„ Társasházak, lakóépületek előírásai” Katasztrófavédelmi Konferencia

1.  „Társasházak, lakóépületek előírásai”Katasztrófavédelmi Konferencia Fischer András tű. fhdgy., osztályvezető Arató Gábor tű. fhdgy., kiemelt főreferens 2012. július 10. Pécs, Iparosház BARANYA MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG

2. Tartalom • Hatályos jogszabályok • Hatósági ellenőrzések jogalapja • Hatósági felhívás, tűzvédelmi bírság • A közérdekű bejelentések • A hatályos és a hatályon kívül helyezett jogszabályok összevetése • Használati és tárolási szabályok, kapcsolódó fogalmak, bírságtételek • Az Igazgatóság honlapjának ismertetése • Kérdések feltevése

3. I. rész A hatósági eljárások

4. Hatályos jogszabályok • 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) • 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról (Ttv.) • 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról • 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről • 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (OTSZ) • 43/2011. (XI. 30.) BM rendelet a katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről

5. Az ügyfél • Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz • Az ügyfelet jogok illetik, kötelezettségek terhelik

6. A hatóság, a hatáskör és az illetékesség • Ket. • Hatóság: az szervezet, amelynek az ügy feladatkörét érinti • Hatáskör: megmutatja, hogy adott hatóság mit tehet, mire van jogosultsága • Illetékesség: megmutatja, hogy a hatóság a hatáskörét hol gyakorolhatja

7. Hatósági ellenőrzések 1. • A Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként - a katasztrófavédelmi kirendeltséget jelöli ki, amely az épületek, építmények tűzvédelmi használati előírásaival kapcsolatosan eljár, tehát • A lakóépületek ellenőrzéseinek lefolytatására első fokon a helyi illetékességű katasztrófavédelmi kirendeltségek rendelkeznek hatáskörrel • A magánszemélyek, a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek kötelesek biztosítani a tűzvédelmi ellenőrzés lehetőségét

8. A hatósági ellenőrzések 2. • Ket. • A hatóság ellenőrzi a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását • A hatósági ellenőrzés történhet előzetes értesítés után, vagy előzetes értesítés nélkül • A hatósági ellenőrzés eszköze lehet helyszíni ellenőrzés, vagy adatszolgáltatás, iratbemutatás és egyéb tájékoztatás kérésével megvalósuló ellenőrzés

9. Hatósági ellenőrzések 3. • A hatóság a hatásköre gyakorlásának keretei között a megfigyelni kívánt területre, építménybe és egyéb létesítménybe beléphet, ott a szemle tárgyával összefüggő bármely iratot, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálhat, • a szemletárgy birtokosától és a szemle helyszínén tartózkodó bármely más személytől felvilágosítást kérhet, a helyszínről, a szemletárgyról, folyamatokról fényképet vagy kép- és hangfelvételt készíthet, mintavételt eszközölhet, továbbá egyéb bizonyítást folytathat le, • a szemle eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében, ha annak jellege indokolttá teszi, a hatóság a rendőrség közreműködését kérheti,  • az ellenőrzés megtartását vagy eredményes lefolytatását akadályozó személy eljárási bírsággal sújtható.

10. A hatósági ellenőrzés megállapításai • A hatóság jegyzőkönyvet vesz fel a helyszínen tapasztaltakról • Ügyféli jogok • Amennyiben az ellenőrzést hiányosságot, jogszabálysértést tár fel, a hatóságnak két lehetősége van

11. A hatósági felhívás • Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette, • és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére

12. ha azelőbbiekszerinti felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telt el, vagy azelőbbiekalkalmazása kizárt, a hatóság hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást és a jogkövetkezmény megállapítását is • ha a hatóság az adott jogszabálysértés tekintetében nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, a hatóság a jegyzőkönyv jogszabálysértésre vonatkozó információkat tartalmazó részének megküldésével kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező hatóság eljárását, illetve fegyelmi, szabálysértési, büntető-, polgári vagy egyéb eljárást kezdeményez

13. „a hatáskörébe tartozó eljárás” • A tűzvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás a hatóságnak a jogsértésről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül, de legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül indítható meg. • Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. • Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.

