11. témakör

1. 11. témakör Gazdasági kérdések 1.: Vezetékes energiahordozók

2. Tartalom 1. Költségek, árak, beruházási döntések 2. Vezetékes energiahordozók 1. Földgáz 2. Villamos energia 3. Távhő

3. 7.1. Költségek, árak, beruházási döntések

4. Alapfogalmak • Költségek (C): Az előállítás (termelés, szállítás, felhasználás) bemenő elemeinek (tőke, tüzelőanyag, energia) pénzben kifejezett értéke. • Állandó (fix) költségek (Ca): azok a költségek, amelyek nem vagy csak kismértékben függnek az energia mennyiségétől, azaz a szolgáltatás alatt viszonylag állandók. • Változó költségek (Cv): azok a költségek, amelyek az energiaszolgáltatással együtt változnak. • Feltáratlan (rejtett) költségek: olyan költségek, melyek a múltban merültek fel és nem tárhatók fel. • Árbevétel (I): egy időszakban (naptári évben) elért értékesítés árbevétele. • Nyereség/veszteség (P): egy időszakban (naptári évben) az árbevételek és a költségek különbsége. • Határköltség (energetika: növekményköltség): egy cselekvési változat eredményét a költségek (C) és a hozzátartozó naturália (energia) változásának hányadosaként (ΔC/ΔE) kifejező mutató.

5. 1. Az energiaellátás költsége és ára • Az energiaellátó vállalatok két meghatározó költsége: • a rendszer és berendezéseinek elhasználódási költsége, a rendszer értékcsökkenése (az egyéb állandó (dolgozók munkabére, járulékai, vezetéssel, elszámolással, kutatással kapcsolatos) költségeket vizsgálatainknál nem vesszük figyelembe); • szolgáltatott energia költsége. • Az energiaellátás két meghatározó árbevétele: • a lekötött kapacitás után fizetett ún. teljesítménydíj, • a szolgáltatott energia ára. Elvileg költségfedezeti ár, max. 8-os eszközarányos nyereséggel.

6. 1.1.1. Állandó költség • Az értékcsökkenés (amortizáció) az állóeszközök (energiarendszer berendezései) fizikai (elhasználódás) és funkcionális vagy erkölcsi (igény- követelményváltozás) kopása mértékében beálló értékcsökkenése, és a pótláshoz (újralétesítéshez) szükséges alapok képzése. Tehát az értékcsökkenés két vetületét kell figyelembe venni: • a berendezések, a rendszer összértéke csökken, mert elhasználódik vagy avul, mert az idő múlik (valódi értékcsökkenés), • a berendezések pénzügyileg nyilvántartott értékcsökkenési leírása (könyv szerinti érték). • A valódi és a könyv szerinti érték általában nem azonos az üzembe helyezés pillanatában. Az élettartam alatt nem is szükséges, hogy a valódi és a könyv szerinti érték azonos legyen. • Az értékcsökkenési leírásra, mint termelési költségre a nyereségszámításnál (adózásnál) van szükség. • A beruházási alternatívák értékelésénél a valódi érték, valamint a beruházás megtérülése és hozama érdekes.

7. 1.1.1.1. Beruházási költség • Az energetikai létesítmények beruházása hosszú ideig tart, a költségek több éven (n=-m – 0) keresztül merülnek fel: • könyv szerinti érték (a tényleges költségek összege, mely tartalmazza az inflációt is): • valódi érték (a beruházásra fordított pénznek milyen átlagos hozamot (i) kell, eredményeznie):

8. 1.1.1.2. Könyv szerinti érték • A lineáris leírási hányad (αk) és hány évet alatt kell leírni (nk) a számviteli törvényben rögzített. Az energiarendszer könyv szerinti értéke az n=j-ik évben: • Az energiarendszerben gyakori a bővítés, felújítás, a beépülő új berendezések korszerűbbek, ezért drágábbak, mint a meglévők. Az új berendezések az üzembe helyezésük (aktiválásuk) évében növelik a rendszer könyv szerinti értékét (pl. az n=l-ik évben Blo beruházási költségű berendezéssel bővül a rendszer), a könyv szerinti érték:

9. Könyv szerinti érték • A következő j=l+1-ik évben már ez a könyv szerinti érték csökken a leírási hányadnak megfelelően:

10. 1.1.2. Karbantartási költség • Az új berendezések létesítése mellett gyakoribb a régi berendezések karbantartása. Minél öregebb a rendszer, annál nagyobb a karbantartás igénye. Minden évben összegezhető a karbantartásra fordított költség: • A felújítások lényegében karbantartások. A felújításoknál döntés kérdése, hogy a karbantartási költségek közé vagy a beruházási költségek közé sorolják. Általában a fő berendezések felújítása inkább beruházás, míg a segédberendezéseké inkább karbantartás.

11. 1.1.3. Évi állandó költség • ahol az i-ik évben • Bki a rendszer könyv szerinti értéke [Ft], • αk számviteli leírási kulcs [%/év], • CTMK karbantartási költség [Ft/év], • Cegyéb egyéb (bér és járulékai, vezetési, kutatás, stb) állandó költségek, általában max. 10-15 %.

