Készletek - Idő-vezérelt rendelési pont - 1

1. Utolsó módosítás dátuma: szombat, 2014. október 4. Készletek - Idő-vezérelt rendelési pont - 1 Az idő-vezérelt rendelési rendszert (IVR) tulajdonképpen az MRP-re alapul, hiszen a „becsült” igényeket onnan kapjuk. Előrejelzett kereslet : az előrejelzett keresletet tartalmazza. Jele: b. Korábbi rendelés: korábban megrendelt és visszaigazolt pótlások. Jele:qv Készlet(nagyság): az adott időszak végén rendelkezésre álló készlet. Jele: (Qi) Rendelés beérkezés: A beérkezett, korábban megrendelt pótlás Rendelés feladás: A rendelt mennyiség feladása

2. Készletek - Idő-vezérelt rendelési pont - 2 Biztonsági készlet = 20 Rendelési tétel = 200 Ciklusidő = 3 hét 100 100 100 100 100 100 100 100 200 (Induló = 130) Egyszerűség kedvéért tegyük fel, hogy a következő 8 héten át az igény változatlan, s hetente 100 egység. Egy korábbi 200 egységre szóló rendelés van, amelyik a 2. hét elején érkezik meg. Az induló készlet 130 egység, vagyis az első héten ennyi készlet áll rendelkezésre. További feltételek: Biztonsági készlettel dolgozunk. El kívánjuk kerülni, hogy tervszinten ez alá kerüljön a készlet. Legyen ennek az értéke most 20 egység. Állandó rendelési mennyiséggel dolgozunk. Legyen egy tételnagyság 200 egység. Végül a rendelés és annak beérkezése közötti átfutási időt vesszük fel. Ez legyen 3 hét.

3. Készletek - Idő-vezérelt rendelési pont - 3 100 100 100 100 100 100 100 100 200 0 (Induló = 130) 30 Az adott időegység végén rendelkezésre álló készletet úgy kapjuk, hogy az előző időszak végén rendelkezésre álló készletéhez hozzáadjuk az időszak alatt beérkező visszaigazolt rendelést és ebből kivonjuk az adott időszakra eső várható keresletet: Ahol qvj a j-edik időszakra visszaigazolt korábbi rendelés bj a j-edik időszakban várható kereslet. Az első hét végén ezért a rendelkezésre álló készlet nyilván: 130 + - 100 0 = 30

4. Készletek - Idő-vezérelt rendelési pont - 4 100 100 100 100 100 100 100 100 200 -70 ! 30 130 (Induló = 130) 30 130 200 200 Folytassuk a táblázat kitöltését! A következő héten nem tudnánk termelni, ha nem érkezne be korábbi rendelés. Így viszont a hét végén a rendelkezésre álló készlet az előzők szerint: - 100 30 + 200 = 130 lesz. A harmadik hét végén a készlet 30-ra csökken, mert 130 - 100 = 30. A negyedik héten pedig „- 70” készlettel zárulna, ha nem lenne pótlás. MIKOR? Ez nyilván nem engedhető meg, ezért időben fel kell adni a rendelést. Mivel az átfutási idő három hét, ezért az első héten! A feladott rendelés a 4. hét elején beérkezik, ezért a hét végén a készlet 130 egység lesz.

5. Készletek - Idő-vezérelt rendelési pont - 5 (Induló = 130) 30 130 30 130 200 200 200 200 A készletek számítására felírt összefüggésünket az előzők szerint ki kell bővíteni a feladott megrendelésekkel: itt a j-edik időszakban már felhasználható, a „j-c”-edik időperiódusban megrendelt utánpótlás, ahol c = ciklusidő. Gyakorlásképpen töltsük ki a táblázat hiányzó rovatait!