14. A bírságolás 1. • A tűzvédelmi hatóság az 1. mellékletben megjelölt szabálytalanság esetén az ott rögzített mértékben tűzvédelmi bírságot szabhat ki. MÉRLEGELHET • Az 1. mellékletben foglalt táblázat 1-8., 12-18., 20-24., 29., 30. és 36. sorában rögzített szabálytalanságok esetén a tűzvédelmi bírság kiszabása kötelező. MÉRLEGELÉSNEK ÉS HATÓSÁGI FELHÍVÁSNAK HELYE NINCS • Ha az 1. mellékletben rögzített szabálytalanság ismételten fordul elő, a tűzvédelmi bírságot ki kell szabni. • Több szabálytalanság együttes fennállása esetén a bírság mértéke az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összege, de legfeljebb 10 000 000 forint.

15. Hatósági felhívás és bírság együttesen • Amennyiben a hatóság több hiányosságot, jogszabálysértést tapasztal ellenőrzése során, egyes hibák esetében hatósági felhívást alkalmaz, egyes bírságköteles hibák esetén bírságot szab ki együttesen!

16. A bírságolás 2. • A tűzvédelmi bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint a tűzvédelmi bírság kiszabására okot adó szabálytalanság megszüntetésének kötelezettsége alól. • A tűzvédelmi bírság ugyanazon tényállás mellett - az azonnal megszüntethető szabálytalanságok kivételével - a tűzvédelmi bírságot kiszabó jogerős határozat közlését követő két hónap elteltével szabható ki ismételten. • A bírság megfizetésének határnapját a bírságot kiszabó hatóság állapítja meg

17. A bírságolás 3. • Ha a kötelezés jellege megengedi, a hatóság részletekben történő teljesítést is megállapíthat • A kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti az elsőfokú hatóságtól a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene

18. A bírság meg nem fizetése • A jogerősen kiszabott tűzvédelmi bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A tűzvédelmi bírság és a késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozás.

19. Utóellenőrzés • A hatóság utóellenőrzést tarthat, hogy meggyőződjön arról, hogy a hatósági felhívásban foglaltaknak az ügyfél eleget tett-e. Ha igen, az eljárást megszünteti, ha nem bírságolási eljárást indít.

20. A fellebbezésről • Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet • Másodfokú hatóságként a területi szerv, esetünkben a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság jár el • A másodfokú döntést hozó hatóság a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja; ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz.

21. A közérdekű bejelentések • A megfelelő tűzvédelmi helyzet kialakítása és megtartása a lakóközösség közös ügye, így az ezen a területen tapasztalt hiányosságokért is közös a felelősségvállalás. A tapasztalt problémákkal először a lakóház kezelőjéhez a közös képviselethez kell fordulni, mert így helyi szinten oldhatók meg a problémák a leggyorsabban.

22. Hatáskör, illetékesség vizsgálata • Áttétel • Nem csak a bejelentésben foglaltakat vizsgálhatja a hatóság • Közös ellenőrzések lefolytatása a hatáskörrel rendelkező társhatóságokkal

23. II. rész Az OTSZ kapcsolódó előírásai

24. Hatályos és hatályon kívül helyezett jogszabályok összevetése • 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról • „9.3. Az építményben, helyiségben és szabadtéren a villamos berendezés kapcsolóját, a közmű nyitó- és zárószerkezetét, a tűzjelző kézi jelzésadóját, a nyomásfokozó szivattyút, valamint hő- és füstelvezető kezelőszerkezetét, nyílásait, továbbá a tűzvédelmi berendezést, felszerelést és készüléket eltorlaszolni, a közlekedési utakat, ajtókat és a kiürítési utakat leszűkíteni még átmenetileg sem szabad.” • Az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóság - más, legalább azonos biztonsági szintet nyújtó előírások megtétele esetében - kérelemre az eltérést engedélyezheti az OTSZ 5. rész II. fejezet 9.1-9.4. pontjai előírásai alól.