12. 1.1.4. Évi energiaköltség • Az energiaköltség változó költség, és döntő részben a felhasznált tüzelőanyag költségével arányos, ezért tüzelőanyag (ma átfolyó) költségnek is nevezik. • ahol • Qü a felhasznált évi tüzelőhő mennyisége [GJ/év], • pü a tüzelőanyag hőára [Ft/GJ]. Az egyes energiahordozók sajátosságainak figyelembe vétele!

13. 1.1.5. Évi költség, egységköltség • Évi költség: • Egységköltség: ahol Ef a fogyasztónál felhasznált energia.

14. 1.2.1. Teljesítménydíj • A teljesítménydíj elvileg az energiaellátás fogyasztókhoz való kiépítésének egyszeri beruházási költségét fedezi az értékcsökkenésen keresztül: • Fogyasztócsoportokra:

15. 1.2.1. Teljesítménydíj • ahol • pfcs az egyes fogyasztócsoportok teljesítménydíja [Ft/teljesítmény egység], • Pf az egyes fogyasztók lekötött (maximális) teljesítménye [teljesítmény egység].

16. 1.2.2. Energiadíj • Az energiadíj elvileg az energiaellátás fogyasztókhoz való eljuttatásának folyamatos tüzelőanyag költségét fedezi (ma gyakran átfolyó költségnek is nevezik): • ahol • pE az energia fogyasztói ára [Ft/energiaegység], • E fogyasztott energia [energiaegység/év]. Az egyes energiahordozók sajátosságainak figyelembe vétele!

17. 1.1.3. Árbevétel • ahol P (profit) a nyereség, melyet a vezetékes energia törvényeink max. 8 %-os eszközarányos nyereségként rögzítenek, azaz

18. Az energiaellátás fedezeti diagramja

19. 1.2. Beruházási döntések • A beruházási döntés több lehetséges beruházási alternatíva közül egy vagy néhány kiválasztását igényli. • Beruházási döntést igényel a meglévő és már elhasznált berendezés cseréje, sőt az innováció (a régi technológia újjal való felcserélése) is. Az innovációs döntés a legnehezebb, mert a meglévő berendezés még működik, s a cserével járó rejtett költségeket (pl. leszerelés, tartalékba állítás) is el kell fogadni. Mindegyik beruházásnál azonosak a kérdések: • Megtérül-e a beruházás? • Mikor? • Mennyi lesz a hozama?

20. 1.2. Beruházási döntések • A beruházás értékelését tárgyilagosan és mennyiségi alapon kell elvégezni. Erre azonban nincs mindig lehetőség. Sőt ha van, akkor sem mindig kerül rá sor. Számos esetben fontosabbak a szubjektív elemek, mint az adott beruházás során realizálható nyereség. A presztízs, a morál, a biztonság (fontos szempont az energetikában) mennyiségileg nehezen fejezhető ki. A nem mennyiségi közelítésmód fő hiányossága, hogy annak a lehetőségnek a választására bátorít, amely iránt a legnagyobb nyomást fejtik ki. De a mennyiségi értékelés nem mindig tudja helyettesíteni az intuitív vagy szubjektív szempontokat.

21. 1.2. Beruházási döntések • Egy beruházási döntésre az a jellemző, hogy nem lehet megfordítani. • Ha rossz volt a döntés, annak a nyereség látja a kárát. • Ha jó döntés született, a beruházás a várt idő előtt megtérül a többlettőkével együtt. • A befektetett tőke visszatérül, ha T[visszatérülés éve]>T[lekötés éve].

22. Kamat, kamatszámítás • Az idő és a pénz nem függetlenek egymástól. (A pénz mai értéke nem egyenlő az egy évvel ezelőtti pénz értékével, a ma meglévő pénzt ma lehet használni, pénzt lehet vele keresni.) A pénz használatáért fizetett (vagy kapott) összeg a kamat. A kölcsönadó tekintetében ez haszon vagy nyereség, míg a kölcsönvevőnél általában költség. • A ma lekötött T tőke n év múlva tőkének felel meg, ahol i=I/100 relatív kamat (1/év), I kamat (%/év), melyet számos irodalom kalkulatív kamatlábnak nevez.

23. Kamat • Az energetikai befektetéseknél a kamat alatt általában az inflációmentes, átlagos várható vagy megkövetelt nemzetgazdasági hozamot, a reálkamatot értik, amelynek értéke a nemzetközi gyakorlatban 6-15 % között (újabban a megújulókra 0-3 %) változik. • Az energetikai befektetések megtérülési ideje általában hosszabb, mint az ipar egyéb szektoraié, de a hosszabb távon meglévő és általában folyamatosan növekvő igények miatt biztonságosabb. A nyugdíj- és életbiztosítók „kedvenc” befektetési területe.

24. 1.2.1. A beruházások mennyiségi értékelése • A beruházásról ma kell dönteni úgy, hogy a beruházás nyereséges legyen. Ezért a beruházási döntések – a jövőre vonatkozó bizonytalan ismeretek miatt – meghatározott kockázattal bírnak. Ennek a kockázatnak a csökkenését szolgálja a beruházások mennyiségi értékelése a dinamikus gazdaságossági mutatók alapján. • A dinamikus gazdaságossági mutatók: • Nettó jelenérték (Net Present Value, NPV), • Megtérülési idő (Payback Period), • Belső megtérülési Ráta (Internal Rate of Return).

