640 likes | 726 Views
KÖZMŰVELŐDÉS. Kary József közművelődési igazgatóhelyettes Heves Megyei Önkormányzat Pedagógiai Szakmai és Közművelődési Szolgáltató Intézménye Eger, Eszterházy Károly Főiskola 2011. október 28.
E N D
KÖZMŰVELŐDÉS Kary József közművelődési igazgatóhelyettes Heves Megyei Önkormányzat Pedagógiai Szakmai és Közművelődési Szolgáltató Intézménye Eger, Eszterházy Károly Főiskola 2011. október 28.
„Azt mondani, hogy művelődnünk kell, vagy már a saját életünk során meredek hanyatlás tanúi leszünk, az nagyjából helytálló.” (G. P. Snow) „Egy pillanatra sem szabad abbahagyni a tanulást. A tanulás is olyan, mint a többi tevékenység: annál eredményesebb, minél többet gyakoroljuk. Aki többet tanul, az újat is könnyebben sajátítja el.” (Marx György)
Paradigmák a felnőtt kori tanulás európai és magyarországi gyakorlatában 1960 – 2010 között 1. Tudományos-technikai forradalom(TTF) (1960-1980) 2. Permanens művelődés(1980 – 1990-es évek közepe) 3. Tudás alapú társadalom(1990-es évek közepe - napjainkig)
ElőzményekAlapdokumentumok • Felnőttkori tanulás: soha nem késő tanulni. Az Európai Közösségek Bizottságának Közleménye. (Brüsszel, 2006.) • Az Európai Parlament és a Tanács 1720/2006/ek határozata (2006. november 15.) az egész életen át tartó tanulás terén egy cselekvési program létrehozásáról • Az Európai Közösségek Bizottságának közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. Cselekvési terv a felnőttkori tanulásról. Tanulni sohasem késő. 2007.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYÁNAK STRATÉGIÁJA AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSRÓL (2005.) • a kormány meghatározta az emberi erőforrás fejlesztésének irányait • az Európai Unió tervezésével összhangban • a 2007-2013 közötti időszakra • az LLL alrendszereinek és módszereinek definiálása (közművelődés, felnőttképzés, közösségi tájékoztatás - felnőttkori tanulás, új tanulási formák: nonformális, informális tanulás)
Önálló tanulás Az egész életen át tartó tanulás intézményi alrendszerei (LLL) Formális tanulás Nem formális tanulás Informális tanulás közoktatás felsőoktatás közművelődés szakképzés tájékoztatás intézményei felnőttképzés iskolarendszerű Iskolarendszeren kívüli
Az egész életen át tartó tanulás és a közművelődés Formális tanulás Nem formális tanulás Informális tanulás közművelődés felnőttképzés tájékoztatás intézményei felnőttképzés Önálló tanulás
Minden képzés tanulási folyamatban realizálja céljait és kompetenciaváltozással jár, de nem minden tanulási folyamat, mely kompetenciaváltozással jár, kötődik formalizált képzési keretekhez. • Példák: • 1. okj-s, általános, nyelvi képzések, TÁMOP 3.2.3. 1. kör • 2. klubok, körök, szakkörök, táborok, egyéb közművelődési tevékenységek, TÁMOP 3.2.3. 2. kör
A felnőttkori tanulásfejlődése a három paradigma időszakában • 1. Paradigma (jellemző: formális tanulás és felnőttképzés) • Munkaerő-piaci, szakmaszerző felnőttképzések • Munkahelyi képzések, átképzések • Nyelvi képzések • 2-3. paradigma (jellemző: nonformális és informális felnőttkori tanulás és képzés) • A társadalmi integrációt, beilleszkedést elősegítő, a kirekesztés felszámolását célzó képzések • Általános érdeklődést szolgáló non-formális (informális) képzések • életvezetési kérdések, • szabadidő eltöltés, • rétegspecifikus, • oktatást kiegészítő, • közösségfejlesztő, • TÁMOP 3.2.3
utasítás (terv) törvény stratégia Paradigmák a közművelődés magyarországi gyakorlatában 1950 – 2010 között
V.A STRATÉGIA PILLÉREI - BEAVATKOZÁSOK V.1. Kulturális vidékfejlesztés, területfejlesztés (regionális, kistérségi, önkormányzati szinteken + Agóra-multifunkcionális közösségi központok, IKSZT-k) V.2. A közművelődési intézmények szocio-kulturális szolgáltatásainak fejlesztése(nonformális és informális tanulási formák – „Építő közösségek”) V.3. Az élethosszig tartó tanulás (LLL) szakterületei (Esélyt a munkára, Innovatív szakszerűség) V.4. A kreativitás és önkifejezés alkotói és közösségei V.5.Az info-kommunikációs technológia szakmai megjelenésének formái Oktatási és Kulturális Minisztérium Közművelődési Főosztály KÖZMŰVELŐDÉSI STRATÉGIA 2007 – 2013.