25. Hatályos és hatályon kívül helyezett jogszabályok összevetése 2. • 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról: • „Az építményben, helyiségben és szabadtéren a villamos berendezés kapcsolóját, a közmű nyitó- és zárószerkezetét, a tűzjelző kézi jelzésadóját, a nyomásfokozó szivattyút, valamint hő- és füstelvezető kezelőszerkezetét, nyílásait, továbbá a tűzvédelmi berendezést, felszerelést és készüléket eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad. A menekülési útvonal leszűkítése - a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség méretéig-, továbbá ott éghető anyag tárolása, burkolat elhelyezése a tűzvédelmi hatóság engedélyével történhet.”

26. Hatályos és hatályon kívül helyezett jogszabályok összevetése 3. • 116/1996. (XII. 7.) Korm. rendelet : • „1. § Tűzvédelmi bírság szabható ki • a)tűzvédelmi szabály megszegéséért, ha az • aa) közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyt, illetve tüzet idézett elő, … • 3. § (1) Ha a jogszabály másképp nem rendelkezik, a tűzvédelmi bírság alsó határa a tűzrendészeti szabálysértésért kiszabható bírság felső határának megfelelő összeg, a felső határa - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - hárommillió forint.”

27. Hatályos és hatályon kívül helyezett jogszabályok összevetése 4. • 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet: • „7. § (1) A tűzvédelmi hatóság az 1. mellékletben megjelölt szabálytalanság esetén az ott rögzített mértékben tűzvédelmi bírságot szabhat ki. Az 1. mellékletben foglalt táblázat 1-8., 12-18., 20-24., 29., 30. és 36. sorában rögzített szabálytalanságok esetén a tűzvédelmi bírság kiszabása kötelező. • (2) Ha az 1. mellékletben rögzített szabálytalanság ismételten fordul elő, a tűzvédelmi bírságot ki kell szabni. • (3) Több szabálytalanság együttes fennállása esetén a bírság mértéke az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összege, de legfeljebb 10 000 000 forint.”

28. Általános előírások 1. • Létesítményt, építményt létesíteni - ideértve a tervezést, az átalakítást, illetve rendeltetésének módosítását is - valamint a létesítményt, építményt, gépet, berendezést, eszközt és anyagot használni, technológiát alkalmazni a meghatározott tűzvédelmi szabályok, tűzvédelmi műszaki követelmények betartásával lehet

29. Általános előírások 2. • Az építményt, építményrészt (helyiséget, tűzszakaszt), a vegyes rendeltetésű épületet csak a használatbavételi, üzemeltetési, működési és telephelyengedélyben megállapított rendeltetéshez tartozó tűzvédelmi követelményeknek megfelelően szabad használni

30. Kapcsolódó fogalmak • Rendeltetés: az a használati cél, amelyre az építmény, az önálló rendeltetési egység vagy a helyiség létesül, illetve amire használják

31. Általános tárolási előírások 1. • A veszélyességi övezetben, helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyagot és eszközt szabad tartani • Az épületben raktározott, tárolt anyag, termék mennyisége nem haladhatja meg a tervezéskor alapul vett, valamint a vonatkozó műszaki követelményben megengedett tűzterhelési értéket • Tűzgátló előtérben, füstmentes lépcsőházban és előterében mindennemű tárolás tilos.

32. Kapcsolódó fogalmak • Tűzgátló előtér: tűzgátló szerkezetekkel határolt előtér, amely önálló szellőztetéssel rendelkezik, ajtószerkezeteinek mérete biztosítja a gyors menekülés lehetőségét és ajtószerkezetei önműködő csukószerkezettel ellátottak. • Füstmentes lépcsőház: a nyitott vagy az olyan zárt lépcsőház, amelybe az épülettűz alkalmával képződött füst és mérgező égésgázok bejutásának lehetősége oly mértékben van korlátozva, hogy a lépcsőház az épület biztonságos kiürítésére és mentésre meghatározott ideig alkalmas marad.