25. 1.2.1.1. Nettó jelenérték • A beruházás döntésének (n=-m-ik év) időpontjára vonatkozó • beruházási költségek (a beruházás megkezdése j=-m és üzembe helyezése j=0 között fellépő) • a beruházás által elérhető bevételek (az állandó költség és a nyereség összege, a j=0 és a működés utolsó éve j=n között fellépő) jelenértéke (maradványérték nélkül, azaz az n-ik év végére a beruházás valódi értéke zérus), ahol a j-ik évben • Bj a beruházás költsége [Ft/év], • Caj az állandó költség [Ft/év], • Pj nyereség [Ft/év], • i kalkulatív kamatláb [1/év].

26. Jelenérték számítás • A jelenértéket vagy a kamatos kamattal • vagy a diszkonttényezővel számítjuk • attól függően, hogy a jelenértéket melyik évre határozzuk meg. Ha pl. a jelenértéket az üzembe helyezés évére (j=0) számítjuk, akkor a beruházási költségeket kamatos kamattal „felkamatoljuk”, a bevételeket a diszkonttényezővel „diszkontáljuk:

27. 1.2.1.2. Megtérülési idő • A beruházási költségi=0 kalkulatív kamatláb melletti visszatérülésének ideje, amely megmutatja, hogy a nettó jelenérték zérus értékénél a bevételekből a beruházási költség mennyi idő alatt térül vissza.

28. 1.2.1.3. Belső megtérülési ráta • Az a kalkulatív reálkamat, amelynél a működési ciklus (j=n üzemév alatt) a beruházási költség visszatérül .

29. A beruházás gazdaságossága • A beruházás annál gazdaságosabb • minél nagyobb a nettó jelenértéke (NPV) a beruházási döntésnél meghatározott évre, • minél kisebb a megtérülési ideje n[i=0), • minél nagyobb a belső megtérülési rátája i[j=n].

30. 1.2.1.4. Egységköltség • A hő- és villamosenergia-termelés beruházási döntéseinél elterjedten használják az egységköltség módszert. (lásd távhő és a villamos energia).

31. 7.2. Vezetékes energiahordozók

32. 7.2.1. Földgáz

33. A földgázellátás gazdasági modellje

34. Gazdasági szereplők • Gázértékesítő (GÉ, MOL Rt.), • Gázszolgáltatók (GSZ), • Különböző fogyasztócsoportok (fcs): • lakossági fogyasztók (lf), • nem lakossági (nlf), • nagy fogyasztók (nf).

35. 7.1. Gázértékesítő • Beszerzési költségek: • hazai termelés költsége: • import költsége: • termelés+import költsége: • átlag egységköltség:

36. 7.1. Gázértékesítő • Hazai termelés egységára 12-14 [Ft/Nm3]. • Importár 150-170 [USD/1000 Nm3], (200 Ft/USD → 30-34 Ft/Nm3] → 9 hónap késéssel követi a nyersolaj árváltozását. • Jelenleg kb. 25 % hazai termelés, 75 % import, így a beszerzés egységköltsége 25,5-29,0 [Ft/Nm3].

37. 7.1. Gázértékesítő • Állandó költségek: • szállítás (64-4 bar): • tárolás: • Üzemi költségek: • szállítás (64-4 bar): • tárolás: Összes költség:

38. 7.1. Gázértékesítő • Árbevétel: • teljesítménydíj: • gázdíj:

39. 7.1. Gázértékesítő • Gázszolgáltatók felé (viszonteladói árszabás 1. kategória). • Nagy fogyasztók felé (lásd szállítóvezetéki árszabás).

40. 7.2. Gázszolgáltatók • Beszerzési költségek a gázértékesítőtől: • viszonteladói teljesítménydíj, • viszonteladói gázdíj.

41. 7.2. Gázszolgáltatók • Állandó költségek: • szállítás (4-1,03 bar): • Üzemi költségek: • szállítás (4-1,03 bar): Összes költség:

42. 7.2. Gázszolgáltatók • Árbevétel: • teljesítménydíj: • gázdíj:

43. 7.3. Fogyasztók • Lakossági, • Nagy fogyasztók (gázértékesítőtől), • Nem lakossági fogyasztók (gázszolgáltatóktól), • Viszonteladás (liberalizált kereskedelem).

44. Lakossági földgázárak és árváltozások 2003-2004[MEH]

45. A földgáz rendszerhasználat (legmagasabb) hatósági díjai (ÁFA nélkül) 2004.01.01-től[MEH]

46. Elosztási díjrendszer[MEH]

47. Tárolási díjrendszer[MEH]

48. Földgáz rendszerhasználati díjak (ÁFA nélkül) ill. fajlagos költségek átlagos értéke 2004. januártól [MEH]

49. 7.2.2. Villamos energia

50. A villamosenergia-ellátás gazdasági modellje