csoport, jövedelem alapján • 500 mérősök (500 mérő feletti gabona, olaj, bor): háborúban lovaskatonák, kötelesek az államköltségekhez pénzben hozzájárulni (leiturgia), közülük kerültek ki az arkhónok • Lovasok/Hippeisz (ló v. 300-500 mérő gabona, olaj, bor): ők is lovas katonák voltak • Ökörfogatosok/zengiták (200-300 mérő gabona, olaj, bor) gyalogos katonák: hopliták (nehézfegyverzetű gyalogság) voltak a háborúban • Napszámosok/thészek (200 mérő alatti jövedelem) semmiféle tisztséget nem viselhetnek, csupán népgyűlés tagjai és ítélkezés alapján szólhatnak bele az állam ügyeibe, könnyűfegyverzetű gyalogosok a háborúban

11. E besorolás szerint történt az adófizetés, a tisztségviselés és a katonáskodás egyaránt. Erre azért volt szükség, mert sem a tisztségek betöltéséért, sem a katonáskodásért nem járt fizetség, mindenkinek a saját jövedelméből kellett megélnie. • Eme besorolás miatt nevezzük a szolóni alkotmányt timokratikusnak. A szó azt jelenti, hogy az egyénnek a jogai a vagyonától függenek, vagyis a gazdagok érdekeit szolgálja, ugyanis az első osztályokba ebből kifolyólag már nem csak az arisztokraták tartoztak, hanem a gazdag kereskedők és iparosok is.

12. növeli a népgyűlés (ekklészia) hatáskörét → legszegényebb polgárok is részt vehettek, évente 4x üléseztek, 20 év feletti athéni polgár lehet a tagja • A népgyűlésből a buléba (400-ak tanácsa) az első 3 vagyonosztály szerint lehetett küldeni képviselőket. (Logikus, hogy az 500-asok közül többen voltak képviselve) • Areioszpagosz tanácsa (volt arkhónok tanácsa) - a végrehajtás, a törvény őrei • sztratégosz: katonai tisztség(10 fő) tényleges vezető • arkhón: legfontosabb hivatali tisztség (9 fő) • héliaia: esküdtbíróság (6000 fő – sorsolással)

13. Szolón, olyan alkotmányt tartott ideálisnak és az egyedüli helyesnek, ahol az ember szabad, az egyénnek joga és kötelessége a véleménynyilvánítás, de az illető felelősségre vonható szavaiért és tetteiért, vagyis a közösség és az egyén viszonya kölcsönös. • Csak az athéni születésű férfiak vehettek részt a politikai életben, más poliszból betelepülő idegenek (metoikosz) nem. A metoikoszok elé gazdasági akadályokat nem gördített.

14. Demokrácia (népuralom) alapját teremtette meg • Demokrácia → olyan politikai berendezkedés, amelyben az államhatalom (törvényhozás, kormányzás, bíráskodás) nem az uralkodó vagy egy kiváltságos réteg, hanem a nép kezében van

15. Szolón idején az athéni politika és társadalom

16. A Türannisz = zsarnokuralom(Kr.e 560-510.) • A probléma, hogy az arisztokraták elvesztik egyedi jogaikat, a démosz pedig keveselte azt • hatalmi űr » egyes politikusok egyeduralomra törnek • türannisz: zsarnokság, türannosz: zsarnok • Peiszisztratosz (560-527) támogatta a démoszt • (arisztokrata származású) magához ragadta a hatalmat → zsarnokság (türannisz) • ellenálló arisztokraták földjeit (megöltek v. elmenekültek) kiosztotta a démosz között, hogy növelje támogatói számát, általános jövedelemadót vezetett be, állandó hadsereget hozott létre

17. Óriási építkezések (templomok, kikötő, vízvezetékek) • Vidékre „kiszálló” bíróságok. • Adót vezetett be, amiből építkezéseit fedezte (templom, vízvezeték, városfal) • Építkezés→ növeli tekintélyét, munkát jelent a démosznak (kézművesek) • Fejlődött Athén gazdasága • Halála után nem sokáig áll fenn a türannosz rendszere. • Merénylet fiai ellen – a démosz elüldözi őket (Hippiász és Hipparkhosz).

18. Kleiszthenész arkhón, i.e. 508 • Származás, vagy vagyoni besorolás helyett a területi besorolás vált a tisztségek betöltésének az alapjává, ezzel a démosz vezető szerepét biztosította. • 1 kerület (phülé) (szárazföldi, tengerparti, városi) • összesen 10 kerület volt

19. Kleiszthenész területi beosztása

20. Elkülönítette a törvényhozást, a végrehajtást és a bíráskodást (ekklészia,bulé, Areioszpagosz,sztratégoszok, heliaia). • Politikai egység jött létre a démosz vezetésével. • Bevezette a cserépszavazást az egyeduralom visszajövetele ellen.

21. Népgyűlés = EKKLÉSZIA • legfőbb hatalom • minden athéni polgár részt vehetett • tv.hozás, háború-béke kérdésében dönt • minden fontos ügyben a döntő szó kimondása • sűrűn ülésezett, de nem folyamatosan

22. Ötszázak tanácsa = BULÉ • tagjait a területi felosztás alapján sorsolták • Törvényjavaslatokat tett a népgyűlésnek • kisebb jelentőségű kérdésekben dönthetett Esküdtbíróság = héliaia • 6000 fő, sorsolással • fellebbviteli bíróság • arkhóni ítéleteket vizsgálta felül

23. Areioszpagosz • volt arkhónok tanácsának feladata a tisztviselők ellenőrzésére szűkült Sztratégosz (katonai vezető) • nem sorsolták, hanem választották • állam tényleges vezetője (10 fő) • 1 éves hivatali idejük többször meghosszabbítható a többi tisztséggel ellentétben

24. Cserépszavazás (osztrakiszmosz) • zsarnokság újjáéledésének megakadályozása • ha valakiről úgy gondolták, hogy zsarnokságra tör, cserépszavazással 10 évre elűzhették Athénból (vagyona megmaradt) • 6000 szavazat kellett, hogy a szavazás érvényes legyen

26. Kleiszthenész idején az athéni politika és társadalom

27. Az athéni társadalom és a kleiszthenészi alkotmány