1 / 18

DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar

DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék. Az általános társadalomföldrajz alapjai I. Prof. Dr. Süli-Zakar István ( DSc .) egyetemi tanár. 4. tétel A Föld népességének növekedése,

morley
Download Presentation

DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Az általános társadalomföldrajz alapjai I. Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.) egyetemi tanár

  2. 4. tétel A Föld népességének növekedése, a növekedés területi különbségei • Kovács Z. 2002: A Föld népesedése • In: Népesség- és településföldrajz • ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. pp. 15-25 • Tóth J. 2001: A népesség számának alakulása • In: Általános társadalomföldrajz I. (szerk. Tóth J.). • Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. pp. 280-289 • Sárfalvi B. 1999: A világnépesség növekedése • In: Humánökológia (szerk. Nánási I.) • Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest. pp. 313-322

  3. A népességnövekedés menete a Földön 1. periódus: Kr.e. 8000-ig ŐSKŐKORv. paleolitikum Gyűjtögető-, halászó-vadászó életforma, vándorlás, háziasítás Kb. 5 millió fő élhetett a Földön Géncentrumok: Dél-nyugat Ázsia, Kelet-Ázsia, Perzsia, Kelet-Afrika, Közép-Amerika

  4. 2. periódus: Kr.e. 8000 – 17. század derekáig ÁTMENETI KŐKOR v. mezolitikum (Kr.e. 8000-5000) Egyre finomabb eszközöket, egyre több növény- és állatfajt állít termelésbe. Ez a domesztikáció fő időszaka. Kb. 20 millió fő ÚJKŐKOR v. neolitikum (Kr.e. 5000-3000) Csiszolt kőszerszámok – új földművelési technikák „neolit forradalom”, állandó települések, folyamvölgyi kultúrák (Nílus, Tigris, Eufrátesz, Indus, Jangce) Kb. 40 millió fő BRONZKOR, VASKOR v. ÓKOR(Kr.e. 3000-476) Fejlettebb civilizációk, fémből készült eszközök, szakmai specializáció, munkamegosztás kezdetleges jegyei (pl. kereskedelem, kézművesség, katonaság stb.) Kb. 250-270 millió fő KÖZÉPKOR 476-17. század közepéig A Föld népessége megduplázódik, Kb. 500-550 millió fő (Kultúrák hanyatlása, népvándorlás, fertőző betegségek)

  5. 3. periódus: 17.század közepe – napjaink Ebben az időszakban válik az ember a Föld urává, ekkor tárja fel, lakja be még meglévő tartalékterületeit, aknázza ki ásvány-kincseit. (Az európai kultúrkör világuralmának kezdete.) A Föld népessége 500 millióról közel 7 milliárd főre nőtt. A 17. századtól nekilendülő népességnövekedés mögött a nagy földrajzi felfedezések és a megszilárduló tőkés rend álltak. A nagy földrajzi felfedezések során az ember ritkán lakott, de viszonylag kedvező természeti adottságú területeket tárt fel (pl. az Amerikai kontinensen), amelyeket gyorsan be lehetett népesíteni. Hozzájárultak a népességgyarapodáshoz az új, korábbinál nagyobb fehérje ill. szénhidráttartalmú és fajlagosan nagyobb hozamú kultúrnövények (pl. burgonya, kukorica). A 18. századi ipari forradalom újabb lökést jelentett, tudományos-technikai újítások (pl. az orvostudomány területén). A 19. század elején a Föld lakóinak a száma 1,5 milliárd fő. A 20. század viharos népességnövekedést hozott. 1999-ben az ENSZ számításai szerint a Föld népessége elérte a 6 milliárd főt. A 21. század elején – jelenleg 6,8 milliárd ember él a Földön.

  6. A Föld népesség növekedési szakaszai

  7. A Föld népességeltartó képessége A népesség száma és a rendelkezésre álló természeti erőforrások mennyisége ill. ezek hasznosíthatósága közötti viszony már régóta foglalkoztatja a népességtudomány képviselőit. • Optimális népesség: egy adott területen azt a népességszámot jelenti, amelynél a legmagasabb életszínvonal és jólét érhető el. • Túlnépesedés: a népesség száma a területen rendelkezésre álló, és potenciálisan kiaknázható/hasznosítható természeti erőforrások (talaj, növénytakaró, ásványkincsek stb.) szintjét meghaladja. • Alulnépesedés: a népességszám, ill. a népsűrűség egy területen olyan alacsony, hogy a népesség nem képes kihasználni a terület adottságait. Alacsonyabb civilizációs szinteken kiszámítható egy terület maximális népessége. Ez az ember fennmaradásához szükséges minimális élelem mennyiségére vezethető vissza. A minimális népességszám kisebb, környezetüktől jól elkülönült területre (pl. sziget) számolható. A helyi társadalom reprodukciója még éppen lehetséges, gazdasági szempontból lehetővé válik a munkamegosztás primitív formája.