Közművelődés az LLL szolgálatában Építő közösségek 10,75 Mrd Ft 1. kör: A közművelődésiintézmények felnőttképzési kapacitásának erősítése 3,77 Mrd Ft 2.kör: A közművelődés a nem formális és informális tanulás szolgálatában 6,97 Mrd Ft Szolgáltató közgyűjtemények Tudásdepó Expressz A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében 7,64 Mrd Ft Kulturálisfejlesztések a TÁMOP-ban Szolgáltató közgyűjtemények Múzeumok Mindenkinek Program Múzeumok oktatási-képzési szerepének erősítése 1,58 Mrd Ft Központi módszertani fejlesztés 0,43 Mrd Ft Pályázat 1,15 Mrd Ft Kulturális fejlesztések a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásáért 2,38 Mrd Ft Digitális Tudásbázis 1,25 Mrd Ft
Kulturális fejlesztések a TÁMOP-ban: közművelődés Megjelent: 2008. október 25. Építő közösségek: 1. kör:A közművelődési intézmények felnőttképzési kapacitásának erősítése 2. kör:A közművelődés a nem formális és informális tanulás szolgálatában A) Kulturális szakemberek át- és továbbképzése, e-tanácsadók képzése B) Iskolai oktatáshoz kapcsolódó iskolarendszeren kívüli programok, tehetséggondozás C) Demokratikus jogok gyakorlását segítő kompetenciák fejlesztése D) Digitális írástudás és alapkompetenciák fejlesztése E) Nyelvi kompetenciák fejlesztése
Kiemelten értékelt, támogatott, stratégiai tevékenységek I. (húzó ágazatok) • a formális oktatást kiegészítő, iskolán kívüli közművelődési programok megvalósítása, szoros együttműködés az oktatási intézményekkel; • az egész életen át tartó tanulás nem formális és informális alkalmainak, tartalmainak és résztvevői körének bővítése a közművelődési intézményekben (ifjúság, generációk közötti együttműködés); • A felnőttképzés rendezett jelenléte a közművelődésben;
Kiemelten értékelt, támogatott, stratégiai tevékenységek II. (húzó ágazatok) • partnerség mindenben (hálózatosodás, civil szféra, közoktatás); • szinergia, hozzáadott érték indikátorokkal történő igazolása – kreatív megoldások, folyamatos megújulás; • szolgáltató jelleg működési és tartalmi érzékenysége; • projektszemlélet beágyazódása a tervező-szervező munkában.
Az értékelvű közművelődés alapjai Stratégiai tudatosság, törvényi biztonság Érték vállalás a közművelődés irányításában – ennek kommunikálása Költségvetésből is támogatott Közművelődési intézményekre alapozott
Jogalkalmazási piramis Alkotmány – művelődéshez való alapjog Törvény – 1997. évi CXL. törvény a közművelődésről – közérdek, közfeladat, állami kötelezettség Kormányrendelet Miniszteri rendelet Helyi közművelődési rendelet
Közművelődési tevékenység A közművelődés a polgárok iskolán kívüli, öntevékeny, önművelő, megismerő, kultúra elsajátító, művelődő és alkotó célú cselekvése, amely jellemzően együttműködésben valósul meg.