33. Általános tárolási előírások 2. • Tetőtérben és talajszint alatti helyiségben „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag nem tárolható. • Az épület padlásterében éghető anyag csak úgy és olyan mennyiségben helyezhető el, hogy azok a tetőszerkezet, valamint a kémény megközelítését ne akadályozzák, szükség esetén eltávolíthatók legyenek a tetőszerkezet éghető anyagú elemeitől és a kéménytől legalább 1 méter távolságra helyezkedjenek el.

34. „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartoznak a különböző oldószeres festékek, lakkok, a benzin, az éghető gázok. Az anyag beazonosítását a csomagolásán lévő felirat, jelzés, piktogram teszi lehetővé. • „A” tűzveszélyességi osztály lehetséges jelölései: „A” tűzveszélyességi osztály, fokozottan tűz- és robbanásveszélyes; I. tűzveszélyességi fokozat; fokozottan tűzveszélyes; tűzveszélyes; „F”; „F+”; „R 11”; „R 12” vörös négyzetben láng szimbólum. • „B” tűzveszélyességi osztály lehetséges jelölései: „B” tűzveszélyességi osztály; tűz- és robbanásveszélyes; II. tűzveszélyességi fokozat; kevésbé tűzveszélyes; „R 10”.

35. Általános tárolási előírások 3. • Az építményben, helyiségben és szabadtéren a villamos berendezés kapcsolóját, a közmű nyitó- és zárószerkezetét, a tűzjelző kézi jelzésadóját, a nyomásfokozó szivattyút, valamint hő- és füstelvezető kezelőszerkezetét, nyílásait, továbbá a tűzvédelmi berendezést, felszerelést és készüléket eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad.

36. Kapcsolódó fogalmak • Hő- és füstelvezető berendezés: olyan berendezés, amely gépi úton lehetővé teszi a füstnek és a forró égésgázoknak a szabadba való kiáramlását. • Hő- és füstelvezető: olyan szerkezet, amely nyitott állapotban lehetővé teszi a füstnek és a forró égésgázoknak a szabadba való kiáramlását természetes úton. • Nyitószerkezet: olyan szerkezet vagy szerkezet-együttes, amely nyitja a hő- és füstelvezetőket.

37. A menekülési és kiürítési útvonalak előírásai 1. • A menekülési útvonal leszűkítése - a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség méretéig -, továbbá ott éghető anyag tárolása, burkolat elhelyezése a tűzvédelmi hatóság engedélyével történhet. • A kiürítés céljára szolgáló lépcső szabad karszélességét a lépcső által kiszolgált építményben, építményrészben a rendeltetés szerint huzamosan tartózkodók számának és a várható forgalom egyidejűségének figyelembevételével, a kiürítésre vonatkozó előírások megtartásával kell meghatározni, ez a szélesség azonban nem lehet kevesebb tömegtartózkodásra szolgáló építményben, építményrészben 1,65 m-nél, egyéb építményekben 1,10 m-nél.

38. Kapcsolódó fogalmak • Menekülési útvonal: a veszélyeztetett tűzszakasz elhagyásának útvonala (kiürítés második szakasza). • Kiürítési útvonal: a kiürítésre számításba vett útvonal, mely a veszélyeztetett helyiség, helyiségcsoport elhagyásának útvonalából (kiürítés első szakasza), valamint a veszélyeztetett tűzszakasz, építmény elhagyásának (kiürítés második szakasza) útvonalából áll. • Kiürítés: a tűz által veszélyeztetett helyiségben, tűzszakaszban, épületben lévő személyek eltávozása (eltávolítása).