  8. A Malthus - elv Thomas Robert Malthus (1766-1834) A népesség és a gazdasági erőforrások közötti összefüggésre Thomas R. Malthus mutatott rá először a Tanulmány a népesedés törvényérőlc. művének (1798) első kiadásában*. Az anglikán lelkipásztor szerint az ember természetes hajlama, hogy minél több utódot hozzon a világra („minden élőnek az állandó hajlandósága, hogy a rendelkezésére álló táplálékmennyiségen túl szaporodjék”). Ezért ha semmi sem korlátozza, akkor amennyiben átlagban minden nő 4 gyermeket hoz a világra (ami egy mérsékelt termékenységi rátának számított akkoriban), az emberi populáció minden 25 évben (egy generáció átlagos időtartalma alatt) megkétszereződik, vagyis mértani haladvány szerint (exponenciálisan) növekszik. Ezzel szemben az erőforrások – elsősorban az élelemtermelés – csupán egységnyi növekedésre képes, vagyis csak számtani haladvány szerint (lineárisan) bővülhet. Az előbb leírtakat a következő adatsor szemlélteti: *Malthus, Thomas Robert: An Essay on the Principle of Population as It Affects the Future Improvement of Society, with Remarks on the Speculations of Mr. Godwin, M. Condorcet and other Writers (Tanulmány a népesedés törvényéről…, első kiadás, 1798);An Essay on the Principle of Population or a View of Its Past and Present Effects on Human Happiness(második kiadás, 1803).

  9. A következtetés kézenfekvő: ha a népesség növekedésének semmi sem szab határt, akkor egy része előbb-utóbb éhezésre lesz ítélve. Másként fogalmazva, ha nem lépnek közbe az ún. „megelőző (preventív)” fékek, akkor hamarosan hatni fognak a „pozitív (valós)” fékek. Megelőző fékek alatt Malthus, vallásos meggyőződésével összhangban, a házasságok későbbre halasztását, illetve a házasodás előtti és utáni „erkölcsös önmegtartóztatást” értette, vagyis a nemi érintkezés önkéntes korlátozását (a születéskorlátozás bármely egyéb formája szóba sem jöhetett). Pozitív fékek lehetnek az éhínségek, a járványok, a háborúk ill. más egyéb katasztrófák.

  10. A Föld becsült népessége 1800-2000 A népesség számának alakulása A népesség számát Földi léptékben a születések és halálozások száma alakítja. A folyamathoz kisebb területi egységek szintjén azonban a migráció is hozzájárul. A népesedés alapképlete: Nvált= (SZ-H)+(Vb-Vk) Forrás: Nemzetközi statisztikai évkönyv, KSH, 2001. p.10. Két tényezőtől függ a népesség változása a Föld egy-egy térségében. E két tényező a születések és halálozások matematikai összege, illetve a ki- és bevándorlások különbözete. Az elsőt természetes szaporodásnak, a másodikat vándorlási különbözetnek nevezzük.

  11. A legfontosabb demográfiai adatok kontinensenkénti bontásban *az Antarktisz nélkül Forrás: Nemzetközi statisztikai évkönyv, KSH, 2001. p.10.

  12. Az évi népességnövekedési ráta 1970 és 2000 között Forrás: Süli-Zakar István, Szerk.: Németh Gábor

  13. Napjaink demográfiai típusai A népesség számának változása a Föld egyes országaiban a előző évhez képest. Forrás: Süli-Zakar István, Szerk.: Németh Gábor

  14. A hagyományos és a modern társadalmak jellemzői. Forrás: Andorka R., 1987.

  15. Prognózisok a világnépesség alakulására A népesség gyarapodásában ugrásszerű változást a XVIII. század közepétől kibontakozó ipari forradalom hozott. • A robbanásszerű népességnövekedésnek több • tényezője volt: • születések számának emelkedése, a halálozások • gyorsuló csökkenése • fejlődő orvostudomány, közegészségügy, csökkenő • gyermekhalálozás • az urbanizáció nyomán javultak az életfeltételek pl. a • közoktatás és a közlekedés színvonala • jelentősen javult az élelmiszerellátás A 20. században ijesztő mértékű népességnövekedés volt megfigyelhető. A legújabb előrejelzések azonban a világnépesség lassuló ütemű fejlődését prognosztizálják, mivel a legnagyobb népességű országokban is csökkenésnek indult a születések száma. A hosszú távú előrejelzések között megtalálhatók a több tízmilliárdos lélekszámig ívelő kalkulációk, de megjelentek olyan modellek is, amelyek a világnépesség 9-10 milliárdos tetőzését követően már lassú csökkenést tételeznek fel.

  16. Összefoglalás • A Föld népességének növekedése, • a megkétszereződési szakaszok rövidülése • A népességnövekedés menete a Földön • A Föld népesség növekedési szakaszai • A Föld eltartó képessége • A Malthus-elv • A Föld becsült népessége (1800-2000) • A népesség számának alakulása • Kontinensek • Az évi népességnövekedés 1970-2000 között • Napjaink demográfiai típusai • A hagyományos és a modern társadalmak jellemzői • Prognózis a világnépesség alakulására

  17. Köszönöm a figyelmet!

More Related