1 / 28

Növényrendszertan 2. előadás

Növényrendszertan 2. előadás. Dr. Bartha Dénes 2014. augusztus 9. Vírusok - Vira. A vírusok általános jellemzése vírus = "méreg" = fertőző genetikai információ a vírusok az élővilág legkisebb, általánosan elterjedt, túlnyomórészt betegség-okozó szervezetei

meris
Download Presentation

Növényrendszertan 2. előadás

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Növényrendszertan 2. előadás Dr. Bartha Dénes 2014. augusztus 9.

  2. Vírusok - Vira

  3. A vírusok általános jellemzése • vírus = "méreg" = fertőző genetikai információ • a vírusok az élővilág legkisebb, általánosan elterjedt, túlnyomórészt betegség-okozó szervezetei • élő szervezet-e a vírus? (LWOFF: a vírus az vírus) • obligát paraziták, önálló anyagcseréjük nincs • riboszómákkal nem rendelkeznek, ezért önálló fehérjeszintézisre képtelenek • nincs saját enzimrendszerük, működésükhöz a gazdasejt enzimrendszere szükséges • életjelenségeik: sokszorozódás, öröklékenység, változékonyság • örökítő rendszerük vagy RNS vagy DNS • az RNS vagy DNS lehet egyfonalú vagy kétfonalú • kristályosíthatók, fertőzőképességük így is megmarad (STANLEY, 1935) • a vírusokkal foglalkozó tudományág a virológia

  4. A vírusok alaki és működési jellemzői • a vírusok megjelenési formája: • vegetatív vírus (funkcionáló vírus: „működik” - a sejtbe bejut, ott részeire esik, sokszorozódik, összerendeződik) • virion (nyugalmi „terjedő” vírus: jellemző nagysággal, struktúrával, formával, kémiai felépítéssel rendelkezik  ez a megjelenési forma jellemezhető) • a virion mérete: 8-1250 nm • (fénymikroszkóppal nem láthatók) • a virion felépítése: • vírusgenom (RNS v. DNS) • fehérjeburok (kapszid, függelék)

  5. A vírusok alaki és működési jellemzői (folytatás) • a virionok csoportosítása: • csigavonalú (helikális) köbös (kubikális) kettős (binális)

  6. A vírusfertőzés lefolyása • a vírus megtapad a gazdasejt felületén • a vírus bejut a sejtbe • a vírusgenom (DNS v. RNS) szabaddá válik • megindul a transzkripció: a vírusgenom és a vírusfehérjék sokszorozódnak és összerendeződnek • az új vírusok kijutnak a gazdasejtből • a fertőzés történhet közvetlenül, vagy közvetítők (vektorok) segítségével

  7. A vírusok mesterséges rendszerezése • 1. Bakteriofágok - Bacteriophagineae • baktériumokat, sugárgombákat és kékmoszatokat pusztító vírusok • a nagyobb bakteriofágok fejre és farokrészre különülnek • kimondottan fajspecifikusak T4-fág

  8. 2. Növényi vírusok - Phytophagineae • csökkentik a sejtek klorofilltartalmát (mozaikbetegség) • elpusztítják a plazmát (sejtelhalás) • zavarják a tápanyagszállítást • kóros anyagfelhalmozódást, torzulást okoznak • többgazdásak is lehetnek • vektorok: mag, vegetatív szaporítás, rovarok, fonálférgek dohány mozaikvírus (TMV = Tobacco Mosaic Virus)

  9. 3. Állati és emberi vírusok - Zoophagineae • a növényi vírusoknál rendszerint nagyobbak • külön csoportba sorolják az ízeltlábúak és a gerincesek vírusait HIV (Human Immunodeficiency Virus)

  10. feketehimlő vírusa (variola) herpesz vírusok (herpesz szimplex, övsömör, mononukleózis) bárányhimlő vírusa (varicella) papilloma vírus ( szemölcs) daganatkeltő vírusok fültőmirigy-gyulladás vírusa (mumpsz) veszettség vírusa (rabies) agyvelőgyulladás vírusa (enkefalitisz) gyermekbénulás vírusa (poliomielitisz) HIV-vírus (AIDS) légúti betegségek vírusai (influenza = grippe, krupp, pharyngitis, laryngitis, tracheitis, bronchiolitis, bronchitis) szivacsos agyvelő-károsodás vírusa (Creuzfeldt-Jakob-szindróma) Ebola-vírus májgyulladás vírusai (hepatitisz) kanyaró vírusa (morbilli) rózsahimlő vírusa (rubeola) sárgaláz vírusa Fontosabbhumán kórokozó vírusok

  11. Baktériumok - Bacteria

  12. A baktériumok általános jellemzése • mikroszkópikus méretű, többnyire magános, ritkábban csoportokba rendezett sejtek (1-200 μm) • örökítő anyaguk kétfonalú DNS, a kezdetleges kromoszómák (genofor) körül nincs maghártya • a genofor ( diffúz sejtmag) mellett jellegzetes örökítő struktúráik a plazmidok (kisebb DNS gyűrűk) • van riboszóma, így saját fehérjét képesek szintetizálni • a sejtfal jódkálival eltérően festhető: Gram-pozitív és Gram-negatív fajok • a Föld legrégibb ismert élőlényei (3,4 milliárd évesek) • a baktériumokkal foglalkozó tudomány a bakteriológia