39. Lépcsőkar szabad szélessége: a lépcsőkorlátok, illetőleg a korlát és a fal között mért legkisebb vízszintes távolság. • Tömegtartózkodásra szolgáló építmény: amelyben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség van, illetőleg amelyen (pl. híd, kilátó) bármikor egyidejűleg 300 főnél több személy tartózkodása várható. • Tömegtartózkodásra szolgáló helyiség: egyidejűleg 300 személynél nagyobb befogadóképességű helyiség.

40. Az építmények folyosóinak szélességét a rendeltetésüknek megfelelően kell meghatározni. A kiürítésre figyelembe vett folyosó legkisebb szabad szélességét - a vonatkozó jogszabályok előírása szerint - számítással kell meghatározni, de az nem lehet kevesebb 1,10 m-nél, a tömegtartózkodás céljára szolgáló épületben, épületrészben 1,65 m-nél. • Folyosó: önálló rendeltetési egységek, helyiségek megközelítésére, összekapcsolására szolgáló közös használatú közlekedő.

41. Az építmény kiürítésre alkalmas útvonalainak (folyosók, lépcsők, lejtők, kapualjak stb.) előírt legkisebb szabad keresztmetszetét, területét, épületszerkezet, beépített berendezés, felszerelés, szerelvény (pl. benyíló ajtószárny, ablakszárny, fűtőtest, csővezeték) a járófelülettől mért 1,95 m magasságon belül nem szűkítheti.

42. Az építmény közlekedő terei és helyiségei egyaránt tegyék lehetővé a zavartalan, biztonságos közlekedést a rendeltetésnek megfelelően a használó személyek, a járművek, a gépek és a teherszállítás számára, biztosítsák továbbá veszély esetén az építmények meghatározott időn belüli kiürítésének lehetőségét. Az építmény használata, berendezéseinek működése, vagy esetleges meghibásodása a kiürítés lehetőségét nem veszélyeztetheti. • Az építmény főbejárata és valamennyi önálló rendeltetési egységének (pl. lakásának) bejárata, továbbá az ezek közötti közlekedőterületek - a kiürítési útvonalak - legyenek alkalmasak egy hordágyon fekvő beteg biztonságos és akadálymentes végigszállítására.

43. A közlekedők azon területein, ahol menekülés nem történik (pl.: zsákfolyosó végfala és a legközelebbi lakásbejáratok közötti terület) növény, babakocsi, kerekesszék, kerékpár, roller, valamint ezekhez hasonló egyéb tárgy tűzvédelmi hatósági engedély nélkül elhelyezhető, ha az elhelyezett, tárolt anyag, tárgy nem nehezíti a tűzvédelmi berendezések, kezelőszerkezetek, közműelzáró szerelvények észlelését, megközelítését, használatát, működését. • Lépcsőfokon virág, növény elhelyezése tilos, arra eltérési engedély nem adható.

44. A tárolt, beépített éghető anyagok azzal a veszéllyel járnak, hogy az esetleg más területeken, helyiségekben (lakás, tároló, szemétledobó, stb.) keletkező tüzek átterjedését teszik lehetővé. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy meg van a lehetősége annak, hogy az őrizetlenül hagyott területeken lévő éghető anyagokat ártó szándékkal, vagy gondatlanságból meggyújtják. A tűz során keletkező füst és hő súlyos egészségkárosodást okoz.

50. A közlekedőkön a tűzvédelmi hatóság engedélye nélkül elhelyezhető tárgyak • a piros színnel jelölt területeken 1,95 méter magasság felett virág, növény (a virágtartó alsó része legyen az említett magasságban); • a piros színnel jelölt területeken ajtók előtt lábtörlő; • a kék színnel jelölt területen virág, növény (a lépcsőfokra elhelyezési tilalommal) • a piros színnel jelölt területeken kívül a folyosók végeinél, ahol menekülés nem történik (pl.: zsákfolyosó végfala és a legközelebbi lakásbejáratok közötti terület) babakocsi, kerekesszék, kerékpár, roller, valamint ezekhez hasonló egyéb tárgy.