6. Készletek - Optimális rendelési tétel számítása -1 130 160 120 260 130 120 190 110 A továbbiakban azzal foglalkozunk, hogy mekkora legyen a gazdaságos rendelés abban az esetben, ha az igények változóak. A bemutatott példában a nyitókészlet 370, a biztonsági készlet nagysága 75 egység, a ciklusidő 2 hónap, korábbi rendelés NINCS. Egy rendelés költsége 10 pénzegység, a beszerzendő áru értéke egységenként 1,50, a vizsgált időszakra (itt év) jutó készlettartási költség, a vételár 24%-a. Az előrejelzések szerint az igények a 8 hónapra a következőképpen alakulnak: A rendelt mennyiségek állandóak, nagyságuk legyen 500. Próbálkozás -1

7. Készletek - Optimális rendelési tétel számítása - 2 1220 240 80 460 -40! 200 570 70! 450 260 150 2410 500 500 500 500 Meghatározzuk az időszak összes igényét. Ez a következő: R = 130 + 160 + 120 + 260 + 130 + 120 +190 + 110 = 1220 Elkezdjük a programozást a már ismert módszerrel. A lépéseket kísérje figyelemmel! Észrevette, hogy az 5. héten miért kell - tervezéskor - 500 rendelésnek beérkeznie? Azért, mert a készlet a biztonsági szint (75) alá csökkenne, amit el akarunk kerülni! Kiszámítjuk az átlagos készletet. Ez nyilván Készlet/8 lesz. Mivel: K = 240 + 80 + 460 + 200 + 570 + 450 + 260 + 150 =2410, ezért az átlagos készletszint 2410/8 = 301,25 volt. Próbálkozás -1

8. Készletek - Optimális rendelési tétel számítása - 3 1220 240 80 460 200 570 450 260 150 2410 500 500 500 500 Számítsuk most ki, hogy mennyibe került 8 hónap alatt a beszerzés és készletezés! A készlettartás költsége 1,5*0,16*2410/8 = 72,3 pénzegység volt. Itt azért szerepelt 0,16, mert az éves 24%-nak csak 8/12-ed részét kellett figyelembe venni (csak 8 hónapot vizsgálunk!). A beszerzési költség (kifizetett vételárak összege) 1220*1,5 = 1830 pénzegység volt. A rendelési költség, mert 2 alkalommal rendeltünk 8 hónap alatt: 2*10 = 20 volt. Az összes költség tehát, ha állandó 500 tételnagyságú rendeléssel dolgozunk: Költség = 72,3 + 1830 + 20 = 1922,3 pénzegységre adódott. Próbálkozás -1

9. Készletek - Optimális rendelési tétel számítása - 4 1220 240 80 710 450 320 200 760 650 3410 750 750 750 750 Nézzük most meg, hogyan alakulnak a költségek, ha nem 500, hanem 750 egységet rendelnénk egy-egy alkalommal! Figyelje meg a táblázat kitöltésének részleteit! Az egyes időszakok végén mért készletek összege: K = 240 + 80 + 710 + 450 + 320 + 200 + 760 + 650 = 3410 A készlettartás költsége ebben az esetben tehát: 1,5*0,16*3410/8 = 102,3 Mivel a többi költség nem változott, ezért az összes költség, készlettartással: Költség = 102,3 + 1830 + 20 = 1952,3 pénzegységre adódik, azaz több, mint az első esetben. Próbálkozás -2

10. Készletek - Optimális rendelési tétel számítása - 5 1220 240 80 310 400 270 150 310 200 1650 350 350 350 350 350 350 Minthogy a 750 rendelés soknak bizonyult, próbáljuk meg most 500-nál kevesebb, mondjuk 350 tételnagyságú rendeléssel is meghatározni az összköltséget! A számítás lépéseit kísérje figyelemmel! A hónap végi készletek összege: K = 240 +80 +310 +400 +270 +150 +310 +200 =1650 A készletezés költsége tehát: 1,5*0,16*1650/8 =49,5 A rendelési költségek megnőttek, mert 3-szor rendeltünk: R = 3*10 = 30 A összes költség tehát: Készlet = 49,5 + 1830 + 30 = 1909,5 pénzegység, kisebb, mint az 500 tételnagyságnál. Próbálkozás -3