  13. A baktériumok alaki és működési jellemzői • leggyakoribb alakok • gömb (kokkusz) • pálcika (bacillus)

  14. csavar (vibrio, spirillum) • egyes baktériumok kiszáradáskor betokozódnak (endospóra) • sejtfaluk van (kivétel a mikoplazmák), mely alatt sejthártya található • bizonyos fajok ostort (flagellum) vagy csillót (cilia) fejlesztenek, ezek helyzete lehet: • monotrich (a) • amfitrich (b) • amfilofotrich (c-d) • lofotrich (e) • peritrich (f)

  15. életmód alapján megkülönböztethető baktériumok: • aerob baktériumok (oxibionta) • anaerob baktériumok (anoxibionta) • a baktériumok táplálkozási formái • autrotróf baktériumok • fotoszintetizáló baktériumok (pl. kénbaktérium) • kemoszintetizáló baktériumok (pl. nitrifikáló baktériumok)

  16. heterotróf baktériumok (többségük) • szimbionta (pl. Fabaceae, Elaeagnaceae, Alnus, Juglans nigra fajokkal) • Frankia alni (Nocardia alni)Rhizobium leguminosarum • parazita (főleg fakultatív paraziták, kevés az obligát parazita) • szaprobionta

  17. megfelelő táptalajon rendszerint tenyészthetők (telepet képeznek) • a baktériumok a sejtek hasadásával, kettéosztódásával szaporodnak(20-60 percenként) A baktériumok osztódása vázlatosan (SCHMELZER nyomán)

  18. A baktériumok konjugációja (WOHLMAN és JACOB nyomán) • (a „hím” baktériumból a „nőneműbe” jutnak át a gének) • életműködés alapján megkülönböztethető baktériumok • erjesztő (zimogén) • színanyagot termelő (kromogén) • világító (fotogén) • hőtermelő (termogén) • betegségokozó (patogén)

  19. A baktériumok (BERGEY-féle mesterséges) rendszere • 1.Pszeudomonaszok - Pseudomonadales • pálcika alakú, Gram-negatív szervezetek, endospóra-képzés nincs • vizekben élnek: kénbaktériumok (fotoszintetizálnak) • talajokban élnek: nitrifikáló (Nitrosomonas, Nitrobacter) fajok • kórokozók: Pseudomonas syringae Nitrosomonas sp. Pseudomonas syringae

  20. 2. Hüvelyes baktériumok - Chlamydobacteriales • sejtfonalaikat nyálkás hüvely veszi körül, amely mangán- vagy vasoxidokat tartalmaz • a geológiai korokban belőlük keletkezett a gyepvasérc (limonit) Chlamydomonas sp.

  21. 3. Valódi baktériumok - Eubacteriales • pálcika vagy gömb alakú, merev sejtfalú, részben Gram-pozitív, részben Gram-negatív szervezetek • paraziták: emberi, állati, növényi kórokozók • talajokban élnek, a levegő szabad nitrogénjét kötik: • szabadon előfordulók: Azotobacter fajok • szimbionták: Rhizobium fajok Azotobacter chroococcum Rhizobium leguminosarum ssp. acaciae

  22. Micrococcus roseus Clostridium pasteurianum

  23. 4. Sugárgombák - Actinomycetales • fonalszerűek, elágazók, Gram-pozitívok, van endospóra-képzés • kórokozó fajaik is ismertek • talajlakó szimbionta fajok (Frankia spp.), nitrogénkötők (az Alnus, Myricaria, Elaeagnaceae, Juglans fajokon) • Frankia alni (Nocardia alni) • Megj.: További csoportjaik: 5. Színtelen kénbaktériumok, 6. Nyálka-baktériumok, 7. Spirohéták, 8. Mikoplazmák, 9. Rickettsiák

  24. A baktériumok ökológiai jelentősége • A talajokban lebontó tevékenységet folytatnak (cellulóz-, kitin-, fehérje- és részben lignin-lebontás). • A légköri, molekuláris nitrogént egyes fajok meg tudják kötni, mások az élőlények maradványait szervetlen N-vegyületekké alakítják. • A vízben élő baktériumok szennyezés hatására fölszaporodnak  indikátorok. • Élelmiszerek és takarmányok előállítására alkalmas néhány fajuk(pl. tejtermékek, savanyítás, silózás). • Gyógyszeripari termékek előállításánál hasznosíthatók (pl. antibiotikum- termelés)

  25. A baktériumok ökológiai jelentősége (folytatás) • Mintegy 200 patogén faj (Corynebactericum, Erwinia, Pseudomonas, Xanthomonas spp.) növényi megbetegedéseket idéz elő, (pl. tumor-képződés, hervadás, foltosság, sárgulás, száraz és nedves rothadás). • Állati és emberi megbetegedéseket, járványokat is okozhatnak. • Ipari felhasználás (pl. kőolajbaktériumok, szennyvíztisztítás). • Növényvédő szerek lebontása a talajban. • A biológiai védekezésben is fölhasználhatók (pl. Bacillus thuringiensis). • Kőzetek keletkezésében is részt vehetnek (pl. limonit). • A termőtalajok termőképességének fenntartása (1 g talajban 10-100 millió baktérium van).

  26. Fontosabb humán kórokozó baktériumok I.

  27. Fontosabb humán kórokozó baktériumok II.

  28. „Filum Ariadneum botanices est systema,sine quo chaos est res herbaria.”Linné

More Related