Az olvasás olyan piknik, ahová a szerző hozza a szavakat, és az olvasó a jelentést.

2. Az olvasás olyan piknik, ahová a szerző hozza a szavakat, és az olvasó a jelentést. (Paul Ricoeur)

3. Kommunikációs kompetencia Célok Kulturális kompetencia Nyelvi kompetencia és nyelvhasználat Szövegértés, szövegalkotás Helyi igényekhez adaptálható Egyéni képességfejlesztés Tanulási stratégiák

4. Alapelvek Kommunikáció-központúság: az olvasás és az írás elválaszthatatlansága Tevékenységcentrikusság Differenciáltság Rendszeresség Partnerség Kutatószemlélet

5. A pedagógus és a diák felelősségea tanulási folyamatban PEDAGÓGUS KIMENET TANULÓ BEMENET

6. A hatékony megértést támogató pedagógus Párbeszéd a szöveggel: Párbeszéd a gyerekkel: A tanári tevékenységmérlegelése és a tanulóitevékenységre való reagálás. Visszajelzés az olvasottakra. Az információknyomon követése. A tanulási folyamatoknyomon követése. Előfeltevések a tanulókmegértéséről, a problémákról. Jóslás. Tevékeny jelenlét térben,időben, lélekben. Tevékeny jelentésteremtés. Újraértelmezés, ellenőrzés. Visszatekintés, más módonvaló megközelítés. A jelentést változtató, korrigáló megértés. Érzékenység a változásra.

7. Olvasóvá nevelés A diákbefogadó szempontjai Képesség- ismeret viszonya Integrált magyartanítás HATÉKONY KOMMUNIKÁCIÓ Kreatív nyelvhasználat Egyéni kommunikációs stratégia Az olvasás „célja” Vizuális és mediális szövegek Idegennyelv- tanulás

8. Programcsomagok SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS Műveltségterületi A • Vertikális rendszer • Kompetencia: elsődleges fejlesztési cél • szövegértés-szövegalkotás: magyar nyelv és irodalom • A NAT anyanyelvi követelményrendszerét, a teljes óraszámot lefedi • 1-10. osztályig: képességfejlesztés • 11-12. osztály: rendszerezés Kereszttantervi B Tanórán kívüli C

9. A-típusú • A fejezet modulokból (alapegység, beépíthető elem) áll. • A modulok a fejezetek részegységei (javasolt feldolgozási sorrend). • Szövegköziség elve • Minden fejezet irodalmi és nem irodalmi szövegei és az ezeket feldolgoztató feladatok négy fókusz köré rendeződnek: • egy tematikus • egy poétikai • egy szövegértési • egy szövegalkotási képességfejlesztő szempont határozza meg a műválasztást, a feladatok, szövegek elrendezését.

10. RÁHANGOLÓDÁS-JELENTÉSTEREMTÉS-REFLEKTÁLÁS (RJR)-MODELL • Egy-egy szöveg feldolgozása mozgósítja a diákok előzetes tudását. (motiváció) • A reflektálás fázisában a tanulók arra kapnak biztatást, hogy fogalmazzák meg, • mi a fontos számukra a tanultakból, • milyen kérdések születtek, • milyen problémák tudatosodtak bennük. • A tanulási folyamat tervezésekor kiemelten kezelendő, hogy a megszerzett tudás sokkal személyesebb legyen.

11. Egy lehetséges „stratégiatárház”

12. Kereszttanterviprogramcsomagok A modulok a az adott tantárgy tantervéhez igazodnak. Nem kell „feláldozni” egyetlen tanórát sem! Az órán az ismeretanyag speciális feldolgozása valósul meg. A feldolgozás módja a szövegértés-szövegalkotás fejlesztésére fókuszál. A modulleírásokban lépésről lépésre követhetők a képességfejlesztés lehetséges fázisai. Az egyes modulok: 90-45-15-10 percesek

13. Várható eredmények A diákok könnyebben fogják olvasni a tankönyvi szövegeket,tehát sikeresebben tanulnak majd. Fejlődik a különböző szövegtípusok ésszövegformák olvasása, alkotása. A pedagógusok megtanulják a szövegértés- szövegalkotás fejlesztésének módszereit, a tanulásszervezés hatékony módjait és alkalmazni fogják.

14. Minden gyerek számít !

15. KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET! DICSÉRETKÁRTYA Korányi Margit szakmai anyagai alapján készítette:Vasné Dömötör Rozália