A földrajzi övezetesség (Az éghajlati övek)

1. A földrajzi övezetesség(Az éghajlati övek) Készítette: Mátyás Tamás és Móga János

2. Éghajlat alakító tényezők Éghajlati övek kialakulása főbb okai: A Nap sugárzó energiája és a földrajzi szélesség. A földfelszín anyaga A domborzat és a tengerszint feletti magasság Éghajlat: valamely helynek az átlagos időjárása.

3. Földrajzi övezetesség Két féle övezetességet különböztethetünk meg: • Vízszintes övezetesség: • Övek • Területek • Vidékek • Nyugat-keleti irányban húzódnak végig a kontinensen • Függőleges övezetesség: • Hegységek, hegyvonulatok esetében beszélhetünk függőleges övezetességről, ahol a magasság növekedésével változik az ‘éghajlat’. Ezt hegyvidéki éghajlatnak nevezzük. • A függőleges övezetesség nem függ a földrajzi helyzettől, pusztán a tengerszint feletti magasságtól.

4. Földrajzi övezetek • Forró öv: • egyenlítői éghajlat • átmeneti (szavanna, sztepp) éghajlat • trópusi sivatagi éghajlat • Mérsékelt öv: • szubtrópusi (mediterrán, monszun) éghajlat • óceáni éghajlat • nedves kontinentális éghajlat • száraz kontinentális éghajlat • mérsékelt övi sivatagi éghajlat • szubarktikus (tajga) éghajlat • Hideg öv: • tundra éghajlat • állandóan fagyos éghajlat • Hegyvidéki éghajlat

5. A forró (trópusi) övezet Jellemzők: • Északi és déli szélesség 30. fok között terül el ( a Ráktérítő és a Baktérítő között). • Poláris határát a tengeráramlások módosítják. A kontinensek nyugati oldalán a hideg áramlások az övet összeszűkítik, míg a keleti oldalukon a meleg tengeráramlások kiszélesítik. • Nagy a napsugarak hajlásszöge (egész évben, délben közel 90°) • Évi középhőmérséklet 20oC-nál magasabb • Évi közepes hőingás kicsi • Három fő éghajlatra osztjuk: • egyenlítői éghajlat • átmeneti (szavanna) éghajlat • térítői (trópusi sivatagi) éghajlat

6. Az egyenlítői éghajlat

7. Jellemzők az éghajlatra: • A 10. és 20. szélességi fok között, az Egyenlítő mentén alakul ki. • Magas az évi középhőmérséklet, 25-27 °C • Nagyon kicsi évi közepes hőingás: max. 2,5 °C • Állandó felszálló légmozgás  sok és egyenletes csapadék: évi mennyisége 1500 mm felett van. • A csapadék évi járása alapján ezt az éghajlatot kétszakaszos esőzónának is nevezik. • Egyetlen évszak • Fülledt, párás levegő. A relatív páratartalom 80-85% • A folyók vízjárása egyenletes. • Természetes növénytakaró: trópusi esőerdő. • Talaj: laterit

8. Az egyenlítői éghajlat előfordulása: • Eurázsiában: • Indonéz-szigetvilág • Maláj-félsziget • Afrikában: • Kongó-medence • Guineai-partvidék • Madagaszkár keleti fele • Amerikában: • Amazonas-medence • Karib-szigetvilág (Jamaica, Hispaniola, Puerto Rico)

9. A szavanna éghajlat

10. Élet a szavannák területén • Két évszakot lehet megkülönböztetni. Ezeket a csapadék mennyisége alapján különíthetjük el: • Esős évszak • Száraz évszak • Évi középhőmérséklet 23-29 °C. • A napi hőingás esős évszakban kicsi, száraz évszakban nagyobb. Az évi hőingás a száraz évszak közeledtével nő. • A forró övezet legsűrűbben lakott területei. • Jellemző talajtípus: laterit. • A csapadék mennyisége, ill. a száraz és nedves évszakok aránya alapján négy változatát különböztetjük meg: erdős-, fás-füves-,füves szavanna, és sztyepp.

11. A szavanna éghajlat előfordulása: Többek között… • Amerikában: • Yucatán-félsziget • Orinoco-medence • a Brazil-felföld déli és középső részén. • Afrikában: • Kelet-afrikai-magasföldön • Szudánban • a Zambézi vízgyűjtő területén • Nyugat-Madagaszkár

12. A trópusi sivatagi éghajlat

13. Jellemzők • A 20. és 30. szélességi fokok között, a térítőkörök mentén. • Szelek: helyi szelek, mint számum, sirokki, gibli, harmattán. • Nincs összefüggő növényzete. Oázisok (arányuk elenyésző). • A Föld legszárazabb éghajlata: • 2 évszak: hűvös-száraz, forró-száraz (passzát leszálló ága) • Az évi középhőmérséklet magas • Nagy napi hőingás (30-40 oC), éjszakai fagyok • Évi csapadékmennyiség kevesebb mint 250 mm. • Hűvös sivatagok: • a Baktérítő mentén • Évi középhőmérséklet: 14-20 °C. • Csapadék: ködszitálásból.