Közművelődési intézmény A lakosság közművelődési közösségi közművelődési tevékenységére erre a célra alapított, fenntartott, működtetett, megfelelő szakmai, személyi és infrastrukturális feltételekkel és alapító okirattal rendelkező költségvetési szerv, vagy egyéb fenntartású intézmény.
Közösségi színtér Adott helyen rendszeresen működő intézmény-rész vagy egyéb jogállású létesítmény (helyiség együttes, épület) mely a lakosság rendszeres vagy alkalmi közművelődési tevékenységének, a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása érdekében önkormányzati fenntartásban, önkormányzatok társulásában, vagy közművelődési megállapodás alapján, erre a célra alkalmassá tett és működtetett.
Intézménytípusok Művelődési ház, központ, közösségi ház, ifjúsági és gyermekház, faluház Általános művelődési központ Többfunkciós, közös igazgatású kulturális és sportlétesítmény Alaptevékenységhez kapcsolódóan közművelődési feladatot is ellátó
Fenntartók szerint Helyi önkormányzat Kistérségi Önkormányzatok Többcélú Társulása Társadalmi szervezet – egyesület, alapítvány Gazdasági szervezet – nonprofit kft, egyéni vállalkozás
Többszektorú gazdaság Állam – önkormányzat – nonprofit Gazdaság – forprofit NGO – nonprofit Háztartás - boldogság
Hatókör szerint Helyi Mikrokörzeti Kistérségi Megyei Országos
Hálózati jellemzők Szakmai szervezetek: Magyar Népművelők Egyesülete, KKOSZ, MIOSZ, TEMI Szakmai alkalomszerű együttműködés – rendezvények, versenyek Fejlesztő szakmai műhelyek: TÁMOP, minőségfejlesztés Minden településen működik közművelődési intézmény.
Alapfeladatok Iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életesélyt és életminőséget javító tanulási, felnőttoktatás, népfőiskola Környezeti, szellemi, művészeti értékek, hagyományok feltárása, megismertetése, helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása
Alapfeladatok Egyetemes, nemzeti, nemzetiségi, kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés és befogadás elősegítése, ünnepek kultúrájának gondozása Ismeretszerző, amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása A helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségéi életének, érdekérvényesítésének segítése
Alapfeladatok Kultúrák közötti kapcsolatok kiépítése és fenntartása Szabadidő kulturális célú eltöltéséhez feltételek biztosítása
Kultúraterület • A közművelődési tevékenységek és szolgáltatások során elsajátítható speciális ismeretek, készségek, hozzáállások, viszonyok, kompetenciák összessége.
Kultúraterületek Helyi kultúra – kulturális örökség Helyi társadalom kultúrája Létkultúra Az önkifejezés és kreativitás kultúrája Ünnepi és elit kultúra Az együtt élő másságok kultúrája Közhasznú szolgáltatások kultúrája
Tanulás • Olyan kumulatív folyamat, amelynek során az egyén lépésről, lépésre egyre bonyolultabb és elvontabb ismeretekre tesz szert, és ezeket az ismereteket ténylegesen elsajátítja.
Tudás A dolgokról, jelenségekről, természetről, társadalomról való vélekedés. Birtokában a dolgokról, jelenségekről, megnyilvánulásokról megállapítható, hogy melyek igazak, hamisak, mi az ami helyes, illetve helytelen, mi az ami valós illetve valótlan. Kapcsolódik a kompetenciához, jártassághoz, képzettséghez. Lehet elméleti vagy gyakorlati. Formái: objektív, szubjektív, morális, vallási.
Formális tanulás Szervezett és strukturált (oktatási, képzési rendszer) közegben történő tanulás, mely hivatalos elismeréssel zárul.
Informális tanulás • A napi élettevékenység keretében történő, nem feltétlenül tudatos tanulási tevékenység.