11. Készletek - Optimális rendelési tétel számítása - 6 1220 240 80 310 400 270 150 310 200 1650 350 350 350 350 350 350 Ábrázoljuk a készletek alakulását! Ez egy ti,q jelzőszint nélküli készletezési stratégia. t2 Készlet t1 Biztonsági készlet Idő, t Próbálkozás -3

12. Készletek - Optimális rendelési tétel számítása - 7 1220 240 80 280 340 210 90 220 110 1570 320 320 320 320 320 320 A „próbálkozásos” módszernél van gyorsabb eljárás is. Logikusnak tűnik, hogy a GRM legyen az állandó rendelési mennyiség. A gazdaságos rendelési mennyiség, a már megismert összefüggéssel: Ezzel az értékkel elvégezve a számításokat, az összes költség: 1907,1 pénzegység, ami valóban az eddigi legkisebb érték! Ellenőrizze ÖN is számítással! Rendelési tétel = GRM szerint

13. Készletek - Optimális rendelési tétel számítása - 8 120 260 1220 240 80 80 80 80 80 80 80 800 120 260 130 120 190 110 120 260 130 120 190 110 Most rendeljünk mindig annyit, amennyi az időperiódus előre becsült igénye. Itt tehát a rendelési időköz lesz állandó, a rendelési tétel pedig változó! Ez a “kereslet szerinti rendelés szabálya” (“as-needed” rule). Figyeljük meg a számítás menetét! Mielőtt továbbmenne, válaszolja meg, miért ekkora rendelést adott fel! Számítsa ki az összes költséget! Az összes költség ebben az esetben 1914 pénzegység lesz. Figyelje meg, hogy most a készletezés költsége alacsony (24 pe), de a rendelési költség sok (60 pe). Rendelési tétel = „as-needed rule” szerint

14. Készletek - Optimális rendelési tétel számítása - 9 510 420 120 + 260 + 130 = 510 120 + 190 + 110 = 420 1220 240 80 470 210 80 380 190 80 1650 510 420 510 420 Ha az igények jellemző hullámzást mutatnak, hasznos lehet a rendelési tételeknek a igényeket követő periodikus változtatása. Ez tulajdonképpen az állandó rendelési tételnagyságot, ill. a becsült igények szerint változó rendelési tételnagyságot meghatározó, előzőekben tárgyalt módszerek kombinációja. A különbség az, hogy itt a rendelések nem módosulnak minden hónapban, csak egy előre meghatározott időtartamra (pl. egy évszakra). Azt, hogy milyen hosszú időszakaszokra célszerű a rendelést állandónak tekinteni, először intuitív módon állapítjuk meg: pl. “két hetet egyszerre”, “90 napot egyszerre” stb. Itt 3 hónap igényét rendeljük esetenként. Az összes költség 1899,5! Rendelési tétel = 3 hónap igénye egyszerre

15. Készletek - Optimális rendelési tétel számítása - 10 250 380 120 + 260 = 380 130 + 120 = 250 1220 240 80 340 80 200 80 190 80 1290 380 250 300 380 250 300 Ez az eljárás tulajdonképpen megegyezik az előző módszerrel. Az eltérés az, hogy itt az együtt rendelt időperiódusok számát a GRM-ből vezetjük le. Az átlagos igény nagysága 1220/8 = 152,5 pénzegység/hónap. Az előzőekben láthattuk, hogy a GRM, kerekítve, 320 egységre adódott. Ezzel a „optimálisnak” tekinthető időszakasz hossza tehát 320/152,5  2 hónap. Gyakorlásképpen töltsük ki ismét a táblázat hiányzó rovatait! Az összes költség 1898,7, vagyis ahogy vártuk, az előző változatnál alacsonyabb! Rendelési tétel = időszakasz a GRM-ből

16. Készletek - Optimális rendelési tétel számítása - 11 1220 240 80 340 80 200 80 190 80 1290 380 250 300 380 250 300 Ábrázoljuk a készletalakulást! Ez egy t,qi készletezési stratégia. Készlet q1=380 q2=250 A beszerzendő mennyiséget nem a max. kapacitáshoz igazítottuk. q3=300 t t Biztonsági készlet Idő, t Rendelési tétel = időszakasz a GRM-ből