14. Időszakos folyók, sós tavak. • A terület nagy része lefolyástalan • Sivatagi váztalajok • Felszínformálás: aprózódás: • Homokbuckák, tanúhegyek, sziklatornyok • Kő-, homok-, kavics- és agyagsivatagok • Előfordulásuk: • Forró sivatagok: • Szahara, Kalahári-sivatag, Nagy-Viktória-sivatag (Ausztrália). • Hűvös sivatagok: • Namib-sivatag, Atacama-sivatag

15. A trópusi monszun éghajlat

16. Jellemzői • A monszun kialakulását a kontinensek és az óceánok eltérő hőmérséklete határozza meg. Nyáron a tenger felől a szárazföld felé fúj, csapadékot hoz. Télen pedig a kontinens felől a tenger felé fúj, és ez száraz szél. • A monszun szó az arab mausin-ból származik, ami évszakot jelent. A monszun kifejezés nem a csapadékra vonatkozik, hanem az évszakos szélirány-változásra. A monszun nem csak az indiai szubkontinensre jellemző, a Föld más részein is megtalálható pl.: Európában, Afrikában, Ausztráliában, az USA-ban és Chile nyugati partjainál. • A leghíresebb monszun-terület India és Délkelet-Ázsia. Nyáron a kontinens levegője sokkal melegebb, mint a víz felszíne, ezért a levegő a víz felől a szárazföld felé áramlik. A nedves levegő és a kontinentális eredetű légtömegek találkozása idézi elő a bőséges csapadékot. Mivel az ott található hegyek és dombok emelő hatása is érvényesül, vannak helyek, ahol nagyon bőséges, 1000 mm-t is meghaladó csapadék hull. Télen ez az áramlás fordított, ez a száraz szél.

17. Szubtrópusi éghajlatok

18. Szubtrópusi monszun éghajlat

19. Jellemzők • Éghajlatát a monszunszél szabályozza • Nyáron az óceán felől fúj • Télen a szárazföld felől • Hirtelen monszunváltás hurrikánok, orkánok, tájfunok • 3 évszak • Száraz, napsütéses, enyhe tél • Rövid, forró, száraz tavasz • Fülledt, csapadékos, meleg nyár • Természetes növénytakaró: szavanna, monszunerdő. • Ingadozó vízjárású folyók, nyári áradással. • Természetes növénytakaró: babérlombú erdő (babérfa, páfrányfenyő, araukária, mocsári ciprus). • Vörös- és sárgaföld (kevés humusztartalommal).

20. Egyenlőtlen csapadékeloszlás, folyók áradása. • Felszínformálás: aprózódás (télen), mállás (nyáron) • Szél, folyók

21. A mediterrán éghajlat

22. Jellemzői • A 30. és 45. fokok között • Évi hőingás a Földközi-tenger környékén nagy, másutt, hideg tengeráramlatoktól érintett területeken kisebb (San Francisco). • Nyár: passzát leszálló ága  forró, száraz, napsütéses idő • Tél: nyugatias szelek  ciklonok, csapadék • Az egyetlen terület, ahol a téli csapadékmaximum jellemző. A csapadék mennyisége évi 400-800 mm. • A napsütéses órák száma nagy. • A folyók vízszintingadozása nagy. • Természetes növénytakaró: keménylombú és tűlevelű erdő • Fahéjszínű talajok, terra rossa • Felszínformálás: folyók, aprózódás, lejtőlemosás. • Előfordulása: • Földközi-tenger és mellékei, Fokváros környéke, Kaliforniai-süllyedék, Délnyugat-Ausztrália

23. A mérsékelt övezet

24. Jellemzők • 4 évszak, ám az évszakok egymáshoz viszonyított időbeni aránya az Egyenlítőtől való távolsággal változik: az egyenlítői oldalon a nyár 4-5 hónapig is tarthat, míg a sarkokhoz közelebb eső oldalon a tél akár 7-8 hónapig is tarthat. • Az évi középhőmérséklet tág határok között mozog: -10 °C és 10 °C között. • Az évi közepes hőingás az óceáni éghajlat kivételével, mindenütt meghaladja a napi hőingást. • Nyugatias szél • A nyári félévben a napsugarak nagyobb hajlásszöggel esnek be, ezért hosszabbak a nappalok, valamint a nyár az egész övben meleg. (Az Egyenlítőhöz közelebbi részen akár 15, a sarkok felőli oldalon pedig néhány héten át 24 óráig is tarthatnak a nappalok.) • Csapadék: évi mennyisége közepes, vagy kevés. A mennyisége a tengerpartoktól távolodva csökken. • A mérsékelt öv éghajlatai: • óceáni • kontinentális (szárazföldi): • nedves • száraz • mérsékelt övi sivatagi