Készség Meghatározott feladat, munka ellátásához elengedhetetlen tudás, gyakorlat, amelyre az egyén tanulás, képzés vagy gyakorlati tapasztalatok útján tesz szert. Alapkészségek: írás, olvasás, számolás, kommunikáció – IKT és idegen nyelv), döntésképesség, munkaszervezetben részvétel képessége, önálló tanulás
Kompetencia Helyzettől függő megfelelő tudás, készség és attitűd. Kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematika és alapvető természettudományos és műszaki tudományos, digitális, tanulás tanulása, szociális és állampolgári, kezdeményező- és vállalkozókészség, kulturális tudatosság és kifejezőkészség (EU Parlament és Tanács ajánlás)
Kompetenciák elismerése Formális: nyilvános azonosítás, értékelés, akkreditáció (oklevél, bizonyítvány) Társadalmi/szakmai: munkaerőpiacon, vállalati szervezetben Nem formális: annak elismerése, hogy az egyén rendelkezik a foglalkozás gyakorlásához szükséges kompetenciákkal annak ellenére, hogy formális elismeréssel nem rendelkezik.
Alkalmazkodóképesség Az egyén mobilitási képessége arra, hogy megszerezzen, megtartson egy munkahelyet, illetve továbbfejlessze, megújítsa szakmai kompetenciáit.
Generációk közötti tanulás Lehetővé teszi tapasztalatok, ismeretek, jártasságok generációk közötti cseréjét, nemcsak az idősebb generáció tapasztalatainak továbbadását.
Közművelődési tevékenységek Információs Ismeretterjesztés Képzés Nem-formális tanulás Kiállítás rendezés Művelődő közösségek tevékenysége Népművészet Kreatív ipar Rendezvényszervezés Szakmai tanácsadás és szolgáltatás
Közművelődési tevékenységek Nem programszerű tevékenység Tábor Nemzetközi együttműködés Kiegészítő szolgáltatások Területfejlesztés Vidékfejlesztés
Információs tevékenység A közönség, a látogatók, az érdeklődők tematikusan szerveződő, több csatornán történő tájékoztatása. A közönségtől érkező visszajelzésének fogadása.
Ismeretterjesztés A társadalom- és természettudományok, a technika eredményeit, a művészet értékeit a közönség számára közérthetően, érdekesen, érdeklődést felkeltően teszi hozzáférhetővé. A felnőttek tanulásában nagy jelentősége van. Célja a tudományok népszerűsítése, a tudományosan megalapozott ismeretek népszerűsítése, az általános műveltségi színvonal emelése, a szakmai ismeretek bővítése, állampolgári ismeretek nyújtása, és a művészi befogadás folyamatának segítése. Kiterjed a gyermekek és ifjak iskolán kívüli, és a felnőttek iskolán túli művelődésére.
Képzés Az a tevékenység, melynek célja, hogy a tanuló új ismereteket, készségeket, kompetenciákat sajátítson el, meglévő tudását bővítse, illetve meghatározott képzettségek szerezzen. Felnőttképzés az iskolarendszeren kívüli képzés, melynek résztvevői a tankötelezettségüket teljesítették.
Non-formális tanulás A munkahely, a társadalmi és egyéb szervezetek által szervezett olyan rendszerezett oktatás-tanulás, amely oktatási, képzési intézményeken kívül az egyén igényei és kezdeményezése alapján valósul meg, és amely nem kapcsolódik képesítés megszerzését tanúsító okirat megszerzéséhez. (2001. évi CI sz. Felnőttképzési Törvény)
Kiállítás Élőlények, természeti kincsek, tárgyak, áruk vonatkozó információkkal ellátott, meghatározott tematika szerinti bemutatása, közszemlére tétele.
Művelődési közösségek Érdeklődési kör és az önképző társas tevékenység szerint elkülönülő – jogi személyiség nélküli – lakossági csoport, mely rendszeresen, állandó helyen működik. A tagok a tevékenységben önkéntesen vesznek részt. Elsődleges célja a társas együttlét, a közösségi élet, szórakozás
Népművészet Tág értelemben valamennyi népművészeti ág. Szűk értelemben tárgyak művészi megformálása. Népzene, néptánc, díszítőművészet, népviselet, tárgyalkotó népi kismesterségek.
Kreatív ipar Gyökere az egyéni kreativitásban, képzettségben és képességben rejlik. Képes a szellemi tulajdon létrehozásán és felhasználásán keresztül jólétet és munkahelyet teremteni. A 12 szektorból a közművelődésben is jelenlévők: film és videó, zene és előadó művészet, képző- és iparművészet, kézművesség