25. Óceáni éghajlat

26. Az éghajlat jellemzői: • A kontinensek nyugati partszegélyén alakul ki, ám ott sem szélesebb pár 100 km-nél. • Fő éghajlat alakító tényező: a nyugati szelek által szállított nedves, viszonylag enyhe óceáni légtömegek. • Kiegyenlített időjárás. (Oka: a víz nagy fajhője.) • Nagy pozitív hőmérsékleti különbség a többi mérsékelt éghajlathoz viszonyítva (a meleg tengeráramlások, pl.: Golf-áramlás az oka). • Hűvös nyár (a legmelegebb hónap középhőmérséklete 10-20 °C), enyhe tél (a leghidegebb hónap középhőmérséklete is 0 °C felett van). • Kis napi és évi hőingás

27. Egyenletes, bőséges csapadék ( a partokat övező hegyvonulatok nyugati lejtőjén akár 2000 mm) Bővizű, egyenletes vízjárású folyók • A levegő páratartalma magas (80-90%), gyakori a köd, a borultság (60-70 %), kevés a napsütéses órák száma. A hó is gyakori, főleg a sarkkörök közeli vidékeken. Ám csak a magasabb hegyeken marad meg hosszabb ideig. • Az erős ciklontevékenység miatt állandó a szél. • Növénytakaró: • lomberdő: tölgyesek, bükkösök, tőzegmohalápok. Ezeket azonban nagyrészt kiirtották, helyüket zöld legelők foglalták el. • Talaj: • barna erdőtalaj, magas humusztartalom. • Felszínformálás: csapadék-, folyóvizek, mállás • Tagolt partvonal, folyótorkolatok: jó kikötési és hajózási feltételeket biztosítanak • Előfordulása: • Észak-Spanyolországtól az é.sz. 70. fokáig (Franciaország nagy része,Benelux-államok, Nagy-Britannia, Írország, Dánia, Norvégia nyugati partjai). • Észak-Amerika nyugati partjain az é.sz. 42-62. foka közt (San Francisco), Dél-Amerika nyugati partjain, a d.sz. 37-55°. • Ausztráliában Victoria és Új-Dél-Wales államok, Tasmánia, Új-Zéland.

28. A kontinentális éghajlatok

29. A nedves kontinentális éghajlat jellemzői: • A déli félgömbön teljesen hiányzik, mert ezeken a szélességeken ott nincsenek szárazföldek. • Kialakulásában a napsugárzáson kívül a szállított légtömegeknek is fontos szerepe van. • Évi középhőmérséklete: 0-10 °C között. Nagy évi hőingás: 20 °C fölött. Jellemzőek a hirtelen hőmérsékletváltozások. • A különböző hőmérsékletű légtömegek találkozásán tornádók alakulnak ki (Észak-Amerika). • A csapadék mennyisége 500-1000 mm között van, tavasz végi, nyár eleji csapadékmaximum jellemző. A téli csapadék javarészt hó. • Ingadozó vízjárású folyók (Duna, Rajna).

30. A légnyomás télen magas, nyáron alacsony. • Az uralkodó szél általában nyugati. • Relatív páratartalom 70% körül mozog. • Növénytakaró: • lomberdő • erdőssztyepp • talaja: barna erdőtalaj magas humusztartalommal. • Előfordulása többek között…: • Kárpát-medence, Ausztria egy része, Pó-alföld (Olaszország), az USA középső államai, Németország, Lengyelország, közép Oroszország, Északkelet-Kína

31. A száraz kontinentális éghajlat jellemzői: • Nagy évi hőingás • Alacsony relatív páratartalom  magas nyári hőmérséklet. • Kevés csapadék (450 mm-nél kevesebb)  nagy az óceánoktól való távolság, sok esetben medencejelleg. • A folyók időszakosak, vagy vízjárásuk erősen ingadozó. • Két változat: • Éves csapadék <200 mm: sivatagi változat • Éves csapadék >200 mm: sztyeppváltozat • Növénytakaró: • Füves sztyepp • Talaja: • csernozjom, gesztenyebarna mezőségi talaj (rövidfüvű puszták) • Felszínformálás: aprózódás, szél

32. Sztyeppváltozat: Óceántól távol esnek. Nagy különbség az évi középhőmérsékletek között (északon 0°C, délen +10°C fölött is). Tél: északon: dermesztően hideg délen: alig 0°C alatt Csapadék: 200-450 mm között Előfordulás: az Észak-amerikai Préri, Patagónia, az orosz sztyeppék Sivatagi változat (mérsékelt övi sivatagi éghajlat): ugyanazok a tényezők alakítják, mint a sztyeppváltozatot, ám a csapadék évi mennyisége 200 mm alatti. Előfordulása: Takla-Makán, Góbi-sivatag (Ázsia), Halál-völgy, Atacama-sivatag (Amerika). A változatok jellemzői:

33. A szubarktikus éghajlat (tajga)

34. Jellemzői: • A kontinentális éghajlat erősen szélsőséges változata. • Csak az északi félgömbön található. • A napsugárzás a legfontosabb éghajlat alakító tényező. • Az évi középhőmérséklet 0-(-10) oC között van. • Két évszakot különböztetünk meg: • Rövid, meleg nyár • Hosszú, hideg tél: minimum 5-6 hónap, de akár 8 is lehet. • Rövid átmeneti évszakok, általában egy hónapnál nem hosszabbak. • Az évi közepes hőingás itt a legnagyobb a Földön: Verhojanszk: 65°C, abszolút ingás: Verhojanszk 103,9°C. (a verhojanszki hidegkatlan) • Kevés csapadék, sok helyen még a sivatagi értéket sem éri el. Kicsi a párolgás az alacsony hőmérséklet miatt. • Csapadékmaximum nyáron, minimum télen. • A légnyomás télen magas (szibériai maximum), nyáron alacsony. Télen heves szélviharok, melyeket burránnak (Eurázsia), illetve blizzardnak (Amerika) hívnak. • Ingadozó vízjárású folyók • Természetes növénytakaró: tajga – fenyőfa, nyírfa.

35. A fenyőerdők talaja: podzol. Képződését erősen befolyásolja a csapadék mennyisége. Előfordul még szürke erdőtalaj is. • Lápok, mocsarak keletkeznek • Csuszamlások, talajfolyások. • Felszínformálás: aprózódás, folyók hordalékszállítása • A lakosság fakitermeléssel, prémes állatok tenyésztésével foglalkozik • Előfordulása: • Oroszország északi része, Alaszka, Kanada, Finnország, Svédország északi része.

36. A hideg öv

37. Jellemzők: • Anticiklonokat szállító sarki szelek hatása alatt áll. • Az évi középhőmérséklet a legalacsonyabb az egész Földön. • A hőingás kisebb, mint a szubarktikus éghajlaton. • A csapadék az egész évben kevés. Jó részét összefüggő belföldi jég borítja. • Két éghajlatot különíthetünk el: tundra és állandóan fagyos éghajlatot.

38. A tundra

39. Jellemzői: • Kevés hótakaró, nyáron elolvad. • 2-4 hónap középhőmérséklete 0°C fölött van. • A talaj 1 m-nél mélyebben sosem enged fel. • Az évi középhőmérséklet: 0 és -12°C között változik. • Évi hőingás: • A meleg tengeráramlások hatása alatt álló területeken kicsi. • A többi területen 30°C is meghaladhatja. • Csapadék: a legtöbb helyen 400 mm alatt. Csapadékmaximum nyáron, minimum télen van. Nagyon kis intenzitású. 80%-a hó formájában esik, mely 7-9 hónapig meg is marad. • Erős szélviharok. • Növényzet: tundra • Talaja: tundratalaj.

40. Előfordulása: • Izland nagy része, Skandinávia magasföldjei. Lappföld. Észak-Amerika északi része. Grönland peremterületei. Az Antarktisz északi részei és a környező szigetek.

41. Az állandóan fagyos éghajlat

42. Jellemzői: • 3-6 hónapig tart az éjszaka és ugyanannyi ideig a nappal. • Egyetlen évszak: tél • Évi középhőmérséklet: -15°C körül. Abszolút minimumok a tengertől távol eső területeken alakulhatnak ki. • A csapadék évi összege 100 mm, ami csak hó formájában hullik. • Néhol 2-3000 m vastag jégtakaró. • Az Antarktisz partjain szinte állandó szélvihar. • Előfordulása: • Grönland és a pólushoz közeli szigeteken. • az Antarktiszon.

43. Hegyvidéki éghajlatok

44. Jellemzői: • A tengerszint feletti magasság alakítja. • Minden éghajlati övben megtalálhatóak. • A tengerszint feletti magassággal csökken az évi hőingás. • Csapadékeloszlás: a hegység szél felőli oldala sok csapadékot kap. • Előfordulása: • Eurázsiai-hegységrendszer 3000m feletti tagjai. • Etióp-magasföldön, Atlasz-hegység, Kelet-afrikai vulkánok. • Andok és Sziklás-hegység magasabb vonulatai és völgyei.